Rejtő Jenő

Élete, pályafutása:

Rejtő Jenő magyar író. Jó kapcsoltatot ápolt Karinthy Frigyessel, valamint Kabos Gyulával is. 1905. március 29-én született Budapesten egy zsidó család harmadik gyermekeként, Reich Jenő néven. Édesapja Reich Áron, bonyhádi születésű papírkereskedő, édesanyja Wolf Ilona. Két bátyja van- Lajos és Gyula. Később vezetéknevét Rejtőre magyarosította.

Elemi iskoláit a Kertész utcai községi Polgári Fiúiskolában végezte. Kedvelt tantárgyai közé tartozott a magyat, a német, valamint a történelem. Elemi iskolája után kereskedelmi iskolába került, de elbocsátották, mert állítólag bántalmazta egyik tanárát. Barátra lelt Rózsa Jenő személyében, az ő hatására később ökölvívó-edzésekre is bejárt. az egyik edzésén sajnos az edző, Székely József úgy eltalálta az arcát, hogy eltörött az orrnyerge. Abba kellett hagynia az edzéseket.

19 évesen jelentkezett Rákosi Szidi színésziskolájába. Tehetsége nem igazán bontakozott ki, csupán csak statisztaszerepeket kapott. Gyermekkori barátjával, Buttola Edével Nagykörút néven újságot adott ki Nagykörút néven, de sajnos csak egyetlen számot ért meg. A későbbiekben színészként komolyabb szerepeket is kapott. Viszont egyre jobban kezdett távoldoni a színjátszástól, s végül el is kellett mennie a színháztól.

Világ körüli utazásai 

19 éves volt, mikor Heltai Jenő és Márton Miksa ajánlólevelével Berlinbe utazott, hogy az ottani színházakban tanuljon színészmesterséget, de szerepet sajnos nem kapott, ráadásul pénzéből is kezdett kifogyni. Így tehát úgy döntött, továbbáll a várostól, és két évig tartó utazgatásba kezdett. Bejárta egész Európát, még Észak-Afrika partjain is megfordult. Utazásai során rengeteg munkát elvállalt, volt többek között hajómunkás, heringhalász és mosogató is. Végkimerültségében Marseille-ben jelentkezett a Francia Idegenlégióba. Ezután visszatért Budapestre.

20 évesen újra útra kelt, az osztrák fővárosba, Bécsbe utazott. Budapesten közben a halálhírét keltették, pártfogója, a szintén író Karinthy Frigyes pedig írt egy cikket róla a Pesti Naplóba, melyben arra kérlelte, hagyja abba a bujkálást, és fedje fel magát. Erre hallgatva hazatért. Később olyan feltevések láttak napvilágot, melyek szerint Karinthy és Rejtő együtt találta ki ezt a „csínyt”, Rejtő népszerűségének növelése céljából.

Írói pályafutása 

Elsősorban humoros témájú könyveket írt. Sajátos humorú, gyakran idegenlégiós témájú kalandregényeket, kisregényeket vetett papírra, melyek folytatásokban jelentek meg a lapokban, illetve a Nova kiadónál könyv formában. Humora bölcsebb megjegyzéseiben is megnyilvánut, például: Egy szabó mondja: „Az élet olyan, mint egy nyári ruha mellénye – rövid és céltalan.” (A szőke ciklon).

1927-ben pedig végleg hazatért, s lapszerkesztőként kezdett el dolgozni. Gyermekkori barátjával, Nádasi Lászlóval elkezdett írni bohózatokat, s végül első közös darabjukat, a Gengszteridill-t 1932-ben mutatták be. Rejtő egyre nagyobb hírnévre tehetett szert, színpadi kabarékat és operettszövegeket írt,  egyik legsikeresebb művének számít az Aki mer, az nyer című színdarab, melyet 1934-től több mint százötven alkalommal adtak elő.

Ekkoriban kezdett ponyvaregényeket is írni, első alkotásai  közé tartozik a Párizsi front, a Vissza a pokolba, a Minden jó, ha vége van, vagy a Jó üzlet a halál. Eleinte Lavery álnéven írta a regényeket, majd amikor már hatalmas sikereket ért el műveivel, bevallotta, hogy ő volt a titikzatos szerző. Később felvette a P. Howard álnevet, mert úgy vélték, a vásárlók előnyben részesítik az angol írók munkáit. Vadnyugati regényeit Gibson Lavery néven írta.

