Starity

Szörényi Levente

Szörényi Levente Szörényi Levente nemzetisége 11040. 10rajongó 1vélemény
  • Születési név
  • Szörényi Levente Bálint
  • Becenév
  • Levi
  • Születési idő
  • 1945. április 26.
  • Születési hely
  • Gmunden
  • Foglalkozás
  • zeneszerző, gitáros, énekes, szövegíró, régész
  • Családi állapot
  • nős, 1 gyermek
  • Eredeti hajszín
  • Barna
  • Csillagjegy
  • Bika
  • Linkek
  • Starity RSS-csatorna
  • Kapcsolódó sztárok
  • Halász Judit Kovács Kati Koncz Zsuzsa Koltai Róbert Bródy János Tolcsvay László Tolcsvay Béla Szörényi Szabolcs Bornai Tibor

Szörényi Levente életrajza



Miután a '60-as évek elején már ismert gitárosnak számított, több zenekar is hívta felvételekre, a Deák együttes, a Stúdió 11 és a Bergendy-együttes is. Utóbbi kettő állandó tagnak is szerződtetni akarta, de Levi nem vállalta, arra hivatkozva, hogy ez nem az ő műfaja. 1964-ben ismerkedett meg Illés Lajossal, aki később többször is hívta vendégszerepelni a bercsényis Illés bulikra. A bulik sikere nyomán aztán Illés Lajos is felkérte, hogy csatlakozzon a frissen átalakult zenekarához. Levente aztán végül azzal a feltétellel, hogy bátyját, Szabolcsot is hozhatja, elvállalta a felkérést.


1965 óta az Illés-együttes tagja és ekkortól dolgozik együtt Bródy Jánossal. 1965-ben a Magyar Rádió amatőr vetélkedőjén első díjat nyertek. Az 1966-os Táncdalfesztiválon is szerepeltek a Még fáj minden csókhttps://www.youtube.com/watch?v=889PkoZ1PQscímű dalukkal, amellyel második díjat nyertek. Az 1968-as Táncdalfesztiválon az Amikor én még kissrác voltam című dalukkal első helyen végeztek, a fődíjon kívül még 5 díjat kaptak. A második díjat szintén egy Szörényi-Bródy szerzemény, a Színes ceruzák nyerte meg, Koncz Zsuzsa előadásában. Az 1971-es Táncdalfesztiválon is indultak, és második helyezett lettek, az Elvonult a vihar című dalukkal, amelyből a szilveszteri adásban önparódia is készült. 1973-ban a miskolci első magyar popfesztiválon is felléptek. 1973-ban tagja volt a Bródy János által létrehozott KITT-egyletnek, amely az Illés zenekarból, Koncz Zsuzsából és a Tolcsvayék és a Trióból állt


1974–1984 között a Fonográf együttes alapító tagja, zeneszerzője és énekese volt. 1978-tól új időszak indult, mert az Omega együttes szövegírójával, Adamis Annával készített egy albumot Kovács Katinak. A lemez igen kalandos úton készült, hiszen Szörényi Levente addig szinte kizárólag Bródy Jánossal dolgozott együtt és egyetlen énekesnőnek, Koncz Zsuzsának írt dalokat. Az albumot a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat politikai és üzleti okok miatt levette a polcokról. (Szörényi Levente többször nyilatkozta, hogy a közhiedelemmel ellentétben nem Koncz Zsuzsa, hanem Kovács Kati volt mindig az, akivel szívesen dolgozott volna).


1980–ban jelent meg a „Szörényi–Bródy Az első 15 év” című 360 oldalas könyv a Zeneműkiadó gondozásában , Koltay Gábor műve, amely a zenekar történetét foglalja össze. Az Illés együttes újraéledésére 1981-ben került sor, amikor hét szűk esztendő után a miskolci sportcsarnokban az első beatkoncert (botrányba fulladt) jubileumára megrendezett koncertre újra összeállt a KITT-egylet egy koncert erejéig. Az érdeklődés hatalmas volt. Az eseményről Koltay Gábor készített filmet és könyvet, zenei anyagát lemezen is kiadták (az első kiadású lemez borítóján Bródy János neve szerepelt Petőfi Sándor helyett a „Nemzeti dal” alkotójaként). 1983-ban a kiemelkedő zeneszerzői és művészi tevékenységéért Erkel Ferenc-díjjal tüntették ki, Szörényi Levente volt a második a könnyűzenében, aki ezt a díjat megkapta. (Elsőként Presser Gábor, 1977-ben.) 1984-ben a Fonográf együttes három telt házas Budapest Sportcsarnokbeli koncertjén visszavonult a színpadtól.


