Nógrádi Gábor

Életrajz

Ötéves volt, amikor édesanyja megtanította írni, olvasni. Akkortól vált számára az irodalom kedvenc elfoglaltsággá, szórakozássá, gyógyszerré. 9-10 éves korától írt verseket, majd később novellákat, humoreszkeket. Költő, író azonban jóval később vált belőle. Szülei jóindulatú unszolására először olyan foglalkozást választott, amiből „nem hal éhen”. Így 1966-ban építőgépész-technikusi oklevelet szerzett Debrecenben. Érettségi után Budapestre került, s néhány évig technikusként, majd könyvügynökként dolgozott. 1969 és 1973 között elvégezte a főiskolát könyvtár-népművelés szakon. 1970-től népművelő volt. 1973-ban SZOT-iskolában, 1975-ben az ELTE-n népművelés-könyvtár szakon végzett. Huszonéves korában megjelent első verseskötete (Kéthátú életünkben, 1973), ifjúsági regénye (Gyerekrablás a Palánk utcában, 1983). 1976-1989 között az Új Tükör munkatársa volt. 1990-től a Kurír főszerkesztő-helyettese, 1991-től főmunkatársa, 1992-től szabadfoglalkozású író. 1998-ban a Tanárnő folyóirat főszerkesztője. (A folyóirat néhány szám után megszűnt.) 2000-ben az IBBY (International Board on Books for Young People), a Gyermekkönyvek Nemzetközi Tanácsa az év legjobb ifjúsági könyvének járó díjjal tüntette ki PetePite című gyermekkönyvét. 

Álneve

A költőnő édesapja, Vilmos Endre, szabómester, 1890-ben, tizenkilenc évesen, Élesdről (ma Románia) vándorolt ki az Amerikai Egyesült Államokba. Néhány évig New Yorkban, majd Minneapolisban élt. Willistonban 1899-ben telepedett le. Szabóműhelyt nyitott és még abban az esztendőben megnősült. Feleségül vette a francia származású Marie Leclerc-t. Hat gyerekük született, négy fiú és két lány. Közülük öten élték meg a felnőttkort.
Anna, harmadik gyermekként, 1905-ben született. Magyarul és angolul anyanyelvi szinten beszélt. Tanítónőnek készült. Húszéves korában a helyi iskolában kezdett tanítani. 1928-ban ment férjhez a magyar származású dr. André Mollhoz. Néhány évig Jamestownban laktak, ahol a férfi állatorvosként dolgozott, majd 1937-ben visszatértek Willistonba.
A házaspár 1946-ban állatmenhelyet alapított. Ide elsősorban azok az állatok kerültek, amelyeket gazdáik meguntak, vagy amelyek tartásáról lemondtak. A menhely mind a mai napig működik az Amerikai Állatvédő Liga fenntartásában.
A Moll-házaspárnak 1930-39 között négy gyermeke született, három fiú és egy lány. A legidősebb fiú meghalt a koreai háborúban, a másik két fiú állatorvos, illetve középiskolai tanár lett. A lányuk etológusként dolgozik ma is a szülők által alapított menhelyen.
Az állatsírverseket Anna Moll 1945 és 1970 között írta angol nyelven. A versek sem folyóiratban, sem kötetben nem jelentek meg eddig, mert a költőnő végrendeletében úgy határozott, hogy költeményei, a személyes vonatkozások miatt, csak halála után kerülhetnek nyilvánosságra.
Anna Moll és férje a hetvenes évek közepén többször is ellátogattak Magyarországra. A költőnő azután fordította le a verseit magyar nyelvre.
Anna Moll nyolcvanegy éves korában, 1989. augusztus 4-én hunyt el Willistonban. Anna Moll állatsírverseit, mint az évszázad-évezred első magyar kiadványát hirdeti a nogradi.hu honlap. Az angol–magyar nyelvű kis kötet korábban (csak magyarul) már kétszer is megjelent (1990, 1993), de akkor a szerző, Nógrádi Gábor nem leplezte le magát. 
Kicsoda is valójában Anna Moll?
Az Anna Moll név az angol „állat” szóból származik. (animal). Ez is közelebb viheti a verseket az olvasókhoz. Ezért szól állatokról (sőt, ők beszélnek!), ezért mond el minden vers egy történetet, és ezért egy kedves nevű amerikai költőnő írja a verseket, és nem egy „ismeretlen” magyar. 

Könyvei:

01. Gyerekrablás a Palánk utcában (Az 1. kiadás címe: Hecseki és a gyermekrablók) 1986 (1983)
02. Hecseki és a kedves betörők 1987
03. Segítség, ember! 1989
04. A mi Kinizsink 1990
05. Hogyan neveljünk….? 1995
06. Újra: Segítség, ember! 1996
07. No, és hogyan neveljük….? 1996
08. Galambnagymama 1996
09. Mit jelent a piros kerek? (Verses képeskönyv) 1997
10. Petepite 2000
11. Az anyu én vagyok 2002
12. A pénz nem a fákon nő! 2003
13. Gyerünk haza! 2004
14. Ide nekem a címlapot is! (A médiakapcsolatok művészete) 2004
15. Édes Munyimunyi 2005
16. A bátyám zseni! 2006
17. Nézz rám, mami! 2006
18. Marci öröksége 2007
19. Marci visszavág 2008
20. Az öcsém zseni 2009
21. Vigyázz, hogy sose érjen baj! (Cakó Ferenccel közösen) 2010
22. Papa, ne már! (Samu és papa 1.) 2010
23. A bölcs gyerek könyve (Nógrádi Gergellyel közösen) 2010
24. Idenézek, odanézek - Korábban: Mit jelent a piros kerek? (Verses képeskönyv) 2011
25. Nem vagyok Samu! (Samu és papa 2.) 2011
26. A gonosz hét napja (Légy jó, tesó!) 2012 

Forgatókönyvei:

Egy szoknya, egy nadrág (2005)
A mi Kinizsink - tévéfilm (2002)
Csocsó, avagy éljen május elseje! (2001)
Meseautó (2000)
Hippolyt (1999)
Patika, tévésorozat (1995)
Sose halunk meg (1993)
Gyerekrablás a Palánk utcában (1985) 

Verseskötetek:

01. Kéthátú életünkben 1973
02. Alagsori zsoltárok 1979
03. Itt éltünk köztetek - Állatsírversek (Anna Moll néven) 1990
04. Ki érti ezt? (Versek 2003-2004) 2005
05. Összegyűjtött versek 2008 

Forrás: Wikipedia