Rejtő rengeteg időt töltött az írásal. Gyakran egész éjszakákat átdolgozott, szinte már altatókon élt. Idegrendszere nagyon meggyengült, 1939-től sok időt töltött idegszanatóriumokban. Helyzetét tovább rontották az időközben kitört háború, és a zsidótörvények, utóbbi miatt már nem is publikálhatott a saját nevén. 

1942. október 9-én az Egyedül Vagyunk című  lap cikket írt Rejtőről, melyben közölte, hogy az író zsidó származású, s mégis nyugodtan írogatja a regényeit a kávéházban. Ennek hatására súlyos betegen, egyenesen nagykátai kórházból hurcolták őt Oroszországba. Ott a nehéz viszonyok és a hatalmas hideg hamar tönkretette szervezetét, és 1943. január 1-jén elhunyt.

Műveit 1956 előtt csak a feketepiacon lehetett eléggé borsos áron megvenni. Új kiadásban legelsőnek A láthatatlan légió jelent meg, a Magvető Könyvkiadónál 1957-ben. Később sorra jelentek meg regényei, az Albatrosz Könyvek sorozatban, 1966-tól. Sok mű ezekben az években érte meg legelső kiadását. 

Művei:

Légiós regények (P. Howard álnéven)

•A pokol zsoldosai (1936)

•Vissza a pokolba! (1936)

•Jó üzlet a halál (1937)

•Menni vagy meghalni (1937)

•Csontbrigád (1938)

•A fehér folt (1938)

•A halál fia (1938)

•Bradley Tamás visszaüt

•A láthatatlan légió (1939)

•Az elátkozott part (1940)

•A három testőr Afrikában (1940)

•A tizennégy karátos autó (1940)

•Az ellopott század

•A Sárga Garnizon

•Az előretolt helyőrség

•Vanek úr Párizsban

•Az úr a pokolban is úr

Humoros és/vagy bűnügyi történetek

•Az elveszett cirkáló (1938)

•A megkerült cirkáló

•Vesztegzár a Grand Hotelben (1939)

•A szőke ciklon (1939)

•Piszkos Fred, a kapitány (1940)

•Piszkos Fred közbelép (Fülig Jimmy őszinte sajnálatára)

•Egy bolond száz bajt csinál

•Ezen egy éjszaka

•Az ellopott futár

•A boszorkánymester

•A drótnélküli gyilkosság

•Az elsikkasztott pénztáros

•Pipacs, a fenegyerek

•Az utolsó szó jogán

•Akik életet cseréltek

•Fekete kapitány

•Legény a talpán

•Halálsziget

•Egy görbe éjszaka

Westernregények (G. Lavery álnéven)

•Nevada szelleme

•Nincs kegyelem

•Tigrisvér

•Texas Bill, a fenegyerek

•Pokol a hegyek között

Westernregények (P. Howard álnéven)

•A Néma Revolverek Városa

Útirajz

•Megyek Párizsba, ahol még egyszer sem haldokoltam (2003)

•Bedekker csavargók számára (2003)

•Az utolsó szó jogán c. válogatás egyes novellái (1967)

Meg nem jelent művei

•A parancs az parancs (A három testőr Afrikában folytatása lett volna.)

•Regényeken kívül színpadi jeleneteket, kabarétréfákat és operettszövegeket, színdarabokat is írt.

Műveiről és életéről szóló filmek:

•A Sportszerelem c. filmnek (1936) Rejtő írta a forgatókönyvét, ám azt az ő engedélye nélkül kezdték forgatni, és a film nagy bukás volt.

•Az Úrilány szobát keres című film az első Rejtő-adaptáció, mely 1937-ben készült Kabos Gyula főszereplésével.

•A Pepita kabát (1940) c. filmnek a forgatókönyvét Szilágyi Lászlóval és Segesdy Lászlóval együtt írta Rejtő.

