Starity

Tanuljunk spanyolul!

12 oldal 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12
Hozzászólok Nem indíthatsz új témát!
2010. augusztus 05. 17:08 #161
- törölt felhasználó -    
Idézet (Miah008 @ 2010.08.05. 17:02)
http://www.marca.com/2010/08/05/futbol/seleccion/1281006129.html
Ezt sikerült lefordítanom. Még nehezen megy, de az eredmény a fontos. Egy picit csaltam, de a többi ment.  biggrin.gif


Gratulálok. Pedig ezek a sporthírek nem éppen a legkönnyebb szövegek. wink.gif
2010. augusztus 09. 20:05 #162
- törölt felhasználó -    
Most erre vagyok rákattanva. wub.gif
1 felhasználónak tetszik: Viktoriiaa
2010. augusztus 09. 20:12 #163
- törölt felhasználó -    
Idézet (Miah008 @ 2010.08.09. 20:05)
Most erre vagyok rákattanva.  wub.gif


Nagyon szép szám. beer.gif Bár ha igényesen megcsinálták volna a videót, akkor kitették volna az ékezeteket is a szövegre. A "por que" pedig helyesen "porque", de ezt is gyakran elszúrják, főleg Mexikóban.
2010. augusztus 10. 21:45 #164
Viktoriiaa
Viktoriiaa
obsessed with FOB and P!ATD ♥
 
StátuszWhen you say you love me, know I love you more... ♥
  Csoport: Tag
Csatlakozott: 09.02.22.
Hozzászólás: 1122
Csatolások: 1946
Azonosító: 88094
Offline offline
Idézet (Miah008 @ 2010.08.09. 20:05)
Most erre vagyok rákattanva.  wub.gif 


Gyönyörű, és ez is nagyon szép szám. smileeee.gif rolleyes.gif
2010. augusztus 11. 12:44 #165
- törölt felhasználó -    
Thalía Loca című száma is gyönyörű ballada (hangzásban is hasonló az Axel: Amohoz), de ajánlani tudom még nektek az Un alma sentenciada, Olvídame, No me enseñaste c. balladákat is, akinek bejön ez a műfaj.
2 felhasználónak tetszik: Viktoriiaa, szeri thalía
2010. augusztus 13. 23:41 #166
- törölt felhasználó -    
Spanyolmánoknak íme egy kasztíliai népdalcsokor az egyik leghíresebb kasztíliai népdalegyüttestől, Segoviából:
http://www.sendspace.com/file/fokpcq
2010. augusztus 14. 11:04 #167
- törölt felhasználó -    
Szintén egy népdalcsomag Aragóniából, ennek beírom a szövegét is, mert rövid wink.gif
http://www.sendspace.com/file/zdqjkw


La palomica

Palomica, palomica
No levantes tanto el vuelo
Porque te saldrás de España
Y no sabrás volver luego


Ronda altoaragonesa

Eres más rubia que el sol
Que sale por las mañanas
Y más blanca que la nieve
Del Puerto de Collarada

Al estribillo, madre, al estribillo
Que no hay chocolatera sin molinillo
Sin molinillo, madre, sin molinillo
Al estribillo, madre, al estribillo

Entre Rapitán y Oroel
Está la ciudad de Jaca
Rapitán con sus cañones
Y Oroel con su cruz la guardan

Dame un poquito de agua fresca o caliente
No por la sed que tengo, sino por verte
Sino por verte, niña, sino por verte
Dame un poquito de agua fresca o caliente

La Calle Mayor de Jaca
No la rondan si que tres
El zapatero de Bala
Matarratas y Mesples


Jota d'Echo

Y en llevas plenas as botas (Y ahí llevas llenas las botas)
Si te'n ves ta ra majada (Si te vas hasta la majada)
Y en llevas plenas as botas (Y ahí llevas llenas las botas)
Con bellas toñas y chullas (Con unas toñas y chullas)
Ya puede aturar las boiras (Ya puede parar las nieblas)
Ya puede aturar las boiras (Ya puede parar las nieblas)
Si te'n ves ta ra majada (Si te vas hasta la majada)

Y en setiembre ye la fiesta (Y en septiembre es la fiesta)
D'Echo, lo mío lugar (De Echo, mi lugar)
En setiembre ye la fiesta (En septiembre es la fiesta)
Los viellos á itar la siesta (Los viejos a echar la siesta)
Y los chóvens á rondar (Y los jóvenes a rondar)
Y los chóvens á rondar (Y los jóvenes a rondar)
Que triballo no lis cuesta (Que trabajo no les cuesta)

