Ma éppen mivel van tele a tököd?

Az informatika tanáromat lehetetlen megérteni mit magyaráz órán,és amikor mentem ki a teremből,összekócolta a hajamat,mert hogy én nem figyelek rá...ebéd után indulok haza,erre pont mellettem sétál,és megkérdezte tőlem,hogy ugye nem haragszom rá azért,mert összeborzolta a hajamat...
És remélem,hogy a matek témazárómat sikerült 3-asnál jobbra megírnom...

éppen írok egy cikket, és már ötödjére lép ki a hülye internet, egyszer már majdnem a végére értem, és újraindlt
És most, hogy elküldtem a saját e-mailemre a szöveget (mert nem fejeztem be, de otthon fogom folytatni) már nem tudom hogy írtak-e hasonló cikket a múltban OFF: valaki látott retro játékokkal kapcsolatos cikket?

Nekem nem rémlik, viszont az ötlet szuper. Kíváncsian várnék egy ilyen írást!

Már totál elegem van az idióta kilencedikesekből. Még gólyaavatójuk se volt, de máris azt hiszik, hogy az övék az iskola. Mindig cigiznek, mert ez annyira, de annyira menő. Nincs bajom a dohányzókkal, csak azokkal, akik ezt azért csinálják, hogy bevágódhassanak egy közösségbe. Ez már gáz, szerintem. Mellesleg egész nap csak vihognak, az egész folyosót elfoglalják és nem veszik észre, hogy mindenki szánalmasnak tartja őket. De nem baj, egy nap majd rájönnek. Egyébként nagyon örülök, hogy a mi osztályunk nem ilyen. Balhésak vagyunk, de nálunk ilyen egyáltalán nincs.
Az irodalom tanár indokolatlanul írogat be egyeseket, mindenkinek. Else mondja, csak az e-ellenőrzőbe látjuk, hogy kaptunk egy egyest. És hiába jelezzük az ofőnek, ő se tud tenni semmit, mert már egy csomószor szólt a tanárnak, de hiába. Én - szerencsére - nem állok olyan rosszul, de a fél osztály nagy valószínűség szerint meg fog bukni félévkor.

Szerintem még ma befejezem először a 90-es évekkel kapcsolatban szeretnék írni és utána visszafelé, 80, 70, 60... Remélem jó lesz. Még csak egy cikket írtam, azt utálták is az emberek (letartóztatták debby ryan-t)

1: Próbálok cikket írni, de vagy kitörlődik amit írok, vagy a feltöltött (illetve csak feltölteni kívánt) képeket nem akarja elfogadni. (Várok úgy 1-2 órát, általában meg szokott oldódni az ilyesmi probléma. De akkor is kezd felforrni az agyvizem..)
2: Miért könyörög az egyik adatlapomért valaki, ha miután megkapja, szerkeszt rajta két szót, aztán rá pár hétre szó nélkül lemond a szerkesztéséről? Hun' a logika?
3: Holnap lesz nulladik órám, utána 6 óra (ebből 3 dolgozat és 1 felelet), és rögtön suli után mehetek is egy külön duplamatekra... 9 tanóra egyhuzamban, ebből 5 matek egy napon. (Ígyszeretleknyolcadikelsőfélév♥)
Ja és azt még nem is említettem, hogy holnap 5 fokban fogok felmérést futni a szabadban. Hihhhetetlenül jó napom lesz.

Dettó Már vagy nyolcszor gépeltem be újra és újra a cikkemet, de mindig kitörlődött, hiába indítottam újra a gépet. Nem értem mi lehet a probléma...

On.: A bunkó emberekkel van tele a nemlétezőm. Állok ma a suli büfésorában, már éppen sorra kerülnék, erre a mögöttem álló gyerek tök simán bepofátlankodik elém, és rendel. Kora reggel, félálomban nem volt kedvem veszekedni, ezért hagytam, de azért komolyan: az ilyenek mégis mit képzelnek magukról? Csakmer' ő az xy, "tök menő", neki mindent lehet...aha

A megszokottakkal, irritáló rajongók -.- "imádása"

+ Matek tanár. Olyan mintha mi tanítanánk őt, annyit hibázik, osztályozása is elfogadhatatlan egy-két esetben...