Számtalan sikeres rockopera és színpadi mű szerzője, közülük is a legsikeresebb, az István, a királyhttps://www.youtube.com/watch?v=Y8mkYhaFhMI, amit 1983-ban mutattak be a városligeti Királydombon, majd ezt követően a Szegedi Szabadtéri Játékoktól kezdve, a Népstadionon át, a Nemzeti Színháztól, a Budapest Sportarénáig még nagyon sok helyen tartottak bemutatókat. Több külföldi előadás is volt, nagy sikerrel. Még az István, a király előtt, 1982-ben nagy sikerrel bemutatták a Kőműves Kelemen című rockballadát, amelyet több évig játszottak. A Fonográf Gmk. egyik alapítója. 1987-ben a Maradj köztünk segélykoncert himnuszának szerzője volt. 1988-ban részt vett Szegeden A felkelő nap háza című nemzetközi népzenei fesztivál létrehozásában. Még ebben az évben megjelent a következő rockballada, a Fehér Anna. Mindezek mellett több tucat élvonalbeli előadó és zenekar lemezein működött közre zenei rendezőként, hangmérnökként, illetve hangszeres előadóként is (pl.: Bojtorján együttes, Kormorán, Muzsikás együttes, Hacki Tamás, stb) Több nagy magyar költő verséhez szerzett zenét. Néhány szerző: Petőfi Sándor, József Attila, Arany János, Weöres Sándor, Wass Albert. Olyan Kossuth-díjas, első-vonalbeli szólistákkal készített felvételeket: mint Koncz Zsuzsa, Kovács Kati, Halász Judit, Sebestyén Márta, Rost Andrea. Számos film zeneszerzője.


Színpadi műveit élvonalbeli művészek adják elő. Sokak számára a Szörényi-művekben való szerep adta a kiugrási lehetőséget, az országos ismertséget, a későbbi karrier lehetőségét. 


Dalait olyan élvonalbeli szövegírók munkája teszi teljessé, mint S. Nagy István, Bródy János, Adamis Anna vagy Lezsák Sándor. Maga is kiváló szövegíró. Például: Végtelen úton (1986)


1990 márciusában az Illés együttes 25. születésnapjára az Erkel Színházban zenészbarátok megemlékezést tartottak, elénekelve sok régi dallamot. Itt elhangzott Szörényi Levente Fénylő ölednek édes örömében... című oratóriuma is, amelyet előző évben a Margit-szigeten is bemutattak. A születésnapi műsor konferálója Ekecs Géza, népszerűbb nevén Cseke László, a Szabad Európa Rádió „Teenager–party”–jának egykori vezetője volt. Az együttes a nézőtéren az első sorban foglalt helyet, de a közönség a színpadra követelte őket, így a zenészbarátokkal közösen énekelték el a „Miért hagytuk, hogy így legyen” című dalt. Ekkor merült fel először egy búcsúkoncert lehetősége is. (Szörényi Levente: „Ha minden körülmény úgy alakul, lehet, hogy ismét csinálunk egy koncertet.”)


1997-ben Szegeden bemutatták az új rockballadát, a Kiátkozott címmel, amelyet később a Nemzeti Színházban is előadtak. 1998-ban duettlemeze jelenik meg Rost Andrea opera-énekesnővel. Szent István megkoronázásának ezredik évfordulójára az uralkodó utolsó éveiről, az utódlását előkészíteni igyekvő öreg király drámájáról Szörényi Levente és Bródy János új történelmi operát írtak, Veled, Uram! címmel, melynek ősbemutatójára 2000. augusztus 19-20-án, Esztergomban, a Bazilika előtti Szent István téren került sor a Magyar Millennium országos ünnepségsorozatának kiemelt eseményeként.


2001-ben az Illés együttessel újra felléptek a telt házas Népstadionban, a Metro és az Omegával rendezett közös koncerten. 2003-ban Csíksomlyón közel félmillió ember előtt bemutatták az István, a királyt. Ugyanebben az évben elkészült az Ének a csodaszarvasról című animációs film, amelynek zenéjét szintén Levente írta. Ebben az évben írta az Elég volt! című kóruskantátáját is, Wass Albert szövegrészleteire. 2004-ben a Fonográf együttessel nagy sikerrel felléptek a telt házas Kisstadionban.


2005-ben a legendás Illés 40 éves jubileumára két előadást terveztek, augusztus 5-én Csíkszeredában (korábban sosem játszhattak Erdélyben) és a Sziget Fesztivál nulladik napján. Nem sokkal a bejelentés után Pásztory Zoltán váratlanul elhunyt, a koncerteket nem mondták le, de immár valóban végleges búcsúkoncertté nyilvánították. Az Illés-együttesben ekkor Szörényi Örs (Levente fia) foglalta el Pásztory helyét. Ebben az évben Amikor én még kissrác voltam – Tisztelgés az Illés zenekar előtt címmel egy feldolgozás lemez jelent meg, amelyen 13 mai előadó dolgozta fel az Illés együttes dalait. 2006-ban bemutatták a következő rockoperát, a Budapest Sportarénában, Árpád Népe címmel. 2007-ben Szörényi Levente az FG-4 nevű Illés-Fonográf emlékzenekarral kiegészülve búcsúztatta a bontásra váró legendás körtermet az FMH-ban, ahol előadott néhány dalt. Szintén ebben az évben, az Illés-együttes alapító tagja, Illés Lajos hosszan tartó súlyos betegségben elhunyt.


