Tanuljunk spanyolul!

Én elmondtam neked, hogy ha nincs idegennyelv-alapod és valamennyi nyelvérzéked, akkor nem fogod tudni itt megtanulni. Ezzel nem lebeszélni akarlak vagy elvenni a kedved, csak őszinte voltam.

A spanyolnál nem elég a te módszered, hogy behelyettesíted a szavakat, mint egy gép. Érteni kell a nyelvtant, ami mögötte van, a szórendet, a logikát, hogy mi miért van úgy, ahogy. És nem siránkozni kell, hanem megpróbálni megérteni, aki erre nem képes, az ne tanuljon nyelvet. A nyelvtanulás némi áldozattal jár, és nem mindenki képes rá így magától megtanulni egy kis segítséggel, mint ez a topik. Neked szükséged van arra, hogy az iskolában kezd el tanulni, rendes tanárral, órákkal és felépített tananyaggal.

Eddig mindenkinek elmondtam ugyanezt, aki megkeresett, hogy szeretne spanyolul tanulni, hogy szívesen állok elébe, segítek, de ha nincs nyelvérzéke, ne várja el azt, hogy két nap múlva majd mondatokat tud alkotni és megérti a nyelvet.

Ez nem vers, hanem Teresa Rabal gyerekdala. De így tele van helyesírási hibákkal. Majd feltöltöm nektek a dalt.

De jó topic! Mexicano, kiszedtem/átírtam a neved abban a hozzászólásban, ha nem gond, láttam, hogy nem tetszett.
Én is hallottam olyan baromságot, hogy a spanyol a legkönnyebb nyelv a világon, hát lótúrót... az angol sem annyira hú de nagyon könnyű, bár szerintem az azért hamar ráragad az emberekre dalokból, filmekből.
A spanyol/francia/olasz viszont nehezebbek a németnél, hogy valamihez viszonyítsam. Tanultam egy évig de elfelejtettem szinte mindent. Úgyhogy lehet, hogy én is be fogok szállni itt a nagy tanulásba. Végigolvastam a topicot, jó tanár vagy, Mexikói! Egyébként tanítasz is rendesen valahol? Vagy csak ismerősöknek segítesz?

Íme:

Teresa Rabal — Veo, veo / Látok, látok
http://www.sendspace.com/file/1ucmjn

—Veo, veo / Látok, látok
—¿Qué ves? / Mit látsz?
—Una cosita / Egy kis dolgot
—¿Y qué cosita es? / És miféle kis dolog az?
—Empieza con la "A" / "A"-val kezdődik
¿Qué será, qué será, qué será? / Mi lehet, mi lehet, mi lehet?
¡Alefante! / Alefánt!

No, no, no, eso no, no, no / Nem, nem, nem, az nem, nem, nem
Eso no, no, no, no es así / Az nem, nem, nem, nem úgy van
Con la "A" se escribe amor, con la "A" se escribe adiós / Az "A"-val írják, hogy szerelem, az "A"-val írják, hogy viszlát
La alegría del amigo y un montón de cosas más / A barát vidámságát, és még egy csomó más dolgot.

—Veo, veo / Látok, látok
—¿Qué ves? / Mit látsz?
—Una cosita / Egy kis dolgot
—¿Y qué cosita es? / És miféle kis dolog az?
—Empieza con la "E" / "E"-vel kezdődik
¿Qué serE, qué serE, qué serE? / Mi lehet, mi lehet, mi lehet?
¡Eyuntamiento! (=Ayuntamiento) / (Városháza)

No, no, no, eso no, no, no / Nem, nem, nem, az nem, nem, nem
Eso no, no, no, no es así / Az nem, nem, nem, nem úgy van
Con la "E" de la emoción estudiamos la expresión / Az érzelem "E"-jével tanuljuk a kifejezésmódot,
Y entonando esta canción encontramos la verdad / S intonálva e dalt, megtaláljuk az igazságot

—Veo, veo / Látok, látok
—¿Qué ves? / Mit látsz?
—Una cosita / Egy kis dolgot
—¿Y qué cosita es? / És miféle kis dolog az?
—Empieza con la "I" / "I"-vel kezdődik
¿Qué serI, qué serI, qué serI? / Mi lehet, mi lehet, mi lehet?
¡Invidia! (=Envidia) / (Irigység)

No, no, no, eso no, no, no / Nem, nem, nem, az nem, nem, nem
Eso no, no, no, no es así / Az nem, nem, nem, nem úgy van
Con la "I" nuestra ilusión va intentando imaginar / Az "I"-vel az illúziónk megpróbálja elképzelni
Cuál insólita inquietud, una infancia sin maldad / Milyen szokatlan a nyugtalanság, egy gyerekkor rosszaság nélkül

—Veo, veo / Látok, látok
—¿Qué ves? / Mit látsz?
—Una cosita / Egy kis dolgot
—¿Y qué cosita es? / És miféle kis dolog az?
—Empieza con la "O" / "O"-val kezdődik
¿Qué serO, qué sé yo, qué serO? / Mi lehet, tudom is én, mi lehet?
¡Oscuela! / Oskola!

No, no, no, eso no, no, no / Nem, nem, nem, az nem, nem, nem
Eso no, no, no, no es así / Az nem, nem, nem, nem úgy van
Olvidaba de observar que es odiable odiar y odiar / Elfelejtettem megfigyelni, hogy utálatos dolog utálni és utálni
Y el horror, aunque es con "H", es horror hasta el final / És a horror, bár "h"-val van, végig horror

—Veo, veo / Látok, látok
—¿Qué ves? / Mit látsz?
—Una cosita / Egy kis dolgot
—¿Y qué cosita es? / És miféle kis dolog az?
—Empieza con la "U" / "U"-val kezdődik
¿Qué serU, qué serU, qué serU? / Mi lehet, mi lehet, mi lehet?
¡Umbligo (=Ombligo) / (Köldök)

No, no, no, eso no, no, no / Nem, nem, nem, az nem, nem, nem
Eso no, no, no, no es así / Az nem, nem, nem, nem úgy van
Con la unión que hizo la "U", un planeta unificó / Az unióval, melyet csinált az "U", egy bolygót egyesített
Universos ella unió con la "U" de la unidad / Univerzumokat egyesített ő, az "U"-val mint egység.

