Ville Valo

Korai évek

Ville Hermanni Valo 1976. november 22-én született Vallilában, Helsinki külvárosában. Édesapja, Kari finn, míg édesanyja Anita magyar származású. Nagy hatással voltak rá zeneszerető szülei, akik olyan előadóművészekkel tartották a kapcsolatot, mint Tapio Rautavaara és Rauli Badding Somerjoki. Emellett befolyásolta még unokatestvére, akinek köszönhetően megismerkedett a heavy metal zenével, az Iron Maidennel, a KISS-szel és a Black Sabbathtal, akiket a mai napig is kedvencei közt említ, azonban ízlése az évek során kifinomult; változatos ízlését mi sem bizonyítja jobban, hogy a King Diamond, Elvis Presley, Neil Young, a Dir En Grey, a Fields of the Nephilim, a The Sisters of Mercy, a Type O Negative, a Depeche Mode, Jim Morrison, a The Doors, és a The Stooges is a kedvencei között szerepel.

Nem sokkal születése után Oulunkyläba költöztek, ahol tinédzseréveit is eltöltötte, majd 1984-ben megszületett az öccse, Jesse. Apja autószerelőként és taxisofőrként is dolgozott, később pedig szexshopot üzemeltetett, ahol Ville is dolgozott, mielőtt komolyabban foglalkozni kezdett a zenéléssel. Kisebb korában hiperaktív volt, bajba került az iskolában és kihívta maga ellen a többi gyereket, ami miatt többször kellett egyik osztályból a másikba helyezni őt, idővel azonban fegyelmezettebb lett. Jó tanulónak számított, sokat foglalkozott a matematikával, a történelemmel és a művészeti tárgyakkal is. Érettségit azonban sosem szerzett, a középiskolát másfél év után otthagyta. 

Gyerekkorában szívesen rajzolt és zenélt, de mindig inkább az utóbbi került nála előtérbe; kilenc éves korában kezdte meg tanulmányait a helsinki-i Pop- és Dzsesszkonzervatóriumban. Mikor hangszert kellett választania, Gene Simmons hatására a basszusgitár mellett döntött. A szüleitől használtan kapott hangszerrel eleinte meggyűlt a baja, de édesanyja szigorának köszönhetően rengeteget gyakorolt, aminek végül meg is lett az eredménye.

Ötödikes korában lépett be a B.L.O.O.D. (1986-89) nevű zenekarba, amelyben néhány idősebb fiúval zenélt együtt. Iskolatársaik előtt léptek fel párszor. Ville emlékei szerint az együttes különlegessége az volt, hogy két dobossal dolgoztak, mivel egyikük csak a próbákon mert játszani, közönség előtt nem. Ezidőtájt alapult meg az Elovena Boys, akikkel iskolai partikon léptek fel, U2 és Dire Straits dalokat adtak elő. A későbbi énekes ekkor még csak gitárosként működött közre, valamint első dalát is ekkor írta meg. Amikor az iskola igazgatója megakadályozta egyik fellépésüket, Ville és társai bosszúból trágár, goromba dalt írtak róla, amelyet később elő is attak - ettől kezdve nem koncertezhettek  Oulunkyläban. A komolyabb áttörés 1991-ben jött, mikor megalapította a HIM-et.

Karrier
HIM

666 Ways to Love (1991–1997)

Ahogy megalapultak, akkor még His Infernal Majesty néven, el is kezdtek dolgozni legelső dalaikon. A végeredmény három demókat tartalmazó, illetve egy középlemez lett. A legelső demójuk, a Witches and Other Night Fears címet viselő 1992-ben, majd ezt követte 1993-ban a Demo Tape 1, majd 1995-ben a Demo Tape 2. A debütáló középlemez 666 Ways To Love: Prologue néven jelent meg, és kizárólag Finnországban volt csak kapható – ott is összesen ezer példányszámban.