Tantonicos ya no'n quedan (Piedras ya no quedan)
Ya no trilla la tordilla
Tantonicos ya no'n quedan (Piedras ya no quedan)
Los trigos imos dixando (Los trigos vamos dejando)
Y se'n ven las chamineras (Y se ven las chimeneas)
Y se'n ven las chamineras (Y se ven las chimeneas)
Ya no trilla la tordilla
2010. augusztus 14. 14:44 #168
- törölt felhasználó -    
Al Bano & Romina Power: Libertad

A: Corre la tarde a la espalda de un hombre que ya se va
R: Lleva un secreto callado en el fondo del corazón
A: De casa en casa una madre va buscando a quien no está
A&R: Y en tu nombre cuánta gente no volverá!

Libertad!
Cuánto has hecho suspirar
Y sin ti duele más la soledad
Hasta que tenga una razón vivir
Viviré para verte a ti

Libertad!
Todo el mundo se unirá
Cantará
Por tenerte a ti

A: Hay carta blanca por el miedo y el dolor de la Humanidad
R: Crece en sí mismo contra aquellos que viven con humildad
A: Pero amanece una fuerza en la voz de los débiles
A&R: Y del silencio, el amor renacerá... Renacerá!

Libertad!
Cuánto has hecho suspirar
Y sin ti duele más la soledad
Hasta que tenga una razón vivir
Viviré para verte a ti

Libertad!
Todo el mundo se unirá
Cantará, porque quiere libertad
Hasta que tenga una razón vivir
Viviré para verte a ti
2010. augusztus 14. 15:42 #169
- törölt felhasználó -    
Julio Iglesias: Milonga*

Milonga pa'recordarte
Milonga sentimental
Otros se quejan llorando
Yo canto pa' no llorar

Tu amor se secó de golpe
Nunca dijiste por qué
Yo me consuelo pensando
Que fue traición de mujer

Varón pa'quererte mucho
Varón pa'desearte bien
Varón pa'olvidar agravios
Porque ya te perdoné

Tal vez no lo sepas nunca
Tal vez no lo puedas creer
Tal vez te provoque risa
Verme tirado a tus pies

Es fácil pegar un tajo
Pa'cobrar una traición
O jugarse en una dada/daga(?)
Una suerte de una pasión

Pero no es fácil cortarse
Los tientos de un metejón
Cuando están bien amarrados
Al palo del corazón

Varón pa'quererte mucho
Varón pa'desearte bien
Varón pa'olvidar agravios
Porque ya te perdoné

Tal vez no lo sepas nunca
Tal vez no lo puedas creer
Tal vez te provoque risa
Verme tirado a tus pies

Milonga que hizo tu ausencia
Milonga de vocación
Milonga para que nunca
La canten en tu balcón

Pa'que vuelvas con la noche
Y te vayas con el sol
Pa'decir que sí a veces
Y pa'gritarte de que no

Varón pa'quererte mucho
Varón pa'desearte bien
Varón pa'olvidar agravios
Porque ya te perdoné

Tal vez no lo sepas nunca
Tal vez no lo puedas creer
Tal vez te provoque risa
Verme tirado a tus pies

Varón pa'quererte mucho
Varón pa'quererte bien
Varón pa'que tú me quieras
Varón para ti, mujer

Varón, varón, varón, varón
Varón pa'quererte bien
Varón pa'que tú me quieras
Varón para ti, mujer

*Régi argentin dal feldolgozása. Én sem értek belőle mindent, mert tájszólás.
2010. augusztus 15. 11:17 #170
- törölt felhasználó -    
A leggyakoribb rendhagyó igék ragozása

(Csak azok a ragozások szerepelnek, melyek rendhagyóak vagy valamiért érdekesek)

DAR (< DARE) 'adni'

Kijelentő mód jelen idő: doy, das, da, damos, dais, dan.
Kijelentő mód egyszerű befejezett múlt: di, diste, dio, dimos, disteis, dieron.
Kötőmód jelen idő: dé, des, dé, demos, deis, den.
Kötőmód folyamatos múlt: diera/diese, dieras/dieses, diera/diese, diéramos/diésemos, dierais/dieseis, dieran/diesen.
Felszólító mód: da, dé, demos, dad, den.
Igenevek: dado, dando.

