Ma éppen mivel van tele a tököd?

Mondanám, hogy mindennel, de ez nem igaz. Azért vagyok ideges mindentől, mert már napok óta nyugtalan vagyok, és így érthető, hogy minden apróságtól eldurran az agyam. Már egy hete, hogy eljöttünk otthonról, nyaralni. És valahogy, nem is tudom miért, folyton a régi sérelmeim játszódnak újra a fejemben. Nem is csak az utóbbi időből, hanem valahogy minden rossz eszembe jut, ami életem során történt velem. És fogalmam sincs, miért vagy miről jutnak eszembe. Próbálok pozitívan gondolkozni és jól érezni magam, mert azért mégis csak nyaralunk, de folyton ezek a dolgok járnak a fejemben, és teljesen kikészítenek, már aludni sem tudok rendesen, mert vagy ébren forgolódok egész éjjel, vagy hülyeségeket álmodok (mondjuk ez korábban sem volt másképp...). Nappal pedig megállíthatatlanul kattog az agyam, és felidéz minden rossz dolgot, amin valaha keresztülmentem. Ilyen lehet a pokol.

Én is imádom az SzJG-t,viszont az ilyen fanokat én sem értem.Miért ne lehetne valakinek másmilyen véleménye?Senki nem kérte,hogy adj neki igazat vagy nem mondta,hogy ez igenis így van.Ez csak az Ő véleménye,elmondta,megosztotta,nem kell mindenképp reagálni főleg akkor,hogyha így letámadod.Kúltúráltan és kedvesen is lehet közölni az emberekkel,hogy te másképp gondolod,más véleményen vagy.

Szeretem az életem jelen időszakát, minden olyan szép most, minden annyira jól alakul, és ez a nyár pedig egyenesen csúcs eddig (meg még az is lesz, jön a Sziget *-*), és ennek ellenére folyamatosan azon jár az eszem, hogy hogyan tovább. Most jön az utolsó gimis évem. Először is nem akarom itt hagyni ezt az iskolát, mert szeretek ide járni. Másodszor pedig rengeteg teendőm lesz az évben ahhoz, hogy összehozzam a megfelelő pontszámot. És harmadszor is, miután az előző kettőt végiggondoltam - mert hogy minden álló nap zaklat az agyam ezzel a baromsággal, még részegen is, még a Balaton partján is - akkor jön a legsúlyosabb dolog: Mindazt a sok tanulást most tulajdonképpen miért is teszem? Azt sem tudom, hová akarok menni továbbtanulni (azt, hogy tovább akarok, abban biztos vagyok, ugyanis az egyetemista éveket hülye lennék kihagyni, ha van rá lehetőség - és van, szépen zártam a 11. évet). Ezek a rossz gondolatok elcsesznek minden egyes szép nyári pillanatot. Az utolsó év fergeteges év, ezt mindenki megmondta, ez kőbe van vésve. Viszont ha ennyit gondolkodok, az eléggé ünneprontó tud lenni. Nem tudom, mit csináljak, begolyózok, utálom ezt, nem érzem magam szabadnak. Bárcsak kitörölhetném ezt, csak még egy hónapig, de sajnos nem megy. Kicsit sem megy. Még "tartozom" magamnak egy nyelvvizsgával, egy elég jól sikerült érettségivel, egy kis ambícióval, na meg egy gyönyörű végzős évvel, hogy méltóan búcsúztassam életem eddigi legszebb 4 évét, és eljöjjön a kilencedikesek ideje ismét, az én időm pedig a főiskolán/egyetemen.
Ezen kívül jelenleg 0 pénzzel rendelkezem, és rohadtul kell már a fizetés.

Azzal, hogy a FEZEN utolsó napján nem maradtunk pedig még lett volna pár jó koncert.
Továbbá azzal, hogy az összes bőröm leégett, mi ez a napsugárzás?:@
Meg azzal is, hogy kb. 432523532 bogár vagy valami szörnyeteg teljesen szétcsípett.