Greatest Love Songs Vol. 666 (1997-1999) 

Első, teljes albumuk a Greatest Love Songs Vol. 666 1997. november 20-án jelent meg. Két feldolgozás is megtalálható rajta, Chris Isaak Wicked Game-je, illetve a Blue Öyster Cult's-tól a (Don't Fear) The Reaper. Az album szorosan összeköttetésbe hozható a „Fenevad” jeleként elhíresült számmal, a 666-al; ebből legelterjedtebb, hogy a lemez 66:06 perc hosszú, ezért gyakran vádolták a zenekart és a frontembert sátánizmussal is.

Razorblade Romance (1999–2001)

Az első lemez megjelenését követően turnéra indultak a skandináv országokban, így a zenekar rajongóinak három évet kellett várniuk, míg végül 1999. december 19-én megjelent a második lemezük, a Razorblade Romance. Ekkoriban kezdtek népszerűbbé válni, hiszen a Join Me in Death kislemez a skandináv területen kívül; Németországban is hatalmas sikernek örvendett – egészen az első helyig jutott az ottani listákon, valamint több mint fél millió példány kelt el belőle alig két hónap alatt, a sikert mégis annak köszönhetik, hogy a The 13th Floor című filmben felcsendült a dal, így világszerte megismerték őket. Ennek eredményeként a mai napig a Join Me In Death a legkelendőbb finn kislemez a történelemben.

Hatalmas sikerük eredményeként két kislemezt is kiadtak Németországban (Right Here in My Arms, Gone With the Sin), amik szintén nagy sikernek örvendtek; a tizenkilencedik illetve a huszadik helyet tudhatták maguknak a német zenei listákon, ráadásul egész Európában illetve az Egyesült Királyságban egyre ismertebbé váltak.
A Razorblade Romance végül arany- és dupla platinalemez lett Finnországban, illetve platina- és háromszoros aranylemez Németországban.
2002-ben az Államokban is kiadták második lemezüket, azonban a zenekarnak nem volt joga használni a HIM nevet, mert azt egy másik banda korábban levédette. Ezért az album a tengerentúlon HER (His Evil Royality) név alatt jelent meg, azonban időközben megszerezték a jogokat, így eredeti nevükkel is kiadták a lemezt.
Deep Shadows and Brilliant Highlights (2001–2003)
2001-ben – mielőtt még harmadik lemezüket kiadták volna – a zenekar tagjai megalapítottak egy külön formációt, a Daniel Lioneyet. Ez a HIM gitárosának, Lindének volt a szóló projektje, ő töltötte be az énekesi posztot, míg Ville a megszokott felállással ellentétben ezúttal dobolt. Ez évben ki is adták legelső lemezüket, a The King of Rock'n Rollt.

Ezt követte nem sokkal később a HIM harmadik lemeze, a Deep Shadows and Brilliant Highlights, ami 2001. augusztus 27-én került a boltok polcaira. A lemez, akárcsak az előző, a finn listák első helyéig jutott, míg Németországban a másodikat tudhatta magáénak, illetve a zenekar hazájában platinalemez lett.

Love Metal (2003–2005) 

2003. április 14-én megjelent a negyedik lemezük, a Love Metal. Legelső kislemezként a The Funeral Of Hearts jelent meg; ez volt az első daluk, amivel feljutottak a brit zenei listákra, ahol a tizennegyedik helyet birtokolhatták. 

Ebben az időben kezdtek komolyabb sikereket elérni az Államokban, hiszen Bam Margera, televíziós személyiség és Ville jó barátja az ő jelképüket, a Heartagram logóját kezdte el használni a Viva La Bamben, ahol a zenekar is feltűnt pár alkalommal. Ugyanebben az évben játszottak a brit Download Fesztiválon a The Hellacopters-szel – sikerüket mi sem bizonyítja jobban, mint hogy következő évben már a rendezvény húzónevei között szerepeltek. Ezzel a lemezzel már az Államokban is nagy sikereket értek el, hiszen a Kerrang! és a Rolling Stone nevű zenei lapok is jó kritikával illeték a lemezt, így egy éven keresztül az Amerikai Egyesült Államokban turnéztak.

