Marcello Mastroianni

Élete és pályafutása:

Marcello Mastroianni 1924. szeptember 28-án született Olaszországban, Fontana Liriben Ida és Ottone Mastroianni gyermekeként. Édesanyja vasutasnak szánta, de végül tervezőépítésznek tanult a római egyetemen. Szerette, amit csinált, de Luchino Visconti, aki rajta kívül még számos tehetséget felfedezett, felfigyelt rá a színjátszókörben, ahol alkalmanként fellépett. Ebben a színjátszó körben egyébként Giulietta Masina is részt vett, aki később Marcello jó barátjának, Federico Fellininek lett a felesége. Marcello Visconti irányítása alatt színházban kezdett el dolgozni, klasszikus és modern darabokban egyaránt játszott. Mindig is nagyon élvezte a munkáját, mert saját bevallása szerint a hivatása valahogyan segített neki elvegyülni, rejtőzködni, hiszen lehetőséget biztosított számára, hogy saját jellemvonásaitól eltérő karakterek bőrébe bújjon. Intuitív volt, öszönös, spontán és nagyon hiteles. Nagyon egyszerűen kezelte a színészetet, nem bonyolított túl semmit. Egyszerűen csak felment a színpadra, és játszott.
Filmekben elég sokáig csupán statisztaszerepeket kapott. Karrierje csak a háború után kezdett felfelé ívelni, hiszen zsidó származású volt és a Második Világháború idején ő is megjárta a földi poklot: a német koncentrációs tábort. Valahogyan sikerült megszöknie, és Velencébe menekült.
1948-ban két olasz filmalkotásban is feltűnt és felfigyeltek rá a nagynevű rendezők. Eleinte ráhúztak egy bizonyos skatulyát, és bátortalan, de nagyon rokonszenves fiúkat kellett alakítania, ám szerencsére hamar felismerték, mennyire sokoldalú is ez a szomorú szemű, csendes, visszahúzódó fiatalember. Az 1960-as évek elején már a filmvilág legremekebb szakembereivel dolgozott együtt és igazán népszerű, elismert színésszé vált.
A nők odáig voltak érte. Élete végéig csak a latin szeretőként emlegették, annak ellenére, hogy ő mindig igyekezett erre a tévhitre rácáfolni. Csakhogy ez nem ment könnyen, hiszen Marcello Mastroianni, a sármos színész, a nők kedvence sosem volt a hűség mintaképe. Nősülni csak egyszer nősült ugyan, méghozzá 1948-ban. Flora Carabellát vette feleségül, akitől egy leánygyermeke született, Barbara és aki 1996-ban bekövetkező haláláig hivatalosan a házastársa maradt. Azonban Marcello több rövidebb-hosszabb szenvedélyes kalandba is belekeveredett és bár úriember lévén ezekről a kalandokról ő maga sohasem beszélt, némelyik nem maradhatott titokban. Kapcsolata a fiatal és gyönyörű Faye Dunaway-jel 1968-ban kezdődött. Annyira szerelmes volt, hogy a közös életet tervezgették. Marcello azonban egy dologra még Faye kedvéért sem volt képes. Nem volt hajlandó elválni a feleségétől, ezért a színésznő végül természetesen szakított vele. Később, 1971 és 1974 között Cathrine Deneuve, francia színésznőnek csavarta el a fejét. 1972-ben született egy gyermekük is, Chiara Mastroianni, aki felnővén maga is színi pályára lépett. Mastroianniról a mai napig keringenek a találgatások, egyesek tudni vélik, hány szépséggel volt még kapcsolata, de egy biztos, a színész utolsó éveiben Maria Tató rendezőnő volt a kedvese. Tató később dokumentumfilmet készített párjáról, Marcello Mastroianni: emlékszem, igen, emlékszem címmel.
Mastroianni leglegendásabb történeteit és alakításait a Federico Fellinivel közösen készített filmeknek köszönheti. Ez a két név szinte elválaszthatatlan egymástól a filmvilágban, pedig Marcello legalább ugyanannyi filmet forgatott más rendezőkkel, mint amennyit Fellinivel. Egyesek egyenesen azt állították, hogy a két művész valamilyen furcsa, lelki rokonságban állt egymással, azért tudtak ilyen remekül együtt dolgozni. Mastroianni szerint azonban a titok csupán annyi volt, hogy sosem szólt bele semmibe és nem kérdezett feleslegesen, hanem teljesen rábízta magát a legendás, de kissé furcsa rendező szeszélyeire. Egy anekdota szerint Marcello csupán egyetlen egyszer kért forgatókönyvet Fellinitől, méghozzá az Édes Élet című film esetében. A rendező válaszuul mindössze egy rajzot nyomott a színész kezébe, ami a főszereplőt ábrázolta egy csónakban, az óceán közepén; meglehetősen obszcén és kitekert rajz volt ez és a végeredmény az lett, hogy Marcello soha többé nem érdeklődött holmi forgatókönyvek iránt. Viszont nagyon jó barátok voltak, még akkor is, ha a magánéletben ritkán találkoztak. Fellini rengeteg lehetőséget látott a sármos, kissé mélabús benyomást keltő, hanyag eleganciát sugárzó színészben, és ezeket a lehetőségeket a legmesszebbmenőkig ki is aknázta.
Marcello Mastroianni korszaka legkiemelkedőbb tehetsége, legmeghatározóbb alakja. Rendkívül sokoldalú, színészileg tökéletesen kiforrott, egyszerű, hiteles jellemábrázoló művész volt. Akár egy kaméleon, oly könnyedén és letisztultan váltogatta szerepeit. Könnyű volt vele együtt dolgozni, és nem csak a kollégái, de a közönség is bolondult érte. Ezzel a nagyszerű, emlékeinkben örökké élő, számtalanszor kitüntetett színészóriással hasnyálmirigyrák végzett 72 éves korában. Marcello Mastroianni 1996. december 19-én hunyt el, Párizsban.

