Kazal László

Alapadatok: Kazal László Magyarországon, azon belül is, Budapesten született 1911. február 27-én.  Több mindennel is foglalkozott, mint például színészettel, énekléssel- és dalszerzéssel, valamint komikus is volt. 1996-ban érdemes művész díjat nyert.
 

Háztartása: Amikor a Vidám Színpadnál dolgozott, akkor ismerkedett meg második nejével, Balogh Erzsébettel.
Erzsi az 1959-től indult és 2007-ig futott A Szabó család című rádiós sorozatban alakította Bandi feleségét,
Irént. Erzsi 2008-ban vesztette életét. Annak ellenére, hogy házasok voltak, közös gyermekük nem született.

Családja: Budán, a Kruspér u. 5-ös szám alatt látta meg a napvilágot. Összesen ketten voltak testvérek, ő
és Kazal Gábor. Édesapja a Földművelésügyi Minisztériumban dolgozott, mint hivatalnok, majd az első
világháború kezdetekor besorozták és 1917-ben elesett. László anyja megnyitott egy kisebb vendéglőt
és ennek szerény jövedelmének köszönhetően fentartotta családját.

Pályafutása előtt: Kazal László nem volt a jó tanulók sorában. Évekkel később ő maga mesélte el, hogy a
második osztályban 12 tárgyból megbukott,s ezek kivételeként énekből és testnevelésből ment csak át.
A bukását követően édesanyja nem bírta tovább fizetni az iskolába járását, így elment dolgozni, újságkihordónak állt.
Később egy divatkereskedésnél állt be kifutófiúnak, majd borfiú, még később borpincérként munkálkodott
a Gellért Szállóban. Innen is elbocsájtották, mivel szemtelen volt a főpincérrel. Ezt követően néhány évvel
a Barta és Társa Elektromos Műveknél kereste meg a mindennapi kenyerét, ahová azért ment el, hogy a színészettel
foglalkozzhasson. Esténként, munka után Rákosi Szidi színiakadémiájára kezdett járni, amit 1929-ben el is végzett.

A Vidám Színpadig: Már tanulmányai elején színpadon is kipróbálhatta magát. Egy operettben működött közre a Király
Színházban. A színiiskolát követően a Bethlen téri színházban szerepelt. Később Miskolcon kapott meg egy segédszínészi
állást. Táncos szerepekhez jutott és eljátszhatta Ádámot is Az ember tragédiájában, de
miután összeverekedett az egyik ügyelővel, elbocsátották. Nagy nehezen jutott újra álláshoz, Csongrádon, ahol
ténylegesen foglalkoztak vele, ennek köszönhetően két év alatt rengeteg szerepet játszott el.
1936-tól egy beugró szerep eljátszását követően Budapesten lett szabadúszó.
Állandó szerződést a sikere ellenére sosem kapott, ezért mellékállásokból kellett fenntartania magát: nyakkendőket
készített, dzsesszdobosnak állt, valamint parkett-táncos és bárénekes. Egy énekes szereplése során "felfedezték" és az
1930-as évek második felére ismert énekes lett. Innentől fogva gyakrabban szerepelt színpadokon is. 1938-ban
a Tonalit Gramophon Rt. hivatalos "gramofon-énekese" lett. Az 1940-es évek kezdetén egy időre átlöltözött
Nagykőrösre, ahol zenés-műsoros esteket tartott vidéken és a fővárosban is. 1943 elején a fővárosi Komédia színpadon
játszott. Később a Royal Varietéhez került, de a német megszállók 1944. márciusában bezárták az épületet és
Kazal a besorozás végéig bujkált, Budán.
A szovjetek bevonulása után először a Kamara Varietében állt munkába, emellett még sok-sok színházban
is fellépett, ezek közt a Fővárosi Operettszínházban is. 1949-ben a Magyar Néphadsereg Színház ajánlott neki
szerződést, a következő évben már a Vidám Színpadnál szerződött le, ahol haláláig játszott és rendezett.

Az ötvenes évektől: Az 1950-es években leginkább táncdalokat, valamint slágereket is énekelt.
Miután megjelent a televízió, gyakran vetítették kabaréműsorait képernyőn, ami nagyot dobott ismeretségén:
"a Kazal" név generációk számára vált fogalommá.
Szívesen vállalt volna "komolyabb" szerepeket is, de mindig is komikusként tekintettek rá. Moldova György Légy szíves,
Jeromos! című darabjában 1962 szeptemberében mégis hozzájutott egy komolyabb szerephez, és alakítása fenomenális volt.
1967 decemberében családjával Kertész Sándor meghívására Kanadába látogatott el, ahol nagy sikert aratott
a Torontói Művész Színház 10. születésnapi gálaműsorán. 1969 decemberében visszatért ide és feleségével
együtt ismét nagy sikerrel, nagy létszámú nézőtér előtt a torontói Ryerson színházban léptek fel.
Utoljára a Salamon Bélára emlékező tévéműsorban volt látható, ahol elmesélte, hogy amikor a súlyos beteg
Salamon Béla bőrébe bújt a Vidám Színpadon, egy este bement pizsamájában a színházba Salamon,
átvette a szerepet, majd visszatért otthonába és meghalt. Az emlékműsor rögzítése után Kazal László is meghalt;
és a műsor adásba kerülését sem élte meg.

Ismert slágerei:

Szeressük egymást gyerekek
Lázár kádár lánya
Miből élnek az emberek?
Kisebb lett a kalapom*
Egy kis kíváncsi kacsa
Cipzár
Telefonkönyv-polka
Kétszer kettő néha öt. Duett Hollós Ilonával az Állami Áruház című filmből. Zeneszerző: Fényes Szabolcs, szövegíró: Szenes Iván.

Lemezei:

78-as fordulatúak

Hát ide figyelj, Lajos Percenként mást akarsz
Ha gazdag leszek megint
Egy kis történelem

45-ös fordulatúak

Sosem ér rá
Csoda gyors
Hogyha engem megbecsülsz
Telefonkönyv-polka