Michael Flatley

 

1958. július 16-án született, öt gyermek közül másodikként. Egy fiú- és három lánytestvére van. Szülei, Michael és Eilish, 1947-ben emigráltak Írországból, majd Chicagóban hoztak létre egy sikeres építőipari vállalkozást.

Elmondása szerint az édesapja nevelésének köszönhető a fáradhatatlan, kemény munka iránti elkötelezettsége és a rendkívüli hajtóerő, amely lehetővé tette számára, hogy valóra váltsa az álmait.

A tánc a vérében volt. Habár Michael az Egyesült Államokban született és nőtt fel, gyakran meglátogatta a családját Írországban. Az édesanyja, és anyai nagyanyja, Hannah Ryan, mindketten ír táncbajnokok voltak. Hannah tanította meg neki az első tánclépéseket, amikor négy éves volt, és mindig bátorította, hogy hallgasson a szívére és kövesse az álmait. Michael az előadásain az első sorban mindig üresen hagy egy széket az emlékére.

Michael szülei őrizték ír gyökereiket, ezért 11 éves korában ír tánctanfolyamra íratták be, ahonnan aztán szépen hazaküldték, mondván, már túl idős ahhoz, hogy elkezdje. Michael azonban maradni akart, elmondása szerint nemcsak a sok csinos lány miatt, hanem mert nagy kihívást jelentett a számára. Nemsokára versenyeket nyert, 17 évesen pedig ő lett az első amerikai, aki győzedelmeskedett az ír táncvilágbajnokságon (All-World Irish Dancing Champion). Ezidőtájt hagyományos ír fuvolán is megtanult játszani, és sok egyéb díj mellett Írország fuvolabajnoka is lett. Olyan városnegyedben nőtt fel, ahol sokféle kultúra találkozott egymással, néha nem túl szerencsésen. Miután sorozatosan vérző orral ment haza, édesapja tanácsára elkezdett bokszolni. Olyan jól ment neki, hogy megnyerte a Chicago Golden Glove bajnokságot.

A középiskola után nyitott egy ír tánciskolát, amely olyan népszerű lett, hogy minden várakozását felülmúlta, Michael mégsem volt elégedett. Még a tanítás utáni vágyán is túltett az, hogy szerepelhessen. Bezárta az iskolát és építőmunkásként dolgozott a családi vállalkozásban, de minden lehetőséget megragadott, hogy közönség előtt táncolhasson. Az első igazi áttörést akkor sikerült neki elérni, amikor a világhírű ír együttes, a Chieftains hívta szerepelni. Végigturnézta velük az 1980-as éveket, közben, a közönség reakcióiból tanulva fokozatosan a saját elképzelése szerint alakította a táncstílusát. Hatalmas sikert arattak, és olyan neves helyeken is felléptek, mint a Carnegie Hall, vagy a Hollywood Bowl.

1993-ban meghívták, hogy táncoljon a dublini Spirit of Mayo nevű rendezvényen, az ír tánc és zene rangos fesztiválján. A közönség soraiban ott ült Mary Robinson, Írország elnöke is, és Michael csodálatos előadása felkeltette a producerek figyelmét. Megbízták, hogy az 1994-es Eurovíziós Dalfesztivál szünetében adjon elő valamit.

A Riverdance című műsor így született meg 1994. április 30-án a színpadon, és a 7 perces fellépés lenyűgözte a dublini Point Theatre közönségét, és a tévénézők millióit. Felhívta a világ figyelmét az ír táncra és Michael Flatley sztárrá vált. A fellépés, amely első előadása szintén a dalfesztivál helyszínén volt 1995 februárjában, egy teljes műsorrá bővült. Ezután londoni fellépések következtek. A siker ellenére októberben, nagy viták közepette, Michael elhagyta a show-t.

A váratlan döntés után 11 nappal elkezdett dolgozni egy saját produkción, a koreográfusi, produceri, rendezői feladatokat is ellátva. A Lord of the Dance-ért kockára tette az összes addig keresett pénzét.

A műsor szintén az ír fővárosban, a Point Theatre-ben került bemutatásra 1996. július 2-án. Fergeteges sikert aratott, a közönség és a kritikusok körében egyaránt, állandó teltházzal és számos világrekorddal. Az Egyesült Királyságban négy, egymást követő héten adták el rá az összes jegyet a londoni Coliseumban, majd a legendás Wembley Arénában állított fel újabb rekordot 21 egymás utáni műsorral. Az amerikai premier a Radio City Music Hallban volt, 13 teltházas esttel, és világszerte 2 és fél milliárdan nézték, amint Michael és csapata az Oscar-díjátadón szerepelt, amely a gála egyik fénypontjává vált.

