Vivien Leigh

Vivien Mary Hartley 1913. november 5.-én született, Indiában, Dardzsiling-ben. Édesapja Ernest Hartley angol származású, az indiai lovasság tisztje volt. Édesanyja, Gertrude Robinson Yackje.Szülei a londoni Kensingtonban kötöttek házasságot 1912-ben.1917-ben Ernest Hartleyt az indiai Bangalorba küldték, míg felesége és Vivian Ootacamundban maradt.Első színpadi fellépése Little Bo Peep szerepe volt hároméves korában anyja amatőr színtársulatában.

Hétévesen 1920-ban az angliai Roehampton Szent Szív Rendházába küldték tanulni. Itt Vivian legjobb barátnőjének, Maureen O'Sullivan-nak bevallotta, hogy „nagy színésznő” szeretne lenni.Később Európában tanult mielőtt hazatért volna Angliába 1931-ben .Édesapja ajánlásával,ismertségével felvették a londoni Királyi Színművészeti Akadémiára (RADA- Royal Academy of Dramatic Art) 1931 végén megismerkedett Herbert Leigh Holman-nel, a nála tizenhárom évvel idősebb ügyvéddel.Egy angol szállodában találkoztak, ahol egy közös ismerősük rendezett bált. Vivian alig múlt tizennyolc éves, de már akkor kijelentette: "Egy napon a felesége leszek ennek a fiúnak."  A férfi mindössze három találkozás után megkérte a kezét  1932. december 20-án feleségül vette Viviant, aki ezután megszakította az akadémián tanulmányait.1933. október 12-én megszületett lányuk Suzanne .

Vivienn és Clark Gable az Elfújta a szél című filmben

A gyereknevelés mellett barátai és ügynöke tanácsára kisebb szerepet vállalt a Things are looking up című filmben.Ügynöke, John Gliddonszerint , a Vivian Holman név nem színésznős, először azApril Morn művésznevet javasolta. Vivian azonban ezt nem fogadta el, és felvette a Vivian Leigh nevet. Az 1935-ös The Mask of Virtue című darabban nyújtott szerepéért kiváló kritikát kapott, amit interjúk és újságcikkek sorozata követett.
Közben beleszeretett barátjába és kollégájába, Laurence Olivier-be.

A férjétől való elválás szakítás nem az egyetlen nehézség volt. Még kamaszkorában diagnosztizált bipoláris depressziója egyre nagyobb  hisztérikus rohamokban csúcsosodott ki. Mivel tartott tőle, hogy képtelen lenne biztonságos otthont teremteni lányának, Suzanne-nak, volt férjére bízta a lányka felnevelését, de élete végéig látogatta őt.
Az 1939-es Elfújta a szél azonnali sikert hozott számára, megkapta a legjobb színésznőnek járó Oscar-díjat, és a New York-i kritikusok körének legjobb színésznőnek járó díját is elnyerte. David O. Selznick, a film producere nem sajnálta sem az időt, sem a pénzt , több mint 1000 színésznőt hallgatott meg Scarlett szerepére, végül a véletlen sodorta hozzá  Vivien Leigh-t.

Vivien és Marlon Brando A vágy villamosa című filmben

1940 februárjában Jill Esmond elvált Laurence Olivier-től és Holman is elvált Leigh-től.1940-ben Laurence Olivier  feleségül vette. Augusztus 30-án zárt körben házasságot kötöttek a kaliforniai Santa Barbarában - csak a tanúk, Katharine Hepburn és Garrison Kanin voltak jelen. A házaspár hamarosan visszaköltözött Angliába, majd Leigh Észak-Afrikában turnézott - katonákat lelkesítő előadásokon lépett fel - egészen addig, amíg szűnni nem akaró köhögéssel és magas lázzal ágynak nem esett.Pár évvel a Laurence Olivier-vel kötött házassága után Vivien betegeskedni kezdett, az orvosok pedig tuberkulózist állapítottak meg.
1945 tavaszán már a Caesar és Kleopatra című filmet forgatták, mikor kiderült, hogy terhes - nem sokkal később azonban elvetélt. Ekkor súlyos depresszióba esett, melynek mélypontján férje ellen fordult, akit egy alkalommal szóban és testileg is bántalmazni kezdett, majd zokogva a földre hullott. Ez volt ez első nagyobb mániás depressziós idegösszeroppanása.
Vivien a második világháború befejezése után közölte vele, ő már nem szerelmes belé, csupán úgy szereti, mint a bátyját. Nem akarta felbontani a házasságot, de romantikus érzelmeket soha többé nem táplált Olivier iránt. A legendás színészt összetörte a vallomás, és a helyzet csak tovább súlyosbodott, amikor Vivien afférokat kezdett aktuális filmbéli partnereivel (Marlon Brando,Rex Harrison )
1947-ben Olivier-t lovaggá ütötték, és a szertartáson a Buckingham -palotában felesége is jelen volt. Ezután ő lett Lady Olivier és ezt a címet válásuk után is, egészen haláláig használta.
1954-ben az Elephant Walk című film forgatásán beleszeretett egyik színésztársába a szintén házas Peter Finch-be, a viszony szerelemmé változott. Gyakran utazgattak kettesben . Az 1955-ös évadban is nagy sikereket aratott. Noël Coward South Sea Bubble című darabjában játszotta a főszerepet amikor kiderült,hogy újra terhes, ezért nem játszott tovább ebben a darabban. Néhány héttel később sajnos másodszorra is elvetélt, amit újabb hónapokig tartó depressziós időszak követett. 1958-ra a házasságát Olivier-el már befejezettnek tekintette, és komolyabb viszonyba kezdett Jack Merivale-el. Csak 1959-ben Noël Coward Look after Lulu című komédiájával lett ismét sikeres a színpadon.
1960-ban Laurence és Vivien elváltak, a színész haláláig az ágya melletti szekrényen tartotta Vivien képét és Lady Olivier-nek nevezte. Olivier a válás után egy évvel újra megnősült. Merivale  való kapcsolata stabilnak tűnt .
1961 júliusa és 1962 május között elkísérte Ausztráliába, Új-Zélandra és Latin Amerikába, ahol körutazást tettek  és a fellépéseken nagy sikereket ért el. 

