Ma éppen mivel van tele a tököd?

Azzal, hogy megint fájnak a lábaim, de még inkább a tehetetlenséggel, hogy nem tudok segíteni egy barátnak.

Egy nyanyával a reggeli buszról. Jóval utánam érkezik, de amikor begurul a busz a megállóba, rendszerint elkezd szaladni, be elém, mert jajnemtudommileszakkor, ha nem ő az első számú személy, aki felszáll a buszra.

Tegnap délután pedig egy másik nőszemélyen akadtam ki, aki a felhajtható üléseket úgy szolgáltatta ki magának, hogy úgy elterült rajtuk, mint egy kanapén. (hátradőlés, karok szét) Én meg - mert bunkó vagyok - bevágódtam mellé, erre elrántotta a kezét.

Továbbá amiatt is némileg pipa vagyok, hogy tegnap az egyik égősorom kiéghetett és most nem világít. De mivel az van legalul, nem állok neki az egész fát lehámozni, hogy megkeressem a hiba okát. Majd az ünnepeket után... Így viszont hülyén néz ki, hogy a fenyőgirland "világít", de maga a fenyő nem.

egész héten nem tudok pihenni, meg sok a házi és 2-re vissz kell jönnöm:///

Ma úgy kb mindennel, nem szokásom panaszkodni, de most megteszem.
A lényeg az, hogy ügyebár Gödről járok iskolába. Az állomás tőlem 40 perc, minden nap 4 kor kelek, hogy elérjem a vonatot, és , hogy időben beérjek az iskolába. Minden nap alig alszom 3-4 órát, ami szerintem nagyon kevés, de nem tehetek róla, nem tudok aludni sok dolog miatt És ezt már nagyon nem bírom..
Na szóval ma is , mint minden nap hulla fáradtan felkeltem és siettem az állomásra. Mire amúgy kiértem az állomásra teljesen át voltam fagyva, mert nagyon nagyon hideg van/volt. Jó persze mindenki fázik, de én vérszegény vagyok meg vashiányos, így szerintem jobban fázok mint pl egy olyan ember aki bírja a hideget. Na de nem is ez a lényeg, mondjuk ez is elég rossz.
7:15 körül beértem a nyugatiba, tökre örültem, hogy na végre most nem fogok elkésni az iskolából, és időben beérek, meg ilyenek. A nyugatitól mindig megyek metróval a deákra, és még onnan kell villamosoznom 40 percet kb
Na és deákon egyszercsak éreztem, hogy valami van a bal lábammal,. azt hittem beleakadtam, vagy beleléptem valami koszba vagy akármire, de nem..a magassarkúm letört, és közben kibicsaklott a lábam is : ((
Alig bírtam lábra állni, sőőt..csak a jobb lábamra tudtam, és úgy kellett visszadöcögnöm a nyugatiba, majd a nyugatival utaztam 40 percet, és gödön az állomásról 1,5 óra volt gyalog mire hazaértem, szétfagyva, és úgy, h a lábam teljesen kikészült..
Fejem is nagyon fááj még mindig, hétfő óta : ((
Mért velem történnek ilyenek ??!! Ennyire szerencsétlen is csak én lehetek : ( És tényleg nem elég, hogy emiatt hiányzok az iskolából, de még mindenem fáj is.
Mondjuk tényleg a legjobban az zavar, hogy direkt 4 kor felkelek, direkt rohanok, hogy el ne késsek, és, h ne hiányozzak az iskolából, és erre tessék..hiányoztam ma is egész nap..és a legrosszabb az , hogy nem az én hibám miatt


+ A MÁV-val meg már a hócipőm is teli, állandóan késik a vonat, őrjítőőő : ((( Tényleg direkt az állomásra is sietek, h ne késsem le a vonatot, erre a vonat késik 20 perceket minimum, az ember meg addig szétfagy, és még egy meleg váróterem sincs