1997-ben a Lord of the Dance volt a legsikeresebb live show mind az Egyesült Államokban, mind Ausztráliában: videókazettán platinaminősítést szerzett az eladási adatok alapján az USA-ban, az ausztráloknál és az Egyesült Királyságban is.

Amikor társulat még Dublin után Liverpoolban és Manchesterben is fellépett, Michael vádlijában izomszakadás keletkezett. Az orvosok azt tanácsolták neki, hogy legalább hat hétig pihentesse a lábát, miközben a londoni megnyitóig a Coliseumban már csak négy nap volt hátra. Minden tanács ellenére Michael nem halasztotta el az premiert. Befásliztatta a lábát és a fájdalom ellenére végigtáncolta a megnyitót.

1998. június 28-án volt az utolsó előadás a dublini RDS arénában. Július 25-én került bemutatásra a felturbózott változata Feet of Flames címmel, amelyet a londoni Hyde Parkban 25 000 néző kísért figyelemmel. A különleges, négyemeletes színpad 100 táncos számára adott helyet, valamint új zene- és táncszámok is bekerültek a műsorba a teljes zenekar és a kórus mellett. Michael egy lélegzetelállító szólótáncot is bemutatott. Az eseményről készült videószalag világszerte platinaminősítést ért el.

A Hyde Park-beli műsor után egyéves pihenőt tartott, közben új Lord of the Dance csapatok kiképzésével foglalkozott, amelyek közül az egyik a floridai Disneyworld színpadán, az Epcot Centerben többször is szerepelt 1999 és 2000 nyarán.

A hatalmas érdeklődés miatt a Feet of Flames-szel végigturnézta Európát és az Egyesült Államokat. 1999 szeptember 21-én a németországi Satzvey kastélyban jelentette be az új, Feet of Flames 2000 World Tour elnevezésű világ körüli turné részleteit, méghozzá nem is akárhogy: a lángoló tó mélyéből emelkedett ki.

2000 nyarán több mint 4 millióan láthatták Michaelt Nyugat-Európában; július 19-én Budapesten több mint 60 000 ember előtt lépett fel a Népstadionban. A turné európai szakaszának utolsó előadása Belfastban volt. Az ugyanebben az évben megjelent, Gold című videókiadványa számos budapesti és belfasti felvételt tartalmaz.

2001 júniusától a Feet of Flames The Victory Tour 20 amerikai várost érintett. A fénypont Michael egyik álmának megvalósulása volt: felléphetett a New York-i Madison Square Gardenben.

Michael rengeteg eredménnyel és díjjal büszkélkedhet, köztük azzal, hogy több alkalommal is bekerült a Guinness Rekordok Könyvébe: a leggyorsabb lábú táncosként, a legjobban fizetett táncosként és azzal is, hogy 40 millió dollárra lett biztosítva a lába. 1989-ben állította fel az első világrekordot azzal, hogy egy másodperc alatt 28-szor koppintott a cipőjével a földhöz, majd ezt ő maga döntötte meg 1998-ban, 39 évesen, másodpercenkénti 35 koppantással! ["tap" - földhöz való érintés]

2001 júniusában amint bejelentette, hogy többet nem fog turnézni; július 29-én Dallasba a világ minden tájáról érkeztek rajongók az utolsó fellépésére. Ezután sem tétlenkedett, hanem rendezni kezdett és újabb műsorokat álmodott és tervezett meg, valamint fiatal táncosokat kezdett beválogatni és tanítani leendő csapataiba.

2002-ben a Lord of the Dance produkció hihetetlen népszerűsége még tovább nőtt: egy csapat Las Vegasba került állandó fellépőként, másik kettő pedig Ausztráliába, Németországba, Franciaországba látogatott, valamint az Egyesült Államokban turnézott. Vegasban a New York, New York Hotel és Kaszinó négy évig adott otthont a műsornak, amely idő alatt több mint 2 millióan látták.

A műsor végül eljutott Libanonba, Ukrajnába, Finnországba és Oroszországba is. Az Első Csapat moszkvai Kremlben rendezett teltházas előadássorozatain orosz és nemzetközi előkelőségek is tiszteletüket tették. Ezt követően Szentpéterváron és felléptek. Az orosz események idején jelentette be Michael, hogy nemzetközi táncakadémiákat tervez létrehozni a világ több nagyvárosában, Moszkvában is. A turné végül a párizsi Disneylandben ért véget.

