Mark Foster

Kezdetek

1984. február 29-én született San José városában, Kaliforniában, de az Ohio államban található Clevelandben nőtt fel. Már középiskolás korában kiderült, hogy tehetséges, tagja is lett a helyi kórus gyermekkarának, később pedig édesapja tanácsára Los Angelesbe költözött nagybátyjához, hogy beindíthassa zenei karrierjét. Itt különböző munkák elvállalásával tartotta fent magát, éjjelente pedig bulizni járt kapcsolatok kiépítése céljából. Mindig szívesen szórakoztatta a társaságot gitárjátékával, élvezte, ha felé irányult a figyelem.

Életét azonban megnehezítette egyre csak súlyosbodó drogfüggősége, melytől nemigen tudott megszabadulni, már barátai is lemondtak róla, hiszen vakon hajszolta magát a halál felé. Tizenkilenc évesen realizálta, hogy elszalad mellette az idő, amit nem használ ki produktívan, és végül ez volt az, aminek hatására sikeresen leszámolt addikciójával.

A bandaalapításra tett próbálkozásai sorra kudarcba fulladtak. Huszonkét évesen az Aftermath Entertainment lehetőséget kínált neki képességei kihasználására, de ez az esély is kicsúszott a kezei közül. Az elkövetkezendő években egy kávézóban dolgozott, miközben ihlethiánnyal küzdött, majd 2008-ban otthagyta az állását, és újat kapott a Mophonics cégnél, ahol reklámokhoz szerzett dallamokat. Itt kezdte igazán próbálgatni a szárnyait saját zenéjének megkomponálása terén, és a legnagyobb problémát saját sokszínűsége jelentette számára: túl sok stílus jegyeivel élt, és nemigen tudta összehangolni, egyesíteni őket. Ekkortájt felléphetett szólóban egy eseményen az elektronikus számaival, amit utólag rossz élményként könyvelt el, saját együttesre való igénye fokozódott a hatására.

Érdekességek:
– Van egy bokszkesztyűt ábrázoló tetoválása, melyet bokszoló nagyapja tiszteletére varratott.
– Már gyermekkorában The Beach Boys-rajongó volt, elmondása alapján ők tették rá a legnagyobb hatást. Később egy díjátadón közösen fel is léphetett velük a zenekar 50. évfordulója alkalmából.

Foster the People
A megalakulás:
A zenekar Foster és Mark Pontius dobos találkozásából született, aki kilépett korábbi formációjából, hogy újat alapíthasson újdonsült barátjával. Pontiust lenyűgözte friss ismerősének zenei sokszínűsége, az, hogy rengeteg műfajt képes megszólaltatni, és úgy érezte, ha egyesítenék képességeiket, akármivel előrukkolhatnának. Foster régi barátja, Cubbie Fink is csatlakozott, mint basszusgitáros, és hármukkal létrejött a Foster & The People, melynek nevét az emberek mindig rosszul értették, és ebből az apró malőrből bontakozott ki a zenekar végleges "formája": a tagoknak megtetszett a félrehallott név szimbolikus jelentése. Így aztán Foster The People-ként kezdték el karrierjüket.
[foster: istápol, támogat, felnevel. Tehát a végleges név az emberek megvédésével, felettük "őrködéssel", gondviseléssel kapcsolatos.]

Bekerülés a köztudatba; a Pumped Up Kicks meghódítja a világot (2010)
Nem sokkal a megalakulást követően Foster megírt és felvett egy dalt munkahelyén, és posztolta a weboldalára, ahonnan ingyenesen le lehetett tölteni. Egyre nagyobb figyelemre tett szert: még a Nylon magazin is felhasználta egy online kampányához, és olyannyira elterjedt, hogy néhány blog által vírusossá is vált. A formáció eközben első fellépéseit is megejtette a South by Southwest fesztiválon, és nem győzték fogadni a rengeteg felkeresést emailben, amiket a Pumped Up Kicks hozott meg számukra.