Egész hétvégén fájt a torkom, úgyhogy hétfőn elmentem az orvoshoz, mert alapból mennem kellett volna hozzá a héten a vérnyomás kontroll miatt, így kettő legyet ütöttem egy csapásra. Adott egy szörnyű port, amit becsületesen megittam 2x-egy nap, de nem hogy jobban lennék tőle, hanem egyre rosszabbul. Komolyan, egész éjszaka alig alszok, ma is vagy 10x felébredtem, sőt még anyukámhoz is lementem aki reggel 4.30-kor jár dolgozni.. Most bevettem egy fájdalom csillapítót, mert már nem bírtam de körülbelül ha 30 percig hatott, akkor sokat mondtam. Az orvoshoz nem kaptunk időpontot, mert már nem volt, így holnap tudok csak lemenni hozzá délután, egyébként pedig holnap ha jobban lettem volna már mehettem volna suliba. Ennek tetejébe pedig beszélni alig bírok, és tényleg nem túlzok, mert amikor anya megcsörgetett alig hallotta mit mondok.. És akkor visszamegyek majd valamikor és pótolhatok ezerrel, ráadásul még most írunk egy csomót a szünet előtt. Hurrá

Úgy konkrétan az egész nappal. Ritkán írtam/írok ilyet, mert a saját véleményem szerint eléggé tág tűrőképességem van, de ez a nap.. borzalom.
Reggel fájó oldallal/hassal/derékkal ébredtem, tökre megijedtem, hogy a tegnapi "hideg lépcsőre táskát teszek és arra ülök, és ott hallgatok zenét, mert rohadtul fáj a lábam" dolog miatt felfáztam, vagy a vesémmel lett valami. Komolyan mondom, nagyon nehezen keltem ki az ágyból, és attól függetlenül, hogy fél 11-kor lefeküdtem, vagy fél egy volt, mire el tudtam aludni, ebből következik, hogy hulla fáradt voltam. Elég jól megy az éjszakázás (a kémia és az írás miatt már van tapasztalatom) de olyan fáradt voltam, hogy felöltöztem, fogat mostam, és visszafeküdtem az ágyba. Majdnem elkéstem a suliból, út közben jól összevesztem húgommal (meg mertem kérdezni, hogy mi a baja.. bocsánat) a suliba érve pedig lerohantak a matekkal kapcsolatban. Az már csak hab volt a tortán, hogy a teremből kiérve (go to büfé) hallottam, hogy a legimádottabb osztálytársam azt üvölti, hogy (inkább nem idézem szó szerint) mindenki fogja be a száját. Azt szeretem, hogy tőle zeng az épület, úgy beszél lány létére, mint egy kocsis, mégis ő kussoltat be minket. Nem furcsa ez egy kicsit?
Mindegy is. Dupla töri után úgy éreztem, hogy egy életre elegem van Horthy-ból, meg úgy az egész történelemből. Aztán jött az imádott matek, ahol témazárót írtunk (három feladat lógott a levegőben) ezzel pedig csak az volt a probléma, hogy így felvételi előtt 3 héttel nem lesz épp a legszerencsésebb egy hármas... vagy rosszabb.
Matek után jött az irodalom, ami tulajdonképpen csak éneklés volt, mert öttől nyolcig (?) minden osztály énekelni fog (?) a templomban 22.-én, ezért pedig szombaton is be kell menni a suliba. Hurrá. Ebben csak azt tartom hülyeségnek, hogy oké, vannak németek a "városban", ezért éneklünk német dalt is, de az angolosoknak mi a frászért kell német dalokat énekelni, amikor kiejteni sem tudjuk a szavakat. Német, angol és magyar dalt is elő kell adnunk, de akkor a németesek énekeljenek németet, az angolosok angolt, a magyart meg együtt, mert ők nem tudnak angolul, mi meg nem tudunk németül.
Irodalom után (pontosabban ének) jött a fizika, ami igazából nem volt rossz, de 25-kor olyan fejfájás jött rám, hogy azt hittem, ott esek össze. Mostanában sokat szarakszik a fejem, de annyit, mint az utóbbi két napban, soha. Fizika után átmentünk tesizni, pontosabban fociztunk. Ezt vártam egész nap.. erre. Éppen levettem a labdát, amikor az egyik a-s lány oldalról belém jött (nem is akárhogy) elestem, pont rá a kezemre, ami kifelé hajlott (arra, amerre nem kéne) és reccsent egyet. Tekintve, hogy egy éve pont ez tört el, tökre beparáztam, mert most is fel van dagadva, és csak nagyon nehezen mozog. Ez az én rohadt szerencsés formám, egy éve várok egy nyavalyás eseményt, erre pont az utolsó alkalommal esek rá a kezemre, és ha nincs is eltörve, zúzódva biztos. Emiatt a baki miatt délután nem mehettem magyarra (ez nem tragdéia, de nyakamon a felvételi) úgyhogy az ofú tuti letol holnap. Itthon aztán jól összevesztem anyával, mert nem volt két perce, hogy hazaértem, de menjek már át a boltba, próbáljam fel ezt a nadrágot, meg ezt a pulcsit, pakoljak össze a szobában, amikor a kezemet nem bírtam mozgatni. Mindezekkel egyébként semmi baj nem lenne, de a belemet kifutottam, majd' kiugrott a szívem, és még egy orvosit is ellógtam, hogy időben hazaérjek. Szívesen átmegyek, ugyan már, időmből kitelik, de ő egész nap itthon volt, én két perce estem haza, és ha valami kaját kell hozni, akkor addig nem eszik, amíg én át nem megyek? Mit ne mondjak? Elég sz*r napom volt.

