Őze Lajos

Őze Lajos (élt 49 évet)

1935. április 27-ét írtak, amikor a bába Szentes egyik városszéli parasztházában a világra segítette Őze Lajos mészáros és Szabó Erzsébet Karolina fiúgyermekét.
Mihelyt megtanult olvasni máris szenvedéllyel belevetette magát a könyvek világába, amelyek feledtették vele ezt a nyomorúságos helyzetet. Gyermekkorában dadogott, amit hatalmas akaraterővel és Dr. Sári Ilona (magyar-történelem szakos tanárnő a Technikumban) támogatásával sikerült felülkerekednie rajta.   Szülővárosának mezőgazdasági technikumát végezte el 1949–1952 között, majd a budapesti Színház- és Filmművészeti Főiskolán szerzett diplomát 1956-ban. Pályáját a Miskolci Nemzeti színházban kezdte, majd 1959-ben átszerződött a budapesti Nemzeti színházhoz, amihez haláláig hű maradt.   Többször nősült, két fia született utolsó házasságából, Őze Gábor és Őze Áron.
Markáns színészi egyénisége – fanyar humora, jellegzetesen egzaltált hanghordozása – elsősorban vígjátékokban és szatírákban érvényesült, de drámai szerepeit is rendkívüli hitelességgel, mély átéléssel formálta meg. Főszerepekben és jellemszerepekben egyaránt egyenletes teljesítményt nyújtott. Őze Lajos pályája, élete tele volt töréssel, újraindulással, mámorba meneküléssel. Az 1960-as évektől depresszió gyötörte az érzékeny lelkületű, sérülékeny színészt, színpadon és magánéletében gyakran hozta zavarba környezetét kiszámíthatatlan viselkedésével. Két végéről égette a gyertyát, mindig a lehető legjobbra törekedett. Még súlyos betegen is vállalt filmszerepet. Bacsó Péter: Hány az óra Wecker úr? című filmjének forgatásán rosszul lett, s 1984. október 21-én magához szólította a Mindenható.

Készült róla egy portréfilm, amit 1984-ben sugárzott a Magyar Televízió. Címe: Az Őze (Megtekinthető: MTV - Az Őze)   

Díjak, elismerések színművészeti munkásságáért:

1970-ben Jászai Mari-díj
1975-ben érdemes művész
1984-ben  kiváló művész
1990-ben posztumusz Kossuth-díj  

Róla neveztetett el:

- Szülővárosában, Szentesen nevét őrzi a városi mozi
- Vácott Őze Lajos Művészeti iskola viseli a nevét
- Díjat neveztek el róla: Őze Lajos-díj
- Volt iskolája falán emléktáblát helyeztek el a tiszteletére.  

Jelentősebb színpadi szerepei:

Katona J.: Bánk bán - Biberach, majd Tiborc
Shakespeare: Vízkereszt, vagy amit akartok - Malvolio
Shakespeare: II. Richard - II. Richard
Illyés Gy.: Fáklyaláng - Józsa Mihály
Dürrenmatt: A fizikusok - Mobius
Székely J.: Caligula helytartója - Barakiás
Brecht: Szecsuáni jólélek - Wang
Örkény I.: Kulcskeresők - Bolyongó
Gorkij: Éjjeli menedékhely - Színész
Vörösmarty M.: Csongor és Tünde - Tudós
Synge: A nyugati világ bajnoka - Christopher Machon
Shaw: Szerelmi házasság - Dr. Harry Trench
Griffith: Komádiások - Eddie Waters
Madách-Keresztury: Csák végnapjai - Zách Felicián
Kállai I.: Kötéltánc - Benő zoltán
Ben Jonson: Volpone - Corbaccio
Módos Péter: Itt a földön is - István és Vazul

Filmben:

1965. - Húsz óra (Kiskovács)
1965. - Szegénylegények (vallató)
1967. - Ünnepnapok (Józsi)
1967. - Ezek a fiatalok (Pálffy Antal, rendező)
1967. - Mocorgó (Berti)
1967. - A fösvény
1968. - Feldobott kő (főiskolai tanár)
1968. - Kötelék
1968. - A holtak visszajárnak (Tóth apja)
1969. - Ráktérítő
1969. - A tanú (Virág Árpád elvtárs)
1969. - A beszélő köntös (Ágoston, kecskeméti iparos)
1970. - Egy őrült éjszaka (Lajos)
1970. - N.N. A halál angyala (Geosits Pál)
1970. - Gyula vitéz télen-nyáron (Lukács Péter, rendező)
1970. - A halhatatlan légiós, akit csak péhovárdnak hívtak (Az író)
1971. - Madárkák (Fülöp)
1971. - Ágis tragédiája
1972. - Emberrablás magyar módra (Géza, mérnök)
1972. - A lámpás (János)
1973. - Ártatlan gyilkosok (Juhász)
1973. - Az ember melegségre vágyik
1973. - III. Richard (Burchier bíboros)
1973. - Hannibál utolsó útja
1973. - Giordano Bruno megkísértése
1974. - Végül (menedzser)
1974. - Méz a kés hegyén
1974. - Bekötött szemmel (A paptanács elnöke)
1974. - Áruló
1974. - Aranyborjú
1975. - Ereszd el a szakállamat! (Bíró)
1976. - Zongora a levegőben (Dr. Zsák, féregírtó)
1976. - Tükörképek
1976. - Teketória (férfi)
1976. - Az ötödik pecsét (Gyurica Miklós)
1976. - A vihar (Stephano)
1976. - A kard (Rimányi)
1977. - Ékezet (Könyvtáros)
1977. - Gombó kinn van
1977. - Szophoklész: Oidipus király (Tiresias)
1977. - Nyúlkenyér
1978. - Rejtekhely (Robespierre)
1978. - Ibsen: A nép ellensége
1979. - Szakonyi Károly: Hongkongi paróka (munkás)
1979. - Októberi vasárnap (Nádassy gróf)
1979. - Napforduló
1979. - Mese habbal (Artúr)
1979. - Csillag a máglyán
1980. - A sipsirica (Druzsba tanár úr)
1980. - Kojak Budapesten (Laczina professzor)
1981. - Megáll az idő (Bodor László)
1981. - A messziről jött ember (Ábránkó)
1982. - Tegnapelőtt
1982. - Tegnapelőtt (Dorka apja)
1982. - Gyere haza, Mikkamakka! (Kisfejű-Nagyfejű Zordonbordon)
1983. - Te rongyos élet (Ernő, az író)
1983. - A hallgatag hölgy (Morose)
1983. - A csoda vége
1984. - Szirmok, virágok, koszorúk (az Ezredes)
1984. - Hanyatt-homlok (professzor)
1984. - Egy kicsit én, egy kicsit te (Béla bácsi)
Sorozatban:   1966. - Prinz, a katona (Kovács ezredes)
1971. - A frankhamisítás
1971. - Egy óra múlva itt vagyok (Késmárky Ödön)
1975. - Vivát Benyovszky! (Hoffman)
1979. - Rózsa Sándor (egy tehetősebb földesúr)   (forrás: port.hu, tutifilmek.hu)