A legelső válogatásalbumuk is ebben az időben jelent meg, egészen pontosan 2004. március 15-én került a boltok polcaira a And Love Said No: The Greatest Hits 1997–2004.

Dark Light (2005–2007)

2005. szeptember 26-án jelent meg a HIM áttörést jelentő albuma, a Dark Light, amivel a Billboard 200-as listáján a tizennyolcadik helyen debütáltak.

2006. októberében hivatalos oldalukon osztották meg a hírt, miszerint legújabb albumuk aranylemez lett az Államokban; ők a legelső finn zenekar, akiknek sikerült több mint félmillió példányszámos eladást produkálniuk.
2006-2007 között újabb két válogatás albummal ajándékozták meg rajongóikat; az Uneasy Listening Vol. 1 2006 októbere és novembere közt jelent meg világszerte. Tizenöt alternatív, akusztikus feldolgozást tartalmazott a legsikeresebbé vált dalokból. Ezt követte az Uneasy Listening Vol. 2 2007 áprilisa és májusa között, ami újabb tizennégy dalt – feldolgozásokat, koncertfelvételeket, remixeket – tartalmazott.

A Dark Light végül Finnországban platinalemez, Németországban, Görögországban, az Egyesült Királyságban, valamint az Egyesült Államokban pedig aranylemez lett.

Venus Doom (2007–2009)

2007 szeptemberében jelent meg a gitárközpontú Venus Doom, aminek egyik dala, a Passion's Killing Floor a Transformers filmben is felcsendült. A lemez hozta a már elvárt sikereket, a kritikusok változatlanul dicsérték a zenekart, Finnországban és Görögországban pedig aranylemez lett a Venus Doom.

E lemez kapcsán adták ki legelső koncert DVD-jüket, a Digital Versatile Doom-ot. Ez a Los Angelesi The Orpheum Theaterben adott koncertjüket, valamint egy színfalak mögötti kisfilmet tartalmaz.

Screamworks: Love in Theory and Practice (2009-2011)  

2009. június 9-én egy telefonos interjú keretein belül jelentették be, hogy augusztusban kezdik a soron következő lemezük munkálatait, méghozzá Los Angelesben. A Screamworks: Love in Theory and Practice nevet viselő lemez munkálatai végül egészen pontosan augusztus 3-án kezdődtek meg, és október 8-án fejeződtek be. A lemez végül 2010 februárjában jelent meg.

Mivel szerződésük lejárt, a Warner kiadóval elváltak útjaik, és visszatértek Finnországba. Ezzel egyidejűleg biztosította a zenekar menedzsere a rajongókat, hogy a zenekar továbbra is együtt van, illetve említést tett 2011-es esetleges visszatérésükről. Nem sokkal ezután be is jelentették, hogy dolgoznak következő lemezükön, azonban ezt megakadályozták Gas hirtelen beköszöntő egészségügyi problémái.  

Tears on Tape (2012–2015)  

Ville először 2012. februárjában tett említést az újabb munkájukról, amikor is megjegyezte, melyik a lehetséges kiadójuk, illetve megjegyezte, hogy ezúttal visszatérnek a gyökereikhez. Félévvel később Tim Palmer producer ejtett meg egy Twitter-bejegyzést, miszerint a Dark Light és a Venus Doom után ismételten a HIM-mel fog dolgozni. 

Ezután nem sokkal Ville a zenekar hivatalos Facebook oldalán jelentette be, hogy szeptemberbe stúdióba vonulnak, hogy megkezdjék következő lemezük, a Tears On Tape munkálatait. 

Időközben, 2012. novemberében kiadták következő válogatás albumukat, a  XX - Two Decades of Love Metalt, ami egy új feldolgozást, a Strange Worldöt is tartalmazta. 