Magammal. Nem értem miért, de egész nap sírhatnékom van, és hullafáradt vagyok, helyben el tudnék aludni, és ez több napja. Pedig ugyan úgy alszom, minden a szokásos, mégis érzem magamon. A másik pedig, hogy még kémiát kell tanulnom, mert javítófeleletet szeretnék, plusz még fizikát is kéne, matekot, plusz technikát, amiből még műszaki rajzot kell csinálnom, és madáretetőt. Már nagyjából kész a matek, és a madáretető fele, de a kémiával nem tudom, hogy fogok boldogulni. Lehet, hogy nem tűnik olyan nagy problémának, de nekem az...

Ezzel az egész nappal. Kezdődött ott, hogy nem vittem pénzt kajára, így egész napra csak egy narancsot tudtam enni. 7.óra végére a hasam és a fejem is annyira fájt, hogy legszívesebben bőgtem volna. Leejtettem az üvegemet, kilyukadt az alja így az egészet dobhattam ki a kukába. Nagyon örültem, hogy már inni se tudok semmit. Földrajzon természetesen ki kellet nyitni az összes ablakot(főleg, hogy így is a mi osztályunk a leghidegebb) és megint én voltam az aki becsukta az ablakokat(mert csodák csodájára fáztam), és akivel elkezdett kiabálni a fél osztály.

Sok mindennel.

Úgy konkrétan az egész napommal. reggel kegyetlen torokfájással ébredtem, gondoltam csak átvészelek 9 órát egy kis meleg teával meg gyógyszerrel. Meg is csináltam a teát, csak hogy akárhány nejlonba beletettem, alufóliába is belecsavartam, csak kihűlt 10 perc alatt, míg a suliba értem. Gyógyszert nem hogy elvinni, még otthon bevenni is elfelejtettem, így egész nap fájt a torkom... 4. óráig csak ennyi bajom volt, utána jött a tesi. Eleve semmi kedvem nem volt kapitány labdázni, de a csúcs azt volt, hogy 15-ször fellökött valami nagyokos, mert nem tud kikerülni, ha a labda után fut, aztán arcon találtak egy labdával, amitől a fejem fájdult meg, aztán mellkason is eltaláltak, amitől a mellkasom szúrt röpke 2 órán keresztül. Ilyen elmondhatatlan sz*r állapotban ültem végig egy földrajzórát és egy töri témazárót (ami, mint utólag kiderült, csodával határos módon 5-ös lett). aztán jött az ebédszünet, de hiába volt brokkoli csirkével, ami a kedvenc, vagy 5 falatot, ha ettem. Aztán szenvedéseim egy csodálatos matekkal folytatódtak, ahol rém egyszerű algebrás feladatokat csináltunk, de még abba is belezavarodtam. Ekkorra már kb. úgy nézhettem ki, mint a mosott kaki, szédültem, a gyomrom is fájt, a lábamon is alig álltam. Valahogy túléltem, aztán irány a tömegsport, ahol egy szellemi diákolimpia első fordulóját kellett kitöltenünk, és hát... nem igazán voltam a helyzet magaslatán, de atanárnő látta, hogy rosszul vagyok, de próbálkozom, és kaptam egy 5-öst. Legalább valami jó is történt.. Aztán hazajöttem, alig pihentem egy negyed órát, már kezdhettem is neki a rengeteg német házimnak, meg a szótanulásnak, de nem nagyon jártam sikerrel. Már kezd hatni a gyógyszer, amit anya adott, de még mindig ki vagyok ütve rendesen.. De holnap ha törik, ha szakad, be kell mennem suliba.