DECIR (< DICERE) 'mondani'

Kijelentő mód jelen idő: digo, dices, dice, decimos, decís, dicen.
Kijelentő mód egyszerű befejezett múlt: dije, dijiste, dijo, dijimos, dijisteis, dijeron.
Kijelentő mód egyszerű jövő: diré, dirás, dirá, diremos, diréis, dirán
Kijelentő mód feltételes jelen: diría, dirías, diría, diríamos, diríais, dirían.
Kötőmód jelen idő: diga, digas, diga, digamos, digáis, digan.
Kötőmód folyamatos múlt: dijera/dijese, dijeras/dijeses, dijera/dijese, dijéramos/dijésemos, dijerais/dijeseis, dijeran/dijesen.
Felszólító mód: di, diga, digamos, decid, digan.
Igenevek: dicho, diciendo.

DORMIR (< DORMIRE) 'aludni'

Kijelentő mód jelen idő: duermo, duermes, duerme, dormimos, dormís, duermen.
Kijelentő mód egyszerű befejezett múlt: dormí, dormiste, durmió, dormimos, dormisteis, durmieron.
Kötőmód jelen idő: duerma, duermas, duerma, durmamos, durmáis, duerman.
Kötőmód folyamatos múlt: durmiera/durmiese, durmieras/durmieses stb.
Felszólító mód: duerme, duerma, durmamos, dormid, duerman.
Igenevek: dormido, durmiendo.

ESCRIBIR (< SCRIBERE) 'írni'
Igenevek: escrito, escribiendo.

ESTAR (< STARE) 'lenni (vhol/vhogy)'

Kijelentő mód jelen idő: estoy, estás, está, estamos, estáis, están.
Kijelentő mód egyszerű befejezett múlt: estuve, estuviste, estuvo, estuvimos, estuvisteis, estuvieron.
Kötőmód jelen idő: esté, estés, esté, estemos, estéis, estén.
Kötőmód folyamatos múlt: estuviera/estuviese, estuvieras/estuvieses, estuviera/estuviese, estuviéramos/estuviésemos, estuvierais/estuvieseis, estuvieran/estuviesen.
Felszólító mód: está (estate), esté (estese), estemos (estémonos), estad (estaos), estén (estense).
Igenevek: estado, estando.

HABER (< HABERE) — segédige a befejezett összetett igeidők képzésére ('van'); személytelen igeként: 'van, létezik'; ~ de: 'kell/lehet'.

Kijelentő mód jelen idő: he, has, ha/hay, hemos, habéis, han.
Kijelentő mód egyszerű befejezett múlt: hube, hubiste, hubo, hubimos, hubisteis, hubieron.
Kijelentő mód egyszerű jövő: habré, habrás, habrá, habremos, habréis, habrán.
Kijelentő mód feltételes jelen: habría, habrías, habría, habríamos, habríais, habrían.
Kötőmód jelen idő: haya, hayas, haya, hayamos, hayáis, hayan.
Kötőmód folyamatos múlt: hubiera/hubiese, hubieras/hubieses, hubiera/hubiese, hubiéramos/hubiésemos, hubierais/hubieseis, hubieran/hubiesen.
Felszólító mód: —
Igenevek: habido, habiendo.

HACER (< FACERE) 'tenni, csinálni'

Kijelentő mód jelen idő: hago, haces, hace, hacemos, hacéis, hacen.
Kijelentő mód egyszerű befejezett múlt: hice, hiciste, hizo, hicimos, hicisteis, hicieron.
Kijelentő mód egyszerű jövő: haré, harás, hará, haremos, haréis, harán.
Kijelentő mód feltételes jelen: haría, harías, haría, haríamos, haríais, harían.
Kötőmód jelen idő: haga, hagas, haga, hagamos, hagáis, hagan.
Kötőmód folyamatos múlt: hiciera/hiciese, hicieras/hicieses, hiciera/hiciese, hiciéramos/hiciésemos, hicierais/hicieseis, hicieran/hiciesen.
Felszólító mód: haz, haga, hagamos, haced, hagan.
Igenevek: hecho, haciendo.

IR (< IRE, VADERE, ESSE/FORE) 'menni, járni'

Kijelentő mód jelen idő: voy, vas, va, vamos, vais, van
Kijelentő mód egyszerű befejezett múlt: fui, fuiste, fue, fuimos, fuisteis, fueron.
Kijelentő mód folyamatos múlt: iba, ibas, iba, íbamos, ibais, iban.
Kötőmód jelen idő: vaya, vayas, vaya, vayamos, vayáis, vayan.
Kötőmód folyamatos múlt: fuera/fuese, fueras/fueses, fuera/fuese, fuéramos/fuésemos, fuerais/fueseis, fueran/fuesen.
Felszólító mód: ve, vaya, vamos, id, vayan.
Igenevek: ido, yendo.

LEER (< LEGERE) 'olvasni'

Kijelentő mód egyszerű befejezett múlt: leí, leíste, leyó, leímos, leísteis, leyeron
Kötőmód folyamatos múlt: leyera/leyese, leyeras/leyeses stb.
Igenevek: leído, leyendo.