A HIM nyolcadik lemeze végül 2013 áprilisában jelent meg, a zenekar azóta különösebben nem hallatott magáról azt leszámítva, hogy mint minden évben, december végén felléptek az általuk szervezett Helldone fesztiválon; viszont 2014-ben fellépnek az ausztráliai Soundwave Festivalon, tavasszal az Államokban indulnak turnéra. 

Feloszlás (2017)

Egy 2015. augusztusában adott interjúja alapján tervben volt egy kilencedik album is, amely 2016 decemberében jelent volna meg. Ez azonban elmaradt - hosszú csend következett a banda történetében, valamint egy tagcsere (Gas Lipstick dobos helyét Jukka "Kosmo" Kröger vette át). Végül 2017. márciusának elején nyilvánosságra került a hír, miszerint az együttes még egy utolsó turnéra indul, hogy elbúcsúzzon rajongóitól, aztán külön folytatják munkájukat.

Közreműködések

Vendégénekesként szerepelt a The 69 Eyes mellett több alkalommal is, legismertebb a Wastint The Dawn - aminek videóklipjében is feltűnt -, illetve a Beneath The Blue című szám. Az  Apocalyptica azonos címet viselő lemezén a Bittersweet című dalban tűnt fel Lauri Ylönen oldalán. Emellett hallhattuk a Bloodhound Gang Hefty Fine elnevezésű lemezén a Something Diabolical című dalban, a Cradle of Filth The Byronic Man című dalában is. 2007-ben a lengyel énekesnővel, Natalia Avelonnal énekelt duettet, Nancy Sinatra és Lee Hazlewood dalát, a Summer Wine-t dolgozták fel. 2016-ban MGT-vel (Mark Gemini Thwaite) közösen dolgozták fel az ABBA Knowing Me Knowing You című slágerét dolgozták fel.

Ville Valo & Agents

Ville először 1999-ben dolgozott együtt az Agents nevű finn zenekarral. 2018-ban ismét összeállt a csapattal, a rákövetkező év februárjában pedig egy albumot is kiadtak Ville Valo & Agents címmel. A lemez sikeres volt Finnországban, az együttes pedig Villével együtt turnézott 2019 márciusától augusztusig.

VV

Hosszas hallgatás után 2020 márciusában a HIM hivatalos honlapjára felkerült egy új profilkép, amely egy átdolgozott hearagram-logot ábrázol, valamint egy borítókép Ville Valoról. Nem sokkal később pedig elérhetővé vált a Gothica Fennica Vol. 1 című EP három dala, melyeket Ville készített, és VV fedőnévvel tett közzé. Az újdonságok leginkább a régi HIM-dalok hangzásvilágát tükrözik, a rajongók lelkesen fogadták az EP-t.

Magánélet

"Már az általános iskolában érdeklődtem a lányok iránt. De akkor az érdeklődésemet úgy mutattam ki, hogy kövekkel dobáltam meg őket. És bizonyos értelemben még most is kövekkel dobálom őket, de mostmár inkább szellemileg."

A zenekar első sikereinek idején Susanna Niiranennel járt; rövid kapcsolatukat óvták a sajtó elől. 2003-ban kezdett kapcsolatot Jonna Nygrennel, finn modellel, akinek nem sokkal később meg is kérte a kezét. A páros hagyománytól eltérően nem gyűrűt húzott egymás ujjára, hanem közös tetoválást csináltattak ujjaikra. Azonban mielőtt frigyre léphettek volna, véget is ért kissé sem nyugodt kapcsolatuk - aminek keretein belül egyszer Ville még kórházba is került, mert beszakadt a dobhártyája, és állítólag többször hívták rájuk a szomszédaik a rendőrséget -, 2006-ban búcsút is intettek egymásnak, amikor is a frontember telefonon szakított. Még pár alkalommal felmerültek pletykák, miszerint újra megpróbálják együtt, azonban ezt senki sem erősítette meg. A különválás mindkét félt megviselte: Jonna pár hónappal később már kórházba majd rehabilitációs központba került alkoholproblémái miatt, egy évvel később pedig Ville is követte példáját. Az énekes egy interjúban azt is elárulta, hogy a szakítás után a bőrén elnyomott cigarettacsikkekkel próbálta eltüntetni Jonnához készült tetoválásait.

