Ma éppen mivel van tele a tököd?

nekem már mindennel. vettem új bakancsot, úgy döntöttem, ha úgyis esőt mond, nincs is jobb lehetőség arra, hogy betörjem, mint egy egésznapos pesti kiruccanás. aha, csak arra nem készültem, hogy az egész nap a rohanásból fog állni, a villamosról sikerült egy megállóval később leszállni, így hiába rohantam a keletihez mit sem törődve a véresre tört lábammal, lekéstem azt a rohadt vonatot is. a helyjegyem árát természetesen nem lehetett visszakérni, mert az a szar már elindult - honnan kellene tudnom a vonat indulása előtt, hogy le fogom késni?! ha odaérek nem akarnám visszaváltani b*szki. nagy nehezen hazaértem, ki is dőltem azonnal - csak épp most menni sem bírok, izomlázam is van, a talpam is görcsöl, a lábam pedig tele van vízhólyagokkal. csodálatos.

mellé természetesen még két hete felfáztam - megint -, amiből azóta sem sikerült kigyógyulnom, úgyhogy egy ezrest minimum elpisiltem, most meg az elkövetkezendő pár napban ülhetek itthon folyamatosan, és hallgathatom anyámék szokásos szüntelen veszekedését, mert kaptam rá ismét gyógyszert, hátha végre hat is, amitől persze még többet kell rohangálnom. kellemes is, ha az ember kiélvezheti az utolsó nyári szünetének utolsó napjait, az elmúlt napokban napban csak négy nyár eleje tervezgetett koncertről maradtam le eddig...

ha már nyári szünet; októberben emelt érettségi, de angol tanárom már tavaly közölte velem, hogy én ne is járjak be órára, mert a hülyéket kell felkészítenie, hogy legalább a kettesük meglegyen, mi, akik leérettségiztünk ott már úgysem szólalhatunk meg, viszont az emelt órákat meg októberben ha elkezdik megtartani, de lehetséges, annál is tovább csúszik, tehát ne is számítsak semmiféle segítségre a felkészülésben. meg persze ugye érettségizzek le matekból úgy, hogy diszkalkulia-féleség miatt évek óta fel akarnak menteni, töriből úgy, hogy a tanárom közölte velem, hogy olyan hülye vagyok, hogy ő még az írásbelire sem enged el, mert "én rá nem hozok szégyent". nagyon jó, hogy azért nem költöztem ki két évvel ezelőtt Angliába, mert anyámék nem akarnak érettségi nélkül elengedni, erre egy tanítani nem tudó szerencsétlen miatt nem is kaphatom ki a bizonyítványt, de azért szenvedjem végig ezt az évet. érdekes, hogy amíg nem ő tanított hármas-négyes voltam, amióta meg ő van minden félévben megbuktam... életembe nem vártam még úgy a nyarat, és a tanév végét mint most.

Nem sokára suli,korán kelés,és 2 újabb tantárgy:Fizika és Kémia.

Már olyan szinten tele van a hócsukám a munkahelyemmel, hogy az valami hihetetlen. Nem elég, hogy a tisziné' az gyakorlatilag nem alkalmazottként, hanem csicskaként kezel minket, a parókia és a templom is olyan állapotban van, hogy egér- és patkánytanya (r*hadtul félek mindegyiktől, éljen! ) és a beteg fia azzal szórakozik, hogy a biciklik kerekét lyukasztja ki (és megissza a teámat). Nem, ráadásul egy ideje kezdtek eltünedezni a kulcsok. Ma is elloptak két kulcsot úgy, hogy ott dolgoztunk. Hurrá. Felhívtam tiszinét, hogy nem akar-e esetleg hazajönni előbb, mert baj van itthon, de őkelme Gunarason nyaral, estig nem hajlandó hazajönni. Mi mondtuk múltkor, hogy cseréljék ki a zárakat, de annyira skótok, hogy természetesen nem tették. Így lényegében a betörőnek mindenhova van kulcsa.