•Meztelen diplomata címen Palásthy György rendezte meg Vesztegzár a Grand Hotelben című regényének filmváltozatát 1963-ban.

•A fehér foltot Férjhez menni tilos címen Zsurzs Éva vitte vászonra, szintén 1963-ban.

•A halhatatlan légiós, akit csak Péhovardnak hívtak (r. Somló Tamás, 1970) c. film Rejtő utolsó heteit, napjait mutatja be munkaszolgálatosként. 

•A három testőr Afrikában (r. Bujtor István, 1996)

Képregények műveiről: 

•A szőke ciklon (forgatókönyv: Cs. Horváth Tibor Rajz: Korcsmáros Pál),

(12 rész, 36 oldal, 156 kép), (Füles 1961/46. szám–1962/4. szám), Fekete-fehér

•A tizennégy karátos autó (forgatókönyv: Cs. Horváth Tibor Rajz: Korcsmáros Pál),

(18 rész, 54 oldal, 211 kép), (Füles 1963/31–48.), Fekete-fehér

•Gorcsev Iván küldetése (Vanek úr Párizsban) (forgatókönyv: Kiss Ferenc Rajz: Fazekas Attila),

(1 rész, 40 oldal, 171 kép), (Füles évkönyv 1995), Fekete-fehér

•Az elveszett cirkáló (forgatókönyv: Kovács Sándor Rajz: Kovács Sándor),

(46 rész, 46 oldal, 138 kép), (Tolna megyei Népújság 1964.május 6.–július 8.), Fekete-fehér

•Az elveszett cirkáló (forgatókönyv: Cs. Horváth Tibor Rajz: Korcsmáros Pál),

(20 rész, 20 oldal, 162 kép), (Lobogó 1968.11.sz.-30.sz.)

•Piszkos Fred, a kapitány (forgatókönyv: Cs. Horváth Tibor Rajz: Korcsmáros Pál),

(18 rész, 72 oldal, 243 kép), (Füles 1964.17.sz.-34.sz.), Fekete-fehér

•Piszkos Fred közbelép (forgatókönyv: Tobischka Péter Rajz: Tobischka Péter),

(22 rész, 22 oldal, 126 kép), (Napló 1972.november 6.december 2.), Fekete-fehér

•Piszkos Fred közbelép (forgatókönyv: Cs. Horváth Tibor Rajz: Korcsmáros Pál),

(18 rész, 36 oldal, 212 kép), (Füles 1973.35.sz.-52.sz.), Fekete-fehér

•A megkerült cirkáló (forgatókönyv: Cs. Horváth Tibor Rajz: M. Halasi Éva),

(12 rész, 24 oldal, 144 kép), (Füles 1983.11.sz.-22.sz.),  Fekete-fehér

•Az elátkozott part (forgatókönyv: Cs. Horváth Tibor Rajz: Korcsmáros Pál),

(23 rész, 69 oldal, 224 kép), (Füles 1965.15.sz.-37.sz.),  Fekete-fehér

•A három testőr Afrikában (forgatókönyv: Cs. Horváth Tibor Rajz: Korcsmáros Pál),

(22 rész, 69 oldal, 225 kép), (Füles 1966.29.sz.-50.sz.),  Fekete-fehér

•Az előretolt helyőrség (forgatókönyv: Cs. Horváth Tibor Rajz: Korcsmáros Pál),

(24 rész, 72 oldal, 261 kép), (Füles 1967.18.sz.-41.sz.), Fekete-fehér

•A láthatatlan légió (forgatókönyv: Cs. Horváth Tibor Rajz: Korcsmáros Pál),

(16 rész, 48 oldal, 219 kép), (Füles 1969.5.sz.-21.sz.),  Fekete-fehér

•Egy bolond száz bajt csinál (forgatókönyv: Cs. Horváth Tibor Rajz: Korcsmáros Pál),

(12 rész, 36 oldal, 136 kép), (Füles 1969.41sz.-52.sz.), Fekete-fehér

•Vesztegzár a Grand Hotelben (forgatókönyv: Cs. Horváth Tibor Rajz: Korcsmáros Pál),

