Ma éppen mivel van tele a tököd?

Azzal, hogy olyan jó könyvet olvasok, amit nem lehet letenni, és vérben van a szemem

Az orrdugulással, és a torokfájással

Az egyik osztálytársammal, és úgy alapjába véve az emberekkel. Ez az osztálytársam menőnek gondolja magát, mindig próbál az lenni, azzal, hogy úgy csinál, mintha nagyobb (idősebb) lenne, mint mi, hogy Ő már pasizik, volt is már pasija, hogy már nem sima bugyit hord, mert Ő megteheti, ezzel Ő különb bármelyikünknél. Neki idősebb barátai vannak, nem bírja ki, hogy ne szólaljon meg az órákon, ha teljesen másról van szó, akkor Ő akkor is megkérdez valami teljesen oda nem illő dolgot. Úgy csinál, mintha hülye lenne, direkt hülye, 'őrült' dolgokat csinál, aztán nevet, vagy visít magán. Aztán jönnek az én birka osztálytársam, akik még adják alá a lovat, mert hogy Ő mennyire 'őrült, vicces, jajjj', meg kérdezik, hogy jól van-e, kuncogás közben, folyton nevetnek rajta, mintha annyira poénos dolgot csinált volna, ezzel pedig adják alá a lovat. A fiúknak persze ez jön be, mindegyik úgy bámulja, Ő meg még megy oda hozzájuk. És ilyenkor eszembe jut mindig, hogy miért az a vicces és a jópofa, és miért azokat szeretik, és miért azzal jönnek össze mindig a fiúk, akik ilyenek? Akik eljátsszák a nagymenőt, közben régen egy kis stréber volt, akit elnyomtak mindenhol... Miért mindenki ezt szereti? Mi van azokkal akik visszafogottabbak, akik nem villognak folyton, mégis akár viccesebbek, mint Ők? Nekik jut valaki? Igaz, egy olyan lánynak, mint akit fentebb leírtam, soha nem lesznek igaz barátai, esetleg szerelmei, pont amiatt, amilyen. Ó, és a kétszínűséggel. Néhány barátnőm állítólag nem szereti Őt, képmutatónak tartja, de akkor miért nevet rajta, miért vicceskedik vele? Nézzen át rajta, mint én, meg az az egy barátnőm, aki szintén komolyan gondolja még. Mert ha én nem szeretek valakit, akkor nem nevetek rajta, nem jópofiskodok vele, nem adom alá a lovat, hanem átnézek rajta, de lehet, hogy végül is velem van a baj...
Húú, de jó volt ezt kiírni magamból... Mert már unom, ami megy az osztályban, vele együtt. Ó, és bocsi a hosszú szövegért

A "barátokból".

Teljesen egyetértek azzal, amit leírtál. Kérdezted, hogy a csendesebb, visszahúzódó lányoknak jut-e valaki. Elmondok valamit: az ilyen lányok, akik direkt magukon vihognak, mint egy majom, és hülyének tettetik magukat, általában nem jönnek rá, mekkora hülyeség, amit csinálnak, és meg is válaszoltad némileg a kérdésedet: sosem lesznek igazi szerelmeik. Akik csendesebbek, azoknak is jut majd a szerelemből, hidd el nekem!
A kétszínűség: ez mindenhol így van. Számtalan ilyen emberrel találkoztam már, akár internetes fórumon, akár a való életben. adok egy tanácsot: kerüld el ezeket az embereket, mert ezek nem igaz barátok. Nem tudhatod, hogy téged nem beszélnek-e ki, amikor nem vagy velük.

A kérdésre válaszolva: SEMMIVEL. Szerencsére

Ma reggel a buszomra felszállt egy odakozmált, tupírozott hajú, alapozós valami, akiről kiderült, hogy én régen jóba voltam vele, de mióta elballagtam a suliból - egy iskolába jártunk, ő 2 évvel fiatalabb, mint én - azóta totál kicserélődött, és ha nem néz annyira, eszembe se jutott volna, hogy ő az. Nagyon kedves lány - volt - sajnos rossz társaságba keveredett, és azóta néz ki így. Hetente jár bulizni, állandóan hallom, hogy kikkel smárolgatott az adott buliban, csak eddig nem hittem el. Csalódtam benne, mert az hittem ennél, sokkal, de sokkal jobb. De nem, most ez a menő, ezt kell követni. Kíváncsi leszek, pár év múlva hogy fog kinézni...
Plusz holnap mehetek be 3 tanórára, ami annyira nem is lenne rossz, ha nem kéne fél 6-kor felkelnem..