Már bocsánat a kifejezésért, de a hülye osztálytársam (lány) lerondázta a kedvenc énekesemet, amiért rohadtul felhúztam magamat, hirtelen nem tudtam mit reagálni, úgy hogy csak azt mondtam neki, hogy nem ronda. Pedig legszívesebben leordítottam volna a fejét, hogy mégis mit képzel magáról? Ráadásul dzsásztín bíbörért meg teljesen odavan, amikor bíbör se valami nagy szépség, sőt, okádék!
Soha a büdös életben nem fogom megérteni, hogy miért kell a külső alapján megítélni egy amúgyis tehetséges embert/énekest.

Azzal, hogy amikor ma mentem orvoshoz a rendelőbe volt egy olyan három éves kislány, és az anyja úgy viselkedett vele hogy csak néztem. Azért ordibált vele, sőt még párszor meg is ütötte mert mászkált meg játszani akart, vagyis azt csinálta mint egy normális kisgyerek. Már majdnem beszóltam neki hogy hagyja már békén szerencsétlent, de szerintem az arckifejezéseimből rájött hogy nem igazán értek egyet a nevelési módszereivel. Ilyenkor adok hálát hogy nekem normális anyukám van.

Az egyik barátnőm nagy 1D, Union J, Emblem3 meg hasonló "fiúbanda istenítő." Először is szögezzük le, hogy semmi bajom ezekkel a srácokkal, sőt az 1D-t már néha én sajnálom, hogy milyen idegbeteg rajongóik vannak (tisztelet a kivételnek) és azokkal sincs bajom akik hallgatják meg szeretik őket. De nem bírja felfogni, hogy engem kicsit sem hoznak lázba ezek a "cukifiúk." Állandóan küldi a számaikat, hogy "jajj, hallgasd meg milyen jó.*__* <333" Általában bekussolok inkább és elmondom szépen neki, hogy nekem nem igazán jön be, erre én vagyok a sz*r ízlésficamos és elkezd dobálózni az én kedvenceimmel, linkelgeti a Paramore és azoknak az előadóknak a számait akiket kedvelek és hallgatok, hogy "mi ez a sz*r zene??! Vicces, mert azelőtt 3 héttel kb. még mutattam neki egy számot és oda-vissza volt, most meg csak azért is lefikázza. Utána meg persze ÉN vagyok a bunkó, meg ÉN nem tartom tiszteletbe azt, hogy valakinek más a zenei ízlése. Csak nem tudom ki szól le csak azért is direktből, mert én nem nyáladzok ilyen fiúbandák után. Lehet, hogy ez nem tűnik akkora problémának, én is azt mondom, hogy bárcsak ez lenne a legkisebb gondom az életbe, de lassan nem telik úgy el hét, hogy ne csinálná ezt és muszáj volt most már kiírni magamból.

A másik meg az, hogy begyulladt az ínyem és rettenetesen fáj. Már nem tudom mit csináljak vele, de megőrülök.

Azzal,fogy úgy leszívja az agyamat a suli,hogy a szemem estére összetapad!