 

Díjak:

Oscar-díj
1963 jelölés Válás olasz módra (legjobb színész)
1978 jelölés Egy különleges nap (legjobb színész)
1988 jelölés Fekete szemek (legjobb színész)

Golden Globe-díj
1963 díj Válás olasz módra (legjobb színész – musical/vígjáték kategória)
1965 jelölés Házasság olasz módra (legjobb színész – musical/vígjáték kategória)
1965 Henrietta-díj: a legnépszerűbb színész
1978 jelölés Egy különleges nap (legjobb színész – dráma kategória)
1993 jelölés Lestrapált emberek (legjobb színész – musical/vígjáték kategória)

BAFTA-díj
1964 díj Válás olasz módra (legjobb külföldi színész)
1965 díj Tegnap, ma, holnap (legjobb külföldi színész)
Cannes-i filmfesztivál
1970 díj Féltékenységi dráma (legjobb férfi alakítás díja)
1987 díj Fekete szemek (legjobb férfi alakítás díja)

César-díj
1993 Tiszteletbeli César

David di Donatello-díj
1983 Különdíj az életműért (Special David)
1986 díj Ginger és Fred (legjobb színész)
1988 díj Fekete szemek (legjobb színész)
1995 díj Állítja Pereira (legjobb színész)
1997 Különdíj (Special David)

Európai Film-díj
1988 Életműdíj

Ezüst Szalag-díj
1955 díj A szerelem napjai (legjobb színész)
1958 díj Fehér éjszakák (legjobb színész)
1961 díj Édes élet (legjobb színész)
1962 díj Válás olasz módra (legjobb színész)
1986 díj Ginger és Fred (legjobb színész)
1988 díj Fekete szemek (legjobb színész)
1991 díj Estefelé (legjobb színész)
1997 Különdíj

San Sebastian Nemzetközi Filmfesztivál
1965 díj Casanova '70 (legjobb férfi alakítás)