totál elegem van a hülye iced bucket challengeből (ha egyáltalán így hívják). Mindenki rakja fel face-re a hülye videókat, mintha nem lenne jobb dolguk, tele van b*szva az egész kezdőlapom, már nincs is kedvem fölmenni. Nem mintha kipróbálnám, őszintén, még ha lefizetnének se, de mindenki kihív mindenféle barmot, engem bezzeg nem hív ki senki, mintha annyira béna lennék (tudniillik, aki kimarad az ilyen közösségi baromságokból, azt máris nagy lúzernek titulálják, most éppen azért, mert valki kimarad ebből a jeges f*szságból.) Szóval, aki kitalálta ezt az egész baromságot, az fulladjon bele az egérlyukba a hülye jeges vizével együtt. Nem elég, hogy itt a suli, az új termünk az épület legszararabb szegletében lesz, mindentől ezer évre, és lesz egy-két új tanárunk, akik szopathatnak engem, hanem a világ mindig arra hajlik, hogy minél inkább kihozzon a sodromból

hogy eljelejtettem azokat a dolgokat amiket nem kellett volna

1. Hogy van az, hogy az elvileg aug. 30 - ig jó tej, amit tegnap vettünk, és ma reggel bontottam fel, teljesen romlott? Pénzkidobás... Ráadásul laktózmentes (mást nem is ihatok), ami alapból drágább, mint a sima tej.
2. A ronda, gimis ünneplőblúzzal. Ha már muszáj egyformát viselni, nem adhattak volna valami kevésbé ocsmányat? Persze a fiúknak nem, nekik csak nyakkendő van, csak a lányok kaptak blúzt is... régebben, amikor a tesóim jártak ebbe a gimibe, még jobb volt, mert legalább volt rajta minta, amitől egyedibb, érdekesebb lett. Most már ezt is kispórólták belőle, így nekünk maradt a sima, fehér, rossz szabású, ehhez képest drága ing. Hurrá.

Először: Az iskola ahová jelentkeztem legombolt tőlem 200 forintot beiratkozási díj gyanánt, hogy majd mailben értesítsen mikor mehetek.. mikortól vannak óráim/ órarendem, hogyan fog kinézni. Elvileg hétfőn már mindenki sulkóba megy, de nekem még arról sincs fogalmam milyen csoportba kerültem
Másodszor: Mivel nem tudom az órarendem így munkát sem tudok keresni mert az első kérdés az az időbeosztásom. Márpedig kell egy munka,ha...
Harmadszor: ... BP-re akarok költözni és nem anyámékból akarok élni. Bár tudom, hogy így is támogatni fognak, de legalább a hülyeségeimet szeretném magamnak fizetni. A tegnap megnézett lakás gyönyörű és a lány majd ír, hogy mehetünk-e /még mindig 29. van.../ de haveromnak fog szólni mert vele beszélt eddig is, viszont náluk most nincs áram felújítás miatt.
Negyedszer: a férfinak nevezett totális idiótákkal. denagyon
-.-

Mindennel... mindenkivel...

Sejtettem... annyira sejtettem, hogy ez lesz. Őkelme lejött reggel és már rögtön nekiállt fejmosásban részesíteni bennünket, amiért tegnap nem mentünk át a rendőrségre. Végülis, kb. 3 hete tűntek el először a kulcsok, amikor itthon voltak... neki nem lett volna ideje elmenni, áh, dehogy. Ráadásul kijelentette, hogy ezentúl mi tartozunk anyagi felelősséggel és ha ellopják a kulcsokat megint, akkor a következő zárcserét saját zsebből kell állnunk (de végre kicseréltette őket). Két másodperccel később meg azon hisztizett, hogy úgy, hogy ott dolgoztunk szinte mellette, hogy sikerült elvinniük a gyülekezeti terem kulcsát. Na, erre már nagyon begurultam és nem érdekelt, hogy őszentsége, a lelkésznő áll előttem, odavágtam a képébe, hogy "Tán azért, mert dolgoztunk és nem egész nap a t*künket vakartuk!"... szó szerint idézve (amúgy hárman vagyunk lányok). Nézett is egy nagyot.
Azután megint nekiállt nyervogni, hogy mit csináltunk abban a két napban, amikor nem voltak itthon. Végülis semmit, csak berendeztük neki a gyülekezeti termet, a többiek feltakarították a templomot, takarítottuk a parókiát. De tényleg, semmit. Mellesleg kedden azt mondta, hogy ki kell takarítani a parókiát, ma meg azt mondta, hogy azt nem kellett volna.
Csak járjon le a szerződés októberben, annyit sem fogok mondani neki elköszönéskor, hogy fapapucs. De arra kíváncsi lennék, hogy ha mi nem leszünk, hogy fogja majd kibírni úgy, hogy nem csicskáztathat senki. Vagy akkor befogja majd a lányát... előre is sajnálom szegényt.