—Veo, veo / Látok, látok
—¿Qué ves? / Mit látsz?
—Una cosita / Egy kis dolgot
—¿Y qué cosita es? / És miféle kis dolog az?
—Empieza con la "F" / "F"-fel kezdődik
¿Qué seráF, qué seráF, qué seráF? / Mi lehet, mi lehet, mi lehet?
¡Final! / Vége!

Sí, sí, sí, eso sí, sí, sí / Igen, igen, igen, az igen, igen, igen
Eso sí, sí, sí, sí es así / Az igen, igen, igen, igen, úgy van
Sí, sí, sí, eso sí, sí, sí / Igen, igen, igen, az igen, igen, igen
Eso sí, sí, sí, llegó el final / Az igen, igen, igen, eljött a vége
¡Cha-cha-chá!

Holaaa
Én is csatlakozom ha nem bánjátok
Lementetettem az eddigi leckéket és igyekszem felzárkózni a csoporthoz
Korábban magamtól már el kezdtem tanulni a spanyolt, úgyhogy nagyon megörültem ennek a topicnak és nagy köszönet El Mexicano-nak

Nem vagyok tanár (ill. szoktam tanítani, de nem nyelvet, hanem a szakmámban), csak így neten, meg ismerősöknek. Nekem kikapcsolódás, mivel szeretek vele foglalkozni.

tudom, hogy nem elég amit csinálok vagyis ahogy csinálom azzal nem tudok rendes mondatot alkotni.majd a középiskolában ezt a nyelvet fogom választani az egyszer biztos!
de addig is próbálkozok vele, mert tetszik.
ha megy hanem akkor is gyakorolom szeretek vele foglalkozni akárhogy nem tudom.
bár az utolsó lecke jó lett egy-két hibával, de már az is kis haladás.

El Mexicano eddig két dalt töltöttél fel és engem mindkettő lenyűgözött.

Teresa Rabal kifejezetten ilyen tanulódalokat énekel (amikor én kezdő voltam, akkor is őt hallgattuk), ő a "spanyol Halász Judit". Aranyos számai vannak, majd még töltök fel.

Ez nagyon jó! Nekem tetszik

Köszönöm!

Szívesen.

Nos, egy kis bemelegítés gyanánt tanuljuk meg a 30-ig a tő- és sorszámneveket, aztán ha hazaérek, nyomatom a következő leckét.

Tőszámnevek:

0 - cero (de hogy ne legyen ez se túl egyszerű, utána többes szám áll )
1—10: uno(un*)/una, dos, tres, cuatro, cinco, seis, siete, ocho, nueve, diez.
11—20: once, doce, trece, catorce, quince, dieciséis, diecisiete, dieciocho, diecinueve, veinte.
21—30: veintiuno(veintiún*)/veintiuna, veintidós, veintitrés, veinticuatro, veinticinco, veintiséis, veintisiete, veintiocho, veintinueve, treinta.

*hímnemű főnév előtt

Sorszámnevek

1. primer*, primero, primera
2. segundo, segunda
3. tercer*, tercero, tercera
4. cuarto, cuarta
5. quinto, quinta
6. sexto, sexta
7. séptimo, séptima
8. octavo, octava
9. noveno, novena
10. décimo, décima

11. undécimo, undécima (irodalmi); decimoprimer*, -ero, -era (köznyelvi)
12. duodécimo, duodécima (irodalmi); decimosegundo, decimosegunda (köznyelvi)
13. decimotercer*, -ero, -era
14. decimocuarto, -ta
15. decimoquinto, -ta
16. decimosexto, -ta
17. decimoséptimo, -ma
18. decimoctavo, -va
19. decimonoveno, -na
20. vigésimo, ma

21. vigesimoprimer*, -ero, -era
22. vigesimosegundo, -da
23. vigesimotercer*, -ero, -era
24. vigesimocuarto, -ta
25. vigesimoquinto, -ta
26. vigesimosexto, -ta
27. vigesimoséptimo, -ma
28. vigesimoctavo, -va
29. vigesimonoveno, -na
30. trigésimo, -ma.

*hímnemű főnév előtt; Mexikóban nőnemű főnév előtt is

A kéttagú sorszámneveket lehet külön is írni, ekkor viszont mindkét tagot egyeztetni kell nemben az őt követő főnévvel, tehát pl. '25. kiadás' = "vigesimoquinta edición" vagy "vigésima quinta edición".

A sorszámneveket egyébként a 10. felett ritkán használják, a 20. felett pedig szinte egyáltalán nem (az átlagember nem is tudja őket).

Szerk.: Erre figyeljetek: cuatro (négy) és cuarto (negyedik). (Csak abban különböznek, hogy fel van cserélve a tr/rt.)

El Mexicano, hülye kérés lesz, de ezt a cikket le tudnád nekem fordítani?


http://www.marca.com/2010/07/13/futbol/mundial_2010/selecciones/espana/1279018142.html


Véleményem szerint elég nagy hülyeségről szól. Legalábbis amennyit megértettem belőle.

Előre is köszönöm!

Küldtem privátban.

LECCIÓN TERCERA (HARMADIK LECKE)

Diálogo (Párbeszéd)

—¡Hola! ¿Cómo estás?
—Muy bien, ¿y tú? Te veo cansado.
—Sí, es que hay mucho calor que me cansa.
—¡No me digas! ¡Es insoportable! El aire acondicionado va todo el día...
—¿Hay aire acondicionado en tu casa? ¡Qué suerte! Así debe de ser muy cómodo para ti.
—Sí, pero me sube bastante la cuenta de luz.
—¡Eso es verdad! Bueno, debo irme. ¡Nos vemos!
—Hasta luego, chao.

Vocabulario (Szószedet)

aire [hímnemű] - levegő; ~ acondicionado: légkondícionáló berendezés
bastante [határozószó] - eléggé, meglehetősen
calor [hímnemű] - meleg
cansado, -a (-> cansar) - fáradt
cansar - fárasztani
cómodo, -a kényelmes
cuenta de luz [nőnemű] - villanyszámla
deber - kelleni, muszáj (vkinek vmit csinálni)
deber de - valószínűséget fejez ki: debe de ser - lehet (lennie kell)
decir - mondani; ¡no me digas! - ne is mondd!
es que - tudniillik; az a helyzet
eso [semlegesnemű mutató névmás] - ez/az (átv.), az nálad
hay (-> haber) [személytelen ige] - van(nak), létezik/léteznek
insoportable - elviselhetetlen
me - engem/magamat, nekem/magamnak
para ti - számodra
subir - felmenni
suerte [nőnemű] - szerencse
te - téged/magadat, neked/magadnak
va (-> ir) - megy
ver (veo, ves stb.) - látni
verdad [nőnemű] - igazság; es verdad - igaz


Gramática (Nyelvtan)

1.

