Idézetek

In dreams and in love there are no impossibilities.
Az álmokban és a szerelemben nincs lehetetlen.


When you cease to dream, you cease to live.
Ha megszűnsz álmodni, megszűnsz élni.

○ Friendship often ends in love; but love in friendship – never.
● A barátság gyakran végződik szerelemmel; de a szerelem barátsággal - soha.


○ Love builds bridges where there are none.
● A szeretet hidakat épít oda, ahol sosem voltak.


○ Love can sometimes be magic. But magic can sometimes…just be an illusion.
● A szerelem néha varázslat. De a varázslat néha... csak illúzió.

"A férfiaknál a tetteik beszélnek maguk helyett. Ha fáj valami, nem akarnak másoknak is gondot okozni vele. Nem akarják, hogy aggódj, ezért hallgatnak. Viszont, ha mégis nyafogni kezdenének, hallgasd meg, és tedd helyre őket!"

"A tökéletlenség szép, az őrület zsenialitás, és még mindig jobb nevetségesnek lenni, mint halál unalmasnak."

"Nem akartam én beléd szeretni, feltételezem, hogy te sem határoztad el előre. De amikor találkoztunk, világos volt, hogy egyikünk sem ura annak, ami velünk történik. Egymásba szerettünk, annak ellenére, hogy sok mindenben különböztünk, és ezzel valami rendkívüli, gyönyörű dolog vette kezdetét. Velem egyetlenegyszer történt ilyesmi, ezért van az, hogy minden együtt töltött perc oly mélyen az emlékezetembe vésődött. Soha nem felejtem el egyetlen percét sem."

"A JÓ BARÁTOK OLYANOK MINT A CSILLAGOK NEM MINDIG LÁTOD ŐKET DE TUDOD HOGY VANNAK"

SOK KEDVENC VAN NEKEM SZEMÉLYSZERINT..

NAGYON JÓK! .DD

Pont kerestem ilyen idézeteket.
Nagyon nagyon szépen köszönöm nektek.

„Ő a másik szem, mely átlát a felhőkön, a másik fül, mely a szél zúgásán is áthall. Egy kis rész belőlem, mely a tengerig elér. Ahogy a lábnál pihen, amint a legkisebb mosolyomra is farkcsóválással válaszol, s a fájdalmas pillantás, ha nélküle indulok el, ezerszer elmondta már hogy egyedül értem él. Amikor rossz vagyok, könnyen megbocsát. Amikor mérges va-gyok, addig mókázik, míg meg nem nevettet. Ha bolond vagyok, nem neheztel érte. Amikor elégedett vagyok, ő büszke magára. Nélküle nem lennék önmagam. Vele erőm teljében va-gyok. Ő maga a hűség. Általa tanultam meg, mi az az odaadás. Általa ismertem meg a titkos nyugalmat és békességet. Megtanított figyelni olyan dolgokra, amelyeket korábban észre sem vettem. Amikor térdemre teszi fejét, elmúlnak az emberi fájdalmaim. Ha mellettem van, megvéd a sötétségtől és a világ más, ismeretlen dolgaitól. Megígérte, hogy várni fog rám... - akárhol, ha szükségem lesz rá. És én tudom, hogy szükségem lesz - ahogy mindig is volt. Ő az én kutyám.” Gene Hill

Ez is egy szomorú történet

Boy: Szijja drága!..
Girl:Szijja
Boy:Hiányoztál ma suliból.Hol voltál?
Girl:Bocsi.El kellett mennem dokihoz.
Boy:Oh..miért?
Girl:Nincs semmi..csak egy rutin vizsgálat.
Boy:Ok.
Girl:Elvesztettünk valamit?
Boy:Nem.Csak valami jegyzetet.
Girl:Ok.
Boy:Yeah.
Girl:Van egy kérdésem..
Boy:Mond!
Girl:Mennyire szeretsz??
Boy:Tudod hogy szeretlek, szivem!
Girl:Yeah.
Boy:Miért?Történt valami?
Girl:Nem.Nem történt semmi.
Boy:Oké.
Girl:Mennyire érdekellek?
Boy:Akár meg is halnék érted.
Girl:Télleg?
Boy:Igen szerelmem.De történt valami?
Girl:Nem.Jól vagyok.
Boy:Oké.Remélem.
Girl:Télleg meghalnál értem?
Boy:Meg is lőnném magam érted.
Girl:Télleg?
Boy:Igen szivem.Na..történt valami?
Girl:JÓL VAGYOK!!
Girl:Mennem kell.Holnap találkozunk.
Boy:Oké.Szija.Szeretlek!
Girl:Szeretlek!