Már most látom milyen fantasztikus lesz a holnapi napom, annyira felesleges lesz bemenni. Rohanhatok reggel a korai buszhoz, de mivel a szociálpolitika/társadalomismeret tanár beteg lett ezért nem lesz első óránk, de be kell mennem mert nem jön másik busz. Aztán végigülök 1 olyan órát amin tanulunk is , utána lenne 2 lyukas de az 5-6. órát feljebb hozták a tanár betegsége miatt így 11:25-re végzek és várhatok kerek 2 órát a buszra.

Áhh, gyerekek, nagyon el vagyok keseredve. Csak sz*pok az új gyógyszerek valamelyikével. Túl jó lett volna az, ha tényleg minden tök király lenne és egyikkel sem lenne probléma. Hála a jó Istennek a Medrolt elhagytam szerdától, de az egyikkel komoly gondjaim vannak. Mint kiderült a legújabb szerzeményem a célzott szteroid mellett immunrendszer blokkoló, hogy a betegségem minél hamarabb visszatakarodjon a francba. Az immunrendszerem meg alapból sem volt valami erős, sőt meglehetősen nagyon gyenge volt. Ám még ezt a nagyon gyengét is gyengíteni, hát... talán ezt nevezik ördögi körnek? Ha nem szedem a gyógyszert, akkor nem húzódik vissza a Crohn-betegség, de így meg állandóan beteg leszek. Sajnos a szerdán az istenf*százás ugye a Fradi-Újpest miatt volt, mert nem járt ott a metró, ahol kellett volna, így gyalogolásra kényszerültem. Nos, húsz perc sétafikálás miatt oly annyira beteg lettem, hogy nem tudtam kikelni az ágyból. Fáj a torkom, köhögök, folyik az orrom, lázas vagyok és minden bajom van. Citromos teát gurítgatok le a torkomon, hátha segít. Pocsékul vagyok, húz az ágy és úgy sz*r a közérzetem is.

6 éve ismerek egy lányt, akivel mindennap írunk egymásnak, tartjuk a kapcsolatot. Ő az, aki annyira szupernek tartja az új osztályát, hogy lazán buliba járkál velük, sminkeli magát eléggé (holott azelőtt perrrsze sosem) és bár tény, hogy sok közös emlékünk van, a stílusa kiborít. Úgy érzem, mintha mindig rám akarna licitálni. Ha nagy ritkán beszámolok arról, hogy juj, de jó napom van, a dolgozatomra ilyen és ilyen jegyet kaptam, akkor neki feltétlenül elő kell hozakodnia azzal, hogy ő milyen király, fényezi magát, ami kicsit rosszul esik, plusz nevetségesen is hat. Régen mindig is kiközösítve éreztem magamat, mert egy közös ismerősünkkel amikor együtt lógtunk, ők ketten mindent megvitattak, engem meg sosem kérdeztek, mintha tök hülye lennék.
Most meg feltehetőleg valamilyen "perverz" poént nem értettem meg, (boccss, hogy nem az a legnagyobb gondom, hogy ilyesmiket fejtegessek 24 órában... -.-") mire ezt vele is közöltem, ő pedig azt válaszolta, hogy de aranyos vagyok, úgy, mintha óvodás lennék. Hogy jaj, szegényke, hogy lefáraszthat, bocsánat - és ezt már nem először csinálja. Voltam már cuki is. Teljesen lekezelőnek érzem az egészet, hiába mondtam neki ezt (is), "de ő nem annak szánta". Mégsem jegyzi meg, hogy zavar, ha úgy ír rólam/nekem, mintha kislány lennék hozzá képest - mert ő már ugye sokkal-sokkal idősebb (azzal a pár hónappal) meg menőbb.

Egy hülye gyerekkel, aki állandóan gusztustalan képekre mutató linkeket küldözget nekem. Már vagy milliószor megkértem, hogy ne tegye. Letiltani nem akarom, mert régebben jóban voltunk, de ha így folytatja, nem állok vele szóba.