¡Hay mucho calor! - Nagyon meleg van!
¿Hay aire acondicionado en tu casa? - Van légkondícionáló berendezés a házadban/lakásodban?

Az hay személytelen (ragozatlan) ige, nyelvtanilag az haber segédige egyes szám harmadik személyű alakja és a régi spanyol í (< latin IBI, 'ott') határozószócska összevonásából keletkezett. Jelentése van, azaz létezik, illetve vannak, léteznek.
Az előző leckékben megtanultuk, hogy a ser állandó tulajdonságot, származást, foglalkozást, időpontot fejez ki, vagyis lényegében összeköti a mondat alanyát az állítmánnyal: Pedro es mexicano = 'Péter mexikói'. Mit állítok? Mexikói. Ki? Péter. Tehát az es, 'van' szócska csinál ebből a két szóból mondatot. Azt is tudjuk, hogy a másik, estar ige jelentése is hasonló, csak ez minden esetben valamilyen állapotot (azaz átmeneti tulajdonságot), helyzetet, elhelyezkedést, elkészítési módot fejez ki: Pedro está enfermo. 'Péter beteg' (most éppen, de egyébként egy egészséges ember). A legtöbb európai nyelvben, így az angolban is a két jelentésben ugyanazt az igét használják (Peter is in Mexico / Peter is ill), a spanyolban azonban megkülönböztetik, hogy az adott tulajdonság állandó-e vagy átmeneti.
A ser és estar igékkel ellentétben az hay ige csak egyetlen alakban és csak egyes vagy többes szám harmadik személyben használatos, s azt a puszta tényt fejezi ki, hogy valahol valami 'van', azaz adott helyen létezik. Az angolban a "there is/are" szerkezetnek feleltethető meg.

Megértéséhez lássuk az alábbi példát:

Hay muchas personas en la calle, porque hoy es fiesta. = Sok ember van [mi van?] az utcán, mert ma ünnep (=ünnepnap) van.
Muchas personas están en la calle, porque hoy hay una fiesta. = Sok ember az utcán van [hol van?], mert ma van (=van ott) egy ünnep (az utcán).

Míg az első példamondatban azon van a hangsúly, hogy az utcán 'mi van' (sok ember), és ez miért van (mert ünnepnap van), addig a második példában arra kapunk választ, hogy a sok ember hol van (vagyis hol helyezkedik el), mert ott van egy ünnep. Szintén próbáljuk meg értelmezni az alábbi két mondat közötti különbséget:

Hoy es fiesta. = Ma ünnep van (azaz 'a mai nap ünnep')
Hoy hay una fiesta. = Ma van egy ünnep (tehát a mai nap nem ünnep, hanem csak 'van egy ünnep').

Összefoglalva tehát a három 'van' jelentésű ige használatát, mikor melyiket használjuk?

ser: amikor állandó tulajdonságot, jellemzőt, származást, foglalkozást, időpontot, vagy a mondat állítmányát akarjuk kifejezni.
estar: amikor átmeneti tulajdonságot (állapotot), helyzetet, elhelyezkedést, elkészítési módot fejezünk ki.
hay: amikor adott helyen, időben valami(k) vagy valaki(k) van(nak), létezik/léteznek.

A legkönnyebben úgy dönthető el, hogy mikor kell az hay igét használni, ha megvizsgáljuk, hogy a magyar 'van' ige helyettesíthető-e a 'létezik' igével. Pl. az Hoy es fiesta ('Ma ünnep van') mondatban nem mondhatjuk azt, hogy "Ma ünnep létezik", hiszen eléggé furcsán hangzana. Viszont az Hoy hay una fiesta ('Ma van egy ünnep') mondatot, bár nem szokványos, de fordíthatjuk úgy is, hogy "Ma létezik egy ünnep (valahol)". Hasonló a helyzet a La farmacia está en la esquina ('A gyógyszertár a sarkon van') mondatnál, amelyet szintén nem fordíthatunk úgy, hogy "A gyógyszertár a sarkon létezik", viszont az En la esquina hay una farmacia ('A sarkon van egy gyógyszertár') mondatot már fordíthatjuk úgy, hogy "A sarkon létezik egy gyógyszertár".

Remélem, sikerült megérteni!

2.

Az első két leckében a személyes névmások csak alanyként (én, te, ő stb.) fordultak elő. Természetesen a személyes névmások nem mindig alanyt fejeznek ki a mondatban, hanem jelenthetik azt is, hogy adott cselekvésnek vagy történésnek ki vagy mi a közvetlen elszenvedője (tárgya), illetve ki vagy mi felé irányul. Ezért van szükség a személyes névmások ragozására. A személyes névmásnak lehet tehát — a már ismert alanyeseten kívül — tárgyesete, részes esete, visszaható tárgy- vagy részes esete (röviden: visszaható névmás, vagyis amikor a cselekvés vagy történés alanya egybeesik annak tárgyával vagy részesültjével), valamint elöljárós (határozói) esete, amelyet elöljárószó után használunk. Mindezen eseteknek nem minden személyben vannak külön alakjai, például egyes szám első és második személyben a tárgy- és a részes eset alakilag megegyezik, és mindkettő lehet egyúttal visszaható is; többes szám első és második személyben pedig összesen két alakja lehetséges a személyes névmásnak: egy alany- vagy elöljárós esetű, valamint egy tárgyas, részes és visszaható. Az alanyesetű, a tárgyas, a részes és a visszaható névmást csak egyes és többes szám harmadik személyben különböztetik meg egymástól, külön elöljárós esete pedig csak az egyes szám első és második, valamint harmadik személyekben a visszaható névmásnak van. A személyes névmás esetei az alábbiak:

E/1.
alanyeset: yo ('én')
tárgyeset, részes eset és visszaható: me ('engem, nekem, magamat/magamnak')
elöljárós (határozói) eset: mí; rendhagyó alak: con + mí = conmigo ('velem, magammal')