Mivel meglepően sokan érdeklődtek a szám iránt, Foster felvette a kapcsolatot Brent Kredel menedzserrel, aki segített utat mutatni nekik a hirtelen jött népszerűség rengetegében. Brett Williams társaságában tárgyaltak különféle kiadókkal, és igyekeztek lemezszerződést keríteni a fiúknak: ezt végül a Startime International szárnyai alatt kapták meg, továbbá a Pumped Up Kicks publikálását is kontrollálni kezdték mind az Egyesült Államokban, mind a világ többi részén. Ezek után lehetőségük nyílt az első album megírásának elkezdésére, a Startime pedig biztosította is nekik az időt és felszerelést, hogy olyan korongot állíthassanak össze, amely nem a nagysikerű slágerük nyomvonalán kapaszkodik fel, hanem magától is megállja a helyét. Így hát nem a koncertezésre és promotálásra került a hangsúly, hanem a felvételek elkészítésére, mellyel a korai kiégést is igyekeztek elkerülni.

2010 júliusában a számot elkezdték játszani a rádiók, a toplistákon is kiváló pozíciókban stagnált, szeptemberben pedig kiadásra került, mint debütáló kislemez.

Az első, kezdetleges turné és a Torches megjelenése (2010-12)
A zenekar eleinte problémákba ütközött a fellépéseik leszervezése kapcsán: a szervezők nem fogadták őket szívesen, mivel igencsak csekély tapasztalattal rendelkeztek. Ennek ellenére néhány klubkoncertet sikeresen adhattak helyi klubokban 2010 októberében, majd emailben felkeresték azokat a rajongókat, akik letöltötték a Pumped Up Kicks ingyenesen elérhető változatát Mark oldaláról. A taktika sikeresnek bizonyult, általa többen jöttek el megnézni őket élőben, a következő év elején pedig esélyt kaptak, hogy az áprilisban megrendezett, hírhedt Coachella Valley Music and Arts Festival egyik népszerű sátrában is megmutassák magukat. Mindazonáltal januárban adhattak egy koncertsorozatot Los Angeles egyik klubjában, ami szintúgy növelte táborukat.

Ugyanebben a hónapban kiadásra került egy kislemez, mely néhány számot tartalmazott a közelgő albumról, és azt a célt szolgálta, hogy megkösse a rajongók figyelmét, amíg elkészül a teljes alkotás. Az EP egészen nagy sikernek örvendhetett, ugyanis felhívta különböző producerek figyelmét, akik sorozataik fináléjához kerestek zenéket, illetve a South by Southwest szervezőinek érdeklődését is magára vonzotta.

A Torches végül 2011 májusában került kiadásra, és az év legvégéig két Grammy-jelölést is hozott a zenekar számára. 2011 októberében pedig felléphettek a Saturday Night Live-ban vendégként, ahol még nagyobb ismertségre tehettek szert. Az albumot követő turné 2012-ig tartott, és 295 koncertet foglalt magába.

A Supermodel elkészülése és megjelenése (2012-15)
2012-ben Foster egy díjátadón utalt rá, hogy készülőben van a második nagylemez, amelyet a következő év folyamán kívánnak megjelentetni. Nem sokkal később adtak egy titkos koncertet Los Angelesben, aminek keretein belül négy új dalt eljátszottak (A Beginner's Guide To Destroying The Moon, Pseudologia Fantastica, Fire Escape, Coming Of Age). Az album 2013 novemberében jelent volna meg, de a kiadó eltolta a dátumot 2014 januárjáig arra hivatkozva, hogy mivel az eredeti időpont előtt egy hónappal kiszivárogtattak négy számot, túl elhamarkodottnak ítélték a novemberi publikálást, és nem akarják elveszíteni a nagy hévben a kész alkotás varázsát.

A lemez végül még később, 2014 márciusában látott napvilágot. Csak az első single (Coming Of Age) került kiadásra januárban, aminek promotálására az együttes egy, az albumborítót ábrázoló festmény elkészülését bemutató time-lapse videót rögzített Los Angeles belvárosában. A művet ugyanaz a grafikus tervezte, aki a Torches borítóját is, de nem ő készítette el, hanem egy néhány tagból álló alkotócsapat. A zenekar még egy ingyenes koncertet is adott előtte, majd egy, a kép legalitását firtató vita után lefedésre került.

