Ma éppen mivel van tele a tököd?

Tudom, jöhetek vigasztalni, mikor a repülés számomra eddig csupán álomvilágot testesített meg, de nyugodj meg, nem történhet Veled semmiféle-fajta katasztrófa, hiszen egyrészt nem kezdő pilóták, illetve személyzet kezében lesz az irányítás, másrészt, ahogy fejlődik a technika világa, lesznek vele párhuzamosan biztonságosabbak a repülőgépek is. Gondolom, nem leszel rábízva stewardess-ekre, azt tanácsolom, hogy tereld el a gondolataidat a magányról, valamint az esetleges tériszonyodról, feltéve, ha van. Olvass könyvet, hallgass zenét, bármit, ami ellazít.

On: Tudtam én, hogy valami nincs rendben a "véremmel". Mint kiderült, jól sejtettem, mivel nemrég Von-Willebrand szindrómát diagnosztizáltak nálam. Alapvetően nem vagyok egy kórházba kerülős' típus, a húgommal ellentétben, bár a sebeim mindig is nehezen gyógyultak, hogy más, vérhez kapcsolódó kellemetlen élményt ne is emlegessek. Igazából nem tudom, hogy álljak hozzá a dologhoz, elvégre szóra sem érdemes betegség a hemofília mellett példának okáért, de belegondoltam, és akaratlanul is elrettenek tőle.

Én elég sokat repültem már, és egyszer sem volt semmi gond, nyugi .) nagyobb az esélye, hogy elüt egy fűnyíró, mint hogy bajod legyen

on: Kedves osztálytársaimmal, akik a képembe nyalnak de azért a hátam mögött szarságokat terjesztenek rólam... nem mintha érdekelnének, csak rééééééémesen idegesítőek

Csalok, es itt zabalom a rantott sajtot. Majd rohangalhatok a wcre bunomert.

Melyik nap a már korábban említett gazdag kölyökkel kellett egy légtérben meglennem, vagy 50x próbált beégetni azzal, hogy folyton a bőrszínemmel hozakodott elő. Mivel alapból sápadt vagyok, még nyáron sem szoktam barna lenni, esetleg egy árnyalattal vagyok most sötétebb, mint máskor, de valamiért azt hiszik mások, hogy ez rám nézve szégyen vagy nem tudom Ha annyira barna szeretnék lenni elmennék szoláriumba, kifeküdnék a napra. Csak én éppenséggel tökéletesen megvagyok elégedve a színemmel és nem fogja fel ez a gyerkőc sem, hogy ha a fehérségemmel hozakodik elő akkor azt egyáltalán nem veszem magamra Nem mindenkinél menő a szét szolizott test + a hajam is vörös, igaz csak festett

nem gondoltam én át ezt a japán szakot, már most haldoklom a hiraganák miatt, és még sehol se tartok benne, aztán jönnek a katakanák és kanjik, romajik, amiknek egyelőre tökre nem látom értelmét, nem értem hogy függnek össze, a japán nyelvtanról nem is beszélve, nem értek s e m m i t. és mint megtudtam, több csoporttársam japánul kommunikál egymással, hallottam olyanról aki kínaiul beszél, szóval marha jó lesz, sose vártam még ennyire a szeptembert

Megnéztem a ponthatárokat, és biztos hogy nem fognak felvenni jövőre pénzügy-számvitelre, ahova 458 pont kellett idén... Az önköltséges szak pedig szóba sem jöhet. Komolyan mondom, tippem sincs hogy oda mégis kik jutnak be... A plusz 100 pontom várhatóan meglesz, és az év végi jegyekből is jó eséllyel max. pontot szedek össze. Viszont ezek mellett minden érettségimnek legalább 90%-ra kell sikerülnie, a matek emeltnek pedig legalább 80%-ra (már van egy 88%-os infó közepem, az adott).
Hiába voltam mindig is kitűnő, ezt elég esélytelennek érzem, főleg a matek emeltet. És nyilván a felsőfokú nyelvvizsgát is meg kéne még szereznem, ami a tudásom alapján nem kellene, hogy gondot jelentsen, de annyira tartok tőle, hogy nem merek belevágni.
Ez a legelső szak, amiről úgy gondolom, hogy talán el tudom képzelni magam rajta, és nem utolsó sorban hasznosítható is, nem pedig csak dísz lesz a falon a diplomám. Erre tessék. Nem tudom ha ez nem jön össze, akkor mit kezdek magammal, mert a legtöbb szakot olyan megfoghatatlannak/hasztalannak/magamtól távolinak érzem...

Három év alatt talán egy-két alkalommal írtam ide, na most pótolom.