E/2.
alany- és megszólító eset: tú ('te')
tárgyeset, részes eset és visszaható: te ('téged, neked, magadat/magadnak')
elöljárós eset: ti; rendhagyó alak: con + ti = contigo ('veled, magaddal')

E/3.
alanyeset: él [hímnem], ella [nőnem], ello [semlegesnem] ('ő/az'); usted ('ön')
tárgyeset: lo [hímnem], la [nőnem], lo [semlegesnem] ('őt/azt')
részes eset: le [mindhárom nemben] ('neki/annak, tőle')
visszaható tárgy- és részes eset: se ('magát, magának')
elöljárós eset = alanyeset
visszaható elöljárós eset: sí; rendhagyó alak: consigo ('saját magával')

T/1.
alany- és elöljárós eset: nosotros [hím- és vegyes nem], nosotras [nőnem]
tárgy- és részes eset, visszaható névmás: nos ('minket, nekünk, magunkat/magunknak, mi egymást/egymásnak')

T/2.
alany- és elöljárós eset: vosotros [hím- és vegyes nem], vosotras [nőnem]
tárgy- és részes eset, visszaható névmás: os ('titeket, nektek, magatokat/magatoknak, ti egymást/egymásnak')

T/3.
alanyeset: ellos [hím- és vegyes nem], ellas [nőnem] ('ők'); ustedes ('önök')
tárgyeset: los [hím- és vegyes nem], las [nőnem] ('őket/azokat')
részes eset: les [mindkét nemben] ('nekik/azoknak, tőlük')
visszaható tárgy- és részes eset: se ('magukat, maguknak, ők egymást/egymásnak')
elöljárós eset = alanyeset
visszaható elöljárós eset: sí; rendhagyó alak: consigo ('saját magukkal')

Összefoglalva:

Tárgyesetű névmások: me, te, lo/la/lo, nos, os, los/las
Részes névmások: me, te, le, nos, os, les
Visszaható névmások: me, te, se, nos, os, se
Elöljárós esetű névmások: mí, ti, sí (visszaható), —, —, sí (visszaható); a többi megegyezik az alanyesettel.


Spanyolországban személyek esetén hímnemben tárgyesetben a részes esetű névmást használják, vagyis ott személyek esetén a lo = le és a los = les.

Fontos a ragozott névmások sorrendje. Az alany- és elöljárós esetű névmások kivételével (ezek az ún. "hangsúlyos névmások") a többi alak (vagyis a tárgyas, részes és a visszaható névmás) csak igével állhat. Az igét vagy közvetlenül megelőzik (a ragozott alakokban), vagy hátulról kapcsolódnak hozzájuk (a főnévi és a határozói igenév esetén, valamint a felszólító mód állító alaknál). A ragozott névmások sokszor fordulnak elő kombinálva (vagyis amikor tárgyesetű és részes esetű névmás is van a kifejezésben), ilyenkor sorrendjük kötött, funkciójuktól függetlenül:

se --> te/os --> me/nos --> lo(s)/la(s)/le(s).

Vagyis első helyen mindig a se névmás áll, utána a második személyű névmások, majd az első, majd a harmadik személyű névmások. A helyzetet még az is bonyolítja, hogy amennyiben a harmadik személyű részes és tárgyesetű névmás kerülne össze egymással ('neki/nekik azt/azokat'), az le(s) lo(s)/la(s) lenne. Azonban mivel ez nem hangzik túl jól, ezért ilyen esetben a le/les részes névmás helyett a visszahatót használják: se lo(s)/la(s).

Példák:

Te escribo una carta. 'Írok neked egy levelet.' Te la escribo. 'Megírom neked (azt).'
Te me presentan. 'Bemutatnak téged nekem.'
Le canto una canción. 'Énekelek neki egy dalt.' Se (=le) la canto. 'Énekelem neki azt.'
Nos haces un favor. 'Megteszel nekünk egy szívességet.' Nos lo haces. 'Megteszed nekünk azt.'
Les cuento una historia. 'Elmesélek nekik egy történetet.' Se (=les) la cuento. 'Elmesélem nekik azt.'

A főnévi igenévnek a hozzákapcsolt névmásokkal együtt számos alakja lehet:

cantarle ('énekelni neki'), cantarlo/cantarla ('énekelni azt'), cantármelo/cantármela ('énekelni nekem azt'), cantarte ('énekelni neked'), cantárselo/-la ('énekelni neki vagy nekik azt') stb.

3.

Az előzőekben leírtakhoz szorosan kapcsolódik a visszaható igeragozás. A spanyolban számos olyan ige van, melynek ragozása a visszaható névmással (me, te, se, nos, os, se) történik. Ezeket az igéket hagyományosan visszaható igéknek is nevezik, azonban azt tudni kell, hogy jelentésük nem minden esetben visszaható: a visszaható névmás sokszor csak jelentést módosít (bizonyos esetekben valamely magyar igekötőhöz hasonlóan módosítja az ige jelentését), de vannak olyan igék is, amelyek csak a visszaható névmással ragozódnak, vagyis anélkül nem léteznek. Ezeket nevezik álvisszaható vagy álszenvedő igéknek is. A spanyol szakirodalom a visszaható névmással ragozandó igéket (függetlenül attól, hogy valóban visszahatóak-e vagy csak álvisszahatóak) "verbos pronominales"-nek — azaz 'névmási igék'-nek — nevezi.

A visszaható névmással ragozódó igék főnévi igenevéhez, amennyiben a szövegkörnyezet személytelen, a -se névmást kell kapcsolni. Amennyiben a szövegkörnyezet valamely személyre vonatkozik, akkor annak megfelelő személyű alakját (pl. aburrirse 'unatkozni', de: aburrirme 'unatkoznom', aburrirte 'unatkoznod', aburrirnos 'unatkoznunk', aburriros 'unatkoznotok').

Példák a visszaható igék ragozására

llamarse ('vkit hívnak vminek'): me llamo, te llamas, se llama, nos llamamos, os llamáis, se llaman.
aburrirse ('unatkozni'): me aburro, te aburres, se aburre, nos aburrimos, os aburrís, se aburren.

4.

