Starity

Mika Häkkinen

Mika Häkkinen Mika Häkkinen nemzetisége 8939. 18rajongó 1vélemény
  • Értékelés
  • tehetség: 100%
  • stílus: 100%
  • szimpátia: 100%
  • Születési név
  • Mika Pauli Häkkinen
  • Becenév
  • Flying Finn
  • Születési idő
  • 1968. szeptember 28.
  • Születési hely
  • Vantaa, Finnország
  • Foglalkozás
  • visszavonult F1-es pilóta
  • Családi állapot
  • elvált, 3 gyermek
  • Partner
  • Marketa Kromatova
  • Magasság
  • 177 cm
  • Eredeti hajszín
  • szőke
  • Szemszín
  • kék
  • Csillagjegy
  • Mérleg
  • Linkek
  • IMDB-adatlap
  • Starity RSS-csatorna
  • Kapcsolódó sztárok
  • Michael Schumacher Lewis Hamilton David Coulthard Valtteri Bottas

Mika Häkkinen életrajza

Kezdeti évek

Mika Pauli Häkkinen, 1968. szeptember 28.án született, a Finnország 4. legnépesebb városában, Vantaa-ban. Egy kétgyermekes házaspár második gyermekeként jött a világra, van egy nővére, akit Nina-nak hívnak. Édesanyja, Aila titkánőként, míg édesapja Harri elektroműszerészként, mellékállásban pedig, taxisofőrként dolgozott.

Út a Formula 1-be

Mika a gokartozást 5 éves korában kezdte, eleinte, helyi és regionális szinteken versenyzett, ahol komoly sikerek nem sokáig várattak magukra. 1978 volt az-az év, amikor elérte első jegyzet sikerét, ekkor sikerült keimolai gokart klub junior bajnoki címét megnyernie. Egy évvel később, 1979-ben megvédte ezt a címet.

Häkkinen 1987-ben kezdett forma-autókkal versenyezni, először különféle skandináv Forma-Ford 1600-as bajnokságokban mérette meg magát. Rögtön első évében megnyerte a finn, a svéd és az északi bajnokságot.

1988-tól a brit Forma–Opel–Lotus sorozatban a Dragon Racing Team színeiben versenyzett. Csapattársa a skót Allan McNish (Toyota F1-es csapat későbbi versenyzője) volt. Az istálló brit és európai bajnokságokban is részt vett. A brit bajnokságot McNish nyerte, Häkkinen előtt, az Európa-bajnokságon azonban Häkkinen győzött és McNish lett a második. Még ugyanebben az évben Mika-nak új menedzsere lett, az 1982-es Formula-1-es világbajnok, Keke Rosberg szémélyében.

1989-ben a Dragon Racing feljebb lépett egy osztállyal, mégpedig a brit Formula–3-ba, és Häkkinen is velük tartott. Mika első Forma-3-as szezonjában a hetedik helyen végzett a brit bajnokságban, a Makaói Világkupán pedig a 15. helyen kvalifikálta magát.

1990-ben Häkkinen egy jobb csapathoz szerződött, ez volt a West Surrey Racing Team. Érdekesség, hogy annak idején Ayrton Senna pályafutását is ugyanez a csapat egyengette, a Forma-3-ban. Mika új csapattársa, az ír Eddie Irvine (későbbi rivális, az 1999-es bajnoki címért folytatott küzdelemben) lett. Az új csapatával Häkkinen megnyerte a brit Forma–3-as bajnokságot, majd részt vett néhány olasz, francia és német Forma–3-as futamon is és mindegyiket megnyerte. A német bajnokság hockenheimi futamán pedig Michael Schumachert is maga mögé utasította.

