Ma éppen mivel van tele a tököd?

Az egész ünnep dologgal. Az én családom nem tart egy ünnepet sem és ezért ki vagyunk nézve a bolygóról. Akárhányszor, ha megkérdezik mit kaptam karácsonyra és megmondom, hogy semmit, mert nem ünneplünk, lenéznek. Miután elmondom, hogy az egészet marketing fogásnak tartom, nem az ajándékokról kellene szólnia, meg mindenki csak azt várja és nem csak akkor kellene szeretni egymást. Erre azt kapom, hogy pedig milyen szép ünnep, jó sok finom kaja van és családias a hangulat. Ha megyünk bevásárolni karácsony előtt a Tescoba vagy valahova máshova, mindig azon röhögünk, hogy a sok ember fejvesztve rohangál a sorok között és harcolnak a termékekért. Annyira örülök, hogy nálunk nincs jelen ez az ünnep mizéria..
Másik dolog, nagyon irigylem azokat az embereket, akik jól tudnak aludni. Itt a szünet, lenne időm kipihenni magam, de nem. Fél kettőig nem tudok elaludni, csak forgolódom az ágyban és reggel fél 8-nál tovább nem tudok aludni. Van, hogy két óránként is felriadom az éjjel...

Az idióta vadbarmokkal, akik sózzák a járdát. Már nem tudok merre menni a kutyámmal, mert szinte mindenhol sózva van az út. Ha tízszer nem, akkor egyszer sem kellett megállnunk, mert marta a kutyám lábát. Fura, máshol képesek homokkal fölszórni, és ott is ugyan olyan tökéletesen nem csúszik. És ha jól tudom, a járdákat nem is szabadna sózni, de gondolom ezt sokan telibe sz*rják.

A Sony Vegassal. Már nem először fordul elő, hogy ezt csinálja, most például csak egy három órás munkám ment kárba azzal, hogy ki akartam cserélni egy nyamvadt átfedést.
(máskor percenként mentek, komolyan)

Én egyszerűen nem értem, miért jók az ilyen képek. És mellé természetesen valami filozofikus idézet. Ember, ha kirakod a melled, ne akarjál már okosnak tűnni! Ilyenkor az a legszebb, mikor még a pasik is undorítónak találják a dolgot (ismerem a képen látható lányt, és sok közös ismerősünk szerint nagyon gáz, amit csinál), de ezt nem fogják fel. Ugyan már... Tegyünk ki mindent, az a biztos. Ráadásul kórházban szelfizni nagyon értelmes dolognak tűnik...
Engem ezek annyira fel tudnak bosszantani. Miért jó az, mikor a világhálóra kirakják az emberek mindenüket, ami van (és ami nincs)? Vagy úgy egyáltalán... Valaki, aki ezt érti, magyarázza már meg nekem.

Szerény véleményem szerint, aki annyira jól van, hogy belője a sminket, a hajat és a rucit, miközben elvileg fekvőbeteg egy kórházi osztályon, az k*rvára nem igényel kórházi kezelést. Egyre divatosabb bemenni minden sz*rral a klinikákra, és a poén az, hogy a gyerekkórházakban mindennel felveszik a gyereket, mondván, mi van, ha tényleg baj van, és akkor ott "szelfizgetnek" meg fotózkódnak a családtagjaikkal, barátaikkal, a többi beteggel, ám volt arra precedens, hogy engem is rá akartak venni, mint ugye dolgozót. Ez nálam is ki tudja verni a biztosítékot. Pláne, ha az jut az eszembe, hogy engem anno felnőtt osztályra nem akartak felvenni 39 kilóval, miközben dőlt belőlem a vér. Elgondolkodtató, és ez a kórházi szelfizés egyre jobban kezd divattá válni... A legjobb az, amikor a hülye szülő fotózgatja a gyerekét, miközben csövek lógnak ki belőle és ezt teszik fel fészbukkra. Ilyet is láttam már... nem is egyet...

Igen, én is láttam már ilyet. Elég hülye divatok vannak mostanában, de én a legjobban azon vagyok kiakadva, mikor egy ilyen képnél netán elolvasok 1-2 kommentet. A mostani például felemelő volt. A srác közölte a kórházban szelfiző hölgyeménnyel, hogy "szexi vagy, bébi", mire a lány visszaírta, hogy finomabb kifejezéssel is megértette volna. Már csak azt nem értem, hogy ha ilyen képet tesz fel, miért várja el, hogy az emberek finoman fogalmazzanak? A dolgok következményekkel járnak. Ha az ember kirakja a mellét egy képen, számoljon ezekkel a hozzászólásokkal (bár véleményem szerint jobb lenne hagyni a fenébe az ilyen képeket).

Csak egy megjegyzés. Volt olyan eset is mikor egy lány olyan képet tett fel francbúkra, hogy mindene kint volt. Erre valaki beírta, hogy "uuu de megd**nálak". Jött vissza a lánytól a komment, hogy az apukája üzeni, hogy még egy ilyen beszólás és el lesz intézve. Itt tört ki a vita és repkedtek az olyan beszólások, hogy "a nyakad köré tekerem a monitort". Mindez a tini korosztályból. Ilyenkor nem tudom, hogy sírjak-e vagy nevessek

Nem értem. Eddig írt. Most miért nem? Egy csomót beszélgettünk. Most 2 napja nem ír. Utoljára azt írta nagyon szeret beszélgetni velem, és kedvel. Most miért nem képes írni? Valami rosszat mondtam? Vagy elmúlt a lelkesedése? Hiányzik. Félek. Nem tudom mi történt. K*rvára nagyon félek. Biztos én mondtam valami rosszat. De nem akarom elveszteni!