Néhány gyakori rendhagyó ige ragozása kijelentő mód jelen időben

decir ('mondani'): digo, dices, dice, decimos, decís, dicen.
hacer ('tenni, csinálni'): hago, haces, hace, hacemos, hacéis, hacen.
ir ('menni, járni'): voy, vas, va, vamos, vais, van.
tener ('birtokolni' [vkinek van vmije]): tengo, tienes, tiene, tenemos, tenéis, tienen.


ÖNELLENŐRZŐS HÁZI FELADAT

Végezetül, próbáld ki, mennyire értetted meg a mai leckét! A megoldások a mondatok alatt láthatatlanok, kijelölésre láthatóvá válnak. Először próbáld magadtól megoldani őket, majd ellenőrizd, jól csináltad-e!

1. Mondd spanyolul!

Az iskolában sok gyerek van, de a mi osztályunkban csak 20-an vagyunk. (mi osztályunk = nuestra clase; csak = sólo; 20 = veinte)
En la escuela hay muchos niños, pero en nuestra clase somos sólo veinte.
Ma nincsenek ünnepek, ezért mindenki a munkában van. (ünnep = fiesta; ezért = por eso; mindenki = todos, tsz.; munka = trabajo, hímnemű)
Hoy no hay fiestas, por eso todos están en el trabajo.
A tanulók, amikor szünidőben vannak, nem unatkoznak. (szünidőben = de vacaciones)
Los alumnos, cuando están de vacaciones, no se aburren.

2. Alakítsd át a mondatokat az alábbi példa alapján:
te canto una canción --> te la canto ('Eléneklek neked egy dalt --> Elénekelem neked azt')

Nos dicen la verdad. (decir = mondani)
Nos la dicen.
Le hacéis un favor. (hacer = csinálni, tenni)
Se lo hacéis.
Me compras unas revistas (comprar = vásárolni; revista = magazin)
Me las compras.

3. Írd le spanyolul az alábbi főnévi igeneveket:

'elénekelni nekik azokat [a dalokat]'
cantárselas
'megkérdezni tőled' (megkérdezni = preguntar)
preguntarte
'elmondani nekünk' (mondani = decir)
decirnos

S itt is egy dal gyakorlásnak:

Teresa Rabal — Ni sí, ni no / Sem igent, sem nemet
http://www.sendspace.com/file/nekhe1

Ni sí, ni no, ni blanco, ni negro / Sem igent, sem nemet, sem fehéret, sem feketét
Ni sí, ni no, ni blanco, ni negro
Tú me puedes contestar / Te nem felelhetsz nekem

Dime, dime, dime / Mondd, mondd, mondd el nekem
Dime si te gusta jugar / Mondd meg nekem, szeretsz-e játszani ("tetszik-e neked a játszás")
Por supuesto! / Természetesen!

Dime, dime, dime / Mondd, mondd, mondd el nekem
Dime si te gusta llorar / Mondd meg nekem, szeretsz-e sírni
Nunca, nunca! / Soha, soha!

Dime, dime, dime / Mondd, mondd, mondd el nekem
Dime si te gusta cantar / Mondd meg nekem, szeretsz-e énekelni
Siempre, siempre! / Mindig, mindig!

Dime, dime, dime / Mondj, mondj, mondj nekem
Dime, tonto, un color! / mondj nekem, szamár, egy színt!
Blanco! / Fehér!

Como te has equivocado / Mivel tévedtél
Volveremos nuevamente este juego a comenzar / Ismét újból kezdjük ezt a játékot ("Vissza fogunk térni újból ezt a játékot elkezdeni")

Ni sí, ni no, ni blanco, ni negro / Sem igent, sem nemet, sem fehéret, sem feketét
Ni sí, ni no, ni blanco, ni negro
Tú me puedes contestar / Te nem felelhetsz nekem

Dime, dime, dime / Mondd, mondd, mondd el nekem
Dime si te gusta la mar / Mondd el nekem, tetszik-e neked a tenger
Mucho, mucho! / Nagyon, nagyon!

Dime, dime, dime / Mondd, mondd, mondd el nekem
Dime si te gusta reír / Mondd el nekem, szeretsz-e nevetni
Con locura! / Őrülten!

Dime, dime, dime / Mondd, mondd, mondd el nekem
Dime si te gusta viajar / Mondd el nekem, tetszik-e neked az utazás
Ni lo dudes! / Ne is kételkedj!

Dime, dime, dime / Mondd, mondd, mondd el nekem
Si te gusta esta canción / Tetszik-e neked ez a dal
Sí! / Igen!

Como te has equivocado / Mivel tévedtél
A este juego divertido le ha llegado su final / Ennek a szórakoztató játéknak eljött a vége

Találtam két jópofa mondatot, gyakorlásnak, amit megvizsgálunk.

Ay, Dios, que te me lo llevaste cuando más falta me hacía.
"Jaj, Istenem, hogy akkor vitted el tőlem, amikor a legjobban hiányzott."

Szó szerint — elemezve nyelvtanilag:
'Jaj, Isten, hogy magadnak[visszaható] tőlem[részes] azt[tárgy:hímnem] elvitted amikor leginkább hiányt nekem[részes] csinált[folyamatos].'

Cualquiera se te la llevará delante de las narices.
"Bárki elviheti tőled az orrod előtt."

Szó szerint — elemezve nyelvtanilag:
'Bárki magának[visszaható] tőled[részes] azt[tárgy:nőnem] el-fogja-vinni előtte[határozószó] -nak[birt. elöljáró] az orrok.'


Az ige mindkettőnél a llevarse (álvisszaható), jelentése 'elvinni'. Nem visszaható formában — llevar — a jelentése 'vinni, hordani'.

LECCIÓN CUARTA (NEGYEDIK LECKE)

Lectura (Olvasmány)

Próbáld elolvasni és megérteni az alábbi mexikói mese első részét! Hallgasd meg, és figyeld meg a helyes hangsúlyozást!