Häkkinen és Schumacher ezt követően ismét összemérte tudását a Makaói Világkupán. Häkkinen pole pozíciót szerzett és megnyerte az első futamot, a másodikban azonban megelőzte őt Schumacher. Mika autója érezhetően gyorsabb volt, így Häkkinen folyamatosan támadott, abban a reményben, hogy vissza tudja venni az első helyet. Az utolsó körben történt a máig híres incidens: Häkkinen kivágott Schumacher szélárnyékából, hogy előzzön, ám a német pilóta védte magát és szintén kissé jobbra húzta autóját. Häkkinen hátulról belecsapódott vetélytársa WTS-Volkswagenjébe és kiesett. Schumacher-nek csupán a hátsó szárnya tört le, és mivel csak fél kör volt már hátra, így behozta a sérült autót az első helyen ezzel megnyerte a futamot és a világkupát.

Néhány héttel később Häkkinen részt vett Forma–3000-es teszteken, az ORECA csapattal, ám végül sosem versenyzett a sorozatban, mert a menedzsere, a még mindig jó Formula-1-es kapcsolatokkal rendelkező Keke Rosberg elintézte számára, hogy az 1991-es szezont már a Formula-1-ben kezdhesse meg, a Lotus csapat versenyzőjeként

A Forma 1-es évek

Lotus (1991-1992)

1991-ben, mikor Mika, a híres Team Lotus csapatnál debütált, akkor ez a csapat már közel sem volt olyan ütőképes, mint régen, fénykorában. Häkkinen debüláló éve nem is sikerült túl jól. Sok versenyt nem fejezett be, szám szerint 6-ot, 16-ból. Egyetlen egy futamon tudott pontot szerezni, 5.-ként intették le, élete harmadik versenyén, az Imolai Nagydíjon. A szezon során három csapattárs váltotta egymást a finn pilóta oldalán: Julian Bailey, Johnny Herbert és Michael Bartels. A bajnokságot Häkkinen, végül a 16. helyen zárta, 2 megszerzett ponttal.

Az 1992-es szezon már sokkal jobban sikerült. Ez nagyban köszönhető annak is, hogy a csapat, a korábbi évben használt Honda motorokat, műszakilag jóval fejlettebb Fordra cserélte. Bár a befejezetlen futamok száma továbbra is 6 maradt, de emelett a pontszerzések lényegesen megszaporodtak. Mika hatszor szerzett pontot/pontokat az idén folyamán. Legjobb eredményei a magyar és a francia futamokon elért negyedik helyezések. A szezon során 11 pontot szerzett és a 8. helyen zárt.

McLaren (1993-2001)

Az 1993-as az évet Häkkinen már a McLaren-nél kezdte meg, eleinte, mint tesztpilóta. A csapat két pilótája Ayrton Senna illetve a korábbi Forma 1-es világbajnok, Mario Andretti fia, Michael Andretti voltak. Azonban Michael sok autót összetört, ezért Ron Dennis úgy döntött, az utolsó három futamon Mika veszi át Andretti helyét. Érdekesség, hogy Andretti utolsó futamán, az olasz nagydíjon, harmadik lett, mégis ki kellett szállnia. Häkkinen rögtön az első időmérő edzésen, a portugál Estorilban, gyorsabb volt, mint csapattársa, Senna. Második McLaren-es futamán, pedig rögtön dobogós lett, a harmadik helyet szerezte meg, Senna és Prost mögött. Az utolsó ausztrál futamon, az 5. helyről rajtolva, váltó problémák miatt kiesett, így a szezont 4 ponttal, a 15. helyen fejezte be.

1994-ben Häkkinen új csapattársat kapott, Senna a Williams csapatához távozott, helyére Martin Brundle érkezett. A McLaren a Ford motorjait pedig a Peugeto által gyártott erőforrásokra cserélte. A második McLaren-es év sokkal jobban sikerült Mika-nak, 6 dobogós helyezett szerzett, a legjobb eredménye pedig a Belga futamon elért 2.helyezés volt. A bajnokságot végül a 4.helyen zárta, 26 ponttal.