MORIR (< MORI) '(meg)halni'

Pontosan úgy, mint a DORMIR, kivéve participio: muerto.

PEDIR (< PETERE) 'kérni'

Kijelentő mód jelen idő: pido, pides, pide, pedimos, pedís, piden.
Kijelentő mód egyszerű befejezett múlt: pedí, pediste, pidió, pedimos, pedisteis, pidieron.
Kötőmód jelen idő: pida, pidas, pida, pidamos, pidáis, pidan.
Kötőmód folyamatos múlt: pidiera/pidiese, pidieras/pidieses stb.
Felszólító mód: pide, pida, pidamos, pedid, pidan.
Igenevek: pedido, pidiendo.

PODER (< POTERE) '-hat/-het, képes, bír'

Kijelentő mód jelen idő: puedo, puedes, puede, podemos, podéis, pueden.
Kijelentő mód egyszerű befejezett múlt: pude, pudiste, pudo, pudimos, pudisteis, pudieron.
Kijelentő mód egyszerű jövő: podré, podrás, podrá, podremos, podréis, podrán.
Kijelentő mód feltételes jelen: podría, podrías, podría, podríamos, podríais, podrían.
Kötőmód jelen idő: pueda, puedas, pueda, podamos, podáis, puedan.
Kötőmód folyamatos múlt: pudiera/pudiese, pudieras/pudieses, pudiera/pudiese, pudiéramos/pudiésemos, pudierais/pudieseis, pudieran/pudiesen.
Felszólító mód: (puede, pueda, podamos, poded, puedan) ritkán használatos.
Igenevek: podido, pudiendo.

PONER (< PONERE) 'tenni, helyezni, rakni'

Kijelentő mód jelen idő: pongo, pones, pone, ponemos, ponéis, ponen.
Kijelentő mód egyszerű befejezett múlt: puse, pusiste, puso, pusimos, pusisteis, pusieron
Kijelentő mód egyszerű jövő: pondré, pondrás, pondrá, pondremos, pondréis, pondrán.
Kijelentő mód feltételes jelen: pondría, pondrías, pondría, pondríamos, pondríais, pondrían.
Kötőmód jelen idő: ponga, pongas, ponga, pongamos, pongáis, pongan.
Kötőmód folyamatos múlt: pusiera/pusiese, pusieras/pusieses stb.
Felszólító mód: pon, ponga, pongamos, poned, pongan.
Igenevek: puesto, poniendo.

QUERER (< QUÆRERE) 'akar, kedvel, óhajt, szeret(ne)'

Kijelentő mód jelen idő: quiero, quieres, quiere, queremos, queréis, quieren.
Kijelentő mód egyszerű befejezett múlt: quise, quisiste, quiso, quisimos, quisisteis, quisieron.
Kötőmód jelen idő: quiera, quieras, quiera, queramos, queráis, quieran.
Kötőmód folyamatos múlt: quisiera/quisiese, quisieras/quisieses stb.
Felszólító mód: quiere, quiera, queramos, quered, quieran.
Igenevek: querido, queriendo.

ROMPER (< RUMPERE) 'tör, szakít'
Igenevek: roto, rompiendo.

SABER (< SAPERE) 'tudni'

Kijelentő mód jelen idő: sé, sabes, sabe, sabemos, sabéis, saben.
Kijelentő mód egyszerű befejezett múlt: supe, supiste, supo, supimos, supisteis, supieron.
Kijelentő mód egyszerű jövő: sabré, sabrás, sabrá, sabremmos, sabréis, sabrán.
Kijelentő mód feltételes jelen: sabría, sabrías, sabría, sabríamos, sabríais, sabrían.
Kötőmód jelen idő: sepa, sepas, sepa, sepamos, sepáis, sepan.
Kötőmód folyamatos múlt: supiera/supiese, supieras/supieses stb.
Felszólító mód: sabe, sepa, sepamos, sabed, sepan.
Igenevek: sabido, sabiendo.