^^Következő nap suliban...

Boy:Nem láttad ma abarátnőmet?
Mate:Nem.
Boy:Oh..
Mate:De tegnap volt itt.Nem?
Boy:Igen.Tudom.
Mate:Na és még mizu?
Boy:Megyek órára.
Mate:Később találkozunk.

^^Azon az este:
~ring~
~ring~

Girl:Alo?
Boy:Miért nem voltál ma suliba?
Girl:Picit rosszul éreztem magam.
Boy:Most jól vagy?
Girl:Mennem kell...anya beszélni akar telefonon.
Boy:Megvárom.
Girl:Sokáig fog tartani..inkább visszahívlak később.
Boy:Oké.Szeretlek!
Girl:Én úgy érzem szakítanunk kell.
Boy: MI?? MIÉRT??
Girl:Szeretlek!
~clik~(lerakja a telefont)

A lány 3 hétig nem megy suliba és a telefont sem veszi fel.

Boy:Sya.Mizu?
Mate:Semmi.Beszéltél még a volt barátnőddel?
Boy:Nem.
Mate:Tehát akkor nem tudsz róla.
Boy:Miről nem tudok??
Mate:Azt hiszem elkéne mondanom, hogy mi történt.
Boy:Haver...mi történt?
Mate: Hívd ezt a számot : 433-555-3468

A fiú órák után fölhívja ezt a számot.

~ring~
~ring~

Voice:Jó napot.Ez itt a korház.
Boy:Tessék?Rossz a szám.A barátnőmet keresem.
Voice:Mi a neve?

A fiú leadja az adatokat.

Voice:Igen.Ő az egyik betegünnk.
Boy:Mi a franc? Mi történt?
Voice:Az ő szobája a 466-os.
Boy:De mi történt?
Voice:Inkább jöjjön be a korházba.
Boy:VÁRJ!!! NEE!!


A fiú bemegy a korházba.466-os szoba..a lány ágyhozkötve..
Boy:Jól vagy?
Girl:..
Boy:Szerelmem, kérlek mondj valamit.
Girl:Én..
Boy:Igen??
Girl:Rákos vagyok.Csak a gépek tartanak életben.Ma este lekapcsolják a gépeket.
Boy:Mi a franc?Miért?Miért nem mondtál semmit?
Girl:Nem akartam hogy szenvedj.
Boy:De én szeretlek...(sír)
Girl:Én is szeretlek.Ne légy szomorú.Én mindig ott leszek melletted.
Nurse:A látógatási idő lejárt.

A fiú elmegy, a lányt lekapcsolják a gépekről..és meghal.

^^Következő nap:

Megtalálták a fiút meglőve és mellette egy papír..

A papíron:
Meglőttem magam érte.♥

รzﻉяﻉтℓﻉқ

"Egyszer fel kell ébredned az álmaidból. Mert az álmok, melyekből nem ébredsz fel, szomorúvá válnak."

"Annyira féltem, hogy az érintései csak tovább mélyítik a sebeimet. De amikor vele voltam, a fájdalom egy csapásra elmúlt. Mintha csak gyengéden átölelt volna a szívével. Vele boldognak éreztem magam."

