miregondoltokmost?

Sajnos nem láttam... pedig kíváncsi lennék rá.
Nekem személy szerint csak akkor van problémám a vallással, ha az más jogait korlátozza. És igen, megint ezzel jövök. Vannak itt vallásos, azaz keresztény tagok, pontosabban kettő, akikkel eddig beszéltem. Ők soha, vagy csak mostanában nem csinálják az előbbit. És én őket nagyon kedvelem.
A problémám azzal van, amikor a bigott vallásos emberek szólnak másnak, hogy a pokolra kerül meg nem él úgy, ahogy azt a bebizonyíthatatlan-létű emberfeletti látja, és ítélkeznek, aztán ha valakinek ez nem tetszik és meg is írja, akkor még nekik áll feljebb, hogy mit okoskodunk a vallással kapcsolatban, ők se szólnak bele, ha mi nem vagyunk azok, ergo röviden nem az "Élni, és élni hagyni" nevű elv alapján működik a logikájuk, hanem hierarchikus.
Jó hosszú mondat lett.
Szerk.:

Ettől eltekintve, ha nem ez történt -mert valljuk be, általában ez szokott-, akkor ezzel teljes mértékben egyetértek. A számos témánál is ez volt, de szerintem ezt továbbiakban hanyagolom.

Istenem,ez ismét szükségtelen volt. Pláne mert az sem érdekel, ki mit gondol a vallásos emberekről, a vajas kenyérről, vagy a büdös zokniról. Az érdekel, amikor ide belinkelik egy tag profilját, hogy "tessék, nézd meg, mekkora hülye, röhögjél te is." Én itt húzom meg a határt és meg is húztam. Részemről téma lezárva, lehet tovább társalogni. Akinek szólt, megértette, nem kell ezt tovább ragozni.

Szükségtelen vagy sem, bocsánat, csakúgy hozzáfűztem, mert tudom, hogy ezért szokott a felháborodás menni, és szerintem teljesen jogtalanul.

Baromira örülök magamnak, mert sikerült összeszerelnem a ventilátort. Épphogy elővettem a tavalyit, elindítottam, forgott kettőt, és csütörtököt mondott. Úgyhogy elbicikliztem a Tescoba (éljen a vasárnapi nyitva tartás ), és vettem egy kis asztali ventilátort. Csakhogy én nem értek az ilyenekhez, hiába van hozzá leírás, úgyhogy jó félórába telt, mire rájöttem milyen pöcköt lazítsak meg, és mit pattintsak rá mire, hogy működjön. Persze, mert a régit csak beb*sztuk a sarokba ha már nem használtuk, nyáron meg elővettük, és én ehhez voltam hozzászokva.

Nem szokásom belefolyni a vitákba, - pláne, ha nem vagyok a kezdeményező felek között, de ez mellékes- de a mostanában egyre gyakrabban előkerülő cikk témába én is belefolynék.
Még pedig abba részébe, hogy nem fogadnak el forrásként nyomtatott formában megjelent irományokat.
Ez olyan, mintha az egyetemen a szakdolgozatoknál nem fogadnának el könyvből vett dolgokat, - igaz, ott nagyobb dolgokkal dobálóznak, mint egy cikkecske- mert a docens lusta kikeresni a könyvet a könyvtárból/elkérni a hallgatótól, ezért csak kattintható formátumot hajlandó bevenni a diákoktól.
Vagy, - hogy ne legyünk ennyire teátrálisak - nem használhatunk mást mostantól, csak google fordítót. A szótárak helyett.
Való igaz, hogy a példáim nem teljesen helytállóak, de szerintem egy könyv -legyen itt szó bármily nemű szakirodalomról (persze témához kapcsolódóan) - mint egy már előre megírt cikk, Wikipédia oldal esetleg egy tanulmány.

Elnézést, hogy beleszóltam.
További szép napot.

mikor német mezben fekszel az ágyon és tűkön ülve várod a Németország-Szlovákia meccset, meg azt, hogy láthasd a két legnagyobb kedvencedet, az egyik nagyszülőd meg bejön, rád néz és közli, hogy ebben ne menj ki az utcára, mert hazaárulónak néznek. tehetek róla, hogy évek óta a Nationalelf-nek szurkolok?
és amúgy is, miért lennék hazaáruló? azért, mert nem a magyaroknak szurkolok az EB-n? vagy mert azt szeretném, hogy Manuel Neuer és Thomas Müller kezében lássam a győztesnek járó trófeát? azt senki nem mondhatja, hogy nem örülök annak, hogy kijutottunk, hihetetlenül büszke vagyok a srácokra, de nem fogom félretenni a több, mint 6 éves rajongásomat emiatt. akkor inkább már hívjanak hazaárulónak. akkor is, ha az egyik nagyszülőm mondja ezt.

Rájöttem, hogy Bobby Darin marad életem szerelme addig, amíg nem találkozom egy normális egyeddel. Na szép, egy 40 éve elhunyt ember jobban felkelti az érdeklődésemet, mint mai igen férfias kortársaim.