Azzal a lánnyal, aki állandóan azzal piszkál, hogy milyen rossz a helyesírásom. Na, rendben, én alá is írom, hogy hármas voltam helyesírásból (régebben, általános iskolában volt ilyen tantárgyunk), szépírásból meg kettes, de most miért kell beszólni folyamatosan? Ráadásul ez a leány, akinek ennyire nem tetszik az, ahogyan én írok, pont neki van olyan katasztrófális helyesírása, hogy ilyeneket ír: "álandosútt formályú", "huza" (húzza lenne a helyes), "anyira", "salyát annya", "alakityúk" (alakítjuk), stb. Ezeket egy nyomtatványba írta bele (ez egy csoportmunka volt, és a csapatból ő vállalta, hogy kinyomtatja), amit oda akart adni az irodalom tanárnőnek. De végül lebeszéltem róla, hogy megmutassa a szöveget a tanárnőnek, mert szegény nő ott esett volna le a székről, ráadásul ez többek között engem is minősít, mivel én is a csapat tagja voltam. Aztán elkezdett azzal b-szogatni engem, hogy nekem sem jobb a helyesírásom, meg én sem tudok jobban írni, meg ő az én helyemben elővenne egy helyesírási szótárat, mert már ő (!!!) szégyelli, hogy én milyen siralmas módon írok. Kár, hogy nem tud a csaj a dühkezelési gondjaimról, meg a dührohamaimról. A csajnak ötös volt a helyesírása, nekem pedig hármas... oké. Már ez is eléggé elborította az agyamat, de később még a tájszólásom miatt is elkedett beszólogatni, mert nem úgy beszélek mint ő. Hát ez logikus, mert más városból jöttünk (azaz csak ő jött, mert én nem vagyok utazó diák), én félig bánsági vagyok, a lány pedig bácskai. Természetes, hogy én nem középzárt e-vel beszélek, hanem őző nyelvjárásban. Én nem azt fogom mondani, hogy megette, ember, vagy kell, hanem sokkal inkább azt, hogy mögötte, embör, és köll. Nem tudom, hogy ezen mi a nem érthető. Én a tatám rokonságánál tanultam beszélni, és ez a nyelvjárás maradt meg bennem. Szerintem nagyon gáz, hogy manapság ilyenekért szólják le az embert Ehhez még jön, hogy gyakorlatilag azt is tudni akarja rólam, amit még anyámnak is nehezen mondok el. Látta, hogy nem vagyok túl jó kedvemben mostanában, és megkérdezte, hogy mi bajom. Ez eddig oké is, én annyit mondtam, hogy hosszú történet, és nem szeretném mások orrára kötni. Csakhogy ezt sem tudta felfogni, ezért tulajdonképpen zsarolgat (azzal, hogy felhívja anyámat, hogy milyen rosszul neveletek engem - valljuk be, elég nevetséges lenne, főleg úgy, hogy nem is ismeri sem a telefonszámát, sem a címét, de még a nevét sem tudja anyának, plusz anyu is majd pont egy ilyen xy-ra fog hallgatni helyettem. Szóval kész kabaré, pff; és egyéb fura dolgokkal) hogy mondjam el minden bánatomat, bajomat neki. Hát mondja a halál, mert én nem fogom neki kiteregetni a családomban uralkodó káoszt, nem is rá tartozik - én is igyekszem nem erre a témára gondolni-, de azért mindenáron tudni akarja Nem érti meg, hogy én nem szeretném a zsebpénzemet csokira, meg üdítőre költeni, merthát azt is meg akarja szabni, hogy én mikor, mire költhetem el a saját pénzem. Egyrészt bosszanó, és idegesítő, másrészt pedig elképesztően mulatságos látni, ahogyan azon fáradozik, hogy engem irányítani próbáljon. Csak a csaj nem tudja, hogy engem a lehető legkeményebb fából faragtak, és a legkevésbé sem vagyok egy befolyásolható, irányítható személy. Önfejű vagyok, kizárólag a saját eszemre hallgatok, senkit nem engedek az életembe beturakodni, senkiben nem bízok meg, főleg ha egy olyan szerzetről van szó, akit alig három hónapja ismerek. Úgy bírom, ahogy a lány engem egy agyi nullának néz, közben meg pont ő vívja a szélmalomharcot saját magával és észre sem veszi, miközben én jót röhögök az erőlködésein