La leyenda del Sol y la Luna (Primera parte)

Es de mañana en una escuela del vecindario. Los niños terminan de entrar al aula para comenzar las clases. Todos asientan, menos Santi. Porque Santi es el niño nuevo de la escuela. La maestra lo presenta a sus nuevos compañeros y le indica su banco. ¡Ay!, exclama Santi cuando la silla se le quiebra. Todos se ríen de él y Santi sólo atina mirar al piso. "¡Párenle! ¡Este es mi amigo Santi!", uno de los chicos anuncia y rápidamente salta sobre su escritorio para acercarse a él. Me llamo Pez, y esto de la silla lo planeamos, porque... porque siempre nuestro sueño fue hacer trucos de circo, y este, ¡la verdad que nos quedó muy bien, Santi! Santi ve en Pez a un nuevo amigo. De repente, suena el timbre del recreo. Salen todos corriendo, pero Santi y Pez se quedan hablando. Santi le cuenta a Pez que es su cumpleaños y le muestra su reloj: "Esta mañana me lo encontré al lado de mi cama. Me lo regaló mi abuelo y ha estado en la familia por siempre". Pero el reloj está parado y necesita cuerda. "Uno... dos... tres (tres, tres...)", Santi dice, y las agujas del reloj empiezan a girar y de manera muy extraña. De pronto, las palabras retumban y los chicos escuchan un sonido mágico. "Pez, ¿dónde estás?" "¡Santi, no veo nada!" "¡Está superobscuro, como en el cine!" "Buuu", grita Pez y muestra sus dientes blancos. Caminan y siguen más y más adentro. Hay montañas y árboles que son altos, tan altos que hasta empujan las nubes. Ya no están en la escuela. Se quedan quietos. Ven a una niña que se acerca a ellos. "¿Vinieron para mi cumpleaños?" Santi y Pez no saben qué decir. Luz es la niña más bonita del mundo. Sus ojos son brillantes como el cielo. "No, no sabíamos que era tu cumpleaños. ¿Es hoy?", Santi responde. "Sí, justo ahora", les dice Luz mirando su reloj. "¡Y qué lindo! Y... ¿eso que llevas en la muñeca?", Pez tartamudea. "Está, ¡huuu!" "Es como el de Santi!" "Pues me lo dio mi papi, y su papi a él" "¿Vamos a jugar?", pregunta Luz ansiosa, y señala tres árboles. "¡Tomen! Primero guarden esta piedrita amarilla de recuerdo. El que llegue primero, gana. ¿Vamos? ¡En sus marcas! ¿Listos? ¡Fuera! De la medida que Luz se va alejando, todo alrededor de Pez y Santi comienza a obscurecer, hasta que otra vez no se ve nada. En un abrir y cerrar de ojos, Pez y Santi están de vuelta en el aula de la escuela. "¡Pero qué reloj!", dice Pez, sin poder quitar su mirada del preciado regalo de cumpleaños de Santi. "¿Me lo prestas? ¡Ahora lo quiero yo, quiero darle cuerdas!" Santi se pone rojo, no se quiere despegar de su reloj, pero pues tampoco quiere ofender a Pez. "¿Lo necesitas de verdad?", Santi se atreve a preguntar. Pez asiente demasiado rápido. "Santi, ¿que no entiendes?", Pez le pregunta retirando la piedrita amarilla de su bolsillo que destella tímidamente con la luz del sol de la ventana. "¡El reloj no fue cualquier truco! ¡Fue magia de verdad!" Este es el inicio de un sinfín de aventuras para Santi, Pez y Luz.

