Kedvenc képem, most :) II.

az érzés, mikor egy levegőt szívsz a kedvenc bandáddal, de neked csak annyi boldogság származik ebből, hogy nézegeted a képeket, amiket Pestről posztolgatnak nyü

OMG, hogy tud valaki ilyen szemekkel nézni?? Elolvadok..

Az elmúlt néhány napban ez a kép fejezi ki a borzasztóan viharos lelkivilágomat. Nap, mint nap lelki erőt öntök másokba, hogy ne adják fel, küzdjenek, mert csodák még vannak, de amikor lecsendesülnek a kedélyek, csöndben vagyok, senki sem szól hozzám, akkor döbbenek rá, hogy gyengébb vagyok bárki másnál. Bárcsak lehetne egy kikapcsológomb az érzelmeknél! Nincsen nagy fájdalomtűrő küszöböm, de ezerszer a fizikai fájdalom, mint az, amikor a lélek gyötrődik. Ahogyan minden vihar, gondolom ez is el fog csendesülni, és a gondolata kevésbé fájni...