2015 márciusában a banda bejelentette egy interjúban, hogy dolgoznak a következő albumon, december 8-án pedig megjelentettek egy új dalt BitTorrenten keresztül (The Unforseeable Fate of Mr. Jones).

2015 szeptemberében Cubbie Fink elhagyta a zenekart félbehagyott munkákra és új lehetőségek kihasználására hivatkozva. 

Sacred Hearts Club és a világkörüli turné (2016-tól napjainkig)
2016. október 9-én az együttes a Rocking the Daisies Music Festival keretein belül adott koncertjén eljátszott három új számot a hamarosan megjelenő albumról (Lotus Eater, Doing It For The Money, Pay The Man). 2017 áprilisában pedig bejelentettek egy egész világot érintő turnét, melyet a nyár folyamán kívántak elindítani. Ugyanebben a hónapban kiadásra került egy EP, ami három dalt tartalmazott, és ezzel a megjelenéssel azt is beharangozták, hogy az album publikálására előreláthatólag 2017 júniusában vagy júliusában kerül sor. Végül júniusban csak a számlista látott napvilágot, de júliusban a teljes lemez is követte.

A zenekar 2018-at Ázsiában adott koncertekkel nyitotta, majd márciusban közreműködtek egy The Knocks-számban.

Önálló tevékenység
2012-ben közreműködött Kimbra Warrior című számában, mely eleinte ingyenesen letölthető volt, mivel többek között egy kampányhoz készült. Végül az énekesnő első lemezén is feltűnt, ezzel pedig megszűnt díjmentesen elérhető volta.

2015 márciusában részt vett a Little Boy nevezetű film címzenéjének elkészítésében.

FOSTER THE PEOPLE
Albumok:

TORCHES (2011)
1. Helena Beat
2. Pumped Up Kicks
3. Call It What You Want
4. Don't Stop (Color On The Walls)
5. Waste
6. I Would Do Anything For You
7. Houdini
8. Life On The Nickel
9. Miss You
10. Warrant

 

 

SUPERMODEL (2014)
1. Are You What You Want To Be?
2. Ask Yourself
3. Coming Of Age
4. Nevermind
5. Pseudologia Fantastica
6. The Angelic Welcome Of Mr. Jones
7. Best Friend
8. A Beginner's Guide To Destroying The Moon
9. Goats In Trees
10. The Truth
11. Fire Escape

 

SACRED HEARTS CLUB (2017)
1. Pay The Man
2. Doing It For The Money
3. Sit Next To Me
4. SHC
5. I Love My Friends
6. Orange Dream
7. Static Space Lover
8. Lotus Eater
9. Time To Get Closer
10. Loyal Like Sid & Nancy
11. Harden The Paint
12. III

 

EP-k, önállóan megjelent dalok:
• Foster The People (EP, 2011.)
 • Ruby (single, 2011.)
 • Call It What You Want (remixek, 2011.)
 • Don't Stop (Color On The Walls) (remixek, 2012.)
 • Coming Of Age (single, 2014.)
 • Pseudologia Fantastica (single, 2014.)
 • Best Friend (single, 2014.)
 • Nevermind (single, 2014.)
 • Spotify Sessions - Live From The Village (EP, 2014.)
 • Sit Next To Me (remixek, 2017.)
 • Pay The Man (remix, 2017.)
 • Sit Next To Me (remix, 2018.)
 • The Knocks - Ride Or Die (single, 2018.)
 • The Knocks - Ride Or Die (remixek, 2018.)
(az utolsó kettőn a Foster The People csak közreműködött.)

ZENEKARTÓL FÜGGETLENÜL:
• Kimbra ft. Mark Foster & A-Trak - Warrior
• Zeneszerzőként segédkezett a Little Boy c. film dalaiban