2008-ban az István, a király 25 éves jubileuma kapcsán a művet felújították és egy TV-s műsor keretein belül kiválogatott szereplőkkel be is mutatták két telt házas előadáson, a Budapest Sportarénában. Még ebben az évben fellépett A magyar dal napja című rendezvény keretein belül a Szigeten, A Társulat és Bródy János társaságában. 2010 végén Szörényi Levente „Hattyúdal” című koncertjével búcsúzott el végleg közönségétől, többek között Illés-dalokat is eljátszva. Eredetileg az együttes még élő tagjai, valamint „különleges képi és hangtechnikával” Illés Lajos és Pásztory Zoltán is részt vett volna a koncerten, tehát ezt tekinthettük volna az Illés utolsó fellépésének, de ezt Illés Lajos házastársa személyiségi jogokra hivatkozva nem engedte, így Szörényi az óbudai Danubia zenekar kíséretével énekelte el a dalokat. 2012. március 24-én 4 szám erejéig újra összeállt a Fonográf együttes a budapesti Illés klubban. 2011 és 2012 márciusa között felújításra került a 2000-ben bemutatott Veled, Uram! című rockopera, amelyben új betéteket és prózai jeleneteket is írt a szerzőpáros. A felújított változat premierje 2012. március 30-án volt a Thália Színházban.


2012-ben a Sziget Fesztivál huszadik jubileumi alkalmával rendezett mínusz második napon, a Magyar Dal Napján 80 előadó között Levente is fellépett. 3 szám erejéig állt a színpadra Charlie-val és zenekarában. A Ne gondold, az Utcán és a Little Richard című dalokat játszották el, utóbbiban Bródy János is közreműködött.

2012-ben több előadó koncertjén is fellépett vendégként, játszott például Demjén Ferenccel, vagy a Miskolci Illés Emlékzenekarral is. 2012 végén is fellépett Demjén Ferenc vendégeként a Budapest Sportarénában, ahol három dalt adott elő önállóan, illetve további kettőt Rózsival duettben. 2013 elején fellépett a Vujicsics együttes vendégeként is.
Számtalan előadónak írt dalokat, pályafutása elején leginkább az Illés számára, majd természetesen „saját” együttesének, a Fonográfnak. Nem hagyható ki művei közül több népszerű színházi mű, filmzene, rockopera sem. A Szörényi Levente szerzeményeinek időrendi listája oldalon Szörényi Levente (elsősorban zeneszerzői) művei időrendben, automatikus sorszámozással ellátva szerepelnek.

Holdvilágárok — Több évezredes titok után nyomoz Szörényi Levente a Pilisben, a zenész tíz esztendeje háromszor két hetet tölt a Holdvilágárokban barlangász barátaival és a Szentendrei Múzeum régészével.

Ősi hun temetkezési helyet sejtetnek a római korban kifaragott, és számtalanszor visszatöltött sziklarétegek, mely, bárkit rejtsen is, szenzációs lelet lenne! Szörényi 2000-ben hozta létre a Holdvilágárok Alapítványt, mely a nagy jelentőségű ásatásokat finanszírozza, s az Árpád sírját kereső szenzációhajhászok lábatlankodása ellenére, a munka jó ütemben folyik. A kutatás állásáról Pilis Titkai címmel előadása is van, melyet az ország sok részén bemutatott.


Szörényi Levente a Legendák és valóság a Pilisben c. könyve dedikálásán (2012)


Művei
Zeneművei


Human Rights (beatoratórium, 1971)
Kőműves Kelemen (rockballada) (1982)
István, a király (rockopera, 1983)
Fehér Anna (rockballada, 1988)
Fénylő ölednek édes örömében… (Innin és Dumuzi-oratórium, 1989)
Atilla, Isten kardja (rockopera, 1993)
A kiátkozott (zenés történelmi játék, 1997)
Atilla, Isten kardja (trilógia változat, 1999)
Veled, Uram! (történelmi opera, 2000)
István, a király (felújított változat, 2000)
Atilla, isten kardja (felújított változat, 2000)
Ének a csodaszarvasról (zenekari szvit, 2003)
Elég volt! (kóruskantáta, 2003)
Árpád népe (misztikus opera, 2006)
A sziklák meghasadnak (himnusz, 2007)
István, a király (felújított, 30 éves jubileumi előadás, 2008)
Veled, Uram! (felújított változat, 2012)
Kislemezei


