Starity

Marilyn Monroe

Marilyn Monroe Marilyn Monroe nemzetisége 317. 1668rajongó 108vélemény
  • Értékelés
  • tehetség: 98%
  • stílus: 99%
  • szimpátia: 98%
  • Születési név
  • Norma Jeane Mortenson
  • Becenév
  • The Blonde Bombshell, MM
  • Élt
  • 1926.06.01 – 1962.08.05.
  • Születési hely
  • Los Angeles, California, USA
  • Foglalkozás
  • Színésznõ, Énekesnõ
  • Családi állapot
  • elvált
  • Magasság
  • 165 cm
  • Eredeti hajszín
  • Szõkésbarna
  • Szemszín
  • Kék
  • Csillagjegy
  • Ikrek
  • Linkek
  • IMDB-adatlap
  • Hivatalos weblap
  • Facebook-oldal
  • Starity RSS-csatorna
  • Kapcsolódó sztárok
  • Natalie Wood Vivien Leigh Ginger Rogers Clark Gable Cary Grant Bette Davis Lauren Bacall Jack Lemmon Jane Russell Tony Curtis Gábor Zsazsa Laurence Olivier

Marilyn Monroe életrajza

Marilyn Monroe (született Norma Jeane Mortenson; 1926. június 1. – 1962. augusztus 5.) amerikai színésznő, modell, és énekesnő, aki kerekded idomainak köszönhetően az '50-es évek egyik legjelentősebb szexszimbóluma lett.

Marilyn Monroe 1926. június 1-jén született, Norma Jeane Mortensonként a Los Angeles County Hospital-ban Gladys Pearl Baker harmadik gyermekeként. Születési anyakönyvi kivonatában Martin Edward Mortensen neve szerepel az apa mezőben, azonban anyja akkor már nem élt vele együtt. A nevet rosszul is betűzték és azóta sem tudni, hogy ő e Marilyn vér szerinti édesapja.
Gladys Baker 1924-ben összeházasodott egy Martin E. Mortensen nevű férfival, azonban a nő terhessége előtt elváltak. Monroe életrajzírói úgy gondolják, hogy anyja azért is adta meg a Mortensen nevet, hogy elkerülje a törvénytelen gyermek stigmáját.
Édesanyja 1984. mrcius 11-én hunyt el. Halála után előkerültek a hivatalos dokumentumok, amik szerint a válást 1927. március 5-én adta be és 1925. október 15-én végelegesítették.
Marilyn sosem ismerte el Mortenson-t apjaként, az anyja pedig egy bajuszos férfiról mutatott képet neki, akit haláláig apjának tekintett és a Charles Stanley Gifford névre hallgatott.

Gladys idegileg elég gyenge volt és ez által dolgozni sem tudott, ne mtudta eltartani gyermekeit. Ezért a kis Norma Jeane hét éves korában nevelőszülőkhöz került. Albert és Ida Bolender vette magához Hawthorne-ban, Californiában.
Az édesanya idővel elment gyermekéért, de Ida nem akarta visszaengedni a kislányt, mivel Gladys még mindig elég instabil volt idegileg. Az asszony rablási kísérletet tett gyermeke magához vételéért, de Norma nem akart vele menni.
Gladys állapota csak súlyosabb lett és Marilyn is kezdett hasonló tüneteket produkálni. Később gyámja - Gladys egyik jóbarátja - Grace McKee lett.
Grace már akkor felismerte a kislányban a bájt és hangoztatta, hogy szerinte hasonlít Jean Harlow színésznőre. A kislány kilenc éves korában Grace hozzáment Ervin Silliman "Doc" Goddard-hoz és Norma a Los Angeles Orphans Home-ba került (később Hollygrove). A nevelőotthonban több család is örökbefogadta volna, de Gladys vonakodott aláírni a papírokat, végül 1937-ben visszatért Grace-hez. A nő férje, Doc többször is molesztálta a kislányt.