Először is, sikerült szépen lebetegednem megint, mily meglepő. Létezni alig bírok, nem, hogy a szobámat takarítani. Reggel 7-kor jön anyum, hogy fel kéne kelnem, mivel bődületes nagy rendetlenség van a szobámba, és hogy a szekrényekbe nem tudja bepakolni a ruhákat, ha már úgy is itthon vagyok, takaríthatnék kicsit. Mindegy, aludtam tovább, amit már ötször megbántam, mivel fél óránként agymosásban van részem, hogy lány létemre hogy lehetek ilyen rendetlen. Ez van. Másodszor, most voltunk a doktornőnél, tele volt az egész rendelő, két órát kellett ácsorognom, és valami, hogy is mondjam "színes bőrű" kisfiú meg akarta nézni az ellenőrzőmet, meg a telefonomat, én meg a leginkább nem akartam, hogy hozzám, vagy a cuccaimhoz érjen, mivel az a gyerek még szappannal az életében nem találkozott. Ott kellett ugrálnom előle. Harmadszor, jövök haza, jövök be a kapun, erre a szomszéd marha nagy kutyája valahogy átjött, én meg úgy nagyjából az eszméletvesztés határán álltam, amikor így szembe jött velem, mivel attól a kutyától kivételesen nagyon félek. Most meg majd apuval nyomozhatjuk ki, hogy hol jött át.

Mai nap volt az eddigi legrosszabb sulis napom.Eddig tökre örültem,hogy meg van az az átlag,ami az áhított suli kér. (Most vagyok nyolcadikos.) Fizikából volt két négyesem,aminek különösen örültem.
Reggel ettem,meg nézegettem a fizika füzetemet,erre óra előtt öt perccel bejelenti a fizika tanár,hogyröpdoga.Na azt hittem ott visz el a kaszás.Hogy mi? o_o Egyből elkezdtem átolvasni a dolgokat,mialatt kiosztották a lapot,teljesen bepánikoltam.Nem akartam rossz jegyet kapnni.Ott könyörgött az egész osztály,hogy a következő órára halassza el a felelést a tanár (dupla fizika van),de nem.5 percig próbáltuk győzködni,de nem.Végül pár mondatot írtama lapra,ami kettes lett. A legjobb osztályzat hármas volt.És még a tanár volt kiakadva,hogy milyen bunkó,elkényeztetett,kis senkik vagyunk,meg ott ordított velünk 15 percet,majd leült,és csendben elment az óra.Második órában haladtunk valamit,de uána kaja szünetben az ofő bejött,és szépen kiosztott minket.Valaki -amikor a fizika anár szidott minket- említette,hogy jobb lenne,ha a tavalyi fizika tanár lenne itt.Erre kiakadt az ofő,persze senki se vállalta be,hogy ki akarja a tavalyi fizika tanárt.Bolhából elefántot csinált az ofő meg a fizika tanár úr is.Most mit kell ezen annyira kiakadni?Azt nevettük a lányokkal szünetben,hogy majd aranyserleget meg Milka bonbont,és egy nagy csokor rózsát kell adni a fizika tanárnak,mert szegény ember megsértődött.(Hozzáteném,hogy a tanár azt mondta,hogy neki mindegy,hogy egyest vagy ötöst ír be a naplóba,mert a fizetése attól nem változik.Egoista barom.Tudja,hogy felvételizni fogunk,de azért beírja a rossz jegyet.Eddig négyesre álltam,most hármasra.Köszönöm szépen. -.-)
Matek az egész jól elment,majd angolon volt szódoga.Azt hittem négyesre megírom,erre mit ad Isten?Hármas.Ki se szótáraztuk a szavakat,nem mondta miből kell készülni,és akkor írjál dogát.Bravó!Hozzátenném,hogy itt se lett ötös senkinek a szódoga.Durcáztunk,meg szünetben föcit is tanultuk.Röpdoga,majd azonnal kijavítottuk,ott is bíztam a négyesben,erre hármas.De az osztály ribijének meg stérberének megadta a jobb jegyet,mert ők olyan aktívak föcin,hogy megérdemlik.Nekem nem adott volna négyest,pedig mindig én mondom a fővárosokat,mit hol termesztenek,földrajzi határok,folyók,mindig én jelentkezek órán.Ötös dogákat írok,kedvenc tantárgyam,meg minden,de nem adta volna meg a négyest.Hát akkor menjen a francba.De azért benevez egy országos földrajz versenyre,és nem hajlandó átutalni kikúrt 1500 forintot a központnak,akik ezt a versenyt szervezik. ~.~ Ezután osztályfőnöki volt,majd matek előkészítő.Hatodik órának 13.35-kor van vége,a matek meg 14.00-kor kezdődik.Nem mentem haza,mert nem tudtam volna visszajönni,ezért fél órát az aulában álltam,majd háromra keveredtem haza.Szuper.Ennél rosszabb nem is lehetne a nap.Most megyek tanulni egészségtanra,mert holnap röpi.Hurrá
UI:Viszont jó hír,hogy anyunak elmondtam a rossz jegyeket,és nem haragudott meg rám.