Az ostoba, igénytelen, a mások hozzászólásait másoló, csordaszellemű, helyesírásból elégtelen fórumtagokból.

az idegbeteg emberekkel. pár óra alvás után hajnalig livestreamet néztem, annyi energiaitalt megittam, hogy már majdnem jött vissza a savam, de nem baj, kit érdekel? úgyis vasárnap lesz, ráadásul drága kis családommal is közöltem az éjszakára vonatkozó terveimet, úgyhogy kipihenem magam, ha alszok a gyomrom jobb lesz, blabla. aha, a hatalmas lókukit. ebben a kib*szott házban aludni sem lehet, háromnegyed kilenckor a csapkodásra, a káromkodásra kell felkelni, ha már végre egyik p*raszt sem áll neki reggel hatkor-hétkor fúrni, sőt, kivételesen még húst klopfolni sem, akkor cs*sszük el itthon az egyetlen lehetőségem arra, hogy kipihenhessem magam, mi? csodálatos érzés, amikor kivonszolom magam pisilni, de alig merek addig is kint lenni, és még addig se jutok el, hogy gyorsan egy bögre kávét kiönthessek, mert félek a saját lakásomban kint maradni a konyhában, inkább menekülök be, és zárom magamra az ajtót, hátha úgy most nem én leszek a semmiért a... spermium.
teljesen lényegtelen és fölösleges apróság, le se írom, mert röhejes az egész, már így is nekem kínos ez az egész szituáció. bármikor lenne lehetősége hogy sikerüljön, de nem, nem jön össze egyszer, akkor már itt van a kib*szott világvége, és véletlenül sem lehet felnőtt emberként kezelni a dolgokat. neeem. legalább ha ezt évente eljátszanánk háromszor, de havonta háromszor van. sőt, már inkább nem is panaszkodok, már legalább egymást visszafogodtabban ölik, és nem hajnal négykor kelek arra, hogy nevelőapám szétveri a fél lakást, kinek a milyen anyukáját és ki a nagyobb... áh, hagyjuk, a végén már így is ki leszek tiltva káromkodásért, pedig most kivételesen igyekszem visszafogni magam...
istenem, alig várom, hogy májusban megcsináljam a maradék három érettségit, és elmehessek innen. és még maradjak itthon, mert "jajj, mit csinálok egyedül odakint?" hát basszus a híd alatt éhenhalás gondolata is csábítóbb már lassan, nem igaz... és persze a cigim is ilyenkor van elfogyóban. szeretlek sors.

mi a baj a p*raszt szóval? lehet azokról földművelő munkásemberektől beszélek. vagy a sakkfigurákról.

Azzal, hogy herpeszem van, ráadásul a szám szélén, így még enni is alig bírok. És még az utcára se akarok kimenni, mert akkor le kéne szedni róla a fogkrémet, ami legalább egy kicsit enyhít a fájdalmon. Annyira utálom..szúr, viszket, de ha megpróbálom megvakarni, vagy csak egy kicsit is hozzáérni, éget, és borzasztóan fáj remélem hamarosan elmúlik

Még mindig a pókokkal. Anya bejön hozzám és közli, hogy megfogta a pókot, ami a WCben tart rettegésben napok óta,... de fogott egyet a konyhában és a fürdőben is. Ez még mind szép és jó lenne, de ez azt mutatja, hogy egy kics*szett pókésegyebek-tanyában élek, pedig állandóan takarítunk... esküszöm lelépek egy hétre valakihez, és ott legalább nem nekem kell őket megfognom.

Nem tudok aludni a fránya szúnyogoktól...

Anyám kiabált.

A legtöbb emberrel.

de jelen pillanatban leginkább a részeg emberrel az utcában...részeg idős ember hadovál.Kellemes,mint egy csomó dolog ebben a csodálatos életben.

Ja..és azzal az aprósággal,hogy nem tudom,mit kezdjek magammal.Leérettségiztem már,és nem tudom maradjak,vagy menjek.Igazán egyiket sem akarom. Igazából azt sem tudom,mi érdekel...azért vannak lehetőségeim,esélyeim,csak nem érdekel semmi ezen a Földön.

azzal hogy levágták a hajamat!!