Vocabulario

a [elöljáró] - (részes) -nak/-nek, (hely) -ba/-be, -nál/-nél, (idő) -kor, (tárgyeset jele) -t, bizonyos (tárgyas) igék vonzata
abuelo - nagyapa
acercarse [vh. ige] - megközelíteni
adentro [határozószó] - be, befelé
aguja - tű; ~ de reloj: óramutató
al lado de ... [helyhatározó] - mellett
alrededor de ... [helyhatározó] - körül, körülötte
alto, -a - magas
amarillo, -a - sárga
amigo, amiga - barát, barátnő
ansioso, -a [melléknév] - szorongó (szorongva), vágyakozó (vágyakozva)
anunciar - bejelenteni
árbol [hímnemű] - fa (növény)
asentar (asiento, asientas, asienta, asentamos, asentáis, asientan) - leülni
asentir (asiento, asientes, asiente, asentimos, asentís, asienten) - beleegyezik, elfogad
atinar - eltalálni; átv.: csak arra képes, hogy ..., csak az jut neki, hogy ...
atreverse [álvh. ige] - merni, merészkedni
aula - tanterem, előadóterem
banco - pad, iskolapad
blanco, -a - fehér
bolsillo - zseb
bonito, -a - szép
brillante (-> brillar) - csillogó, ragyogó
cama - ágy
caminar - gyalogolni
cielo - ég, menny
cine [hímnemű] - mozi
circo - cirkusz
comenzar (comienzo, comienzas, comienza, comenzamos, comenzáis, comienzan) - elkezdeni, elkezdődni
como - mint, ahogy, amilyen
contar (cuento, cuentas, cuenta, contamos, contáis, cuentan) - elmesélni
corriendo (-> correr) [határozói igenév] - futva, szaladva
cualquiera, (főnév előtt) cualquier - akármelyik, bármely, akármilyen, bármilyen
cumpleaños [hímnemű] (tsz: változatlan) - születésnap
dar (doy, das, da, damos, dais, dan) - adni; darle cuerdas: felhúzni (órát)
de [elöljáró] - -ból/-ből, -tól/-től, -ról/-ről, (főnévvel) -ként, módon, (időszakot jelölő főnévvel) folyamán; továbbá birtokos jelző
de mañana [határozó] - reggel
de pronto / de repente [határozó] - hirtelen, egyszer csak
de la medida que ... - (oly mértékben,) ahogy ...
del - de [birtokos elöljáró] + el [névelő]
despegarse [vh. ige] - elszakadni, elválni vmitől
destellar - csillog, fénylik
diente [főnév] - fog
dio (-> dar) - adott, adta
el que, la que - aki
empezar (empiezo, empiezas, empieza, empezamos, empezáis, empiezan) = comenzar
empujar - nyomni, lökni
¡En sus marcas! ¿Listos? ¡Fuera! - Elkészülni! Vigyázz! Kész? Rajt!
en un abrir y cerrar de ojos [kifejezés] - egy szempillantás alatt
encontré (-> encontrar) - (meg)találtam
entender (entiendo, entiendes, entiende, entendemos, entendéis, entienden) - megérteni; ¿que no entiendes? - hát nem érted?
entrar - belépni
era (-> ser) - volt (folyamatos múlt)
escritorio - íróasztal, iskolai asztal
escuchar - (meg)hallgatni, (meg)hallani
ese (tsz: esos), esa, eso [köztes mutató névmás] - ez/az ott nálad
este (tsz: estos), esta, esto [közeli mutató névmás] - ez itt nálam
exclamar - felkiáltani
fue (-> ser) - volt (befejezett múlt)
ganar - nyerni
girar - forogni, pörögni
gritar - kiabálni
guarden - őrizzé(te)k
ha estado (-> estar) - volt (közelmúlt)
hasta [határozószó] - sőt, még, mígnem
indicar - (meg)mutatni, jelezni
inicio - kezdet
jugar - játszani
justo [határozószó] - éppen
leyenda - legenda
lindo, -a - szép, rendes
llegar - (meg)érkezik, megjön; llegue: ha majd megjön
llevar - hord, visel, visz
luna - hold(fény); la Luna: a Hold (égitest)
luz [nőnemű] - fény
maestra - tanítónő
manera - mód(szer); de ~ ... : ... módon; de manera muy extraña: nagyon furcsa/különös módon
mañana [főnév és határozószó] - reggel, holnap
más [határozó-, fokozószó] - inkább; más y más: egyre inkább
menos [határozószó] - kivételével, kivéve
mi, mis [birtokos jelző] - az én ... -m, -im
mirada (-> mirar) - nézés, tekintet
mirar - nézni, bámulni
montaña - hegy(ség)
mostrar (muestro, muestras, muestra, mostramos, mostráis, muestra) - megmutatni
mundo - világ
muñeca - csukló
nada [semlegesnemű névmás] - semmi
necesitar - szüksége van; necesita cuerda: fel kell húzni (órát)
nube [nőnemű] - felhő
nuestro, -a, -os, -as [birtokos jelző] - a mi ... -nk, -ink; a mie(i)nk
o(b)scurecer - sötétedik
ofender - megbántani
ojo - szem
otra vez - megint, még egyszer
palabra - szó
para [elöljáró] - vmilyen célból, részére, számára
parar - megállni; está parado: meg van állva
¡párenle! (-> parar) - megálljatok! elég!
piedrita - kavics, kövecske
piso - talaj
planear - (meg)tervezni, kiagyalni
poder (puedo, puedes, puede, podemos, podéis, pueden) - képesnek lenni, bírni vmit, -hatni/-hetni
poner (pongo, pones, pone stb.) - helyez, rak, tesz
ponerse (me pongo, te pones stb.) [szenv. ige] - vmilyenné válik, vmilyen lesz; ponerse rojo: elpirul
por siempre [időhatározó] - mindvégig, mindörökre
preciado, -a - értékes, becses
preguntar - kérdezni
presentar - bemutat
prestar - kölcsönad
primero [határozószó] - először
pues [kötőszó] - hát, hiszen; pero pues ... - de hát ...
que [kötőszó] - hogy; amely
quebrarse (me quiebro, te quiebras, se quiebra, nos quebramos, os quebráis, se quiebran) [szenv. ige] - eltörik, összetörik
quedar - maradni, átv.: lesz vmilyen, sikerül vhogy
querer (quiero, quieres, quiere, queremos, queréis, quieren) - akar, szeret(ne)
quedarse [álvh. ige] - vhol/vmiben maradni; se quedan hablando - (ott) maradnak beszélgetni
quieto, -a - csendes, nyugodt; quedarse ~: csendben maradni
quitar - elvenni, kivenni, levenni
rápidamente [határozószó] - gyorsan
recreo - szünet (órák között)
recuerdo - emlék(tárgy)
regaló (-> regalar) - ajándékozta
reírse (me río, te ríes, se ríe, nos reímos, os reís, se ríen) [álvh. ige] - nevet, röhög; ~ de: kinevet vkit
reloj [hímnemű] - óra (szerkezet), karóra
responder - válaszolni
retirar - itt: elővenni
retumbar - visszhangozni
saber (sé, sabes, sabe stb.) - tudni; sabíamos [folyamatos múlt] - tudtuk
salir - kimegy/kijön, kiszalad, (átv.) kiugrik
saltar - ugrani, ugrálni
se va alejando (-> alejarse) - egyre távolodik
seguir (sigo, sigues, sigue, seguimos, seguís, siguen) - folytatni, követni, (átv.) haladni
señalar - rámutat, jelez
silla - szék
sin [határozószó, elöljáró] - nélkül, anélkül
sinfín - számtalan, végtelen sok; un sinfín de aventuras: számtalan kaland
sobre [elöljáró] - felett, rajta vmin, (átv.) -ról/-ről
sol [hímnemű] - nap(fény); el Sol: a Nap (égitest)
sonar (suena, suenan) [hiányos ige] - szól, hallatszik
sonido - hang
su, sus [birtokos jelző] - az ő ...-(j)a(i)/-(j)e(i); -(j)uk/-(j)ük, -(j)aik/-(j)eik
sueño - álom
supero(b)scuro, -a [melléknév] - borzasztó sötét
tampoco [határozószó] - sem, szintén nem, nem is
tan (-> tanto) [határozószó] - annyira, oly
tartamudear - dadogni
terminar - befejezni, végezni
timbre [hímnemű] - csengő
tímidamente [határozószó] - félénken
¡tomen! (-> tomar) - vegyé(te)k el! Fogjá(to)k!
truco - trükk
uno de / una de ... - az egyik ...
vecindario - szomszédság
ventana - ablak
vinieron (-> venir) - jöttek; Amerikában szintén: jöttetek.
vuelta (-> volver) - visszatérés; estar de vuelta: visszatér

Gramática

1. A birtokos jelző és névmás

A spanyol birtokos névmásoknak kétféle alakja van. Az egyik a birtok előtt áll (az az ún. rövid alak), s betölti egyúttal a névelő szerepét is (pl. mi casa 'az én házam', sus amigos 'az ő barátai'); a másik pedig a birtok után áll vagy önálló névmásként szerepel a mondatban. Fontos, hogy — az angollal ellentétben — a spanyol birtokos névmás nemben és számban a birtokkal egyezik, nem pedig a birtoklóval.

A birtok előtt álló (rövid) alakok:
mi, mis; tu, tus; su, sus; nuestro,-a,-os,-as; vuestro,-a,-os,-as; su, sus.

