Samer el Nahhal

Samer el Nahhal 'Ox' (Finnország, Espoo 1975. júlis 11.). Finn zenész., basszusgitáros.
Apja egyiptomi, anyja pedig finn származású. Samer az 1980-as években olyan zenét hallgatott, amely nagyban befolyásolta zenei stílusát. Főbb kedvencei a W.A.S.P., és a Mötley Crüe. Ez utóbbi zenekar basszusgitárosa, Nikki Sixx a legfőbb példaképe

Mielőtt a Lordihoz csatlakozott volna játszott a Dead Lock, illetve a Spoon nevű zenekarokban is. 2005-ben a finn heavy metál zenekarból kilépett a basszusgitáros Niko Hurme (ismertebb nevén: Kalma). Samer Tomi Putaansuu, és Sampsa Astala kapcsán került be a zenekarba, azonban a 2006-os album felvételein még nem ő basszusgitározik.

Ox minotaurusz-jelmezben szokott színpadra állni, a Lordi koncertjein, fellépésein. 2005 óta tagja a csapatnak, 2006 januárjában debütált a színpadon. 2006-ban a Lordival eurovíziós dalfesztivál győztes lett. Ő írta, a "Bite It Like A Bulldog" című dal zenéjét az énekes Mr. Lordi-val közösen, csak úgy, mint a "Where's The Dragon?" című számnál. 2008-ban, a zenekar elkészítette első olyan albumát amelyen ő a basszusgitáros.2008-ban az új kosztümöknél Ox is változtatott jelmezén. Nagyobb szarvai lettek, valamint egy kicsivel punkosabb külsőt vett fel, erre utal a haja. Jelmezébe belevarratta a Mötley Crüe 1983-as albumának, a Shout At The Devil nevű lemez borítóját.

Korai évek (1996-2002)
A zenekar énekese Tomi Putaansuu ugyan már 1992-től elindult zenei karrierben, ám csak 1994-1995 táján gondolta úgy, hogy zenekart kéne felállítania. Addig szólókarrierben próbálkozott. 1996-ban, Putaansuu KISS koncertre ment, ahol megismerkedett a zenekar következő két tagjával: G-Stealerrel, és Amennel.

Ez volt a Lordi eredeti felállása, majd 1997-ben Erna Siikavirta "Enary” néven beállt a zenekarba szintetizátorozni. Ugyanebben az évben szert tettek legelső menedzserükre. A zenekarnak először az volt az elképzelése, hogy dobos nélkül játsszon. Így vállalkoztak arra, hogy 1999-ben elkészítsék debütáló albumukat. Az albumot Sami Wolking stúdiójában vették föl, akit Putaansuu már 1995-ben hívott a csapatba basszusgitározni. Az album 17 dalt tartalmazott, és a Bend Over And Pray The Lord nevet kapta. Miután az albumot felvették, és kiadót nem találtak mellé, a lemezt soha nem adták ki, és a dallista is ismeretlen. Az album a tervek szerint az Anaconda Records gondozásában került volna a boltokba.

Még 1999-ben G-Stealer munkaügyi okokból távozott Angliába, és Putaansuu ismét Wolkingot kérte föl a basszusgitáros posztra. Wolking Magnum néven állt be a zenekarba basszusgitározni. A csapat még mindig dobos nélkül állt, és 2000-ben jött csak el az idő arra, hogy az egykor még bandatag G-Stealer unokaöccse Sampsa Astala legyen a zenekar dobosa, Kita néven. Kita unokatestvére volt jelmezét kapta meg.

2002-ben, a zenekar leszerződött a Sony BMG kiadóval, és kiadták maxi CD-n a csapat első dalát, a Would You Love A Monsterman?-t. Ehhez a dalhoz videoklip is készült, majd még ugyanebben az évben kiadták első nagylemezüket.

Áttörés (2002-2003)
A zenekar első albumát 2002-ben jelentette meg, T.T. Oksala producer közreműködésével. Az albumot Finnországban, és Németországban adták ki, Get Heavy névvel. A lemez borítóját a nagy példakép KISS, 1977-es albumának, a Love Gun borítójáról mintázták. Az album hatalmas sikereket hozott a zenekarnak, igaz csak ebben a két országban. Csak Finnország területén 67 000 példány talált gazdára. A zenekarban azonban változások történtek. Magnum kilépett, nappali munkájának fenntartása érdekében, mivel a Lordi ekkor még nem rendelkezett biztos jövedelemmel. Első igazán nagy koncertjüket 2002. december 8-án tartották, Helsinkiben. 2003 tavaszán egy németországi turné következett, a Wacken Road Show 2003, majd még nyár végén felléptek a Wackeni fesztiválon.