Annyira imádom az olyan fanatikus rajongókat... Facebook-on jó pár Big Time Rush csoportban vagyok,de ami ott megy,katasztrófa.Nem szoktam oda írni,csak a képeket szoktam megnézni,esetleg,hogy mi történik a fiúkkal.A legjobb az,hogyha valaki rosszat mond vagy ír már egy csaj mindenkit leszólogat és mondja "Ez nem BTR téma" ,de ha ő csinálja akkor semmi baj,de ha neki beszólnak neki áll följebb Akkor a James cikkem,az egyik tag teljesen "kiborult",elkezdte a honlapot sz*rnak nevezni na meg,hogy ott milyen sz*rkeverés megy és már minden kamu.Az egyáltalán miért kamu?A Kendall cikknél is majdnem ezt csinálta.Mindenkit lehurrog ha valamit írsz amit ő nem akkor már úgy könyvel el téged mintha okoskodnál.Főleg a legjobb,kirakja,hogy xy követi Twitteren,de azt oda írja "Nem dicsekedés alapján raktam ki" Akkor minek raktad ha nem dicsekedés alapján?Én nem is raktam ki,hogy Kendall anyja Retweetelte az egyik Tweetemet,mert minek

Nos, ma éppen az hogy későn keltem, körülbelül 10 körül, pedig a barátnőmmel megbeszéltük hogy kora reggel csetelünk..szval erről ennyit..xd

Most azzal,hogy nem válaszolnak a leveleimre néhányan.Nem akarnak...vagy nem tudnak..nem tudom.Rájöttem,az emberek itt is(meg a való életben is) csak azokkal foglalkoznak,akik szórakoztatják őket,vagy kellemes témákról beszélget velük,vagy dicséri őket.Olyan szánalmasak néhányan.Jó,tudom,ez így nem teljesen igaz,kicsit túlzás,de most komolyan ezt érzem.Meg idegesítem magamat azzal,hogy ide leírok dolgokat...úgy sem érdekel senkit.

"Örömmel" konstatálom, hogy kedves falucskám is kezd elpestiesedni és a járda itt is lassan a biciklisek terepe lesz és még mi húzódjunk félre, ha nem akarjuk, hogy elüssenek. Mellesleg elég szűk a járda, úgyhogy nagyon "okos" a kiscsaj, amiért a járdán száguldozik. Az nem számít, hogy véletlenül elüthet valakit, aki épp akkor jön ki a kapuján, á, nem...
Valamint az időjárással. Már tele van a hócsukám vele, hogy reggel mindig kabátban kell elmennem, mert olyan hideg van/zuhog az eső, délután meg majd megvakulok a napsütésben... eldönthetné, hogy most akkor milyen évszak is van.

Azzal, hogy egész nap unatkoztam.

Nem tudom. A h*lye fejemmel.

Beszélek a barátommal, és tudom, hogy éjszaka nem aludt, mert egyszerűen nem tudott, és hát a gagyi netünk miatt nem tudna átküldeni most egy filmet. Erre mondom neki, hogy nem is várnám el, hisz pihennie is kell.
Na most szerintem ebben a mondatban gondolhatta, hogy az is benne van, hogy soha a büdös életben nem jönne át a film. Nem. Ehelyett lehordott.
Komolyan. Ennyire nem lehetne érteni az én felfogásomat vagy mi a csuda? S ez már nem az első eset...

Na meg a másik.
Vannak olyan ismerőseim, akiknek szívesen írok kisebb szösszeneteket egy adott emberről. Némely stílus nem megy (szadista stílus) igazán.
Valamelyik nap írtam egy ilyen szösszenetet egy kislánynak (15 éves) ugyanis megkért. Ez eddig oké, írtam is nagyon szívesen. Erre közli, hogy végig röhögte, ez így nem jó, máshogy kell. Hát azóta, nem is kell mondjam, nem gondolkoztam ezen, és nem is beszéltem senkivel..hát a f*szom. A kedvességem, türelmem határtalan, de azért ennyire nem..