1. Hallgatom a híradót fél füllel -meg már reggel is olvastam-, hogy megint 21 milliárd forint megy el stadionépítésre. Én ezt felháborítónak tartom, amikor 60 milliárdot vontak ki eddig a felsőoktatásból és még milliárdokat az egészségügyből. Fontossági sorrendnek kellene lennie, nem azt kéne erőltetni, ami nem megy. De még most befejezem ezt a témát, mert ki fognak tiltani politizálásért

2. A sulival. Végzős vagyok, de több órám marad el mostanában, mint ami meg van tartva. Ma is az 5 órámból 2 nem volt megtartva, holnap pedig a 6-ból 3 nem lesz. Azt aláírom, ha valaki beteg, de rohadt jó, hogy a tanárok ilyenkor mennek el üccsizni... És még nekünk mondják kedves tanáraink, hogy szedjük össze magunkat, mert mindjárt itt az érettségi... Ha tavaly maradtak volna el óráink, szerintem tökre örülnénk neki, de hogy mostanában azért megyünk be az iskolába, hogy csak üldögéljünk... Ennyi erővel itthon is maradhatnánk.

Jelenleg nekem is a közlekedéssel, de iszonyatosan. Kivételesen én nem a MÁV-ot akarom szidni, pedig minap azok is megsz*pattak az egyik este hazafele. A zónázót időben behozta, de a személyt már nem tudta. Vagy húsz perce fagyoskodtam a peronon mire képesek voltak bemondani azt, hogy a vonat 25 percet késik. Anyáztam is rendesen, hisz, ha bemondják előbb, hogy nem jön vonat, akkor busszal már simán otthon lettem volna. Na, mindegy. Ma vége van a sulinak, nézem, lezárták az egész metró lejárót. Emberek, én még annyi zsernyákot nem láttam egész életemben egy rakáson. Kordonok, rendőrautók, tisztekből minden ami szemszájnak ingere, géppuskás kevláros fazonok hatalmas páncéldömperekkel. Már kezdtem azon gondolkodni, hogy Bin Laden van itt, vagy mi a f*szom? Mint kiderült, nem járnak sem a villamosok, sem a metrók, mert Fradi-Újpest meccs van. Nézek, hogy most ez komoly? Egy g*ci meccs miatt (már elnézést a kifejezésért) kellett húsz percet gyalogolnom ebbe a b*szott hidegbe, mert ezeknek a nyomorék f*szkalap k*csögöknek indítottak külön metró szerelvényeket. B*szdmeg, én mikor leszek olyan fontos ember, hogy miattam metrószerelvényt indítsanak? Azt hittem, hogy a p*csám is befagy mire el tudtam gyalogolni mínuszban a másik megállóig. És akkor az egyik f*szi közölte, hogy fél óra múlva eltűnnek. Nem akartam mondani neki, hogy most ettől hova sz*rjak, ha nekem megy a vonatom haza négykor? Egy nyomoronc meccs miatt megbénították fél Pestet. P*fám leszakad, komolyan. Az egész Fradi-Újpest mizéria nem szól másról, csak arról, hogy piásan bedrogozva hogyan öldököljék egymást, mert az egyik két gólt lőtt, a másik meg hármat. Nem hiszem el, hogy ilyen primitív szintre képesek egyesek lesüllyedni. Mindezek mellett a vonatot is lekéstem és még lehet, hogy meg is fáztam. Überf*sza. Ja, de azért kérték a bérletemet, amikor másztam le az aluljáróba...