A sikereket csak növelte az, hogy 2003-ban új kislemez jelent meg, valamint egy videoklip is, mindez a "Devil Is A Loser" című dallal kapcsolatban. A dal már a Get Heavy-n is szerepelt. A dal nagy siker lett, köszönhetően pörgősségének, és a fülbemászó refrénnek. Az áttörést segítette az is, hogy a Get Heavy lett 2002 legjobb hard rock/heavy metal albuma, az Emma-gálán.[2] A Lordi valaha volt egyik legnagyobb koncertje, a 2003-as Rauma városban tartott fellépés volt. Itt előadták, a másik nagy példakép Alice Cooper "He's Back (The Man Behind The Mask)" című dalát.

Lassítás (2004-2005)
A zenekar 2003 kései szakaszában látott neki a következő stúdióalbum felvételeinek. A produceri teendőket ezúttal viszont nem Oksala, hanem Hiili Hilsema látta el, aki több HIM kiadványt is producerelt már. Az album felvezető kislemeze a "My Heaven Is Your Hell" március 31-én került a boltokba, majd április hónapban kijött az új album, The Monsterican Dream névvel. Az album igazán sikeres dala, a "Blood Red Sandman", amely kislemezként is megjelent, majd videoklip is készült a dalhoz. Az albumból mindössze 33 000 példány fogyott Finnország területén. Ez fele annyi értékesített példányt jelent, mint elődje, a Get Heavy.

A zenekar szerepet kapott egy filmben is. 2004-ben mutatták be a The Kin nevű filmet, amelyben a zenekar alakítja a szörnyeket. A filmben szerepel az a lány is, aki a zenekar első videoklipjében, a Would You Love A Monsterman?-ben is szerepel.

A zenekar azt az elismertséget, amelyet Finnországban kapott, megpróbálta kiterjeszteni más országokra is. 2005-ben a Sanctuary Records kötött velük szerződést Nagy-Britanniában. Így jelent meg 2005-ben a The Monster Show nevű válogatáslemez, amely a Get Heavy, és a The Monsterican Dream legjobb dalait tartalmazza. Eredetileg azt tervezték, hogy az albumot az Egyesült Államokban is kiadják, ám némi nehézségek akadtak, amelyek ezt megakadályozták. Az CD-t Finnországban a Sony adta ki.

Ezek után a zenekar egy európai turnéra indult, a már megjelent kettő lemez dalaival. Ez volt az Europen Monstour. Azonban a koncertkörút alatt kiéleződtek a tagok közötti ellentétek. Ennek következtében a turné végeztével Mr. Lordi kirúgta a zenekarból a szintetizátoros Enary-t. Helyére Awa került. A zenekar így látott hozzá a következő album előkészületeinek.

2006-os Eurovíziós Dalfesztivál (2006-2008)
Még Kalma társaságában készítették el a The Arockalypse című albumot. A zenekar számos sikerdala ezen a lemezen található. Ilyen felvétel például a Hard Rock Hallelujah, a Who's Your Daddy?, az It Snows In Hell, a They Only Come Out At Night, vagy a Bringing Back the Balls to Rock. Az albumon kevésbé van erőltetve a szintetizátor, és a billentyűs hangszerek. Ez érződik is a The Kids Who Wanna Play With The Dead, a Supermonstars (The Anthem of the Phantoms), és a The Deadite Girls Gone Wild nevű dalokban. Mindennek ellenére az album sikeres lett, és Finnországban az első helyre került a listákon. Hazájukban 97 149, Európában pedig 350 000 példányt sikerült értékesíteni. Ez volt a zenekar első albuma amely Finnország, és Németország mellett, még az USA-ban, Kanadában, és Japánban is a boltokba került, bár a Get Heavy-t a zenekar amerikai és kanadai kiadója 2008-ban Észak-Amerikában is megjelentette.

A zenekar számára az újbóli áttörést a 2006-os Eurovíziós Dalfesztivál jelentette. 2006 márciusában döntötték el a finnek, hogy őket indítják az Eurovíziós dalfesztiválon. A nemzeti döntőn a nézők szavazatainak 42,2%-át szerezték meg, tizenegy vetélytársukat megelőzve.

Az elődöntőt 2006. május 18-án Athénban rendezték, ahol sikerült az első tíz között végezniük, ezzel jogot nyertek arra, hogy a 3 nappal későbbi döntőben is előadhassák dalukat. 2006. május 20-án a döntőben 292 pontot szereztek, maguk mögé utasítva a 248 pontot kapó orosz Dima Bilant, és a bosnyák Hari Mata Hari együttest, akik 229 pontot értek el. Ezzel a győzelemmel a Lordi Finnország első győzelmét szerezte az Eurovíziós Dalfesztiválok történetében. A szabályok szerint a döntő után hozták nyilvánosságra az elődöntő eredményét, amit szintén a Lordi nyert a bosnyák és az orosz versenyzőt megelőzve.