A buszon az emberekkel.
Először is egy drága asszonnyal, akit én csak Miss "Egy megállóval előbb szállok le, hogy a többiek lekéssék a buszt"-nak hívok. Mert állandóan ezt csinálja, azon a két percen múlik, hogy elérjük a csatlakozást, amíg ő lefárad a buszról. És mi ebben a vicc? Hogy tovább szokott gyalogolni, mint a megálló ahol én leszállnék... Logikáról hallott már?!
Fel szokott szállni a buszra egy idős nő, és a karfámra (bocs nem az enyém, de ott ülök) kérdezés nélkül ráakasztja a táskáját meg a szatyrait... Ha egy fokkal bunkóbb lennék, mint vagyok, megkérdeztem volna, hogy a kabátját nem szeretné-e a fülemre akasztani.
Ma pedig egy fiú valószínűleg azt hitte rám, hogy szék vagyok, annyira benne volt az aurámban csomó ideig, alig fértem el, már közös képet akartam csinálni a hátával, de pont akkor ment arrébb. Azt hittem eddig, hogy a karfa arra való, hogy rátegyem a karomat, és hogy én ember vagyok és nem seggtámasztó...

Azzal a fitnesszlédivel, akit egyes körökben testnevelés tanárnak neveznek. Na, én nem vagyok ezen körök tagja. Már tavaly óta szúrta a szemem a nő, egyrészt mert bármiben lefogadnám, hogy nincs testneveléstanári végzettsége, mert csak a drágalátos pasija (akivel egyébként semmi bajom) juttatta tanári álláshoz, másrészt meg én nem egy platinaszőke divatmacát szeretnék testnevelőtanáromként látni. Bár, nem is az én tesitanárom, amiért igencsak hálát adok az égnek...
Az úgy volt, hogy egy szerencsétlen véletlen folytán egy olyan osztállyal voltunk összevonva tesin, akiknek ez a nőszemély a tesitanárja. Én már eleve viszolyogtam a dologtól, mert hát az osztályunkban elterjedt gúnyneve a Szadista (amit egyébként én hoztam divatba, de shh...), hisz legtöbbször valami kínzást talál ki szegény diákoknak tesire. Ma csudálatos fogócskát és kidobóskát találtak ki nekünk, rólam meg hát tudni kell, hogy nem vagyok egy nagy rajongója és aktív résztvevője a tesióráknak, így természetes, hogy engem szúrt ki, mint első lehetséges fogó. A játék egyébként az volt, hogy a fogóknak csak a vonalon mozogva lehetett elkapni a menekülőket. Mondom jó. Először is nem mondta meg, hogy én pontosan melyik vonalon helyezkedjek el, így én feltaláltam magam és egy olyan vonalat választottam, amin pont nem állt senki. De ez persze nem volt jó, mert rikácsolva átparancsolt egy másik vonalra. Jó. Ennek a vonalnak viszont egy ponton végeszakadt. Én meg voltam olyan hülye, hogy megkérdeztem, hogy ilyen helyzetben mi van. Mire ő elkezdett egyre vörösödő fejjel kioktatni, hogy hihetetlen, hogy nyolcadikos létemre ennyi eszem nincs. Ja. Csak kitűnő vagyok már évek óta, de sebaj. És ami legjobban fájt, hogy az én drága eredeti tesitanárom is a Szadista pártjára állt, és utána normálisan duzzogni sem tudtam, mert folyton szúrós szemmel figyeltek. Régen soha nem értettem, hogy az előző kiszemeltjébe, egy tavalyi nyolcadikos fiúba hogy szorul annyi agresszió a tesiórákon. Na most én is szívesen nekiestem volna, és teljesen megértettem azt a fiút. De ez a nő kipécézett magának. Biztos hasonlítok valami lányra, aki ellopta előle a régi szerelmét vagy énnemtudom. Mindenesetre azt ne mondja, hogy azért cs_sztet, mert nem lelem örömem abban, hogy másokhoz gumilabdákat vagdossak...
A másik - mert mindig kell másik is -, hogy hiányzik. Elmondhatatlanul, leírhatatlanul és fájdalmasan hiányzik. Ez a borzalmas tesióra csak még inkább eszembejutatta Őt, és én nem tudom, mit csináljak, ha egyszer hiányzik. Nem kéne, hogy így legyen, igazán nagy vagyok már ahhoz, hogy egy olyan fiú után sóvárogjak, akivel jó, ha életemben 10 mondatot váltottam. És mégis az volt életem legszebb 10 mondata. És nekem ő kell. És szeretem. És hiányzik. Nagyon.

