Léteznek ma még igaz barátok?

Nagyon jó cikk

"Barátságok néhány nap alatt is KÖTTETHETNEK."
Kisegítelek, feltételes mód.

Hát ha minden áron kötekedni akarsz rendben!
Akkor most én is kijavítanálak!!A ugyebár a feltételes módot akkor használjuk,ha úgy gondoljuk,hogy valami megtörténhet..na szerintem az nem történhet meg,hogy valaki napok után egy igaz barátot szerez!!
De,hogy neked is igazad legyen egy kicsit pontosítom magam: Barátságok nem SZÜLETHETNEK napok alatt!! Remélem megfelel...

hát persze a gép a mai skacok már csak azon lógnak...:)sajnos..

Az igazi, őszinte barátság tényleg nagyon ritka. Nekem is már volt részem csalódásban, és nehéz újra megbízni valaki másban, ha egyszer már elárult a legjobb barátnőd.:/

Én hiszem hogy létezik , de idő mire kiderül.
Saját példámat tudom felhozni. Három évig tökéletesen jól megvoltunk a barátnőmmel és azt hittem tényleg igaz barát. De rá kellett jönnöm hogy csak felületi barátság volt és csak kihasznált.
Ezzel ellentétben az IGAZI BARÁTOMAT egy éve ismerem és már most többet tett értem mint ő a három év alatt.
Létezik de nagyon ritka ha tényleg megtalálod azt az embert

Hát igen. Nem sok igaz barátot lehet találni a mai világban. Remélem, hogy én most találtam 1-t Mert úgy érzem, hogy ő igaz barát lesz. De én nagyon kijövök mostanában a fiú osztálytársaimmal de csak barátilag .

Én is azoknak a táborát gyarapítom, akiknek sosem volt túl sok barátja, de őket nagyon szerettem és viszont. Ám a barátaim most nagyon messzire kerültek tőlem, van, akit konkrétan másik országba sodort az élet, évek óta alig hallottam róla valamit A többiekkel is ritkán találkozunk. A jelenlegi környezetemben pedig az emberek iszonyatosan felszínesek, semmi közös téma vagy élmény nem köt hozzájuk, ráadásul én is nehezen nyílok meg és a csevegés sem az erősségem. Szóval alapvetően jól kijövök mindenkivel, akiben a jóindulatnak legalább a csírája felfedezhető, de a jópofizáson kívül semmi egyéb. Viszont az igaz barátságok szerintem kiállják az idő és a távolság próbáját is, néha hónapokig nem is látjuk egymást egyes barátnőimmel és amikor találkozunk mégis olyan, mintha tegnap váltunk volna el. Nekem is voltak már rossz tapasztalataim, de szerencsére úgy tűnik, hogy vannak olyan emberek az életemben (a családom egyes tagjain kívül persze) akikre számíthatok Vannak még igaz barátságok, még ha ritkák is.
Én úgy látom egyébként, hogy az igaz barátság eltűnése valahogy egyenes arányban van azzal, hogy egyre több a felszínes, primitív ember (legalábbis az én korosztályomban), akiket semmi más nem érdekel, csak hogy melyik kocsmába vagy diszkóba menjenek inni a hétvégén, meg hogy milyen új ruhákat vásárolt tegnap. Az ilyen fiúkkal, lányokkal akiknek lassan már önálló személyiségük sincs, mégis hogy kössön barátságot az ember?

Szerencsésnek érzem magamat, mert több igaz barátom is van.
Hiszem, hogy őszinte a barátságunk, megbízunk egymásban, tudom, hogy bármikor számíthatok rájuk, ahogy ők is rám
Én is csalódtam már régebben valakiben, akit a legjobb barátnőmnek tartottam, de a hátam mögött sok mindennek elhordott

Az igaz,hogy kevés az igazi barátság de,az sem jó ha,valaki emiatt nem bízik meg az új barátiban

Valóban az igaz barátságok manapság nagyon ritkák, de én azon szerencsése közé tartozom, akiknek ebben része van.
Régebben volt egy lány akit a legjobb barátomnak tartottam, majd egy év múlva rá kellett döbbennem, hogy csak kihasznál és a hátam mögött mindenféléket mond rólam. A mai napig nagyon haragszom rá, de hát már nincs mit tenni.
Azóta van egy olyan barátom akiben feltétel nélkül meg tudok bízni, aki segít és ott van ha kell és aki mellett önmagam lehetek.

Akartad mondani: A feltételes mód az igemódok egyike, amely azt fejezi ki, hogy egy adott cselekvés, történés megvalósulása, illetve valaminek a létezése, állapota valamilyen feltételtől függ.