"Nem tudjuk kimondani. Szerelmes vagyok, nem eszem, nem alszom, elvarázsolt állapotban élek, szárnyalok a boldogságtól, öngyilkos akarok lenni, megszépülök, lefogyok, olyan vagyok, mint egy őrült - s azt mondom a kedvesemnek: "Szeretlek!" ... Mi ez?! ... Mi az, hogy "szeretlek"? Hol van ez a szó, ahhoz képest, amit élek? Sehol! Méltatlan a valósághoz! ... Nem kellett volna kimondani! Nem kevesebbet mondtam vele, hanem valami egészen mást! Semmit. Azt kellett volna mondani, hogy őrült vagyok, benned akarok élni, fáj, ha nem látlak, félek tőled, egyszerre vagyok kétségbeesett, alázatos, hatalmas, rémült, boldog, nyomorult... A sejtjeim szomjaznak rád... Azonnal meg akarok halni, és örökké akarok élni veled!... De hol jön ehhez a szó, hogy "szeretlek"?!... Ami a lélekben egy egész világ, az kimondva egy kopott, értéktelen jel. És ez minden nagy élményünkkel így van. Elmondhatatlanok."

"Ha megpróbálok előretörni, beleütközök valaki másba és mindig elvesztem az erőm, de szembenézek vele és továbbmegyek, ha ez azt jelenti, hogy láthatlak téged."

"Tényleg azt hiszed, hogy birtokolnom kell téged ahhoz, hogy szerethesselek? Vagy azt hiszed, elveszíthetlek, ha holnaptól nem szeretsz? A szerelem nem attól él, hogy viszonozzák, mint ahogy a szeretet sem. (...) Ettől én még ugyanúgy foglak szeretni, mert az érzéseim alapja nem a te hajlandóságodból táplálkozik, hanem magából a szeretetből és a felismerésből."

ez is egy szomorú történet:

"Másfél éve hogy szerették egymást. Egy este a fiú ezt mondta: -Sajnálom de a mi szerelmünk eddig tartott! A lány szeme könnyes lett, megkérdezte: -De miért? A lány odalépett a lemezjátszóhoz s feltette a számot ami őket összehozta: Mond ugye csak álom volt az egész! A fiú odalépet a lányhoz s hátulról átölelte. csak ennyit mondott: -Így kellett történnie! Reggel a búcsúcsók után elváltak egymástól! Pár hónap múlva a lány elment a barátnőjével a városba az egyik vendéglőbe. Leültek az egyik asztalhoz és rendeltek. A barátnője meglökte: -Nézd ki jön be az ajtón! A lány odanézett. A fiú volt az a barátnőjével. A velük szemközti asztalhoz ültek. Némán köszöntek egymásnak. A fiú odament a zenekarhoz és azt mondta: -kérem lejátszanák azt a számot hogy: Mond ugye csak álom volt az egész! A zenekar játszani kezdett s a lány elsírta magát! A fiúhoz a felesége így szolt: -Nézd a szemközti asztalnál az a lány sír. Szerinted miért??? A fiú mondani akart valamit de nem tudott megszólalni a fájdalomtól. Később megnyugodott s így szolt: -Talán ez a dal mi összehozta s talán ennél a számnál váltak el a szerelmével. -De téged mi lelt drágám? -semmi csak fáj a fejem. -Mond mi lett azzal a lánnyal akivel elöttem jártál és miattam hagytad el?! -Azóta nem láttam. A lány meglátta a fiú feleségén a karikagyűrűt s már mindent értett. A barátnője kérdezte: -Mi bajod? -Semmi majd kint elmondom. A lány az ajtóból visszanézett a szeme találkozott a fiúéval. Kint azt mondta: -Soha többé nem akarom látni!! Soha többé!! Otthon elégette a fiú leveleit. Ráborult az ágyra s a fiú fényképét nézve sírt. Pár hónap múlva újra találkoztak. A fiú részeg volt, odalépett a lányhoz s így szolt: -Fiam született! A lány így szolt: -Gratulálok! Mellettük egy fiatal házaspár kezükben magnó. Ez a dal hallatszott: Mondd ugye csak álom volt az egész!!! Aztán megjelent a fiú felesége a babakocsival. A lány kitépte magát a fiú kezéből és elrohant. A fiú könnyes szemmel nézett utána, de már csak a fékcsikorgást halotta. A lány azonnal meghalt. A fiú könnyes szemmel nézte végig a temetést. Ő maradt utoljára a sírnál. A fájdalomtól elszakadt szível ment haza. Otthon a felesége a kisgyerekkel foglalkozott. Ő a szobába ment s magára zárta az ajtót. A lány képét nézte leveleit olvasta, a lemezjátszóra feltette a ma már legismertebb dalt: MONDD UGYE CSAK ÁLOM VOLT AZ EGÉSZ!!!"