Azzal,hogy egy gyökérrel,táncolok farsangkor!Miért vagyok én magasabb minden értelmes pasinál a suliban?És a kivételeket meg "lestoppolták" az ilyen 150 centis csajok,hát nagyon jól fog mutatni,és nekem meg maradt az a hapi,akit az ofője napi 10szer fejbe vág,mert akkora egy gyökér.Akinek még van képe abba beleszólni,hogy hogyan eszem a mignont,mikor ő meg az sem tudja sokszor,hogy hanyadikán van elseje...És minden szünetben muszáj oda jönnie hozzám,és beszélnie velem,sőt az egyik osztálytársam szerint tetszek neki,amit remélem csak kitaláltak,mert én meg agyfa**t kapok attól a gyerektől!Simán kijelent ilyeneket,hogy "nem lenne-e baj ha nem a derekamat fogná táncnál,hanem lejjebb?"meg ilyenek,egyszerűen megőrülök!!!És mér van ennek sonka szaga?Hogy mondod azt finoman valakinek,hogy"Használj dezodort vagy úgy fejbe váglak,hogy nem kelsz fel a kómából,a fellépésig"(és ha mázlim van utána sem...na jó ez gonosz volt)De én nem bírom,nem táncolhatok azzal,akivel szeretnék,mert kb fél centivel,na jó sokak szerint kettővel, magasabb vagyok nála,bezzeg az egyik legjobb barátnőm,nem...pedig neki is csak egy kis magas sarkú hiányzik,és már is magasabb lenne...nem igazság!!!

Azzal, hogy odaültettek az első padba (ismét nem tudom mi rosszat tettem) és beállt a nyakam. utána tesin a röplabdát nyomatta a tanár..

A nap sztárjával...

Engem kicsit irritál az , hogy rengetegen bejelölnek , holott le van írva a bemutatkozásomnál , hogy csak azok kerülhetnek be a "barátok" közé akikkel rendszeresen beszélek. Erre egy csomó unknown bejelöl akivel még egyszer sem beszéltem , de még közös tulajdonság (már ami az adatlapokból kiderül) sincs köztünk. Ha elutasítom akkor meg én leszek a "bunkó". Néhányat visszajelöltem , mivel úgy gondoltam , hogy ez nem a fészbuk , ergo nem fogom látni (ha nem nézem meg) , hogy ő miket írogat kinek stb. Igazából lehet azért gondolom így , mert nem ilyen tinioldalakhoz vagyok szokva.. Asszem letiltom a barátnak jelölést és törlöm a "felesleget".

A osztálytársammal . Sikeresen összevesztem vele . Ma lett elegem abból , hogy állandóan kibeszéli a két kis csatlósát , utánna meg megy oda hozzájuk . Bár mindenkivel ezt csinálja . Itt a felvételi a nyakunkon , erre ő most jött rá , hogy esetleg tanulni kellett volna . Teljesen görcsben van , hiszen gimibe szeretne menni a katasztrófa jegyeivel együtt . Mindenkivel bunkózik , hogy nem tud tanulni a SZÜNETBEN . Az fáj neki , hogyha a többi jól érzi magát . Ordibál , kritizál , pampog . Ráadásul fogalom hiányban szenved , mert nincs tisztában a k***va szó jelentésével .

Azokkal a bizonyos (elméletben) intelligens, és fölnőtt egyedekkel, nem vállalják tetteik következményeit, inkább rákenik valaki másra...

Azzal, hogy akármennyire is akarom, nem sikerül matekból javítanom. Bármit teszek, mindig megszívom. Ennyit az álmaimról és a vágyaimról. Nem fognak flevenni sehova. :/

Most éppen a tanárunkkal. Mikulás alkalmából gondoltuk, meglepjük az összes minket tanító tanárt, veszünk nekik egy csomagot, hadd érezzék a törődést. Mindenkinek be kellett fizetnie x összeget a mikuláscsomagokra, amit egy, azaz egy diák intézett + ő is vette meg a csomagokat, felcímkézte őket, írt mindegyikre egy kedves kis üzenetet. Tényleg jó volt látni néhányuknál a meglepődést, az örömöt, és hogy értékeli, hogy az osztály gondolt rá. Persze nem mindenki viselkedett (számunkra) ilyen természetesen. A nyelvtan tanár pl. nem volt hajlandó elfogadni, mert ő 'nem szívleli az osztály egyes tagjait'. Hát akkor menj a francba! Hogy lehet valaki ennyire bunkó? Az osztály a szívét-lelkét beleteszi, és ő nem fogadja el, mert nem szeret minket. Komolyan mondom, hányingerem van ettől a nőtől.