Ma nem sírtam. (Még nem.) Hurrá. Ma is találkoztunk. Hurrá!!!! Fenn volt nálam és készítettem róla néhány fotót, amint olvassa az egyik egyiptomi könyvemet, vagy a padlón fekve beszél. Olyan kib*szottul gyönyörű a képeken (és persze élőben is), hogy a sírógörcs fojtogat most, hogy nézem. Hurrá.... A nyuszikám gyorsan megkedvelte, meglepően sokáig engedte neki, hogy simogassa. (Jó ízlése van a kis tapsinak.) Hurrá! Főztem neki bolognai spagettit. Ízlett neki, de közben benyögte, hogy a tészta kicsit nyers maradt. (Pedig megkóstoltam, nekem eddig jó volt.) Hurrá... Legalább a múltkor a neki sütött püspökkenyerem tökéletes lett. Hurrá! Amint elváltunk és a buszon ülve néztem, ahogyan távolodik, összefacsarodott a szívem. Hurrá...

nem értem... sosem zavart ennyire, de momentán azzal, hogy rohadtul magányos vagyok. talán egy barátom van, akivel szívesen találkozom. a többiek becsaptak, kihasználtak, velük beszélni is csak az időjárásról szoktam már. volt egy nagyon közeli barátnőm is, de már tőle is eléggé elhidegültem, afféle szakadék alakult ki köztünk a rettenetesen különböző érdeklődési kör miatt. főleg, hogy teljesen spontán leb.zizta a kedvenc zenekaraim, holott én soha nem szóltam egy rossz szót sem az ízlésére. és nem ezzel van a baj, mert mindenki ilyeneket mond, teljesen megszoktam, hanem azzal, hogy képes hozzám vágni ilyeneket úgy, hogy együtt nőttünk fel. szóval perpillanat alig van valaki, akivel szeretek bóklászni valahol. az ismerőseim nagyja internetes, és közülük sem tartom állandóan a kapcsolatot mindenkivel. nagyon szeretnék már új emberekkel találkozni, akik egy kicsit is hasonlítanak rám - nem, nem kifejezetten zenei stílusra gondolok, hanem bármire, amiben megegyezünk. az osztályomban, sőt, az egész iskolában hemzsegnek a felszínes idióták, közöttük nem szívesen tartózkodom. mindegy, a lényeg, hogy szinte teljesen egyedül vagyok jelenleg.

állandóan szarakszik a telefonom, már nem is merek starityzi rajta, mert folyton magától rámegy gombokra. ma két emberrel is véletlen kitöröltem a kapcsolatom, megint másokat (vagy 10 embert tuti) meg bejelöltem barátnak pedig csak a profilját akartam megnézni sőt még volt aki lehet kapott tőlem üres privit is nagyon ne ijedjetek meg, ha ilyesmivel találkoztok.
istenem de gáz ><

Találkoztam pár „haverommal” a régi suliból és a találkozásunk alkalmával ismét elmondták, hogy milyen szar és undorító zenéket hallgatok meg hogy biztos süket vagyok. Először is ha én tolerálom az agymosásra alkalmas 60 intelligenciával rendelkező embereknek szánt baromságokat, akkor elvárom, hogy ők se szapulják a kedvenceimet, de persze mit is gondoltam? Másrészt még régebben elvoltam a dologgal hiszen az egyik közülük egészen jó barátom volt annak ellenére, hogy nem egyezett a stílusunk és egyébként is vele kezdődött az egész, kábé 2 éve amikor jóban lettünk.. elkezdte oltogatni a zenei stílusom (mert nem tetszett neki) én is gyakran vissza szóltam, szóval oda vissza ment a dolog. De arról nem volt szó, hogy a többi is rákezd és azóta vele sem igazán vagyok már jóba meg ha jobban belegondolok nem is voltam, nemhiába váltottam most sulit. Szóval ugyan neki régebben még elnéztem de most már nemhogy a másik 3 csőcseléknek még neki sem nézem el, hogy konkrétan rosszindulatúan ócsárolják a stílusom. Hogy is mondjam.. kedvem lett volna a stílusomhoz tartozó bakancsot lenyomni a torkukon. De szerencsére végre nem lesz közöm hozzájuk mert most már biztosan nem fogok rájuk egy percet sem pazarolni, már így is eléggé eltávolodtam tőlük az utóbbi időben, nem is értem minek mentem bele a találkába. (lényeg, hogy akkor még elment amikor barátok voltunk.. de most?) Plusz az egyetlen igazán jó barátnőm aki tényleg normális és hasonló az életfelfogásunk és a stílusunk Győrbe megy az utolsó évre meg ezzel egy időben én is sulit váltottam. Igen.. sok értelme van végzősként sulit váltani de nyugi, már teljesen megbarátkoztam azzal a gondolattal, hogy míg a középiskolát be nem fejezem nem igazán lesz normális emberi kapcsolatom (köszönhetően annak, hogy nem sok embert viselek el igazán, és kevéssel találom meg a közös hangot) csak abban reménykedem, hogy a főiskolán már érettebb felfogású emberek vesznek majd körül. (bár valószínűleg nem)

Azzal, hogy 1: van egy gigantikus bogár a szobámban,ami állandóan pattog a plafonon, és nagyon idegesít, 2: még ebben a kánikulában is képes voltam megfázni, mert én hülye az éjszaka közepén fürdőruhában üldögéltem az udvaron.
Egyelőre ennyi, de aztán ki tudja, hogy még mit hoz ez a nap...