Egy sráccal az iskolából. Még tavaly ismertem meg, egyik barátnőm egy haverja. Különösebb bajom nem lenne vele, de annyira fárasztó, hogy nagyon. Oda jön, és csak mondja, mondja a magáét, tök monoton hangon, és még levegőt se vesz, és nem tudok közbe szólni se. Csak bólogatok. Meg olyan unalmas, hogy már lecsukódik a szemed, miközben beszél hozzád. Ma is kérdezte, hogy hol lesznek óráim, elmondtam neki, hogy hol, ő meg mondta, hogy ó, neki általában a másik épületbe vannak órái. Én meg mondtam, hogy hála az égnek. De meg se hallotta, újra csak beszélt és beszélt. A barátnőm már szinte fuldokolt a hátam mögött a nevetéstől, de még akkor sem esett le neki. Becsöngetést így még nem vártam. Ha már meglátom a folyosón, nem győzök bujkálni a többiek mögött. Meg olyan lassú, meg bamba, hogy elneveztük zombinak. Biztos a sok kockulás kiszívta az agyát (informatikusnak tanul). Tavaly bent hagytam az esernyőmet az infó terembe, nap végén megyek vissza érte, hát persze, hogy pont ők voltak abban a teremben. Ez még hagyján, oda álltam a terem elé, már lassan két perce ott állok az ajtóban és még mindig nem tűnt fel egyiknek sem. Mondtam, hogy sziasztok, valaki nem találkozott egy esernyővel? Még mindig semmi, csak nyomatják a WoW-ot. Mellettem volt a kapcsoló, legszívesebben egy nyomással lekapcsoltam volna az összes gépet. Szerencsére jött a tanár, akkor befejezték a játékot, és észrevett az a lassú gyerek, és ilyet szólt hogy nahát Viki, te mióta vagy itt? Észre se vettelek..

Kedden fogröntgenen voltam, rá másnapra gyönyörűen begyulladt az ínyem és napról napra jobban fáj. Ezelőtt sosem gyulladt be, még ha a fogam fájt akkor sem. Ma meg már néha azt hittem megőrülök. Eddig csak fél oldalt volt begyulladva, mára már tovább terjedt. Elöl az egyik első fogam olyan szinten nyilallik, hogy legszívesebben bőgnék, pedig ha fáj valamim inkább csendbe tűröm, nem csinálok belőle nagy ügyet. De ez már valami borzasztó. Az evés is valami szenvedés volt. Gyanús, sőt egész biztos, hogy nem lett normálisan lefertőtlenítve a masinájuk. Szomorú.