Grace végül a californiai Comptonba küldte Marilynt nagynénjéhez, Olive Brunings-hez. Itt sem maradt sokáig, Olive fiai közül az egyik rátámadt.
1938-ban szintén egy nagynénihez került a los angeles megyei Van Nuys-ba Ana Lower-höz. Norma Jeane életében ez a pár év volt a legstabilabb, amit Ana nénivel töltött, azonban 1942-ben el kellett mennie, vissza Grace és Doc házába, mert az idős asszony egészségügyi problémákkal küzdött.

A van nuys-is középsikolába járt és találkozott a szomszéd fiával, James "Jim" Dougherty-vel. Az ismerkedésből hamarosan komoly kapcsolat lett.
Hónapok múlva Grace és Doc költözni készült West Virginia-ba, Doc új munkahelyet kapott. Egy környékbeli család felajánlotta, hogy örökbe fogadja Monroe-t, de Gladys visszautasította az ajánlatot.
Grace bíztatta Dougherty anyját és javasolta, hogy Jim kérje meg Monroe kezét, hogy ne kelljen visszatérnie a szeretet otthonba. Jim kezdetben vonakodott, de végül engedett és összeházasodott vele. A szertartást Ana Lower rendezte.

1943-ban Jim bevonult katonának. Eleinte a Santa Catalina szigeten állomásoztak és Marilynnel Avalon városában éltek. Azután Jimet elvitték a Csendes óceánra. Monroe megijedt, hogy lehet többé nem látja férjét és kérte, hogy vállaljanak babát, de Jim még nem állt készen rá, azonban megígérte neki, hogy amint hazajön hozzálátnak a családalapításhoz. Miután Jim elment Marilyn anyósáékhoz költözött.

A második világháború idején egy repülőgépgyárban dolgozott. Itt fedezte fel egy fotós, aki beajánlotta egy ügynökséghez, és ezzel megkezdődött karrierje. Elvált a férjétől 1946 szeptemberében. Válóoknak Jim családalapítási terveit nevezte meg, ő ugyanis még nem állt készen egy gyerekre és meg akarta valósítani gyerekkori álmát, mi szerint belőle filmcsillag lesz.

Dienes Andorral (Andre de Dienes) 1945-ben ismerkedett meg, mikor Dienes művészi aktfotóhoz megfelelő modellt keresett. Emile Snively "Blue Book" modellügynökségén keresztül találkozott a tizenkilenc éves csinos lánnyal, Norma Jean Bakerrel (addigra már elvált James Doughertytől), aki ezzel élete első modell munkáját kapta meg. Dienes öt héten keresztül fotózta, beutazták együtt fél Kaliforniát és házasságot terveztek. Az itt készült képek egyike a Parade címlapján jelent meg, ami elindította Marylin Monroe-t a siker útján.

1946 végére már harminchárom címlapon szerepelt. Közben pedig folyamatosan járt be a Fox Stúdióhoz, ami meg is hozta gyümölcsét, 1947-ben megkapta első szerepét, amitől ugyan nem ájult el, de végre egy filmben szerepelhetett. Pár kisebb szerep után viszont nem kapott újabb szerződést, így visszatért a fotózáshoz.
Johnny Hyde személyében igen merész és nívós ügynököt kapott, utána pedig jöttek is a szerepek, bár még mindig nem jött az igazi áttörés. Idővel megérkezett a világsiker a Niagara c. film személyében, majd jött egy újabb férj jelölt, Joe DiMaggio baseball legenda.

Mézesheteiket Japánban töltötték, ahol Marilyn koncertkörútra indult az ott állomásozó katonai támaszpontokra, ez pedig a férfit kikészítette. Joe már egy sztárt kapott feleségként és nem akarta, hogy neje szerepeljen, birtokolni akarta, csakis magának. Ebből persze újabb válás lett, érdekes, hogy elválásuk után igazi jó barátok lettek.