Velencei Filmfesztivál
1989 díj Hány óra? (Volpi Kupa)
1993 díj Ipi-apacs, egy, kettő, három (Volpi Kupa)
 

* 1997 Utazás a világ kezdetéhez (Viagem ao Princípio do Mundo)
* 1996 Három élet, egy halál (Trois vies & une seule mort)
* 1996 Állítja Pereira (Sostiene Pereira)
* 1995 Túl a felhőkön (Al di là delle nuvole)
* 1995 101 éjszaka (Les cent et une nuits de Simon Cinéma)
* 1995 A che punto è la notte (tévéfilm)
* 1994 Divatdiktátorok (Prêt-à-Porter)
* 1993 Ipi-apacs, egy, kettő, három (Un, deux, trois, soleil)
* 1993 Erről nem beszélünk (De eso no se habla)
* 1992 Lestrapált emberek (Used People)
* 1991 A gyerekrabló (Le voleur d'enfants)
* 1991 A gólya függő lépése / Gólyaállásban (To Meteoro vima tou pelargou)
* 1991 Estefelé (Verso sera)
* 1991 Csin-csin (Cin cin)
* 1990 Mindenki jól van (Stanno tutti bene)
* 1989 Hány óra? (Che ora è?)
* 1989 Splendor
* 1987 Fekete szemek (Oci ciornie)
* 1987 Interjú (Intervista)
* 1987 Miss Arizona
* 1987 I Soliti ignoti vent'anni dopo
* 1986 Ginger és Fred (Ginger e Fred)
* 1986 A méhész (O Melissokomos)
* 1985 Makaróni (Maccheroni)
* 1985 Mattia Pascal két élete (Le Due vite di Mattia Pascal)
* 1984 IV. Henrik (Enrico IV)
* 1984 A holtak seregének tábornoka (Il Generale dell'armata morte)
* 1983 Piera története (Storia di Piera)
* 1983 Gabriela, Cravo e Canela
* 1982 Az ajtó mögött (Oltre la porta)
* 1982 A postakocsi (La Nuit de Varennes)
* 1981 A bőr (La Pelle)
* 1981 Szerelmi lázálom (Fantasma d'amore)
* 1980 A terasz (La Terrazza)
* 1980 A nők városa (La Città delle donne)
* 1980 Appunti su la città delle donne (tévés dokumentumfilm)
* 1979 Forgalmi dugó (L’Ingorgo – Una storia impossibile)
* 1978 Véres föld (Fatto di sangue fra due uomini per causa di una vedova – si sospettano moventi politici)
* 1978 Maradj meg ilyennek (Cosi come sei)
* 1978 Signore e signori, buonanotte
* 1978 Doppio delitto
* 1978 Szia, majom! (Ciao maschio)
* 1978 Nápolyi krimi (Giallo napoletano)
* 1978 Le Mani sporche (tévéfilm)
* 1977 Egy különleges nap (Una giornata particolare)
* 1977 Mogliamante
* 1976 Divina creatura
* 1976 A vasárnapi nő (La Donna della domenica)
* 1976 Egy velencei nemesember (Culastrisce nobile veneziano)
* 1976 Todo modo
* 1975 Per le antiche scale
* 1975 Hármasfogat (La Pupa del gangster)
* 1974 Ne nyúlj a fehér nőhöz! (Touche pas à la femme blanche)
* 1973 Salut l'artiste
* 1973 Megtorlás (Rappresaglia)
* 1973 A nagy zabálás (La Grande bouffe)
* 1973 Mordi e fuggi
* 1973 Allonsanfan
* 1973 L’événement le plus important depuis que l'homme a marché sur la lune
* 1972 Micsoda? (Che?)
* 1972 Liza
* 1971 Ça n'arrive qu'aux autres
* 1971 A pap felesége (La Moglie del prete)
* 1971 Afrikai Scipio (Scipione detto anche l'africano)
* 1971 Az örök vesztes, Rocco Papaleo (Permette? Rocco Papaleo)
* 1971 Correva l'anno di grazia 1870 (tévéfilm)