köszönöm mindenkinek a 'repülős' választ
kezdek megnyugodni . igazából kezdtem,amíg nem hallottam a híradóba,hogy bomba riadó volt a kettes terminálon ahonnan a gépem indulni fog

Már vagy öt napja küzdök a fejfájással. De gondolom ez van azoknál akik segíteni akarnak a családnak rendezni a kertet... Ráadásul mivel már akkor is rosszul voltam és szédültem, ezért leültem a földre az eprek közé, nagyából húsz percig a tûzõ napra, az akkor még 35 fokra. Ráadásul a nagy fûben elhagytam az ezüst gyûrûmet is, amit ballagásra kaptam ajándékba. Nem beszélve, hogy le is égtem múltkor a strandon, hiába kentem két réteg naptejet magamra. A vicc az, hogy pont a mellkasom, az arcom és a vállam éget le, aminek amúgy is volt színe. De a lábam ami tiszta fehér, ráadásul arra a gyengébb naptejbõl is kentem? Nem, az még leégni sem tud. Lebarnulni meg aztán pláne nem. Ó, és még a minipizzám is elfogyott, amit anyukám hozott a pékségbõl. Most pedig éhes vagyok, de nincs semmi említésre méltó a hûtõben (vagyis van, de le kéne menni a konyhába, megmelegíteni... inkább megvárom az ebédet ).

A gyakorlatból. Kezdeném azzal, hogy attól, hogy egy kicsit távolabb állok, még a gyengült hallásommal is hallom mit beszélnek rólam. De nem is zavartatják magukat, mintha ott sem lennék. A vicc, hogy utána meg nekem beszélik ki egymást vagy nem szándékosan, de elkapok a beszélgetésekből valamit. Majd mikor járok, nem engednek be a főajtón, mert az illetékes mindig elcsászkál valahova és a rendőrkutyák sem találnák meg. Ezért a hátsó ajtón kell bejárnom, ahol meg nyerítenem kell, mint Winnetou lovának, hogy halljanak meg. Majd megint nekem panaszkodnak az emberek, hogy ők kifizettek ezt meg azt, de nem kapták meg. Nekem ehhez mégis mi közöm? Tessék megbeszélni az ilyet a főnökkel. Agyamra megy az egész bagázs és még két hetet kell kibírnom

Ma beáldoztam a túlórapénzem, hogy kiderítsem, mi a fészkes fene baja van a kezemnek -és kiderült, hogy diszhidrosztikus ekcémám van. 3 napja salátán, teljes kiőrlésű kenyéren élek, laktózmentes tejtermékeken, csak szénsavmentes, lúgos ásványvizen, de a fellángolás még mindig nem akar csillapodni. Kaptam tablettát, meg két szteroidos krémet, vettem echinacea cseppeket, búzafűkapszulát a lúgosítás miatt, szóval remnélem holnapra már egy picit jobb lesz a kezem. Csak lássam a javulást! Most olyan vagyok mint Jacko, csak nekem fehér cérnakesztyűm van

Azzal, hogy megpróbálok egy videót betölteni és a gépem olyan hangokat ad ki, mint egy porszívó... pedig nagyon reméltem, hogy ha kevésbé lesz meleg, a hűtés nem fog szarakodni...
Meg azzal, hogy most nem lesz livestream a következő akusztikus Moonspell koncerthez, én meg most nem vagyok olyan szerencsés, hogy Lisszabonban legyek (#firstworldproblems tudom)

yay, még mindig gyűlölöm magam. azt hittem, ezt idővel kinövöm, de nem. akárhogy igyekszem legalább elfogadni a tényt, hogy ez vagyok én, nem leszek másmilyen, egyszerűen fizikai képtelenség. elég szr, ha az embert felemészti az önutálat. szeretnék köszönetet mondani azoknak az egyéneknek is, akik mosolyogva végignézték, ahogyan teljesen tönkrevágom magam, és még tettek is rá pár lapáttal, ott rúgtak belém, ahol a legjobban fáj.

Azzal az inkompetens Stalker döggel, aki miután kitalálta, hogy jé, minden haverját elidegenítette maga mellől az év alatt, ergo nincs kinek az erotomán' szerelmi maszlagot hallgatni, miért is ne kezdjen újra a nyakamon lógni, mert lehet-e még nagyobb meglepetést hallani, minthogy ballagáson is végigzaklatta az ismerőseim nagy részét velem kapcsolatban?
Néha komolyan elgondolkodom rajta, hogy miért nem kopott még le rólam. Tán' jó erősen át kéne húznom monitoron keresztül, megtépni a szomszéd utcában, vagy valami ilyesmi, hogy értsen végre a szép szóból?
Komolyan nem tudok már mást kitalálni.

Én már megint itt... lol
Ma éppen a BKK/BKV/f@szomtudja-automatával... nem elég, hogy a sz@r és törött érintőképernyő miatt órákig tart, amíg bármit bepötyögök, a környéken nincs olyan automata, ami kézpénzt is elfogadna, mert mind elromlott/szétverték. A bankkártyámat meg visszadobja. Éljen.

az I D Ő J Á R Á S S A L L Fúj a szél, hideg a levegő.. huhh mintha ősz lenne. Remélem nem tart sokáig.