A szombati sulival, a töri témazáróval, az iskolai gépek lassú netével - mert nem fizették be, és korlátozva lett -, azzal, hogy 7:35-kor kezdtünk, a hóviharral, és a busz késésével. Emellett még azzal, hogy mára berakták nekünk a legrosszabb órákat - fizika, töri, infó, német, tesi, tesi, matek. Ja, és, hogy 13:15-kor végzünk, és várhatok egy órát a hidegben a következő buszra.

SZOMBAT VAN, SULIBAN VAGYOK, ANGOL ÓRÁN.

Az egyik fiú osztálytársammal egy idióta.Csütörtökön állandóan felhozta,hogy "Holnap lesz a szülinapom"... kit érdekel?Játssza az eszét,hogy ő mennyire jó minden tantárgyból.Nem vagyok olyan jó matekból,erre meg kiröhög Okoskodik nekem,mindenkinek mondja,hogy "Ne menny énekesnőnek"... Miért,ő jobb?Hát kicsit sem.Hamis a hangja,de Ő tud énekelni,persze

Kb. ma jutottam el arra a pontra, hogy valakit úgy igazán véresen meg akarok ölni. Egy ~4 éve tartó "nehézség" miatt mostanában egyre többet "szenvedek", és a helyzet csak egyre rosszabb. Nagyjából 1 hónapja kezd már úgy istenesen elegem lenni ebből az egészből, nagyon kezdek belefáradni. Sajnos ez kihat a mindennapjaimra is eléggé demotivált vagyok mostanság, kedvem lenne meghalni (NA félreértés ne essék, nem tartozom az idióta emos önvágdosós depis "azéletfájdalmátcipelemtizenxévesen" és társai soraiba!).
Mostanában ráadásul egyre többet veszekszek a legjobb barátommal, akivel 2 éves korom óta össze vagyunk nőve, és sajnos ez kezd kihatni a kapcsolatunkra is... Minden nap találkozunk, és ez minden alkalommal érezhető. Ma majdhogynem ordibálva intettünk egymásnak búcsút, nem a legszebb szavakat vágva a másik fejéhez. Csak hát ez engem eléggé megvisel .
Sok értelme volt a mai napnak is, de hogy mi, azt aki nekem megmondja, térdre esem előtte. Konkrétan azért keltem 5:10-kor, hogy bemenjek vakargatni a vakargatni valót 4 órában, aztán jöjjek haza délutánra a világ túloldalára. Hát oké... ÉRTELEM 10
Na, csak hogy mesémet lezárjam, a hab a tortán csupán annyi, hogy a kezét törném a SPAR-os kakaósdobozcsomagolásmenedzsernek, hogy megint csak a csipáját dörzsölgeti, a héten már a 4. elcseszett perforáció

Jelenleg a barátommal meg az anyukámmal mert ma meghívott a barátom hozzájuk anyum tuti hogy nem fog elengedni és ha nem enged el ő besértődik.Persze legyen mindig minden az én hibám.

A némettanár csak úgy mellékesen feladott 200 szót a hétvégére. Meg úgy általában elegem van a suliból, a tanárok hülyeségeiből így a téli szünet előtti utolsó hetekben.

Csak az én sulimban vannak/voltak olyan drámák a tanári karban, hogy a mi történeteink elbújhatnak mögöttük? Egymásnak való beszólogatás, szerelmi problémák, férj/feleség megcsalása, tanár-diák viszony... Komolyan annyi dolgot tudtam meg az egyik tanáromról, hogy már xytanárundoritiszem van, ha csak meghallom a nevét...

Tegnap voltam a media marktba és láttam egy kb 10 éves kislányt aki a szemem láttára levett 3 cd-t a polcról és beletette a gatyájába. Ezután meg szépen kisétált. Miután végeztem a vásárlásssal és kijöttem onnan , látom a kislányt , hogy átadja valakinek (valószínűleg az apjának) a cd-ket. Ezután meg a tesco felé vette az irányt a "csaj"..
Ráadásul a gimiben is egyre több a lopás...

Na ez kom.

Felvilágosító óránk volt. Szét röhögtük a belünket (na már ne azért, de amikor a védőnő oda tartotta a női nemi szervet ábrázoló képet oda, hogy megmutassa, hogy hogyan kell kitörölni azt a WC papírral...