1995-ben Mika ismét új csapattársat kapott, Mark Blundell személyében. A Peugeot-ot pedig Mercedes-Benz motorokra cserélte a csapat. Azonban ez nehéz év volt a finn pilóta számára, kilencszer kiesett, és mindösszesen 6 futamot tudott befejezni. A legjobb eredménye két második hely volt, az olasz és japán nagydíjakon. Azon a várva várt győzelem még váratott magára...
Az utolsó versenyhétvégén, az ausztrál nagydíj időmérőedzésén történt meg karrierje legnagyobb balesete. Közel 250 km/h-s szebességgel csapódott a gumifalnak, és súlyos életveszélyes állapotba került. 6 hétig kezelték korházban, majd a téli szünet alatt úgy döntött Mika, hogy ennek ellenére folytatja a versenyzői pályafutását.

1996-os szezon kezdetére Häkkinen teljesen felépült, és a változatosság kedvéért, ismét új csapattársat kapott, ezúttal már David Coulthard személyében. A 96-os évben, mindösszesen három futamot nem sikerült Mikanak befejezni, és kétszer célbaért, ám, de nem pontszerző helyen. A többi versenyen pontokat szerzett, a szezon második fele sikerült jobban, ugyanis akkor rendre hozta a dobogós helyeket, harmadik lett, a brit, a belga, az olasz és a japán nagydíjakon. A végelszámolásnál pedig 5.helyen zárt, 31 ponttal.

1997 fordulópontot jelentett. Egyre erősebb páros volt a McLaren és a Mercedes együtt. Ez mindjárt az első futamon meg is látszott, amit David Coulthard nyert meg, Häkkinen pedig harmadik lett. A szezon során Coulthard már-már frusztrálóan jobban teljesített, Mika-t sok technikai hiba hátráltatta, az osztrák nagydíjon például az első helyről kellett feladnia a versenyt. Azonban az utolsó futamon, a csapat és Jacques Villeneuve segítségével is, de megszerezte élete első győzelmét, a 97 versenyt kellett rá várnia.

1998-ban beérett a McLaren-Mercedes. Már a teszteken is látszott, hogy esélyesek lesznek mindkét világbajnoki címre. Häkkinen pedig ott kezdte az évet, ahol a megelőzőt befejezte, versenyt nyert. Az emlékezetes ausztrál nagydíjat, ahol is a csapat téves utasítással behívta a boxba, így Coulthard átvette az első helyet, majd rászoltak, hogy lassítson, és engedje vissza Häkkinent az élre. A két McLaren főlénye nyomasztó volt, körön belül senki nem volt velük, a leintés pillanatában.
Häkkinen-Coulthard felállás változatlan volt a következő nagydíjon is, a McLaren csapat ott is kettősgyőzelmet ünnepelhetett, és ez még így volt háromszor az év során. Két futammal a bajnokság vége előtt viszont Schumacher és Häkkinen ugyannyi, 80-80 ponttal álltak. Mika megnyerte a luxemburgi nagydíjat, a Nürburgringen, ezzel 4 pontos előnyre tett szert Michael előtt, aki második lett. A döntés, mint azelőtt oly sokszor, Suzukára maradt. A pole pozíciót Schumacher szerezte meg, de Mika egy meggyőző rajttal, már az első kanyarban az élre állt. Ezt követően a futamon végig dominált, és az 51. körös futam, 31. körében, megnyerte élete első világbajnokságát, ugyanis Schumacher kiesésével akár Ő is kieshetett volna, úgyis világbajnok lett volna. Az évad során Häkkinen 9 pole pozíciót és 8 győzelmet szerzett, ezen kívűl hatszor volt övé a versenyben futott leggyorsabb kör.