Hát sosem gondoltam volna, hogy ennyire izgulni fogok a magyar futball válogatottért. Komolyan... A 30. perc után elhagytam a szobát, mert erősen úgy éreztem, hogy ha ez most megint bemegy nekem stroke-om lesz. Fun fact; nem lett, és hál isten a belga gól se ment be. Viszont 1 pici vigaszom lesz, ha kiesünk, nyugodt szívvel szurkolhatok tovább Wales-nek. Túl menő Gareth Bale... Nem hittem ezidáig a vérfarkasokban, de ez az első Wales-i meccset látva megváltozott. Keanu Reeves vámpír, Gareth Bale vérfarkas.

Ez nagyon ismerős érzés..

hol a Böde? idegösszeroppanást kapok.

Esti kiégésem:

Történet röviden: Pár csaj beszélgetett hogy x meg y nem illenek össze mert x egy folyton megcsalta y-t, y neg fájdalmat okozott x-nek.

Erre megjelenik még egy csaj aki megszólal: "Szerintem ha két ember szereti egymást és elkapja őket a hév akkor mindegy hogy van e csaja vagy pasija"

Hát jó tudni hogy nyugodtan csaljátok meg a pártokat mások támogatnak xd

Habibi, a cikked egyszerűen briliáns lett! Kellemes volt olvasni olyan színészekről, akiket kevésbé gyömöszölnek az arcomba nap mint nap. Nem is gondoltam, hogy Neil és Jim ennyire szeretnek színpadon játszani. Szívesen megnézném őket egyszer, hisz mindketten zseniális színészek. Nagyon szépen összeszedted, velős volt, és ne csüggedj! Nem azért nem került ki szerintem, mert nem ütné meg a mércét, hanem azért, mert nem polgárpukkasztó kattintós témát boncolgat. Legyél rá büszke, mert fantasztikusat alkottál! Nekem nagyon tetszett!

Bánom már, hogy tegnap így felk*rtam az agyamat a kedves kollégámon, mert az egész nem ért ennyit. De amúgy nagyon jól esett leírni, és még otthon 50x elmondani, hogy legszívesebben felképelném. Amúgy tényleg ez a topik lett úgymond a Starity lelke. Régebben az egész fórum ilyen volt, nem pedig mint amilyen jelenleg. Ma megkaptam a napok óta hőn áhított gesztenyepürémet, páromnak megesett a szíve rajtam. Pluszban felém is elkezdett végre dörögni, villámlani, szóval remélem nagy vihar lesz és lehűl a levegő. Iszonyú ez a tikkasztó hőség. Valamint nagyon különös álmom is volt tegnap. Eléggé homályos, nem emlékszem mindenre, de arra kifejezetten igen, hogy Phaedra is benne volt, aki minden áron tanulni akart, de én nem hagytam. Kezd az agyamra menni ez a kánikula...

Nem fogok hazudni; szomorú vagyok, hogy vesztettünk. A vesztés egy dolog, de hogy 4:0-ra, na az az igazán elkeserítő. Ellenben k.rva büszke vagyok a fiúkra, hogy 44 kicseszett év után kijutottak, küzdöttek, játszottak!!444! -mert nem bunkerfocit meg antifocit toltunk, mint pl. általában az Izlandiak- és van egy igazi kultuszfiguránk Király Gábor személyében.
Sokkal jobbak voltunk ennél a vereségnél, ha megnézzük a kapura rúgásainkat, láthatjuk, hogy legalább a fele kapuba való gól lett volna, pár centiken múlott minden.
Büszkék lehetünk magunkra, mert nem szégyen egy sokkal jobb csapat ellen veszíteni. Tanulni fogunk a hibáinkból és 4 év múlva már egy sokkal gyorsabb -mert ezek a belgák olyanok voltak, mint valami gepárdok- és lelkileg stabilabbak leszünk -a fiúk nehezen bírták ezt a feszültséget. Ja és persze ne feledjük, hogy a belgák között 1 ember ér 40 millió eurót, míg a magyar válogatott ért összesen ennyit.

Szó mi szó, bárhogy is alakult ez a mai nap, ez az este, a 2016-os EB igazán nagy lépés volt számunkra. KÖSZÖNJÜK FIÚK!

Nos, úgy döntöttem, szépen eltávolodok egy pár napra/hétre/hónapra innen, esetleg az egész netről. Ennek több oka is van, de leginkább az, hogy foglalkoznom kéne a valóságban lévő kapcsolataimmal és magával az élettel is. Szeretnék egy kis motivációt és produktivitást nyerni meg egy keveset a régi normális önértékelésemből is, mert ennek így nagyon nem lesz jó vége a jövőmre nézve. Ezekben a dolgokban visszatart a net, de különösen ez a rakás mára már elcseszett oldal, úgy érzem. Hátha sikerül is...
Szerk.:
Lesek, hogy mi, én nem emlékszem ilyesmire... de aztán leesett. Amúgy én és a tanulás... ez az év vicce.
Egész évben elő se vettem a könyveim, csak megfogtam a táskám és bebsztam a sarokba. Csak két hármasom lett mondjuk.
Ezen is szeretnék majd változtatni egyébként.