a baráti társaságomból senki se akar starndolni komolyan milyen nyugdíjas mamikkal vagyok körülvéve... így kéntelen vagyok anyával elmenni akinek víz undora van
valaki esetleg virágfürdő? csak bátran! xd

Elegem van abból, hogy anyám pénzén csüngök. Munkát akarok, és ellátni magamat, legalább ilyen apró dolgokban. De dolgozni, áhh, miket beszélek én... még van két év hátra, amíg diákmunkát vállalhatok, addig meg annyi a magamra fordítható pénzem, amit a nagyszüleimtől kapok pl. szülinapomra, karácsonyra (a jelenlegi vagyonom kábé két melltartóra lenne elég). Tizennégy évesen sokak szerint élveznem kéne, hogy gyerek vagyok, de én ezt nem viselem el tovább. Annyira kicsinek érzem magam. Itthon már abba is beleköt a családom, hogy becsuktam a szobánk ajtaját. És úgy tűnik, saját szobám sem lesz még egy pár évig.

off: Lehet, nem tűnik nagy problémának és lehet hálátlanoknak fogunk tűnni (minden személyeskedés nélkül)... Sajnos ismerős. Igen-igen elgondolkoztam azon is, hogy elhúzok egy koleszba, ha gimis leszek...

Egyes tagok nem képesek felfigni, hogy ne lopjanak semmit a profilomról elegem van.

I hate my haaiir.

Részben azzal, hogy mindenki (tudta nélkül vagy akár tudatosan) arra törekszik, hogy lelombozzon, tönkretegye a jó hangulatom, megbántson stb. Lehet, hogy csak én reagálom túl azt, hogy hazajövök egy koncertről apukám hozott el este 23:30 körül, így ő is benne volt a vitában csak mellettem állt so mindegy és arra lépek be, hogy ordítanak velem, hogy miért ilyen kesőn értünk haza. Még jó, hogy hidegvérű vagyok ilyen helyzetekben és sokszor okosabban kezelem a helyzeteket mint a felnőttek, mert így megúsztam egy kis érzelmi csalódással és egy elnyomott "erre igazán éredemes volt haza jönni egy frenetikus koncertről" gondolattal. Talán nem is igazán a szavak estek rosszul mert ugyan őszintén, ki nem vág olyanokat az ember fejéhez ha ideges, amiket át sem gondolt? Na ugye. Hanem az, hogy az a kicsi öröm amit a koncert okozott percek alatt elpárolgott és keserű gondolatok léptek a helyébe, persze nem a "most itt a vég, meg kell halnom mert megsértettek" mert ettől már okádhatnekom van. És igen ezzel el is érkeztem a második zavaró tényezőhöz. Mindenki önsajnáltató, kamugép. Egyik félnek csak a depressziós "gondolatait" közvetíti, míg mindenki másnak játsza a normális ápolt lelkü embert. Most mit gondoljak, hogy engem hülyítenek, vagy a tucat embernek adagolják a hamis dolgokat? Talán engem hülyítenek, mert túlságosan azt hiszem, hogy tudok mindenkin segíteni, még ha az emberek 95%-át megfojtanám egy kanál vízben is, de vannak olyan emberek, akiknek túl könnyedén bedőlök, aztán valaki felhívja a figyelmemet arra, hogy csak kihasználnak. Utánanezek dolgoknak, egyeztetek. És szépen kiderül, hogy a valakinek már megint igaza volt. Mert míg nekem írta a "nyomorát", hogy meg akar halni, addig a másik félnek meg szivecskéket küldött, meg nevetgélt, én ez idő alatt vagy húsz levelet hagytam teljesen bepánikolva...és mintha mi sem történt volna, folytatta tovább. Egyszer életvidám, majd öngyilkos jelölt "depressziós". Ebből lett elegem, de nagyon, és mivel nem szeretnem mindezt az arcába ordítani, mert akkor megint eláraszt mindent olyan posztokkal, hogy elveszített ezért meg akar halni meg stb. ezért inkább arcátlan módon elvágtam minden komunikációra alkalmas felületet vele kapcsolatban. Csak próbáljam meg szem előtt tartani azt, amit az a valaki mondott,nehogy megint megsajnáljam és kezdődjön minden előről, megint bedőlök neki, megint csak "lelki szemetesnek" használ...jaj de jó is lenne. -.-" Nem érdekel, hogy szánalmas vagyok, pont nem ezért fogok kiborulni.
Szerk.: Tegnap lezúztam a térdem és pont ott csípett meg egy szúnyog, hát...Pfhuu.