Németh Lehel - Mediterrán : Kíséret – Számun - Minden Ország – Apache - EP7257 (1963)
Szörényi Levente : Dal az ártatlanságról (Szörényi L.–Bródy J.) – Bánatvirág (Szörényi L.–Bródy J.) - SP 70058 (1973)
Végső visszatérés (Szörényi Levente) - Miért hagytuk, hogy így legyen (Illés L.-Bródy J.) - HCD 37784 (94/M-157) (1994)
Nagylemezei


Utazás (szóló, 1973)
Hazatérés (szóló, 1980)
Végtelen úton (szóló, 1986)
Levi’s Best–50 (válogatás, 1995)
Duett albumok[szerkesztés]
Kovács Katival: Életem lemeze, 1978
Sebestyén Mártával: Jeles napok, 1984
Sebestyén Mártával: Szerelmeslemez, 1985
Koncz Zsuzsával: Balladák, 1988
Rost Andreával: Mindig veled 1998
Filmzenéi[szerkesztés]
Akli Miklós (1986)
Álljon meg a menet (1973)
Bűbájosok (1969)
Egyszeregy (1978)
Ékezet (1977)
Eltávozott nap (1968)
Ezek a fiatalok (1967)
Hajdúk (1974)
Holdudvar (1968)
Ismeretlen ismerős (1988)
Kabala (1981)
A Kedves szomszéd(1979)
Két pont közt a legrövidebb görbe (1975)
Az oroszlán ugrani készül (1969)
Petőfi '73 (1972)
Szabad lélegzet (1973)
Szép leányok, ne sírjatok (1970)
Szevasz, Vera (1967)
Tigrisugrás (1974)
A Trombitás(1978)
Vasárnapi szülők (1979)
Egészséges erotika (1988)
Für die liebe noch zu mager? (1973)
A kenguru (1975)


Könyvei


Az eltűnt Ősbuda nyomában (1996)
De ki adja vissza a hitünket?! (2005)
Színház és történelem (2008)
Róla írták[szerkesztés]
Újévi táncalbum 1968 (1967)
Várhelyi Antal: Az Illés, Metro, Omega, Atlasz, Pannonia együttesek műsorából (1968)
Az Illés együttes legsikeresebb dalai (1971)
Miklós Tibor - Takács Ágnes: Keresem a szót, keresem a hangot (1977)
Koltay Gábor: Szörényi-Bródy (1980)
Koltay Gábor: A koncert - dosszié (1981)
Koltay Gábor: István, a király (1984)
Enyedi Zoltán - Fáth Péter - Kende Tamás - Kresz Albert: István, a király - Illés - Népstadion, 1990. szeptember 15. (1990)
Szebeni András: Illés jelentés '96 (1996)
Muszty Bea - Dobay András: Illés daloskönyv (1996)
Kocsis L. Mihály: Illés - Énekelt történelem (1999)
Koltay Gábor: István, a király emlékkönyv 1983–2008 (2008)


Filmek


Ezek a fiatalok
Extázis 7-től 10-ig
Add a kezed (Illés Show)
A koncert '81
A búcsú '84
Illés - Népstadion '90
Illés - Karácsony '92 FMH
Illés koncert '96
Szuperkoncert - Népstadion 2001
Fonográf - Kisstadion 2004
Illés - Csíkszereda 2005
Hattyúdal 2011


Díjak, kitüntetések


SZOT-díj - állami kitüntetés (1981)
Pop-Meccs: Az év zeneszerzője (1983)
Erkel Ferenc-díj - állami kitüntetés (1983)
EMeRTon-díj megosztva az Illés-együttes tagjaival (1990)
Magyar Művészetért Alapítvány különdíj (1990)
A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje - állami kitüntetés (1994)
Huszka Jenő Életműdíj (1995)
Magyar Örökség díj (1995)
Kossuth-díj megosztva az Illés-együttes tagjaival (2000)
Prima díj (2003)
Hungaroton Életműdíj (2005)
Budapest díszpolgára (2010)
Fonogram Életmű-díj (2011)
Artisjus-díj (2011)
Jubileumi Prima Primissima díj (2012)
Gundel Életműdíj (2013)
Szeged Aranyérme (2013)
További információk[szerkesztés]
Illés Ki kicsoda?
Szörényi Levente rajongói oldal
Sulinet/Legismertebb magyarok: Szörényi Levente
TvFilm.hu: Szörényi Levente
Szörényi Levente a PORT.hu-n (magyarul)
Allmusic.hu
Holdvilág-árok Alapítvány
 

Utolsó frissítés: 2020.12.30. 14:02 modernidők által


Oszd meg!   iwiw  facebook  twitter  myspace