A birtok után vagy önállóan álló alakok (névmás):
mío,-a,-os,-as; tuyo,-a,-os,-as; suyo,-a,-os,-as; nuestro,-a,-os,-as; vuestro,-a,-os,-as; suyo,-a,-os,-as.

A fentiekből látható, hogy a többes szám első (mienk) és második (tietek) személyű birtokos névmás csak egyalakú, azaz nincs rövid alakja.
Figyelem! Emlékezzetek, hogy a többes szám második személyt (magyarul 'ti') és az összes hozzá tartozó névmást, igealakot csak Spanyolországban használják; máshol helyette a többes szám harmadik személyt használják, amely felvette a 'ti' jelentést is az 'ők, Önök/maguk' mellett.

Példák:

Mi casa es grande. 'Az én házam nagy.'
Esta casa no es la mía, sino la de Pedro. 'Ez a ház nem az enyém, hanem a Péteré'.
Sus amigos son más listos que los míos. 'Az ő barátai szorgalmasabbak, mint az enyéim'.
En nuestra escuela hay mejores profesores que en la vuestra o la suya. 'A mi iskolánkban jobb tanárok vannak, mint a tietekben vagy az övékben.
Este es mi libro, ¿dónde está el tuyo? 'Ez az én könyvem, hol van a tied?'

Fontos! A birtokot megelőző birtokos jelző egyben névelő is (mint az angolban), tehát a mai spanyolban nem helyes azt mondani, hogy "el mi libro", "la tu casa", "los mis amigos", ezzel a régi spanyol nyelvet vagy tájszólást utánoznánk. Amennyiben viszont a birtok után álló névmási alakot használjuk, akkor a névelő kötelező (el libro mío, la casa tuya, los amigos míos), kivétel megszólító esetben: ¡Amigos míos! (Barátaim!), ¡Querida mía! (Kedvesem!) stb.

2. A mutató névmások

A magyarral és az angollal ellentétben a spanyol mutató névmások három "távolságot" különböztetnek meg: 1. közeli: a beszélő környezetében lévő; 2. köztes: a hallgató környezetében lévő, valamint átvitt értelmű; 3. távoli: a beszélő és a hallgató környezetén is kívül eső, vagy mindkettőtől független.

Közelre mutató névmások (hímnem, nőnem, semlegesnem; hímnem többes szám, nőnem többes szám): este, esta, esto; estos, estas
Köztes mutató névmások (hímnem, nőnem, semlegesnem; hímnem többes szám, nőnem többes szám): ese, esa, eso; esos, esas
Távolra mutató névmások (hímnem, nőnem, semlegesnem; hímnem többes szám, nőnem többes szám): aquel, aquella, aquello, aquellos, aquellas


A 'mi ez?' / 'mi az?' kérdésben és az arra adott válaszban (mivel — nyelvtani értelemben — nem tudjuk előre, hogy milyen nemű dologra kérdezünk) mindig a semlegesnemű mutató névmást (esto, eso, aquello) kell használni: ¿qué es esto? 'Mi ez itt?' Esto es un libro. 'Ez egy könyv'. ¿qué es eso? 'Mi az ott nálad?' ¿qué es aquello? 'Mi az ott a távolban?'.

Példák:

Esta casa es más grande que aquella. 'Ez a ház nagyobb, mint az ott.'
¿Es ese tu libro? Sí, este es el mío. 'Az a te könyved? Igen, ez az enyém.'
¿Y eso, qué es? Esto es un adorno. 'És az ott (nálad), micsoda? Ez egy dísz.'
¡En la tele tantas tonterías dicen! Eso no me gusta. 'A tévében annyi hülyeséget mondanak! Ez nem tetszik nekem.'
Estos son mis papeles. ¿Y esos, los tuyos? 'Ezek az én papírjaim. És azok, a tieid?'

3. A hangsúlyozás

A spanyolban a hangsúly szabad, és jelentésmegkülönböztető szerepe is lehet. Az egyszerű szavak hangsúlya az utolsó három szótag valamelyikére eshet, míg az összetett szavaké bármelyikre. A hangsúlyozás rendkívül egyszerű, mindössze a következő, "egymondatos" szabályt kell megtanulni.

Szabály:

A spanyol szavak hangsúlyos magánhangzóját ékezettel jelölik, KIVÉVE:
—az utolsó előtti szótagon hangsúlyos olyan szavakét, amelyek magánhangzóra, -s-re vagy -n-re végződnek, valamint
—az utolsó szótagon hangsúlyos egyéb végződésű szavakét.

A fenti szabályon kívül minden esetben ékezet jelöli a hangsúlyt, ha az egy magánhangzó mellett lévő í-re vagy ú-ra esik, mivel ellenkező esetben a hangsúlytalan i és u nem bont szótagot.

Az ékezetet ugyanakkor használják jelentésmegkülönböztetésre is olyan szópárok esetében, melyek egyik tagja mást jelent hangsúlytalanul a mondatban. Pl. "cómo" (hogyan?) és "como" (ahogy, mint): az elsőt nyomatékosabban ejtik, a benne lévő -o- hosszabb és nyíltabb, mint a másodikban.


ÖNELLENŐRZŐS HÁZI FELADAT

Végezetül, tedd próbára tudásod! Először próbáld meg a feladatokat segítség nélkül megoldani. A helyes megoldás a mondatok alatt láthatatlanul szerepel, ha kijelölöd, láthatóvá válik.

Ezek a könyvek nagyon jók, amelyek az asztalon vannak. (asztal = mesa, nőnemű)
Esos libros son muy buenos, los que están en la mesa.
Hány tanuló van a ti iskolátokban? (hány = cuántos, -as)
¿Cuántos alumnos hay en vuestra escuela?
A macskánk mindig azt a szép házat bámulja. (macska = gato, -a)
Nuestro gato (Nuestra gata) siempre mira aquella casa bella.
Péternek kölcsönadom a könyvemet, mert ő elkérte tőlem. (elkérte = pidió)
A Pedro le presto mi libro, porque él me lo pidió.
Megkérdezed tőle, hol van a háza? Igen, megkérdezem tőle.
¿Le preguntas dónde está su casa? Sí, le pregunto. / Sí, se lo pregunto.

Én elakadtam a mondatban való használatnál. Kicsit nehezen érthető számomra, bár ez nekem minden nyelvnél így van.