Az ice bucket challenge-el. Azt kell néznem folyamatosan, a nyomorult facebookon, hogy melyik idióta önti le magát, természetesen adományozás nélkül. Én úgy vélem, hogy ez a felhívás inkább a hírességeknek szól, nem pedig a város nagymenőinek. Ez az egész kihívás tudtommal az adományozásról és a figyelemfelkeltésről szól.

Azzal, hogy az üzletekben nem kapni normális ruhát (kinek mi a normális). Ha nem átlátszó akkor köldökig kivágott vagy kilóg az ember hátsó fele, neon színűek amik meg vannak bolondítva mindenféle felirattal. A kedvencem mikor annyi gyöngy vagy dísz van rajta, ha rásüt a nap, a tükröződés kiégeti a retinámat. Az árakról már nem is beszélve... Jobb ha nem is megyek vásárolni

alig hat óra alvás után, úgy, hogy már fél órája folyamatosan nyomogatom ki az ébresztőt, itt ülök. odakint szakad az eső, de menjek be szoknyában és magassarkúban, kit érdekel, hogy így is a felfázásommal szenvedek már két hónapja, essek vissza harmadszor is. tizenharmadik éve is bámulhatom ugyanazokat a kiállhatatlan gyökereket, és hallgathatom a tanári kartól, hogy milyen egy utolsó, lusta szar vagyok. bár két éve érettségizgetek, még mindig maradt három tárgyam, és elképzelésem sincs róla, hogyan fogom őket megcsinálni, ahogy arról sem, mit kezdjek magammal, meg persze arról sem, ha ma szóbajön, aláírjam-e az őszi érettségire vonatkozó papírt, pedig péntek a legutolsó határidő, és hiába ülök itt húszévesen, egyáltalán nem érzem késznek magam erre az egészre, meg úgy semmi előttem állóra. hiába voltak eddig kész terveim, hogy áh, költözök Angliába, most teljesen bepánikoltam, és életképtelennek érzem magam, mindez attól, hogy megláttam a telefonomon, hogy szeptember 1. visszaakarom kapni a kissé sem problémamentes, de ilyen téren gondtalan kis életemet, amikor az volt a legnagyobb bajom, hogy kivel menjek homokozni, meg hülye kis sártortácskákat csinálni...

Azzal,hogy kezdődik az iskola.Bámulhatom a gyökér osztaálytársaimat(tisztelet a kivételnek..) ülhettek mostantól bent 235 vagy mennyi napon keresztül,tanulni kell mint az állat,hülye tánc órára,balletre kell járnom,napközibe talán hétvégén külön órára ,5-kor kell kellni,ma mehetek szoknyába szakadó esőben és még hagy ne fojtassam.. -.-

A rohadt reklámokal a neten nem hisszem el még zenét se lehet hallgatni mert be kell nyomni az a reklámot a videó közepébe és nem csak a yotubon mindelhol ott van mg is kit érdekelnek ha rá mész úgyis csak valami átverés vagy virusos lesz a gép betilthaták már a reklámokat