1949-ben elvállalta a híres-hírhedt aktnaptárat, amik később az 1953-as Playboy magazinban jelentek meg, ő lett az első "centerfold" lány, akiről az újság közepén kihajtható képet közöltek, ami persze újabb magasságokba röpítette népszerűségét.

A Fox újra szerződtette, az Aszfaltdzsungel és a Mindent Éváért című filmekben a nézők megismerték, megszerették - már ekkor több szerelmes levelet kapott, mint a nagy sztárok. 1953-ban eljátszotta a Niagara és a Szőkék előnyben című filmek főszerepét, s egy csapásra ő lett Amerika szex-szimbóluma.
Monroe ekkor már úgy érezte, hogy a film felfalja lelkét, még aludni sem tudott. Bizonytalan énje a szerepekbe könnyen illeszkedett, de a forgatásokról órákat késett, a szövegeket elfelejtette, elkeseredetten harcolt a stúdióval a pénzért és a szerepekért. Nagyot alakított a Hétévi vágyakozásban, itt produkálta a metrószellőző fölött az emlékezetes jelenetet, amint a szél felfújja szoknyáját.

Monroe ekkorra megelégelte a szexbomba szerepét és egy év szabadságot vett ki, ezalatt a híres New York-i Actor's Studióban képezte magát. Állítólag ekkor Rainier monacói herceg őt is számba vette lehetséges feleségként, választása végül azért esett Grace Kellyre, mert Monroe nem volt katolikus.

MMP néven egy produkciós céget hozott létre Milton Green és Arthur Miller segítségével. 1956-ban a Buszmegállóban bebizonyította, hogy drámai szerepet is el tud játszani. Ugyanebben az évben mindenki legnagyobb megdöbbenésére ismét férjhez ment, ezúttal a híres drámaíró Arthur Millerhez, akinek kedvéért a zsidó vallásra is áttért. Ez idő tájt sokakat elmart maga mellől, forgatásain botrányokat csinált, de egyre érettebb színésznő lett. 1957-ben Millerrel Angliába ment, ahol Lawrence Olivier-vel készítette A herceg és a táncosnő c. filmet, amely a viszontagságos forgatás ellenére Donatello-díjat kapott.

A színésznő az alkohol és a tabletták rabja lett, többször elvetélt, házassága megromlott - a viharokat Miller A bűnbeesés után című darabjában írta meg. 1959-ben, gyógyszerekkel teletömve készítette a pályafutása legnagyobb sikerét hozó Van, aki forrón szeretit, Tony Curtis és Jack Lemmon társaságában. Monroe élete alakítását nyújtotta, de partnerei idegeire ment tévesztéseivel.

Következő filmje és következő flörtje a Szeressünk! volt Yves Montand-nal. A szétesés szélén forgatta 1961-ben Nevadában a Kallódó embereket, a forgatókönyvet Miller naponta javította. A film befejezése után partnere, Clark Gable meghalt, Marylin pedig Montand-ba, DiMaggióba, Frank Sinatrába próbált kapaszkodni. Millertől a válást a bíróság 1961. január 20-án, J. F. Kennedy elnök beiktatása napján mondta ki.

Millerrel való kapcsolata harmónikusnak indult mind addig, míg a férfi kinyilatkoztatta, hogy a nőben ő nem lát mást csak egy csodaszép, csillogó szőkeséget, aki roppant jól mutat mellette. Marilyn többször is teherbe esett a férfitől, de sorozatosan elvetélt.

Depressziós, kórházas időszak következett életében, amelyből csak az emelte ki, hogy őt kérték fel Kennedy köszöntésére annak születésnapi partiján. A köszöntés olyan jól sikerült, hogy románc szövődött közte és az elnök között, sőt annak Robert fivérével is hírbe hozták. Egyik leghíresebb szereplése volt ez, amikor elénekelte a "Happy Birhday-t" búgó, erotikus hangon. Nem kizárt, hogy akkor is tele volt szervezete gyógyszerrel.

