Presser Gábor

Kezdeti évek

1948-ban született Budapesten. Négy éves korától kezdve zongorázik, már ekkor felfigyelt a gyermek tehetségére Antal Imre zongoraművész, nagy jövőt jósolt neki.
Általános iskolai tanulmányait a Kertész utcában végezte, ezt egy zeneművészeti szakközépiskola követte. Ekkoriban a Kapás utcai tánciskolában zongorázott 14 forintos órabérért. A zeneszerzés már tizenévesként is vonzotta.

Karrier

Omega (1967-1971)
1967-től kezdve ő írta az Omega saját dalainak zenéjét, ezelőtt csak külföldi dalok feldolgozásait énekelte az együttes. Ez év nyarán már nemcsak zeneszerzőként, hanem zenészként is az Omegát erősítette. Ezáltal egy szokatlan felállás jött létre: 2 billentyűse volt a csapatnak, szólógitárosa viszont egy sem. Az ötlet nem aratott osztatlan sikert, így Presser helyére Molnár György gitáros került.
1968 elején a Scampolo nevű együttesben zenélt. Ekkor íródtak Komár László számára az első dalok is. Még ebben az évben, nem sokkal az angliai turné előtt őt is visszahívták az Omegába.
Több kislemez elkészítése után ő lett az első 3 Omega lemez első számú zeneszerzője. Olyan slágerek születtek ebben az időszakban, mint a Trombitás Frédi, Ha én szél lehetnék, Petróleumlámpa, Tízezer lépés, Az 1958-as boogie-woogie klubban, Régi csibészek, Ballada a fegyverkovács fiáról, Az éjszakai országúton, és talán a leghíresebb: a Gyöngyhajú lány. Utóbbit a Scorpions is feldolgozta White Dove címmel.

LGT (1971-1984)
Habár az Omega nagy sikernek és elismertségnek örvendett, Presser mégis többre vágyott. Ezért 1971-ben Laux József dobossal karöltve - most már saját akaratából – kilépett a zenekarból és megalapították Magyarország egyik legmeghatározóbb és legsikeresebb zenekarát, a Locomotiv GT-t. A névben a GT a Gran Turismo rövidítése, ami magyarul annyit tesz, mint hosszú út, ezzel is utalva az együttes előtt álló megmérettetésre. Az alapcsapat tagjai Presser és Laux mellett a korábbi Metro-tag Frenreisz Károly basszusgitáros, valamint Barta Tamás gitáros volt. De ide sorolhatjuk Laux feleségét, Adamis Anna dalszövegírót is, aki az „LGT ötödik tagja”.
Idővel Presseren kívül mindhárom tag kivált, a végleges felállás csak 1977-re alakult ki: Presser Gábor, Somló Tamás, Karácsony János és Solti János személyében.
Ez az időszak volt zeneileg a legsikeresebb és legtermékenyebb számára. Legismertebb dalai:
Ringasd el magad (1973), Kék asszony (1973), Szólj rám, ha hangosan énekelek, Neked írom a dalt (1975), Egy elfelejtett szó (1975), A Kicsi, a Nagy, az Arthur és az Indián (1976); A rádió (1977), Jóbarátok vagyunk (1977), Nem adom fel (1978), Boksz (1980), Éjszakai vonatozás (1984).

Mindezek mellett még a színházi életbe is bekapcsolódott. A Vígszínház 1973-ban tűzte műsorra első musicaljét, a Déry Tibor kisregénye alapján készült, Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról című zenés adaptációt. A musical óriási siker volt, olyan örökzöld slágereknek köszönhetően, mint a Valaki mondja meg, a Ringasd el magad, A fák is siratják.
Ezek után a Vígszínház több zenés darabjában is közreműködött. 1978-ban pedig a zenei vezető pozícióját is ő foglalta el. Mind a mai napig önálló esteket ad a Vígszínházban.

1982-ben jelent meg első szólóalbuma Electromantic címmel, ami eredetileg egy elektronikus hangszerekkel készített balett zenéje volt.