1999-es évet, Mika, mint címvédő kezdhette meg. Az első futamon második helyről kiesett. Viszont a másodikat megnyerte. Utána megint kiesett. Így mondhatni meglehetősen változatosra sikerült a szezonrajtja. A imolai versenyen és azt követően azonban már összekapta magát, és rendre jöttek a dobogós helyezések. A Forma 1-es szakma egy Schumacher-Häkkinen II. felvonást várt az évben, azonban a sors a brit nagydíjon másképp akarta, és Michael kettőslábtörésével kénytelen volt kihagyni a szezon hátralévő részének a nagyobbik hányadát (az utolsó két futamra tért vissza). Häkkinen egyébként nagy fölényben volt, az egész szezon során, ha az időmérőket nézzük. Mindössze 5 olyan verseny volt a 16-ból, amikor nem Ő indult az élről. A futamok viszont sokszor balszerencsésen sültek el. Máig emlékezetes, amikor a csapata kétszer hibázott és nyert helyezetből estek ki, mert rosszul rögzítették a kereket. Vagy amikor a csapattársa az élről kilökte az osztrák nagydíjon. De mégis, talán a leghíresebb, amikor biztos vezető helyről, a kiesett az olasz nagydíjon, ekkor volt az ominózus eset, amikor elsírta magát.
Eközben, az újdonsült kihívó, Eddie Irvine szépen gyűjtögette a pontokat, és, amikor Schumacher a visszatérése első futamán, átadta Eddienek a maláj győzelmet, akkor Irvine vezetett már, 4 ponttal Häkkinen előtt. És csak egy futam volt hátra.
Irvine 4 pontos előnnyel érkezett Japán Nagydíjra, így a futamgyőzelem neki és Häkkinennek is a bajnoki címet jelentette. Schumacher szerezte meg a pole-t Häkkinen előtt, míg Irvine balesetet szenvedett az időmérőn, csak az ötödik helyről indulhatott. Mika viszont ismét megelőzte Schumachert a rajtnál, majd megnyerte a futamot is, így megszerezte második bajnoki címét, 76 ponttal, két ponttal Eddie Irvine előtt.

2000-ben ismét Schumacher volt a kihívó, és bár Häkkinen mindössze csak háromszor esett ki, és 13 ponttal többet szerzett, mint 1999-ben, bajnoki címét nem tudta ismét megvédeni. Az esélyei erre az amerikai nagydíjon szálltak el, amikor a Mercedes motor cserbenhagyta, és kiesett. Ezzel 8 pontos hátrányba került, két futammal a vége előtt. A következő Japán versenyen a McLaren csapat túl lassú volt a boxban, így Schumacher és a Ferrari Mika elé ugrott, és megnyerték a nagydíjat. Ezzel el is dőlt minden, hiszen már 12 pont hátránya volt, és csak 10-et lehetett szerezni az utolsó futamon.

2001-ben Mika motivációhiánnyal küszködött. Sorra esett ki a a szezon első felében, és a dobogós helyezésekért sem igazán volt harcban. Azonban kétszer még megrázta magát, és olyan helyszíneken tudott nyerni, ahol azelőtt még soha. Ez volt Silverstone és Indianapolis. Az utolsó Forma 1-es versenyén a negyedik helyet szerezte meg...

A Forma 1 után

Häkkinen a 2001-es szezon közben bejelentette, hogy 2002-ben egy év szünetet, és nem vesz részt a 2002-es szezonban, ám hamarosan kiderült, hogy ez a végleges visszavonulását jelentette.

Bár többször volt téma Häkkinen visszatérése, ezt ő rendre cáfolta. 2006 végén azonban régi csapata bejelentette, hogy ismét náluk dolgozik Mika. Először szimulátoron gyakorolt, majd 2006. november 20-án 77 kört meg is tett egy McLaren versenyautóval, és a teszten 3 másodpercre meg is közelítette a legjobb időt elérő Ferrarit.