A következő években Villét szoros barátság fűzte Kat Von D tetoválóművészhez, aki a Killing Loneliness videójában is szerepet kapott. Rengeteg pletyka keringett arról, hogy a két híresség között több van barátságnál, ám ezt sosem erősítették meg. Kapcsolatukról Kat 2013-ban megjelent Go Big or Go Home című könyvében olvashatunk részletesebben - a szerző egyszer sem nevezi meg benne az énekest, de a történetből egyértelműen kiderül, kiről van szó. Kat írásából kiderül, hogy hivatalosan sosem jártak, de többször is randevúztak és szorosan kötődtek egymáshoz, valamint, hogy a HIM Screamworks című albuma szinte teljes egészében neki szól (különösen a hetedik zeneszám, a Katherine Wheel). Egyértelmű jeleket azonban sosem kapott az énekestől, aki néha hónapokig nem jelentkezett - Kat pedig végül megelégelte a kétségeket, és Finnországba utazott, ahol egy személyes találkozással és egy levéllel végleg lezárta kettejük ügyét.

2012 és 2015 között Sandra Mitticával alkotott egy párt, aki már a kezdetektől nagy rajongója volt Ville zenéjének, és több interjút is készített vele és kollégáival. Többször is szárnyra kapott a pletyka, miszerint a pár eljegyezte egymást, de ezt az énekes minden alkalommal cáfolta. Különválásukról nem sokat tudunk - sem okát, sem idejét. 2016 óta Ville a nála tizennyolc évvel fiatalabb mondellel, Christel Kahruval alkot egy párt.

Érdekességek

– Hatalmas rajongója Tim Burton rendezőnek.

– Magát könyvmolynak vallja, kedvenc irói közé tartozik, Timo K. Mukka finn író, Edgar Allan Poe és Charles Bukowski.

– Egy televíziós szavazás keretein belül minden idők tizenharmadik legnagyobb finn személyiségének választották.

– Szabadidejében olajfestményeket fest: komor képek sötét színekkel.

– Neve (Valo) finnről lefordítva fényt jelent.

– Kedvenc filmje a The Nightmare Before Christmas. 

– Lakásának ablakai fekete fóliával vannak bevonva.

– Asztmás, de ettől függetlenül napi 60 szál cigit szív el a hangja miatt.

– Gyerekkora óta allergiás az állatokra, de ennek ellenére nagyon szeretett játszani a család kutyájával, Samivel (elmondása szerint az állat tanította meg őt járni is)

 - A Bleed Well című dal videójában egy "burkolt reklám" is helyet kapott: Ville pólóján az Aikuisten Lelukauppa felirat látható, ami az apja által üzemeltetett szexshop neve.

 - Felső tagozatos korában barátaival megszerveztek egy osztálykirándulást Amszterdamba, amelyre a diákok maguk gyűjötték össze a pénzt; az utazáson Ville akkori zenésztársai is részt vettek, így még koncerteket is tudtak adni.

 - Egyetlen családi vakációan volt része élete során: 1991-ben Thaiföldön töltötték a karácsonyt. Elmondása szerint ez volt az egyetlen olyan utazás életében, ami sehogy sem függött össze a zenéléssel.