Én ovis koromban ismerkedtem meg a legjobb barátnőmmel, akivel elválaszthatatlanok voltunk. Sokat lógtunk együtt. Az udvaron ismerkedtünk meg. ha jól emlékszem el is ment előlem, később viszont együtt játszottunk és elvoltunk. De ők elköltöztek a szomszéd faluba, ami nem távolság, mert nem egy másik városba költözött, hanem a "szomszédba", csakhogy valahogy megszakadt a kapcsolat. Ő más suliba kezdett járni, mint én általánosban. Egy idő után nem kerestük egymást, és megfeledkeztünk egymásról. Egy idő után fel sem tűnt, hogy eltűnt. Ez nem volt igazi barátság, mert minden megszakadt, és nem tettünk érte, hogy megmaradjon. Az általánosban alsóban egy másik lánnyal, Ibolyával lettem jobban. Mentem a duma, hogy ő a legjobb barátnőm. Ő is vidéken lakott. Folyton veszekedtünk. Nem beszéltünk meg egymással bizalmas dolgokat. Ennek a "barátságnak" véget vetettem úgy 5. első fél évében. Az MSN-n ismerkedtem másokkal, mivel voltak különböző korszakaim. Ezek már nem is érdekelnek. Aztán az utolsó két általánosi évemben két csajjal lettem jóban. Az elsővel elbeszélgettem, de átpártolt egy lánybandához, akikkel konfliktusom volt, amit én idéztem elő. A másik lányt is kiközösítették, mondván állandóan okoskodik (van igazság alapja). Engem is sokat kritizált. A beszédstílusom miatt. Nyáron egymás felé sem néztünk. Én írtam neki, de nem erőltette meg magát. Aztán hagytam a fenébe az egészet. Hát nem érdeklem, akkor felejtsem is el. Ő inkább havernak való. Most mentem gimibe, ahol új osztály, új arcok stb. Nem hiszem, hogy igaz barátra lelek, mivel elvagyok ott. A sors intézte el talán, de az ovis legjobb barátnőmmel egy osztályba kerültem. Ő neki megvan a maga baráti társasága, úgyhogy nem hiszem, hogy ugyan úgy leszünk, mint régen. Barátság részről pesszimista vagyok, mert értek csalódások. Kiderült, hogy minden ilyen, amit barátságnak hittem az semmi. Az összes felszínes volt. Talán én is megtalálom az igaz barátomat. Nem tudom. Létezni létezik, mert látom a környezetemben. Csak én vagyok akkora pancser, hogy nem találok rá. De ehhez idő kell. Talán a legváratlanabb pillanatban történik meg. Sokat agyalok ezen, mert ilyen vagyok. Majd meglátjuk, hogy folytatódik a történet. A lényeg ha én még nem is tapasztaltam az igaz barátságot, attól még létezhet. És hiszem, hogy van ilyen.

Igen, léteznek <3

Léteznek, de sajnos nem lehet azt mondani, hogy valóban igaz barátok. Egyszerűen ma ha egy ember egy kicsit többet várna, mint szimpla haverkodás (pl. én), hogy igenis megosszuk egymással a gondolatainkat, az érzéseinket és támogassuk egymást, azt a 90% pofonvágja képletesen persze. Senkinek se számít ma már semmit, ha együtt mentek suli után, ha néha nevettek együtt. Minden jelentéktelen, és nekem ez fáj a legjobban. Fontosabb az érdek, az őszinteség elveszett, igazából csak interneten keresztül találtam igaz barátokra, kettőre. De ez sajnos nem jelenti azt, hogy valakinek az ölébe borulhatok, ha rossz napom van. Meg kell játszani, hogy vidám vagy és nem érdekel, nem bánt meg, ha le se szarnak az állítólagos barátaid, mert különben egyedül leszel. Mindennek ára van és ebből kezd elegem lenni.

igen vannak igaz barátok!

Sajnos ma már tényleg nagyon ritka az igaz barátság, már inkább csak 'ál'barátságok vannak (nagyon sok ilyet láttam már a környezetemben).. nagyon igaz, hogy sokan csak azért próbálnak mások bizalmába férkőzni, hogy úgymond "feljebb kerüljenek a ranglétrán". ami szerintem nagyon gusztustalan.
Ennél mégjobban felhúz az, amikor valaki jó ha egy napja ismeri a másikat, de már másnak olyanokat írogat a másiknak Facebook-on, hogy szeretlek..stb.

Ez is nagyon jó cikk, de ezeknek szerintem negatív üzenete van... Mindenesetre igen , nehéz megtalálni az igaz, jó barátainkat. Én sok "igaz Barátnak" hitt embreben csalodtam, és sokat sírtam miadtuk. De ha belegondolok ők még mindig a barátaim. De ha kitartóak , türelmesek , őszinték vagyunk, megfogjuk találni az igaz barátainkat. Igaz , biztos abban a kapcsolatban is lesznek majd hullámvölgyek , hisz mindig vannak problémák, de ha szeretjük a másikat megtudjuk oldani És mégegyszer nagy dicséret a cikkhez.

Én ebből nagyon szerencsés vagyok mert nekem 2 olyan régi barátnőm van aki jóban-rosszban velem van és én is velük.
De sajnos elég sok embernek nincs ilyen.

Jó pár év tapasztalatából mondom, h még azok is akiket "igaz barátnak" hiszünk mindig csalódhatunk bennük. Mindig mindenkinek vannak problémái, amiket vagy így vagy úgy kivetítenek másokra és lehet, h ez pont rajtunk csattan. Ez van, ha nem tudjuk megbeszélni a problémákat igaz barátságok nem is alakulhatnak ki. A barátság nagyon sok bizalmon alapszik, amit ha nem ápolunk nem lesz az egészből semmi se. A mai tinik többsége viszont azon van, h minél több barátja legyen, mert az a "menő". Sztem nem a mennyiségre kellene ezen a téren alapozni, hanem a minőségre.
(és bocs mindenkitől, h ha papolásnak és okoskodásnak tűnik, amit írtam)