SEGUIR (< SEQUI) 'követ, folytat'

Kijelentő mód jelen idő: sigo, sigues, sigue, seguimos, seguís, siguen.
Kijelentő mód egyszerű befejezett múlt: seguí, seguiste, siguió, seguimos, seguisteis, siguieron.
Kötőmód jelen idő: siga, sigas, siga, sigamos, sigáis, sigan.
Kötőmód folyamatos múlt: siguiera/siguiese, siguieras/siguieses stb.
Felszólító mód: sigue, siga, sigamos, seguid, sigan.
Igenevek: seguido, siguiendo (ill. siguiente, vö. segundo)

SER (< ESSE/FORE, SEDERE) 'lenni'

Kijelentő mód jelen idő: soy, eres, es, somos, sois, son.
Kijelentő mód egyszerű befejezett múlt: fui, fuiste, fue, fuimos, fuisteis, fueron.
Kijelentő mód folyamatos múlt: era, eras, era, éramos, erais, eran.
Kötőmód jelen idő: sea, seas, sea, seamos, seáis, sean.
Kötőmód folyamatos múlt: fuera/fuese, fueras/fueses, fuera/fuese, fuéramos/fuésemos, fuerais/fueseis, fueran/fuesen.
Felszólító mód: sé, sea, seamos, sed, sean.
Igenevek: sido, siendo.

TENER (< TENERE) 'neki van (birtokolni)'

Kijelentő mód jelen idő: tengo, tienes, tiene, tenemos, tenéis, tienen.
Kijelentő mód egyszerű befejezett múlt: tuve, tuviste, tuvo, tuvimos, tuvisteis, tuvieron.
Kijelentő mód egyszerű jövő: tendré, tendrás, tendrá, tendremos, tendréis, tendrán.
Kijelentő mód feltételes jelen: tendría, tendrías, tendría, tendríamos, tendríais, tendrían.
Kötőmód jelen idő: tenga, tengas, tenga, tengamos, tengáis, tengan.
Kötőmód folyamatos múlt: tuviera/tuviese, tuvieras/tuvieses stb.
Felszólító mód: ten, tenga, tengamos, tened, tengan.
Igenevek: tenido, teniendo.

TRAER (< TRAHERE) 'hozni, húzni'

Kijelentő mód jelen idő: traigo, traes, trae, traemos, traéis, traen.
Kijelentő mód egyszerű befejezett múlt: traje, trajiste, trajo, trajimos, trajisteis, trajeron.
Kötőmód jelen idő: traiga, traigas, traiga, traigamos, traigáis, traigan.
Kötőmód folyamatos múlt: trajera/trajese, trajeras/trajeses stb.
Felszólító mód: trae, traiga, traigamos, traed, traigan.
Igenevek: traído, trayendo.

VENIR (< VENIRE) 'jönni'

Kijelentő mód jelen idő: vengo, vienes, viene, venimos, venís, vienen.
Kijelentő mód egyszerű befejezett múlt: vine, viniste~veniste, vino, vinimos~venimos, vinisteis, vinieron.
Kijelentő mód egyszerű jövő: vendré, vendrás, vendrá, vendremos, vendréis, vendrán.
Kijelentő mód feltételes jelen: vendría, vendrías, vendría, vendríamos, vendríais, vendrían.
Kötőmód jelen idő: venga, vengas, venga, vengamos, vengáis, vengan.
Kötőmód folyamatos múlt: viniera/viniese, vinieras/vinieses stb.
Felszólító mód: ven, venga, vengamos, venid, vengan.
Igenevek: venido, viniendo.

VER (< VIDERE) 'látni'

Kijelentő mód jelen idő: veo, ves, ve, vemos, veis, ven.
Kijelentő mód egyszerű befejezett múlt: vi, viste, vio, vimos, visteis, vieron.
Kijelentő mód folyamatos múlt: veía, veías, veía, veíamos, veíais, veían.
Kötőmód jelen idő: vea, veas, vea, veamos, veáis, vean.
Kötőmód folyamatos múlt: viera/viese, vieras/vieses stb.
Felszólító mód: ve, vea, veamos, ved, vean.
Igenevek: visto, viendo.

VOLVER (< VOLVERE) 'visszatér, újrakezd vmit'

Kijelentő mód jelen idő: vuelvo, vuelves, vuelve, volvemos, volvéis, vuelven.
Kötőmód jelen idő: vuelva, vuelvas, vuelva, volvamos, volváis, vuelvan.
Felszólító mód: vuelve, vuelva, volvamos, volved, vuelvan.
Igenevek: vuelto, volviendo.

A lista nem teljes, ha valami nagyon hiányozna, írjatok.
2 felhasználónak tetszik: Viktoriiaa, szeri thalía
2010. augusztus 20. 11:32 #171
- törölt felhasználó -    
Nyelvtani érdekesség

Akik követték a leckéket, bizonyára emlékeznek arra, hogy a harmadik személyű részes és tárgyesetű névmások kombinált használata esetén a le/les szerepét – eufónikus okokból – átveszi a se (amely, mint tudjuk, lényegében egy „univerzális” hangsúlytalan névmás, ami ezen kívül még sok mindent – visszahatás/kölcsönösség, passzivitás, személytelenség/általánosítás – kifejezhet).