2003 márciusában Michael az Irish America magazin díjában részesült, ő lett az Év Ír-Amerikaija (Irish American of the Year Award), azért, amit az ír táncért és kultúráért tett világszerte. Két hónappal később visszatért a színpadra, egy különleges előadás kedvéért.
Májusban Vlagyimir Putyin elnök meghívta, hogy 50 államfő és vezető számára adjon műsort Szentpétervár alapításának 300. évfordulója alkalmából.
Még egy kivételes fellépése volt augusztus 8-án Monte Carlóban az évente megrendezett Red Cross Charity Ball elnevezésű jótékonysági gálán, ahol a csapattal Albert monacói herceg vendége volt és egy egyórás különkiadást adott elő a Lord of the Dance-ből. Albert herceg kitüntette a Grimaldi Dynasty Award Medal nevű díjjal, a táncvilágban nyújtott teljesítményéért.

Szeptemberben Afrikában Nelson Mandela tüntette ki, mint Dél-Afrika történetében a legsikeresebb művészt, és megajándékozta a Long Walk to Freedom című könyvének egy számozott kiadásával. A hónap végén a Lord of the Dance az Első Csapattal Londonba érkezett néhány előadásra az Apollo Hammersmith színházba. A premier után Sir Cliff Richard egy ezüst tálcát ajándékozott Michaelnek, a show 500 milliomodik jegyének eladása alkalmából.

Októberben New Yorkban rendezték meg a Kelta Bált a Waldorf-Astoriában, ahol Michael ismét elismerésben részesült: az ICCUSA (Ireland Chamber of Commerce in the USA) nevű szervezettől, a művészetért és a szórakoztatóiparért tett rendkívüli hozzájárulásáért.
Ekkor ünnepelte a Lord of the Dance is Las Vegasban az ötödik évét. Október 11-én, az egyik előadás végén a Tony-díjas Ben Vereen adott át díjakat Michaelnek, Oscar Goodman polgármester és Kenny Guinn kormányzó nevében. Ezt a szombatot Vegasban Michael Flatley Lord of the Dance Nappá nevezték el, a kormányzó pedig hivatalosan is Michael Flatley Nappá nyilvánította.

2004 januárjában tiszteletbeli taggá fogadta a dublini jogi egyetem (Honorary Life Membership of the University College Dublin Law Society), februárban pedig egy másik Lord of the Dance csapat debütált Olaszországban, majd Dél-Afrikában és az Egyesült Királyságban lépett fel.

Május 15-én Michael eredményeit a NECO (National Ethnic Coalition of Organizations) is elismerte, és a rangos Ellis Island érdemrenddel tüntette ki. Minden évben olyan amerikaiak kapják ezt a kitüntetést, akik a saját népük kultúráját megőrizve hidat építenek a különböző származású emberek közé.

2005. július 9-én Budapesten mutatkozott be először Michael új műsora, a Celtic Tiger, amely szeptember 27-én aztán New York-i Madison Square Gardenben is látható volt, és Michael táncolta a főszerepet. A fuvolaszólója is az előadás részét képezte.

2006-ban jelent meg önéletrajzi könyve Lord of the Dance: My Story címmel.

2007 őszén az amerikai Dancing with the Stars című tévéműsorban Michael is fellépett néhány táncossal.

2008-ban a műsor egyik vendég-zsűritagja volt, Len Goodmant helyettesítette. Ugyanebben az évben ismét fellépett benne, a Capone című szólót adta elő a Celtic Tigerből.

2009-ben az NBC csatorna Superstars of Dance című műsorának házigazdája volt. A színpadra is visszatért: egy rövid ideig a Feet of Flames Hyde Park-beli változatával szerepelt Taiwanban.

2010-ben ismét a Lord of the Dance előadás főszereplője lett, Angliában, Írországban, Németországban, Svájcban és Ausztriában volt látható. A visszatérését ünneplő, Lord of the Dance 3D című film 2011-ben került világszerte a mozikba. A film bemutatta az új díszleteket, jelmezeket, fénytechnikát, pirotechnikát és kivetítőrendszert, és a londoni, dublini, valamint a berlini O2 arénákban lezajlott fellépések részleteit tartalmazta. A DVD-n és Blu-ray-en megjelenő film a Michael Flatley Returns as Lord of the Dance címet kapta; a 3D-s változat csak Blu-ray-en jött ki.

2011-ben bekerült az Irish America magazin Hírességek Csarnokába. Ugyanebben az évben jelent meg On a Different Note című fuvolaalbuma.

2014-ben, a Lord of the Dance európai turnéja keretén belül Michael ismét Magyarországra látogatott: elkísérte ifjú tanítványait, és a közönség nagy meglepetésére március 4-én Sopronban, 5-én Szombathelyen, 7-én Debrecenben is fellépett a fináléban, majd kétszer Budapesten is március 8-án, a Papp László Sportarénában. Ezzel a csapatban szereplő négy fiatal magyar táncosnak, Krén Andreának, Krén Andrásnak, Papp Zoltánnak és Lukács Mártonnak egy nagy álma vált valóra.

