miregondoltokmost?

Sosem voltam oda a gyerekekért, mindig mondtam szüleimnek, hogy tőlem majd ne várjanak unokát...
De miután egy teljes napot egy 2 éves kis tündérrel töltöttem, teljesen megváltozott a véleményem. Az az őszinte, édes nevetés, meg amikor megfogja az ujjad, hogy menj vele, foglalkozz vele... csodálatos érzés. Komolyan, most már a családalapítás gondolata is örömmel tölt el. Egyszerűen nem ismerek magamra, hihetetlen, mennyit változhat az ember.

Alig várom, hogy elhúzzak a koszfészek falumból. Nagyon szeretek itt élni, de mindig rájövök, hogy az idilli nyugalom csak ideig-óráig tart. Egy-két hét, aztán megint észreveszem, hogy a legtöbb ember egy f#szkalap, tele van narkóssal az egész falu, és én az utóbbi időben tényleg nagyon jól viselem a sértéseket, de a múltkor, mikor már a negyedik ember köpött utánam, az már cseppet kiakasztott.
F#szom, mikor lesz már szeptember, vissza akarok menni Pécsre.

Na akkor gyerünk! Irány a vonat és a Balaton.
Bye-bye emberek!

akárhanyadjára nézem újra a részekét míg várom a 6. évadot a Teen Wolfban,attól az állatfejű cuccosoktól még mindig parázom

Imádom, hogy majdnem minden sorozatot elb*sznak a végére.
Komolyan az a rib*nc írónő, miért nem látja mit művel? A kis szaaarházi lotyó miért érdemel boldogságot? Aki pedig megérdemli miért szenved?
Remélem majd jól tönkre megy! .___.

Anyukám barátja odakint egyszemélyes karaoke délutánt tart. Bárcsak jó hangja lenne.... sorrynotsorry
Azért szívesen megkérdezném a szomszédokat, hogy az ő kornyikálása, vagy az én sárkánymegerőszakolós zenéim tetszenek nekik jobban...

más ember, ha végre van szabaideje és unatkozik, értelmes dolgokat csinál, én viszont camp rockot néztem és egész délután jonas brotherst hallgattam. joe mekkora szerelmem volt anno, tejóég.

Miért van az ,hogy a szüleim már a matekkal b*sztatnak?! "Gyerünk lányom matekozzál!"
Könyörgöm,még csak Augusztus 3.-a van

Én egész nyáron matekoztam minden nap legalább 1 órát, nem olyan eget rengetően borzalmas. Mondom ezt úgy, hogy rühellem ezt a tantárgyat. Ki lehet bírni, ráadásul nagyon hasznos - nekem például sikerült olyan dolgokat megértenem, amiket az elmúlt 4 évben sosem.

Az elmúlt öt nap egy rakás sz@r volt cenzúra lvl expert.
Egész nyáron alig mozdultam ki a négy fal közül, maximum naponta egyszer este felé lementem az udvarra, vagy sétáltam egy kicsit az utcában. Tegnap reggel apum értem jött, és együtt kimentünk a telekre, hogy valamennyire rendbe rakjuk a házat, én összeszereltem az ágyamat, meg a garázs kitakarításánál is próbáltam segíteni, amennyit tudtam, de azért igyekeztem nem láb alatt lenni, amikor nem volt szükség rám. Jórészt árnyékban voltam, mert tudniillik nagyon érzékeny a bőröm, főleg most, mivel egy hangyányit sem barnultam egész idáig. Most viszont így is, hogy igyekeztem az árnyékban tartózkodni, tisztára leégett az arcom. Utálok alapozót használni, viszont nincs valami szerencsés bőrtípusom, ezért egy minimális mennyiséget mindig muszáj vagyok felrakni, hogy emberibb külsőt varázsoljak magamnak. Most viszont pont úgy adódott, hogy mennem kellett valahova, szóval nagy kínok közepette felkentem hatszáz réteg korrektor plusz alapozó kombót, közben persze majd' belehaltam, úgy égett a bőröm. Lehet, hogy nem volt túl szerencsés a dolog, és holnap reggel úgy kelek majd fel, hogy hoppá, leszáradt a fejem, de hát nincs mit tenni. Ma is vagy egy órát ültem a napon, és úgy voltam vele, nekem már oly mindegy. UV sugarak, gyertek rám.
Most tűnt csak fel, mennyire megromlott a kapcsolatom anyámmal az elmúlt fél évben. Egyszerűen már nem tudtunk úgy beszélni egymással, hogy ne lett volna veszekedés a vége. Beismerem, rossz tulajdonságom, hogy vitahelyzetben mindig automatikusan meg akarom védeni magam - nyilván -, amit ugye mindenki szemtelenségnek nevez, mert hát az is. Viszont ezzel nem tudok mit kezdeni. Olyankor pedig pláne nem is akarok, amikor négyen jönnek nekem, és mondják a magukét, hogy én ilyen, meg ilyen vagyok, és mit csináltam rosszul már megint. Elhiszem, hogy nehéz dolog szülőnek lenni, és anya tehetetlenségében nem tudott mást csinálni, de mégsem tartom helyesnek, hogy lead a nagyszüleimhez nyárra, mint ahogyan a négyéveseket szokták az Ikeában belökni a játszóházba, aztán mikor idejön meglátogatni, rögtön nekem támad.
A mai napot meg inkább nem is összegezném, mert valami hihetetlenül elcseszett volt ez az egész délután. Fel nem tudom fogni, hogy lehetek ekkora szerencsétlen.
Try not to cringe over me.