Vivien, mint Anna Karenina

1967 májusában Michael Redgrave-vel próbálták Edward Albee A Delicate Balance című művét, mikor ismét megbetegedett tuberkulózissal, de néhány hetes pihenés után úgy tűnt, hogy megyógyult. Július 7-én este Merivale fellépésre ment; amikor éjfél körül hazatért, Leigh már aludt. Körülbelül fél órával később (már július 8-án), amikor lefekvésre készült, holtan talált Vivienre a hálószoba padlóján.Leigh valószínűleg a fürdőszobába igyekezett, de közben tüdeje megtelt folyadékkal, és összeesett.
A holttestet elhamvasztották; hamvait a lakása Tickerage Mill, közelében fekvő tóba szórták, az angliai Blackboys, East Sussex, környékén. A temetést St Martin-in-the-Fields templomában tartották, ahol a búcsúbeszédet John Gielgud színész olvasta fel.Kollégái közül George Cukor mondott búcsúbeszédet.
Az Egyesült Államokban ő volt az első színésznő, akit a „The Friends of the Libraries at the University of Southern California” is ünnepélyesen elbúcsúztatott. A rendezvényt istentisztelettel egybekötve rendezték, és bemutattak egy válogatást Leigh filmjeiből.

Laurence Olivier, Vivien Leigh, Marilyn Monro és Arthur Miller egy sajtótájékoztató előtt

Díjak,elismerések:

1939 - Oscar-díj - Legjobb női főszereplő - Elfújta a szél
1939 - New York-i filmkritikusok köre díj - Legjobb színésznő - Elfújta a szél
1952 - Oscar-díj - Legjobb női főszereplő - A vágy villamosa
1952 - BAFTA-díj - Legjobb női főszereplő - A vágy villamosa
1952 - Golden Globe - Legjobb női főszereplőnek – filmdráma jelölés - A vágy villamosa
1952 - New York-i filmkritikusok köre díj - Legjobb színésznő - A vágy villamosa
1953 - Velencei Nemzetközi Filmfesztivál Volpi Cup - A vágy villamosa
1963 - Tony-díj - Legjobb muscial színésznő - Tovarich

Színházi szerepei:

Brodway

1966 - Ivanov - Anna Petrovna
1963 - Tovarich - Tatiana
1960 - Duel of Angels - Paola
1952 - Antony and Cleopatra - Cleopatra
1952 - Caesar and Cleopatra - Cleopatra
1940 - Romeo and Juliet - Juliet

Könyv róla:

1986 - Anne Edwards :Vivien Leigh

 

Érdekességek:

- Laurence Olivier Rhett Butlert szerette volna eljátszani az Elfújta a szél filmben, a válogatásra azonban nem egyedül érkezett, magával vitte menyasszonyát, Vivien Leigh-t. Olivier nem jutott be a filmbe, de Vivien igen, akit a producer öccse mutatott be a producernek a következő szavakkal: „Hé, zseni! Ismerd meg a te Scarlettedet.” És így ütötte ki a válogatás utolsó fordulójában Vivien az akkor már nagy sztárnak számító Katharine Hepburnt.

- Nagyon sokat dohányzott.Volt hogy napi 4 dobozt is elfogyasztott.

-Imádta a macskákat.

Írta: Audrey Jane

Bolondok hajója (1965) - Mary Treadwell
Tavasz Rómában (1961) - Karen Stone
ITV Play of the Week (1959, 1 epizód) - Sabina
The Deep Blue Sea (1955) - Hester Collyer
A vágy villamosa (1951) - Blanche DuBois
Anna Karenina (1948) - Anna Karenina
Cézár és Kleopátra (1945) - Cleopatra
Lady Hamilton (1941) - Emma Lady Hamilton
Waterloo Híd (1940) - Myra
21 Days (1940) - Wanda
Elfújta a szél (1939) - Scarlett
Az utca bolondja (1938) - Liberty aka Libby
Oxfordi diák (1938) - Elsa Craddock
Vihar a teáscsészében (1937) - Victoria Gow
Kémek - Ellenkémek (1937) - Madeleine Goddard
Fire Over England (1937) - Cynthia
Gentlemen's Agreement (1935) - Phil Stanley
Things Are Looking Up (1935) - Schoolgirl (uncredited)
Look Up and Laugh (1935) - Marjorie Belfer
The Village Squire (1935) - Rose Venables