* 1970 Az utolsó Leó (Leo the Last)
* 1970 Napraforgó (I Girasoli)
* 1970 Féltékenységi dráma (Dramma della gelosia – tutti i particolari in cronaca)
* 1970 Giochi particolari
* 1968 Gyémántok reggelire (Diamonds for Breakfast)
* 1968 Szeretők (Amanti)
* 1968 Questi fantasmi (nincs feltüntetve a stáblistán)
* 1967 Közöny (Lo Straniero)
* 1966 Spara forte, più forte, non capisco
* 1966 A mák virága is virág (Poppies Are Also Flowers)
* 1965 A tizedik áldozat (La Decima vittima)
* 1965 Casanova '70
* 1965 Én, én, én… és a többiek (Io, io, io… e gli altri)
* 1965 L’uomo dei cinque palloni
* 1965 Ma, holnap, holnapután (Oggi, domani, dopodomani: a L'uomo dei 5 palloni, a L'ora di punta és a La moglie bionda című epizódokban)
* 1964 Házasság olasz módra (Matrimonio all'italiana)
* 1963 Tegnap, ma, holnap (Ieri, oggi, domani)
* 1963 Elvtársak (I compagni)
* 1963 8 és ½ (8½)
* 1962 Cronaca familiare
* 1962 Magánélet (Vie privée)
* 1961 Válás olasz módra (Divorzio all'italiana)
* 1961 A gyilkos (L’Assassino)
* 1961 Az éjszaka (La notte)
* 1961 Fantasmi a Roma
* 1961 A szép Antonio (Il Bell'Antonio)
* 1960 Az édes élet (La dolce vita)
* 1960 Adua és társnői (Adua e le compagne)
* 1959 Ferdinando I. re di Napoli
* 1959 Mindenki ártatlan (Tutti innamorati)
* 1959 La Legge
* 1959 Un Ettaro di cielo
* 1959 A csinos férj (Il Nemico di mia moglie)
* 1959 Ismerős ismeretlenek (I Soliti ignoti)
* 1958 Amore e guai
* 1958 Nyári történetek (Racconti d'estate)
* 1957 Fehér éjszakák (Le notti bianche)
* 1957 La Ragazza della salina
* 1957 Il Momento più bello
* 1957 Apák és fiúk (Padri e figli)
* 1957 Il Medico e lo stregone
* 1957 A bigámista (Il bigamo)
* 1956 La Fortuna di essere donna
* 1955 La bella mugnaia
* 1955 Tam tam mayumbe
* 1954 Peccato che sia una canaglia
* 1954 Casa Ricordi
* 1954 A szerelem napjai (Giorni d'amore)
* 1954 Tempi nostri
* 1954 Szegény szerelmesek krónikája (Cronache di poveri amanti)
* 1954 Schiava del peccato
* 1954 La Principessa delle Canarie
* 1953 Non è mai troppo tardi
* 1953 A vasárnap hősei (Gli Eroi della domenica)
* 1953 Febbre di vivere
* 1953 Lulù
* 1953 La Valigia dei sogni
* 1953 Il Viale della speranza
* 1952 La Muta di Portici
* 1952 Tragico ritorno
* 1952 A római lányok (Le Ragazze di piazza di Spagna)
* 1952 Sensualità
* 1952 L’Eterna catena
* 1952 Penne nere
* 1951 Parigi è sempre Parigi
* 1951 Öt város meséje (A Tale of Five Cities)
* 1951 Atto d'accusa
* 1950 Cuori sul mare
* 1950 Kutyaélet (Vita da cani) (Marcello Mastrojanni néven)
* 1950. augusztusi vasárnap (Domenica d'agosto)
* 1950 Contro la legge
* 1949 Vent'anni
* 1948 A nyomorultak (I miserabili)
* 1948 Vertigine d'amore
* 1944 A gyerekek figyelnek bennünket (I Bambini ci guardano) (nincs feltüntetve a stáblistán)
* 1942 Una storia d'amore
* 1939 Marionette