A zenekar, miután megnyerte a fesztivált, Finnország fővárosában, Helsinkiben tartott egy koncertet, amelyből kijött egy DVD is, a Market Square Massacre. A koncertnek hatalmas sikere volt. A színpad a tengerpart mellett, a kikötőtől nem messze lett felállítva, és hatalmas tömeg gyűlt össze a koncertre. A koncertet a 2006-os album intrója az "SCG3 Special Report" nyitotta meg, majd a Bringing Back The Balls To Rock nevű dallal vette kezdetét a tényleges koncert. Ezen a koncerten a zenekar, a 2002-es kitörés óta elkészített legsikeresebb számait játszotta el (pl: "Devil Is A Loser"; "Would You Love A Monsterman?"; "It Snows In Hell" ). Azonban a koncertet a legnagyobb sikert elért dal, "Hard Rock Hallelujah" zárta le.

A verseny megnyerésével a zenekar nagyobb népszerűségre tett szert, mint korábban. A banda terve az volt, hogy csak a reklám kedvéért nevez be a versenybe, arra nem gondoltak, hogy nyerhetnek is. Mr. Lordi a Hammer World Magazin 2007. februári számában a következőket nyilatkozta:

"Pusztán a reklám kedvéért neveztünk be. Tudtuk, hogy így egy csomóan látni fognak minket a tévében, de arról nem is álmodtunk, hogy akár nyerhetünk is. A döntő környékén kezdte mindenki azt mondogatni, hogy akár nagy meglepetést is okozhatunk. 3-4 évnyi kemény munkát spóroltunk meg azzal az egyetlen éjszakával, amikor megnyertük a versenyt. Szerencsére már korábban is volt egy kisebb rajongói bázisunk, nem voltunk teljesen ismeretlenek. Ha nem nyerjük meg a versenyt, akkor is turnéznánk, csak éppen kisebb helyeken, és valószínűleg nem kapnánk meghívásokat olyan fesztiválokra, mint akár a Wacken is."

A Lordi 2006-ban és 2007-ben végig turnézott. A Bringing Back The Balls To Europe nevű európai turné nyitó estjéről egy DVD lemez is készült, a Bringing Back the Balls to Stockholm. 2007-ben Japánban is turnéztak, az oszakai koncertről pedig egy koncertlemez jött ki, a Who's Your Monster?. Ezen kívül felléptek az Ozzfest-en, és az USA több pontján. A 2007-es New York-i koncerten az It Snows In Hell című dalban megjelent a színpadon a Twisted Sister-t megalapító Jay Jay French, aki a gitárszólót játszotta el ez alkalommal (Jay Jay, a Lordi 2006-os, The Arockalypse nevű albumán is feljátszott egy gitárszólót, a Chainsaw Buffett nevű dalban.

Továbbá a Lordi 2006-ban új menedzserre tett szert. Arska Tainien-nel 9 év után 2006-ban szakítottak, és helyére Bill Aucoin került. Aucoin 1973 és 1981 között a Lordi nagy példaképének, a Kissnek volt a menedzsere.

Filmszerep, és a negyedik album (2008-2009)
2008 februárjában volt a Dark Floors nevű finn horrorfilm bemutatója. A film egy kórházban játszódott, ahol szörnyek garázdálkodnak. A zenekar kapta a szerepeket, és a tagok alakították a szörnyeket. A film főcímdala a Beast Loose In Paradise nevű dal volt, amely a Lordi első kislemeze is egyben 2008-ban. Január 9-én került a boltokba.

A dal nem új szerzemény. A zenekar már a '90-es évek végén elkészítette, ám akkor még Studs and Leather volt a címe, és a zenekar első, kinemadott albumán foglal helyet. A zenekar 2007 végén vette elő a demót, és elkészítette belőle a film főcímdalát. A dal felkerült a Deadache album japán kiadására is, mint bónuszfelvétel.

A zenekar május hónapban állt neki az album felvételeinek. Május 10-én került ki a hivatalos honlapra a hír, miszerint a Lordi stúdióba vonul, felvenni az új albumot. Júniusban végeztek a felvételekkel, és ezután egy európai turnéra indultak. A zenekar új jelmezeket is készített magának az albumhoz, amelyeket először az október 17-i berlini koncert alkalmával viseltek.

Az album első kislemeze szeptember 3-án került a boltokba. Ez volt a Bite It Like A Bulldog. Az album maga október 27-én jelent meg. Novemberben egy amerikai turnéra került sor, majd decemberben kijött a második kislemez, a címadó dallal. Az album európai turnéja 2009. január 29-től március 29-ig tartott. Ebben a koncertkörútban érintették Budapestet is, március 11-én.