(16 rész, 32 oldal, 219 kép), (Füles 1971.34.sz.-49.sz.),  Fekete-fehér

•Tom Bradley visszaüt (forgatókönyv: Cs. Horváth Tibor Rajz: Zórád Ernő),

(18 rész, 18 oldal, 129 kép), (Magyar Ifjúság 1967g.14.sz.-34.sz.), Fekete-fehér

•Bradley Tamás visszaüt (forgatókönyv: Cs. Horváth Tibor Rajz: Zórád Ernő),

(16 rész, 32 oldal, 190 kép), (Füles 1982.20.sz.-35.sz.), Fekete-fehér

•Tigrisvér (forgatókönyv: Cs. Horváth Tibor Rajz: Zórád Ernő),

(16 rész, 16 oldal, 136 kép), (Magyar Ifjúság 1969.30.sz.-45.sz.), Fekete-fehér

•A Néma Revolverek Városa (forgatókönyv: Cs. Horváth Tibor Rajz: Zórád Ernő),

(16 rész, 16 oldal, 204 kép), (Magyar Ifjúság 1971.33.sz.-48.sz.), Fekete-fehér, Színnyomott

•Menni vagy meghalni (forgatókönyv: Kiss Ferenc Rajz: Topálovits Pál),

(23 rész, 46 oldal, 225 kép), (Füles 1996.3.sz.-25.sz.), Fekete-fehér

•A fehér folt (forgatókönyv: Kiss Ferenc Rajz: Zsoldos Péter),

(12 rész, 36 oldal, 196 kép), (Füles 1999.8.sz.-19.sz.), Fekete-fehér

•Szép kis üzlet (Jó üzlet a halál) (forgatókönyv: Cs. Horváth Tibor Rajz: Korcsmáros Pál),

(1 rész, 12 oldal, 55 kép), (Füles évkönyv 1963), Fekete-fehér

•Pipacs (Pipacs a fenegyerek) (forgatókönyv: Cs. Horváth Tibor Rajz: Gugi Sándor),

(8 rész, 16 oldal, 117 kép), (Füles 1970.17.sz.-24.sz.), Fekete-fehér

•Pipacs a fenegyerek (forgatókönyv: Giddy Rajz: Giddy),

(5 rész, 18 oldal, 83 kép), (Móricka 1998. 95.sz.-99.sz.), Fekete-fehér

•Minden jó, ha vége van (forgatókönyv: Cs. Horváth Tibor Rajz: Gugi Sándor),

(8 rész, 16 oldal, 120 kép), (Füles 1970.33.sz.-40.sz.), Fekete-fehér

•A végzetes gyűrű (Legény a talpán) (forgatókönyv: Cs. Horváth Tibor Rajz: Korcsmáros Pál),

(8 rész, 16 oldal, 110 kép), (Füles 1971.8.sz.-15.sz.), Fekete-fehér

•Legény a talpán (forgatókönyv: Giddy Rajz: Giddy),

(4 rész, 16 oldal, 75 kép), (Móricka 1998. 104.sz.-107.sz.), Fekete-fehér

•A sárga garnizon (forgatókönyv: Cs. Horváth Tibor Rajz: Endrődi István),

(8 rész, 16 oldal, 115 kép), (Füles 1970.25.sz.-32.sz.), Fekete-fehér

•Víkend a pokolban (forgatókönyv: Cs. Horváth Tibor Rajz: Endrődi István),

(1 rész, 16 oldal, 99 kép), (Füles évkönyv 1972), Fekete-fehér

•Járőr a Szaharában (forgatókönyv: Cs. Horváth Tibor Rajz: Korcsmáros Pál),

(7 rész, 14 oldal, 84 kép), (Füles 1972.36.sz.-42.sz.), Fekete-fehér

•Az úr a pokolban is úr (forgatókönyv: Cs. Horváth Tibor Rajz: Fazekas Attila),

(1 rész, 18 oldal, 90 kép), (Rejtő-sorozat 22. füzet 1989, Fekete-fehér

•Vér és mahagóni (forgatókönyv: Kiss Ferenc Rajz: Berényi Béla),

(7 rész, 21 oldal, 133 kép)