És mi van, ha valaki nem szégyelli magát? Oké, odáig megértem, hogy miért kórházban, tényleg elég gáz... de ha valaki felrak magáról egy képet, amin esetleg látszik a melle (uramisten a lányoknak van mellük??? ), és valaki odaírja hogy így-úgy d*gnálak... az már más. Mert attól, hogy valaki merészebb képet rak fel, még nem jogosult senki arra hogy hasonló kommenteket hagyjon a kép alatt. Ugye érted mire gondolok?

Igen, és szerinted miért rak föl magáról olyan lépeket? Azért mert szinte elvárja, hogy ilyen dolgokat írjanak alá, utána meg eljátssza a szende kislányt, hogy hogyan is merészelnek neki ilyeneket írni, miközben magában meg majd kiugrik a bőréből, úgy örül, hogy milyen egy szexi bébi. De ha meg egy lájk, vagy egy hozzászólás nem érkezne, akkor meg kétségbe lenne esve, hogy fölháborodna, hogy mi az, hogy őt nem dicséri senki. Szóval nem tudom más hogy van vele, de nekem a f*szom kivan az ilyen rinyálós álszent p*csáktól, részben nekik is köszönhető, hogy utálom a fészbukot.

Magammal, de már nagyon. Itt van a szünet utolsó hete, elvileg ki kéne élveznem, de helyette folyamatosan magamba borulok és nem tudom miért. Azt már megszoktam, hogy általában minden vitának a tárgya én vagyok, az már nem is érdekel, mert úgyis piti dolgokról van szó. Viszont mostanában elég gyakoriak a hangulatváltozásaim, amibe komolyan mondom, egyszer bele fogok őrülni...

A szilveszterre. Életemben először mentem volna idén bulizni be Pestre az egyik barátnőm társaságában ,de ő lebetegedett, amiről nyilván nem tehet. Anyum erőlteti , hogy ne üljek itthon ,de mi értelme lenne egyedül menni? Nem vagyok az ,az "ismerkedjünk egy partin" típusú ember. Főleg egy ilyenen nem találnám a helyem. Az utolsó pillanatban pedig már senki terveit nem akarom felborítani. De akkor is sz*r helyzet. Nem őt hibáztatom. De akkor legalább hadd szenvedjek itthon magamba...semmi kedvem ezek után egy erőltetett bulihoz.

nagy nehezen behisztiztem magam egy társasághoz, még ha nem is sok kedvem van hozzájuk, erre meg arra kelek reggel hatkor, hogy hányni kell, és azóta sem mondanám, hogy sokkal jobban lettem. éljenek az izgalmas szilveszterek. végül is tavaly is csak a tüszős mandulámmal feküdtem itthon lázasan, az az előtti évben meg az exemmel döglöttem szintén itthon...

Értem, hogy mire gondolsz, és megértem, hogy ez a véleményed, de én erről máshogy gondolkozom. Én csak azt mondom, hogy számolni kell a következményekkel egy ilyen képpel, nem azt, hogy bárki írhat oda minden hülyeséget. Ugyanakkor tényleg fogalmam sincs, miért jó, ha az ember kirakja mindenét.

Néha annyira tudok unatkozni..
Azzal,hogy szerelmes vagyok..
Mássok egésznap szórakoznak én meg nem..
Hogy nem sokára kezdődik a suli,bár szeretem csak a korán kelés meg stb..

Egyszer van kedvem menni este, egyszer nincs. Bár szivem szerint itthon feküdnék a takaróm alatt, csokit zabálnék meg minden.. De múltkor kihívtam egy lányt, akinek nincs annyi ismerőse mint pl. nekem (irigylem is) és nem ért rá, mert elfoglalt. És ekkor jöttem rá, hogy én sose vagyok elfoglalt max akkor mikor aratok a Hay Dayben, és ez rohadtul megrémít, mármint az a felismerés hogy nekem tényleg nincs életem, tök unalmas az egész és tényleg jobb lenne, ha bevonulnék apácának. De izé, attól is félek ha ma este elmegyek és ő is jön akkor éjfélkor megakar csókolni, ami tök romi lenne ha nem én meg ő lennénk ennek a dolognak a főszereplői. Attól is félek, hogy akar tőlem valamit, bár ez olyan nyilvánvaló dolog, de én nem tudom akarok e. Hülye focisták. Annyira döntésképtelen vagyok, legszivesebben hibernálnám magam, hogy ne kéne gondolkoznom, éjjel is ezen agyaltam.

Az egész napommal

A petárdákkal. Napok óta állandóan durrogtatják, és nem csak a mi kutyáink, de a környék összes kutyája meg van őrülve emiatt. Sírnak és állandóan nyüszítenek, annyira félnek tőle. Sosem értettem, hogy mi benne a jó, mert színe, szaga, látványa nincs, csak durran egy nagyot, ráadásul a testi épséget is veszélyezteti. Legszívesebben a s*ggükbe d*gnám ezt a sz*rt és úgy gyújtanám meg!

Pontosan... Itt folyamatosan megy, de nem úgy folyamatosan, hogy egy-két percenként egy- 10-15 másodpercenként. Néha van köztük egy nagyobb szünet (3 perc, gondolom akkor mennek utánpótlásért) de utána folytatódik az éhezők viadala (pontosan olyan hangja van, mint az ágyúnak a filmben). A dolgot bonyolítja, hogy a retardált szomszédom (mindig kint tartja az utcán a kutyáját, mert nincs udvaruk és kinti kutya lenne --- kérdés hogy akkor minek vett kutyát, de mindegy) a változatosság kedvéért se engedné be szerencsétlent, legalább az előszobába, a kutya meg kint ugat és nyüszít, nagyon sajnálom :-/ szép, mondhatom.