Az LGT után (1984-)
1984 után az LGT jó ideig nem jelentkezett új albummal, így ismét színházi produkciónak vágott neki. Így született meg 1988-ban A padlás, aminek Sztevanovity Dusán a dalszövegírója, és ami még ma is szerepel a Vígszínház repertoárjában. Olyan dalok vitték sikerre, mint az Örökre szépek, a Szilvás gombóc és a legismertebb: a Fényév távolság, olyan színészek előadásában, mint Kaszás Attila, Rudolf Péter, Hegedűs D. Géza, Balázs Péter, Pápai Erika, Méhes László.

1994-ben jelent meg második szólóalbuma, de az első „igazi” Presser-lemez, ami a Csak dalok címet viselte. Ezt követte a Kis történetek 1996-ban.

Habár az LGT feloszlott, 1997-ben mégis újabb albumuk jelent meg, 424 – Mozdonyopera néven. Ezt követte 2002-ben A fiúk a kocsmába mentek. Ezek a korongok már nem közelítették meg a korábbi albumok sikerességét.

A Mozdonyopera után még 2 szólóalbuma jelent meg: Angyalok és emberek, T12enkettő.

2003 végén az UNICEF Magyar Bizottsága jószolgálati nagykövetnek választotta, melynek keretében a világ gyermekeinek magyarországi képviselete tartozott a feladatkörébe. Megbízatása 3 évre szólt, munkájáért jelképesen 100 Ft javadalmazásban részesült.

2004 és 2010 között a TV2 tehetségkutató műsorának, a Megasztár zsűrijének tagja.
Kezdeményezésére született meg a Magyar dal napja.

2009-ben telt házas koncertje volt a Papp László Sportarénában, aminek különlegessége, hogy zenészi pályafutása akkor érte el a 40. évét.

2013-ban pedig az LGT-vel tartott koncertet az Arénában, amit eredetileg 1 naposra terveztek, de az óriási érdeklődés miatt egy 3 napos teltházas koncertsorozattá bővült az esemény.

Érdekességek

- Beceneve Pici, habár 196 cm magas. Az LGT minden tagjának volt valamilyen ragadványneve, ezeket örökíti meg a Kicsi, a Nagy, az Arthur és az Indián című slágerük.

- Miután kilépett az Omegából, az egykori csapat két táborra szakadt, egymásnak dal formájában írták meg indulataikat: az LGT: Boldog vagyok szövege utal erre, amire az Omega a Hűtlen barátok című számmal válaszolt.

- Az LGT mellett rengeteg magyar előadóművésznek írt dalokat: Zalatnay Saroltának, Demjén Ferencnek, Kern Andrásnak, Vikidál Gyulának, Kovács Katinak, Zoránnak, Katona Klárinak és Révész Sándornak is.

-Laux és Adamis Amerikába disszidálása után Sztevanovity Dusán lett az LGT dalszövegírója.

- Első szólóalbumának, az Electromantric-nak a legismertebb dala az angol BBC televízió híradójának zenéje lett.

- Ő zenésítette meg Varró Dániel: Túl a Maszat-hegyen című gyermekverseket tartalmazó kötetét.

- A 2006-os Megasztár győztesével, Rúzsa Magdival dolgozik együtt jelenleg, A Tizenegy című albumán található számok egy részét Presser szerezte, nemcsak a zenéjét, hanem a szövegét is.
  

Díjak,kitüntetések

1976: Pop-Meccs – Év zeneszerzője
1977: Erkel Ferenc-díj
1977: Pop-Meccs – Év zeneszerzője
1978: Pop-Meccs – Év billentyűse
1980: Pop-Meccs – Év billentyűse
1986: eMeRTon-díj
1990: Érdemes művész
1990: EMeRTon-díj
1994: A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje
1994: EMeRTon-díj
1995: Huszka Jenő-díj
1998: Arany Zsiráf Életmű-díj
1999: Huszka Jenő Életműdíj
2000: EMeRTon-díj
2003: Kossuth-díj
2004: Prima Primissima díj
2004: Gundel művészeti díj
2009: Pro Urbe Budapest-díj
2009: Artisjus-díj – Az év könnyűzenei produkciója
2010: Budapest XIII. kerület díszpolgára
2011: Radnóti Miklós antirasszista díj
két Arany Zsiráf-díj a legjobb hangfelvétel kategóriában
Lyra-díj 