Nem csak te reméled, hanem én is!

Komolyan hányok attól amit művel ez a nő... Értem én, hogy ő is az olyan r*bancokat támogatja amilyen ő maga is, de nem kéne saját kénye-kedve szerint csinálni egy műsort, hanem úgy kéne megcsinálnia ahogy nézhető lesz, nem úgy hogy a kis lotyóka úszik a boldogságban aki 7 évadon át semmit nem szenvedett, aki meg a legtöbbet szenvedett, a legnormálisabb lett az meg csak mégjobban szenved mint valaha... Nagyon gáz...

Reakcióm a részre:

Ez a kép ... hát kész! Teljesen egyetértek!

Egy olyan kérdéssel fordulnék hozzátok, hogy van e köztetek valaki, aki anglisztika szakot végzett, vagy anglisztika szakon van egyetemen/főiskolán?
Miután sikeresen rájöttem, hogy lehet a gazdasági és menedzsment szak nem nekem való (a matekkal sajnos nem vagyunk jóban), úgy gondoltam, hogy az anglisztikát tényleg meg tudnám csinálni, sőt még élvezném is. Csak sajnos nem tudom, hogy utána hogyan tovább...

Akrva, de rég jött már rám az a röhögős agyf@sz, amilyenem régen állandóan volt De amúgy tökjó, legalább jó kedvem lett Meg már amúgyis, mi a bánatos fsz van velem?? oké, most amúgy tök szívesen elmagyaráznám valakinek, miért bánatos azt a f*sz amúgy amúgyamúgy

Off: Ez engem is rendkívül érdekelne, ugyanis én ősszel kezdek anglisztikán az egyetemen, és nagyon szeretem a nyelvet, a nyílt nap hatására is ezt választottam, viszont fogalmam sincs, hogy utána mit kezdhetnék magammal. Ugye a fordító, tolmács, idegenvezető, stb.-k, amik ilyen klasszikusok, na meg az angoltanár, de én nem a tanári részére jelentkeztem.

On: Fogalmam sincs, hogy mi van a mai fiatalokkal, de esküszöm, hánynom kell tőlük. Egy tök csendes kis falu vagyunk, pont azért költöztünk ide, mert senki nem zavar senkit, és a forgalom sem nagy. Pont a falu szélén lakunk, az utcánk egy földútba torkollik, ahol kaszálók meg telkek vannak, és néhány roppant agyatlan fiatal jó szórakozásnak tartja, hogy jogosítvány nélkül, rendszám nélküli motorokon száguldoznak a megengedett sebességet átlépve az utcánkban. Tegnap éjfélkor hallottam, ahogy itt mennek. Bátyám már kiment beszélni az egyikkel tegnap, hogy sürgősen fejezzék be, akkor a srác azt mondta, van jogosítványa, de erősen kétlem. Ma többen jöttek (amúgy már több hónapja ez megy, és amikor találkoztam velük, eszükbe nem jutott, hogy lelassítsanak, pedig az út szélessége miatt nem tudtam úgy lehúzódni, hogy messzebb kerüljek tőlük), és ráadásul hangoskodtak is, mindezt kilenckor, a házunk előtt. Apa és bátyám is kiment hozzájuk beszélni, hogy ha nem fejezik be, szólunk a körzeti megbízottnak. Na és az a pofátlanság teteje, hogy fél órára rá szintén itt mentek, ugyanazok, csak gyalog, és anya kinézett az ablakon, erre beszóltak neki, hogy 'itt kukkol a néni.' Anya ekkor mondta nekik, hogy igen, kukkol, és ha nem fejezik be, akkor hívja a körzeti megbízottat, erre a válasz: 'nyaralni van'. Anya mondta, hogy akkor majd szól a rendőröknek, erre kiröhögték. Mindezt max. 17 éves taknyok. Hihetetlen. Remélem, hogy sürgősen abbahagyják. Van rá egy napjuk, mert anyáék annyira felhúzták magukat rajta, hogy holnap megy a telefon, ha ugyanez lesz...

Esetleg írhatnék majd a következő tanévben? Tudod, hogy milyen, milyen tantárgyak vannak, mit tanultok, stb. Ugyan találtam egy ehhez kapcsolódó választ gyakorikérdéseken, de az 2009-es és azóta ezerszer megváltoztathatták a dolgokat.

Persze, nyugodtan Remélem, hogy többségében pozitív dolgokról fogok tudni neked beszámolni

Egyik emelt magyaros csoporttársam ment most anglisztikára - ez hosszú és bonyolult és még én sem értem, miért, de éljenek az ellentétek - fel is vették. Egy karon vagyunk, csak más szakon, de olyan 1-2 hónap múlva ráírok facen, megkérdezhetem, mi a véleménye Sőt, szerintem gólyatáborban még fogok vele találkozni, eddigi élményekről talán tud mesélni.
Dobj majd meg egy üzenettel, ha gondolod

Lakótársam anglisztikán van, az elején nem szerette, de aztán most már nagyon tetszik neki. Fordító szeretne lenni, és kifaggathatom majd, aztán írok én is, ha gondolod

Utóirat: most fordító szeretne lenni