A Német Túraatuó bajnokságban (2005-2007)

Häkkinen 2005-ben, 3 teljes év kihagyás után debütált a DTM-ben (Német Túraautó bajnokság) s egyúttal tért vissza a versenypályákra. Mika gyári Mercedes csapatát erősítette, és a bemutatkozása nagyon jól sikerült. Második versenyén rögtön 3. lett, a harmadikat pedig megnyerte. Ezután viszont kissé visszaesett, még egy 4. és egy 2. helyet tudott megszerezni a szezon folyamán, a többi versenyen vagy kiesett, vagy olyan helyen ért célba, amiért nem járt pont. Első szezonját az 5. helyen zárta, 30 ponttal.

2006-ban szintén jól kezdett Mika, egy 4. és egy 3. hellyel nyitotta a szezont, az első két futamon, ezenkívűl még kétszer állhatott dobogóra. Ebben az évben nem sikerült versenyt nyernie, legjobb eredménye, egy 2. hely. Az végelszámolásnál, a 6. helyet szerezte meg, 25 ponttal.

2007-ben nem sikerült jól a szezonkezdet, mint az azt megelőző két évben. Az első két futamon Häkkinen nem tudott pontot szerezni. Majd a következő 4 versenyből 2-őt is megnyert. Így, ha a futamgyőzelmeket nézzük, ez volt a legsikeresebb éve, ám ebben az évben kevesebb pontot szerzett, mint az előző kettőben. 22 megszerzett ponttal, a 8. helyen zárt az évad végén.
Häkkinen utoljára 2007. október 14-én állt rajthoz versenyautóval, a Hockenheimringen. Utolsó versenyén 17. lett.

Visszavonulás a versenyzéstől

2007. november 4-én, vasárnap, Mika Häkkinen bejelentette visszavonulását az autóversenyzéstől. Saját szavai szerint, "nem ez volt a legkönyebb döntés", de hozzátette "az autóversenyzés a véremben van, ez a döntés pedig nem azt jelenti, hogy többé nem okoz örömöt számomra".

A versenyzés után Mika-t több reklámfilmben is láthattuk. A Mercedes-Benz és a Johnnie Walker számára forgatott reklámokban szerepelt, Michael Schumacher-rel és Lewis Hamilton-nal.

Häkkinen jelenleg is a Johnnie Walker fő kampányarca. A felelősségteljes vezetés mellett kampányol, a "Never drink and drive" kampányban.

Magánélet

Mika Häkkinen 1998. június 13-án vette feleségül, a finn ismert televíziós műsorvezetőnőt, Erja Honkanen-t. Házasságukból két gyermek született Hugo Ronan (2000. december 11) és Aina Julia (2005. május 12). A rajongókat, és a sportágat egyaránt meglepte, amikor is 2008. február 6-án, Mika menedzsmentje bejelentette, hogy a pár beadta a válókeresetet.

Häkkinen jelenleg Marketa Kromatovával él együtt, van egy közös gyermekük Ella Häkkinen (született: 2010. november 30).

Mika 1991-óta Monte-Carloban él, de ezenkívül van háza Finnországban és volt Franciaországban is. Azonban 2008. május 18-án tűz ütött ki a franciaországi kastélyában, szerencsére senki sem sérült meg, azonban a ház szinte teljsen leégett, s egy teknős elpusztult a tűzben, valamint Mika valamennyi Forma 1-es trófeája odaveszett.

Häkkinen eredményei az autósportban

Formula 1

165 nagydíjrajt

2     világbajnoki cím (1998 & 1999)

20   győzelem

51   dobogós helyezés

420 megszerzett pont

26   pole pozíció

25   leggyorsabb kör

Német Túraautó bajnokság

31  nagydíjrajt

0    bajnoki cím

3    győzelem

8    dobogós helyezés

77  megszerzett pont

3    pole pozíció

Utolsó frissítés: 2013.09.29. 18:06 Boscorelli által


Oszd meg!   iwiw  facebook  twitter  myspace