Tehát a sztenderd nyelvben ez úgy nézne ki, hogy:

le/les + lo = se lo, simulószóként: ´-selo;
le/les + los = se los, simulószóként: ´-selos.

Vagyis a fenti esetekben a részeshatározói funkciót betöltő se nem képes megkülönböztetni egyes és többes számot.

Ezzel szemben – és itt jön az érdekesség – az amerikai spanyolban ez úgy néz ki, hogy a ragozhatatlan se miatt a részes esetű többes számot a tárgyesetű névmással fejezik ki, vagyis az eredeti le/les többesjele „átvándorol” a tárgyesetű lo/los névmásokra.

Az amerikai spanyolban tehát ez így fog kinézni:

le + lo = se lo, ´-selo;
les + lo/los = se los, ´-selos.

Azaz Amerikában ilyen formában a tárgyeset egyes/többes számát nem különböztetik meg, amennyiben a részes eset többes számú, mivel a látszólagos tárgyesetű többes szám a részes eset számára is utalhat.

Lássunk egy példát (a részes eset vastagon, a tárgyeset dőlttel):

Alapmondat: Les doy el libro. 'Odaadom nekik a könyvet.'
–> Spanyolországban: Se lo doy. 'Odaadom nekik azt.'
–> Latin-Amerikában: Se los doy.
2010. augusztus 30. 21:17 #172
- törölt felhasználó -    
Idézet (El Mexicano @ 2010.07.09. 09:38)
Azért ez így nem igaz. Nyelvtanilag és fonetikailag is teljesen más, mint az angol. Aki már tanult valamilyen újlatin, esetleg szláv nyelvet, annak könnyebb. Aki netán latinul is tanult, annak még könnyebb lesz, főleg az igeragozás.
Alapvető eltérések vannak az angol és a spanyol között, pl. a spanyolban ragozzák az igét, mint magyarul, és nem használják a személyes névmás alanyesetét (csak nyomatékosító jelleggel).
Aztán a szórendben, a tárgy- és részes esetű személyes névmás az igét megelőzi, pl. ang. "I love you" --> sp. "Te amo / te quiero". Az ámote és a quiérote sem hibás, csak óspanyol. laugh.gif Bár még használják így is néha, pl. Mexikóban.
Elég sok hasonló szó van ugyan az angol és a spanyol között, de ennek nem a nyelvrokonság az oka (bár rokonok, de az indoeurópai nyelvcsalád más ágaihoz tartoznak), hanem az, hogy a mai angol szókincs 60%-a latin eredetű (a francián keresztül), a spanyol pedig egy latin tájszólás, tehát ez így nem meglepő. Viszont az óangolból egy szót nem értenétek azon kívül, hogy "and" vagy "the", azt a németek jobban megértenék, mint a mai angolok, pontosan a szókincs cserélődése (germán --> latin) miatt.
Én tudok segíteni spanyolban, ha valakinek kérdése van. beer.gif


És az idén fogok latint tanulni.. Remélem ez megkönnyíti majd a spanyolt 9.-ben biggrin.gif
2010. augusztus 30. 21:26 #173
- törölt felhasználó -    
Idézet (Babyyka @ 2010.08.30. 21:17)
És az idén fogok latint tanulni.. Remélem ez megkönnyíti majd a spanyolt 9.-ben biggrin.gif


Biztos, hogy lényegesen megkönnyíti, hiszen a spanyol egy latin nyelvjárás mai folytatása.

Tulajdonképpen a latin nem halt ki, ahogy azt a hagyományos nyelvészetben állítják (mondhatnám úgy is, hogy nagy baromság, de ne menjünk bele, hogy miért), csak éppen amit latinnak nevezünk, az egy 2000 évvel ezelőtti, rögzített nyelvállapot, amelyet a tudományokban mesterségesen máig fenntartanak, miközben a valódi, az emberek által beszélt élő nyelv pedig fejlődött a maga útján, mint minden természetes nyelv. Csakhogy a tudomány erről egészen addig nem vett tudomást, amíg a "buta" nép el nem kezdte úgy leírni a latint, ahogy beszélte/ejtette; ez pedig már a mai spanyolhoz és olaszhoz állt sokkal közelebb. beer.gif
2010. augusztus 30. 22:26 #174
MenőManóMenü
MenőManóMenü
 