Greatest Love Songs Vol. 666 (1997)

1. "Your Sweet Six Six Six" 4:12
2. "Wicked Game" 3:54
3. "The Heartless" 4:02
4. "Our Diabolikal Rapture" 5:20
5. "It's All Tears (Drown in This Love)" 3:43
6. "When Love and Death Embrace" 6:08
7. "The Beginning of the End" 4:07
8. "(Don't Fear) The Reaper" 6:24
9. "For You" 3:58

 

Razorblade Romance (1999)

1. "I Love You (Prelude to Tragedy)" 3:09
2. "Poison Girl" 3:51
3. "Join Me in Death" 3:36
4. "Right Here in My Arms" 4:03
5. "Gone With the Sin" 4:22
6. "Razorblade Kiss" 4:18
7. "Bury Me Deep Inside Your Heart" 4:16
8. "Heaven Tonight" 3:18
9. "Death Is in Love With Us" 2:58
10. "Resurrection" 3:39
11. "One Last Time" 5:10

 

Deep Shadows and Brilliant Highlights (2001)

1. "Salt in Our Wounds" 3:57
2. "Heartache Every Moment" 3:56
3. "Lose You Tonight" 3:42
4. "In Joy and Sorrow" 4:00
5. "Pretending" 3:54
6. "Close to the Flame" 3:47
7. "Please Don't Let It Go" 4:28
8. "Beautiful" 4:33
9. "Don't Close Your Heart" 4:33
10. "Love You Like I Do/Outro" 5:14

 

Love Metal (2003)

1. "Buried Alive By Love" 5:01
2. "The Funeral of Hearts" 3:37
3. "Beyond Redemption" 4:28
4. "Sweet Pandemonium" 5:46
5. "Soul on Fire" 4:00
6. "The Sacrament" 4:32
7. "This Fortress of Tears" 5:47
8. "Circle of Fear" 5:27
9. "Endless Dark" 5:35
10. "The Path" 7:44
11. "Love's Requiem"  8:36

 

Dark Light (2005)

1. "Vampire Heart" 4:47
2. "Rip Out the Wings of a Butterfly" 3:30
3. "Under the Rose" 4:50
4. "Killing Loneliness" 4:29
5. "Dark Light" 4:31
6. "Behind the Crimson Door" 4:37
7. "The Face of God" 4:36
8. "Drunk on Shadows" 3:50
9. "Play Dead" 4:36
10. "In the Nightside of Eden" 5:40
11. "Venus (In Our Blood)" 4:35
12. "The Cage" 4:29
13. "Poison Heart" 3:46

 

Venus Doom (2007)

1. "Venus Doom" 5:08
2. "Love in Cold Blood" 5:54
3. "Passion's Killing Floor" 5:10
4. "The Kiss of Dawn" 5:54
5. "Sleepwalking Past Hope" 10:03
6. "Dead Lovers' Lane" 4:28
7. "Song or Suicide" 1:10
8. "Bleed Well" 4:24
9. "Cyanide Sun" 5:54

 

Screamworks: Love in Theory and Practice (2010)

1. In Venere Veritas 3:35
2. Scared to Death 3:40
3. Heartkiller 3:29
4. Dying Song 3:29
5. Disarm Me (with Your Loneliness) 4:01
6. Love, the Hardest Way 3:19
7. Katherine Wheel 3:26
8. In the Arms of Rain 3:46
9. Ode to Solitude 3:58
10. Shatter Me with Hope 3:51
11. Acoustic Funeral (for Love in Limbo) 3:57
12. Like St. Valentine 3:14
13. The Foreboding Sense of Impending Happiness 3:13

 

Tears on Tape (2013)

1. "Unleash The Red"
2. "All Lips Go Blue"
3. "Love Without Tears"
4. "I Will Be The End Of You"
5. "Tears On Tape"
6. "Into The Night"
7. "Hearts At War"
8. "Trapped In Autumn"
9. "No Love"
10. "Drawn & Quartered"
11. "Lucifer's Chorale"
12. "When Love Starts To Die"
13. "Kiss The Void"

***

Ville Valo & Agents (2019)

***

Gothica Fennica, Vol. 1 (2020)

Salute the Sanguine

Run Away from the Sun

Saturnine Saturnalia