Joe DiMaggioval továbbra is szoros kapcsolatban maradt, a férfi szakadatlan szerette és ezt Marilyn is felismerte. Sok időt töltöttek együtt és egy újraházasodás is felmerült közöttük, amit 1962. augusztus 8-án szerettek volna meglépni.

Megbízhatatlansága miatt szerződését felbontották, egy stúdió sem tartott rá igényt, karrierje véget ért. 36. születésnapjára rendezett partiját tartják az utolsó hivatalos megjelenésének.

1962. augusztus 5-én holtan találták házában. Bejárónője talált rá az ágyában fekvő meztelen, a telefont markoló nőre. A hivatalos vizsgálat altató-túladagolást állapított meg a halál okaként, de ezt kevesen hitték el. Azóta persze több elmélet született, de a mai napig nem tudni pontosan mi okozta a tervekkel teli legendás színésznő halálát.

Írta: RubySaw

Something's Got to Give (1962) - Ellen Wagstaff Arden
Kallódó emberek (1961) - Roslyn Taber
Szeressünk! (1960) - Amanda Dell
Van, aki forrón szereti (1959) - Sugar Kane Kowalczyk
A herceg és a táncosnő (1957) - Elsie
Buszmegálló (1956) - Chérie
Hétévi vágyakozás (1955) - The Girl
Páratlan biznisz a színházi biznisz (1954) - Vicky Parker
A folyó, ahonnan nincs visszatérés (1954) - Kay Weston
Hogyan fogjunk milliomost? (1953) - Pola Debevoise
Szőkék előnyben (1953) - Lorelei Lee
Niagara (1953) - Rose Loomis
Gyanús dolog (1952) - Miss Lois Laurel
Full House (1952) - Streetwalker (segment "The Cop and the Anthem")
Ne is kopogtass! (1952) - Nell Forbes
We're Not Married! (1952) - Annabel Jones Norris
Éjszakai összecsapás (1952) - Peggy
Let's Make It Legal (1951) - Joyce Mannering
Love Nest (1951) - Roberta 'Bobbie' Stevens
As Young as You Feel (1951) - Harriet
Home Town Story (1951) - Iris Martin
Mindent Éváról (1950) - Miss Casswell
The Fireball (1950) - Polly
Right Cross (1950) - Dusky Ledoux (uncredited)
Aszfaltdzsungel (1950) - Angela Phinlay
A Ticket to Tomahawk (1950) - Clara (uncredited)
Love Happy (1949) - Grunion's Client
A kóristalányok (1948) - Peggy Martin
Green Grass of Wyoming (1948) - Extra at Square Dance (uncredited)
Scudda Hoo! Scudda Hay! (1948) - Betty (uncredited)
You Were Meant for Me (1948) - Undetermined Minor Role (uncredited)
Dangerous Years (1947) - Evie - Waitress at the Gopher Hole
The Shocking Miss Pilgrim (1947) - Telephone Operator (hang, uncredited)

1948 - Hölgyek a tánckarban: Every Baby Needs A Da Da Daddy, Anyone Can See I Love You, Ladies Of The Chorus
1953 - Niagara: Kiss
1953 - Gentlemen Prefer Blondes: Two Little Girls From Little Rock, When Love Goes Wrong, Bye Bye Baby, Diamonds Are a Girl's Best Friend
1954 - River of No Return: I'm Gonna File My Claim, One Silver Dollar, Down In The Meadow, River Of No Return
1954 - There's No Business Like Show Business: Heatwave, Lazy, After You Get What You Want, A Man Chases a Girl
1956 - Bus Stop: That Old Black Magic
1959 - Some Like It Hot: Some Like It Hot, Runnin' Wild, I Wanna Be Loved By You, I'm Through With Love
1960 - Let's Make Love: My Heart Belongs To Daddy, Specialization, Let's Make Love
1962 - Happy Birthday Mr. President

Utolsó frissítés: 2023.04.30. 14:02 RubySaw által


Oszd meg!   iwiw  facebook  twitter  myspace