Státusza real life superhero
  Csoport: Tag
Csatlakozott: 10.04.12.
Hozzászólás: 562
Csatolások: 18
Azonosító: 124874
Offline offline
atyaég! miért csak most találtam erre a topicra?? biggrin.gif biggrin.gif
lementettem az összes leckét és kiegészítő anyagokat.. és már holnap nekiállok wink.gif ezer köszönet El Mexicano-nak biggrin.gif és a többieknek is smileeee.gif wub.gif wub.gif
2010. augusztus 31. 19:57 #175
- törölt felhasználó -    
Idézet (MenőManóMenü @ 2010.08.30. 22:26)
atyaég! miért csak most találtam erre a topicra?? biggrin.gif  biggrin.gif 
lementettem az összes leckét és kiegészítő anyagokat.. és már holnap nekiállok wink.gif ezer köszönet El Mexicano-nak biggrin.gif és a többieknek is smileeee.gif  wub.gif  wub.gif


Ha elakadsz vagy nem értesz valamit, írj nyugodtan privátot.
2010. szeptember 01. 09:12 #176
- törölt felhasználó -    
Idézet (El Mexicano @ 2010.08.30. 21:26)
Biztos, hogy lényegesen megkönnyíti, hiszen a spanyol egy latin nyelvjárás mai folytatása.
Tulajdonképpen a latin nem halt ki, ahogy azt a hagyományos nyelvészetben állítják (mondhatnám úgy is, hogy nagy baromság, de ne menjünk bele, hogy miért), csak éppen amit latinnak nevezünk, az egy 2000 évvel ezelőtti, rögzített nyelvállapot, amelyet a tudományokban mesterségesen máig fenntartanak, miközben a valódi, az emberek által beszélt élő nyelv pedig fejlődött a maga útján, mint minden természetes nyelv. Csakhogy a tudomány erről egészen addig nem vett tudomást, amíg a "buta" nép el nem kezdte úgy leírni a latint, ahogy beszélte/ejtette; ez pedig már a mai spanyolhoz és olaszhoz állt sokkal közelebb. beer.gif


Köszi:D.. Nekikell lássak és lemásoljam a leckéket:) Felőlem is nagy segítség vagy:)
2010. szeptember 01. 09:43 #177
- törölt felhasználó -    
Idézet (Babyyka @ 2010.09.01. 09:12)
Köszi:D.. Nekikell lássak és lemásoljam a leckéket:) Felőlem is nagy segítség vagy:)


Van egy vicces mondat, amellyel szemléltetni szokták a nyelv fejlődését, talán érdekes lehet.
A jelentése: 'A gazdád lánya minden este megpróbál egy tízfejű szobrokkal teli könyvet készíteni.'

1. Klasszikus (irodalmi) latinul (kb. 1. század):
Filia domini tui omni nocte tem(p)tat facere libru(m) plenu(m) statuaru(m) cum dece(m) capitibus.
2. Köznyelvi (vulgáris) latinul (kb. 2–4. század):
Illa filia de tuo domino tem(p)ta(t) cata nocte facere unu libru plenu de statuis cun dece capitibus.
3. Kései köznyelven (kb. 5–7. század):
Illa filia de tuo domino tenta(d) cata nocte facer(e) uno libro pleno [pljeno] de statuas con dec(e) capitias.
4. Óspanyolul (8–12. század):
La fija de tu duenno intenta cada noche fazer(e) un libro pleno/lleno de estatuas con diez cabeças.
5. Mai spanyolul (16. századtól):
La hija de tu dueño intenta cada noche hacer un libro lleno de estatuas con diez cabezas.

Az évszámok nem biztos, hogy pontosak, csak úgy kb. belőttem. laugh.gif
2010. szeptember 01. 21:24 #178
- törölt felhasználó -    
Idézet (El Mexicano @ 2010.09.01. 09:43)
Van egy vicces mondat, amellyel szemléltetni szokták a nyelv fejlődését, talán érdekes lehet.
A jelentése: 'A gazdád lánya minden este megpróbál egy tízfejű szobrokkal teli könyvet készíteni.'
1. Klasszikus (irodalmi) latinul (kb. 1. század):
Filia domini tui omni nocte tem(p)tat facere libru(m) plenu(m) statuaru(m) cum dece(m) capitibus.
2. Köznyelvi (vulgáris) latinul (kb. 2–4. század):
Illa filia de tuo domino tem(p)ta(t) cata nocte facere unu libru plenu de statuis cun dece capitibus.
3. Kései köznyelven (kb. 5–7. század):
Illa filia de tuo domino tenta(d) cata nocte facer(e) uno libro pleno [pljeno] de statuas con dec(e) capitias.
4. Óspanyolul (8–12. század):
La fija de tu duenno intenta cada noche fazer(e) un libro pleno/lleno de estatuas con diez cabeças.
5. Mai spanyolul (16. századtól):
La hija de tu dueño intenta cada noche hacer un libro lleno de estatuas con diez cabezas.
Az évszámok nem biztos, hogy pontosak, csak úgy kb. belőttem. laugh.gif