Színházi darabok

Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról (1973, musical)
Harmincéves vagyok (1975, musical)
Jó estét nyár, jó estét szerelem (1977, musical)
A sanda bohóc (1981, musical)
A padlás (1988, musical)
Szent István körút 14. (1998, musical)
Túl a Maszat-hegyen (2005, bábmusical)
Magyar Carmen (2007, táncdráma)
 

Omega

Trombitás Frédi és a rettenetes emberek (1968)
Red Star from Hungary (1968)
10000 lépés (1969)
Ten Thousand Paces kiadatlan (1970)
Éjszakai országút (1970)
Kisstadion '80 (1980)
Ezüst eső - Vizesblokk (1994)
A változás szele - Szárazblokk (1994)
Trans and Dance (1995)
Transcendent (1996)
K O N C E Rt (1999)
Tower of Babel maxi (2004)

Locomotiv GT

Locomotiv GT (1971)
Ringasd el magad (1972)
Bummm! (1973)
Locomotiv GT (1974) aka London 1973 (2001)
All Aboard kiadatlan (1975)
Mindig magasabbra (1975)
In Warsaw (1975)
Locomotiv GT V. (1976)
Locomotiv GT (1976) aka Motor City Rock (1978)
Zene – Mindenki másképp csinálja (1977)
Mindenki (1978)
Annyi mindent nem szerettem dupla kislemez EP (1979)
Todos (1980)
Locomotiv GT aka Budapest (1980)
Kisstadion '80 (1980)
Loksi (1980)
Locomotiv GT X. (1982)
Too Long (1983)
Azalbummm (1983)
Első magyar óriás kislemez maxi (1984)
Ellenfél nélkül (1984)
Boxing kiadatlan (1985)
'74 USA - New Yorktól Los Angelesig (1988)
Zörr (1992)
A Locomotiv GT összes kislemeze (1992)
Búcsúkoncert (1992)
424 – Mozdonyopera (1997)
A fiúk a kocsmába mentek (2002)
Sziget 2007 maxi (2007)

Szólóalbumok

Electromantic (1982)
Electromantic – Extra változat 1982, 1987–1989 (1993)
Csak dalok (1994)
Kis történetek (1996)
Angyalok és emberek (2000)
Dalok régről és nemrégről – Koncert 2001 (2003)
T12enkettő (2006)
1 óra az 1 koncertből (2009)
Rutinglitang (Egy zenemasiniszta); Parti Nagy Lajos verseire (2012)

Színházi darabok

Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról (1973, musical)
Harmincéves vagyok (1975, musical)
Jó estét nyár, jó estét szerelem (1977, musical)
A sanda bohóc (1981, musical)
A padlás (1988, musical)
Szent István körút 14. (1998, musical)
Túl a Maszat-hegyen (2005, bábmusical)
Magyar Carmen (2007, táncdráma)

Válogatásalbumok

A zeneszerző – Presser Gábor (talán) legszebb dalai (1998)
A zeneszerző 2. – Presser Gábor talán leghangosabb dalai (2001)
A zeneszerző 3. – Szerelmes dalok (2002)
Presser zenés színháza (2002)
A zeneszerző 4. – Presser Gábor legszínházibb dalai (2004)
Dalok a színházból (2005)
A zeneszerző 5. – A szövegíró (2007)

Mások számára készített albumok

Kovács Kati
Kovács Kati és a Locomotiv GT (1974)
Közel a naphoz (1976)
Rock and roller – válogatás (1976)
Kati – néhány dal (1976, NDK)
Katona Klári
Titkaim (1981)
Katona Klári (1984)
Éjszakai üzenet (1986)
Mozi (1989)
Sztevanovity Zorán
Zorán (1977)
Zorán II (1978)
Zorán III (1979)
Tizenegy dal (1982)
Szép holnap (1987)
Az élet dolgai (1991)
Majd egyszer (1995)
1997 (1997)
Az ablak mellett (1999)
Így alakult (2001)
Közös szavakból (2006)
Körtánc-Kóló (2011)
Zalatnay Sarolta
Álmodj velem (1972)