Ősszel új műsorával, a Dangerous Gamesszel mutatkozott be, amelyet ismét világ körüli turnéra indított.

2015 őszén Magyarországra érkezett a csapat, de Michael nálunk ezúttal nem lépett fel. Hozzánk legközelebb Bécsben lépett színpadra december 5-én.

Eközben november 7-től még egy nagy álma is valóra vált: a Lord of the Dance: Dangerous Games című műsorával a Broadway színpadán debütált, a Lyric Theaterben. (Egészen 2016. január 3-ig volt látható ott a show.) A New York-i híres 42. utca egy szakaszát egy ünnepség keretein belül átkeresztelték "Flatley Way"-re. December 11-én a Sardi étterem hírességek falára került a portréja.

2016. február 12-én jelent meg The Rising című kislemez, amelyen a fuvolajátéka hallható.

Február 19-én kezdődött az utolsó turnéja, és március 17-én Las Vegasban ért véget, ahol utoljára lépett fel a Caesar’s Colosseumban. Bár szögre akasztotta híres cipőit, de a műsoraiban továbbra is közreműködik koreográfusként és producerként.

____________________________

2017-ben debütált egy 15 perces rövidfilmben, amelyet ő írt, és rendezett. A Till Forever-ben egy James nevű katonát alakított. Michael a brit "Jack In The Box" nevű céggel dolgozott együtt a filmen, amely az 1940-es években játszódik. 2016-ban forgatták, és rá egy évre a brit filmes gálán, a BAFTA-n mutatták be. 

Szintén 2018-ban készült el Blackbird című romantikus kémfilmje is, amelyet ismét ő írt és rendezett, ő volt a producere is, és a főszerepet is ő játszotta benne. Szeptemberben a Raindance Film Festival-on debütált Londonban. 2020-ban tűzték volna a mozik műsorra, miközben egy másik film is készülőfélben volt Dreamdance címmel, amely a második világháború kitörése idején játszódik Hollywoodban. A koronavírus-járvány miatt azonban elmaradt a premier és a forgatás is.

A Blackbirdöt végül a 2021-es Monaco Streaming Filmfesztiválon is bemutatták, és július 6-án elnyerte vele a rendezvényen a Legjobb Színész díjat.

____________________________

Magánélet:

1986-ban feleségül vett egy lengyel sminkesnőt, Beata Dziąbát; 1997-ben váltak el.
2006 áprilisában azt nyilatkozta, hogy sikeresen felgyógyult az arcán kezdődő bőrrákból.
2006 júniusában, a Lord of the Dance 10. évfordulója alkalmából Niamh O'Brien táncosnővel lépett fel ismét, aki a Celtic Tiger, a Riverdance, a Lord of the Dance és a Feet of Flames című műsorokban is együtt táncolt vele. Röviddel az évforduló után bejelentették, hogy egy párt alkotnak, és 2006. október 14-én Fermoy-ban összeházasodtak.
2006. november 15-én Michaelt egy londoni magánkórházba szállították; a médiában az jelent meg, hogy egy ismeretlen vírus fertőzte meg. Az éppen aktuális Celtic Tiger turné őszi és téli előadásai elmaradtak. Csak két hét múlva engedték ki a kórházból.
2007. április 26-án megszületett fia, Michael St. James Flatley.

2023. január 11-én került ki a szomorú hír a közösségi oldalaira: megműtötték, mert kiújult nála a rák egy nagyon agresszív változata.

 

_________________________________________________________________________________

Az életrajz a Starity.hu számára készült. Tilos másolni!
Fordította: Éowyn | Források: michaelflatley.com | angol wikipédia | német wikipédia | interjúk

 

>>> Zene

 

2014 - Lord of the Dance: Dangerous Games

2011 - Lord of the Dance in 3D

2009 - Michael Flatley in Feet of Flames Taiwan

2006 - Celtic Tiger

2000 - Michael Flatley - Gold: A Celebration of Michael Flatley (video)

1998 - Feet of Flames (video)

1997 - Lord of the Dance (video)

1995 - Riverdance: The Show

1994 - Riverdance for Rwanda (video)

_________________________________________________________

 

>>> Nagyjátékfilm

 

???? - Dreamdance

2020 - Blackbird ........ Victor Blackley

_________________________________________________________

 

>>> Rövidfilm

 

2017 - Till Forever ......... James 

 

2016 - The Rising (fuvola) - kislemez

2010 - On a Different Note (fuvola)

2005 - Celtic Tiger

1998 - Feet of Flames

1996 - Lord of the Dance