Hatalmas segítség vagy...Sajnos nekem nincs a spanyolra sok időm, mert mellette még a suliban is négy nyelvet tanítanak.. De ígérem a legközelebbi házit elküldöm..
2010. október 11. 02:37 #179
Abby92
Abby92
 
StátuszNE LOPD EL AZ AVATAROM!!!! Lesz kapsz,ha ellopod!
  Csoport: Kitiltott
Csatlakozott: 10.10.01.
Hozzászólás: 747
Csatolások: 2771
Azonosító: 135519
Offline offline
én imádom a spanyol nyelvet wub.gif
többször nekifutottam,de nem lett semmi belőle sad.gif
nekem elég a suli,ha kijártam jöhet a spanyol thumbsup.gif
2010. október 19. 10:36 #180
- törölt felhasználó -    
Kicsit felhozom a topikot egy érdekes témával (már akinek érdekes)...

Talán megfigyeltétek, hogy a spanyolban (és a többi közeli rokon nyelvben, mint a portugál, katalán, provanszál, szárd, és eredetileg a franciában is) lehetetlen az s+mássalhangzós szókezdet (*sc-, *sp-, *st- stb.), előtte mindig kell lennie egy magánhangzónak, amely – ha eredetileg "nem volt" a latinban – általában e- (esc-, esp-, est-).

Azt az elképzelést, mely hagyományosan elterjedt (miszerint az "őslakosság, aki megtanulta a latint, nem tudta kiejteni az ilyen szavakat") el kell felejteni, marhaság.

A jelenség okára található egy szép részletes magyarázat és levezetés Paul M. Lloyd From Latin to Spanish című könyvében (aki tud angolul, feltételnül olvassa el az erről szóló részt a linkre kattintva).

Ez a "kötőhang" (jobb híján nevezzük így az egyszerűség kedvéért; a szakkifejezést nem biztos, hogy mindenki megértené) a ránk maradt írásos dokumentumok alapján már a római kori latinban létezett, valószínűleg i- formájában, és éppen Rómából ered az a szokás, hogy az ilyen szavak előtt egy rövid i-t ejthettek, amit viszont az irodalmi nyelvben nem írtak le (ezzel szemben az írásos emlékekben szereplő tévesztésekből bizonyítható a létezése). A rómaiak ugyanis az SC-, SP-, ST- (stb.) kezdetű szavakban az S-t külön szótagnak "érezték" a beszédben (mivel szó közben is külön szótaghoz tartozhatott csak), s ennek "megerősítésére" elkezdtek ejtenni előtte egy kötőhangot, ami egy rövid i- volt, majd hangsúlytalan magánhangzó lévén [e] lett belőle (mint minden más esetben a rövid i-vel).

Ennek létezése a mai olasz szavak miatt is kimutatható, ugyanis a beszélők, mivel a kötőhang miatt nem tudtak többé különbséget tenni, összekeverték az írásban is (H)IS-, INS- ES-, EX- (+mássalhangzó) szavakat azokkal, amelyek eredetileg csak S-szel kezdődtek, hiperkorrekciós ("túljavításos") alapon elvették ezt a szókezdő kötőhangot: így lett az HISTORIA-ból az olaszban "storia" (míg az óspanyolban "(h)estoria", majd visszalatinosították "historia"-ra) az EXPLICARE-ból "spiegare" (a spanyol átvette az eredeti latin alakot: "explicar").

Vagyis, míg az olasz írásban "túlkorrigált", addig spanyol következetesen rögzítette a kötőhangot írásban is, azoknál a szavaknál is, amelyek eredetileg csak S+msh.-val kezdődtek. (Az olaszban egyébként azért nem volt szükség a kötőhangra írásban is, mivel mondatfonetikailag lehetetlen az ilyen mássalhangzó-torlódás, hiszen minden szó csak magánhangzóra végződhet, a hímnemű névelő pedig szintén magánhangzóra végződő alakot vesz fel az ilyen szavak előtt, tehát az irodalmi olaszban mondatfonetikailag oldották meg a kiejtési nehézséget).

Ez kimutatható a franciában is, csak ott az S- ki is esett, a kötőhang megmaradt: STELLA > *esteile > étoile, SCOLA > *escole > école, SCRIPTU > *escrit > écrit...
12 oldal 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12
Hozzászólok Nem indíthatsz új témát!