Szívem legmélyén azt mondanám, hogy ne, főleg, hogy most kezdtünk úgymond "nyitni" egymás felé, és eléggé megkedveltelek még így ismeretlenül interneten keresztül is, ami durva, mert tulajdonképpen nem ismerjük szinte semennyire egymást. Ám a saját bőrömön tapasztaltam, hogy amikor 6-8 hónapig csak heti egyszer néztem fel, időt tudtam szakítani másra is (pl. olvasás, írás, filmezés stb.) és mindemellett elég nagy változásokon estem keresztül. Neked kell eldöntened, hogy számodra mi lenne a legjobb. Amúgy meg az álmomban erőteljesen kitartottál amellett, hogy tanulni akarsz, sőt mi több ráncigáltalak a kanapéról, de te kötötted az ebet a karóhoz. Ez az egész amúgy annyira gáz, mert még soha se találkoztam veled...

Pontosan ilyen vagyok más témában, ami bizonyára rohadtul nem újdonság... szerintem osztozunk is rajta. Szóval a meglátás még így részben ismeretlenül is jó. De ezt az álmot tényleg nem tudom hova rakni, kissé meglepő, asszem nem csak nekem.

Imádom, hogy olyan szintű a szarkazmusom, hogy nem lehet eldönteni, mit gondolok komolyan meg mit nem, mivel nagyon komolyan elő tudom adni magam. És ha valaki felkúr, mondok neki valami csúnyát, de beleröhögök a végébe, és azt hiszi, csak vicceltem. De alapból senkivel nem lennék bunkó, csak ha kihoznak a sodromból, muszáj.

Egy ideje nagyon ráálltam arra, hogy akarok egy ukulelét. Anyumnak már elkezdtem célozgatni, hogy hm nemsokára szülinapom lesz, és nincs is horror ára, és egyáltalán nem akadt ki. Asszem ez jó jel... Csak apám ha megtudja, ő tuti lehord, mivel van gitárom és alig használom. De nincs működő kábelem és hangtalanul nem akkora móka. De ő sosincs itthon, és nem tudja, hogy én hajnalban alvás helyett gitározni szoktam, de persze biztos megmagyarázza nekem, hogy én mit szoktam csinálni meg mit nem..

Valamint tegnap mikor hazaértem, fürdés és Trónok Harca után zenehallgatással töltöttem az időmet, de annyira álmos voltam, hogy a laptop előtt kifeküdtem, mint egy hering és mondhatni beájuláshoz hasonlóan aludtam el. Ez nem is lett volna gond, csak ma reggel 8-ra be kellett volna utazni Pestre, hogy munkanaplót írjak, csak én most a világ fszán tartózkodom, így be se érnék rendesen.. De mivel kedvesek, megengedték nekem, hogy itthon megírjam. Megmenekültem.

Egy óra múlva jelenésem van barátoknál, de még mindig a gép előtt ülök, félig elkészülve, és a sminkemmel szenvedek, amit fél óra leforgása alatt ötször csesztem el. Valahogy kezdem reménytelennek érezni magam sminkelés terén

Most már tapasztalatból beszélek és rájöttem, hogy jól mennek a dolgaim. Szóval kezdődött úgy az egész, hogy novemberben megismertem egy békéscsabai srácot, akinek először Askon írogattam természetesen névtelenül. Aztán egyre többet kérdeztem tőle és mindegyikre normálisan válaszolt. Tegnap pedig vettem a bátorságot és írtam neki egy üzenetet Instagramon. Jó hosszan leírtam neki, hogy mennyire tetszik a gondolkodásmódja, a dolgokhoz való hozzáállása, stbstb, majd ezt a választ kaptam: "Nagyon nagyon nagyon köszönök mindent, hihetetlenül jól esik! Millió puszi, Luca :3" Ezután megkérdeztem tőle, hogy nem akar-e Győrbe jönni, erre pedig a következő volt a válasza: "Még nem tudom, lehet arra járok. Ha igen, feltétlenül jelzem az Askomon vagy rád írok." Én olyan boldog voltam, főleg, hogy a tegnapi meccset is együtt izgultuk végig. A meccsről pedig: én is nagyon büszke vagyok a fiúkra, hihetetlen, mit vittek véghez az EB-n, csak gratulálni tudok Nekik!
Visszatérve a srácra. Lányok! Merjetek írni nekik, merjetek hozzájuk szólni, mert bármi jó kisülhet belőle. Én eddig azt hittem, hogy utál, erre még a nevemet is leírta, ami nála ritka. Nem mindig a fiúknak kell kezdeményezni, ha akartok valamit/valakit, harcoljatok érte. Én is ezt tettem és meg is lett az eredménye. Hajrá!

Ui: Az utolsó bekezdés nem mindenkinek szól, csak akik nem mernek tenni az ügy érdekében.

Nem akarom túlragozni, mert már leírtam egyszer. Kib*szott büszke vagyok a fiainkra! És köszönök mindent. A VB selejtezőkön folytatjuk!