'A barátok kemények tudnak lenni veled. Lehet, hogy többet várnak tőled, mint az idegenek. Az idegenek leginkább úgy látnak, ahogy szeretnéd, hogy lássanak, de a barátaid nem csaphatod be. Ez teszi őket baráttá.'

~Kicsi gyerekként soha nem értettem, mi a jó az óriáskerekekben. Lassúak és magasra mennek, ennyi. Egy kör után eluntam, elég volt belőle. Sokkal jobban érdekeltek a hullámvasutak, az óriás csúszdák és a többi izgalmas dolog. De azt hiszem, most már talán értem: az óriáskerekek arra valók, hogy szép lassan átússzunk az égen azzal, akit szeretünk.

~A nők nem szeretik sem a bólogató kiskutyákat, sem az ordítozó majmokat. A nők azt szeretik, ha csendben lépked mellettük a Tigris.

~Amikor a kutyád a szemedbe néz, látod benne azt a sok szeretetet amit emberben soha nem láthatsz meg.


~Egy kutyának nem kell se luxusautó, se hatalmas ház, se drága ruhák. Beéri egy útszélen talált bottal. Lehetsz gazdag vagy szegény, buta vagy okos, agyafúrt vagy tökkelütött, a kutyádnak mindegy. Õ csak szeretetet kér és ad. Hány emberről mondhatod ezt el? Hány ember szeret feltétlen és olthatatlan szeretettel? Hány ember mellett érzed, hogy ami te vagy, az különleges?

I can be nice only 1 person a day. And today isn't your day.
Csak egy emberhez tudok kedves lenni naponta, és ez nem a te napod.

Ha elhiszed, hogy jobb lesz a holnap rá jössz majd az élet szép.
Nagyokat nevetsz, az égre nézel, ha akarod zöld lesz nem pedig kék.
Matek nem kell a képlet egyszerű. Rajtad múlik minden.
Tedd meg! Lépj már!

Nézz csak ide, látom, hogy mosolyogsz, a játszótér, a pad az erdőben, csak fekszünk az ágyon, és érzem, hogy mocorogsz mellettem.

Szorít a torkom, nehezen lélegzem
tudtam, hogy elfogsz menni, valahogy éreztem
más voltál képeken,
mikor csak mellettem szuszogtál és néztelek
ez a valóság mondd, vagy csak képzelet?
érted az óceánt is kettészelem
kettészelem...
minek bókolsz, hogyha elmész holnap
minek szólsz, hisz az amit mondasz,
azt nem érzed jónak
te is menj, hisz sok lány el menekül
de mért nem karolsz át, ha tudod, hogy félsz egyedül,
ha tudod min mész keresztül

Szeretlek, megőrülök de nem fogod fel soha már nélküled kínok száza álmatlan éjszakák sora vár, most úgy megyek el hogy az életemben nem marad több vigasz, mert tudom ha valaha meghallod a neve azt kérdezed: Ki az?

Szeretlek, tudd meg, hiába titkolom,
A lakat zárva, de a kulcsát itt hagyom.

Gyere, ülj ide mellém, hadd súgjak valamit!
A kapocs közöttünk, mi kettőnket alakít.
Nem kell más, nem érdekel senki,
Tőlem téged senki nem tud elvenni.
Hogy veled maradok-e? Tudod a választ...
Amíg csak élek, mindig nyújtom a támaszt.
Itt vagy mellettem, más nem számít,
Lelkem egy szikla, de szemed meglágyít.
Ha elmennél, nem lenne értelme
Folytatni, többé nem kelnék életre!

Ha rám gondolsz,
Ha megcsókolsz,
Ha megbántasz,
Mosolyoddal kárpótolsz.
Ha nincs tovább,
Ha nincs már több,
Egy lap őrzi emlékül,
Mit is rejt a könny.

Egy könny egy könyvbe zárva,
Mint a rab, ki nem szabad, de jóra várva száll.
Nem kell tanár a szív nyelvén,
Ért, aki érez, én miért ne tenném?

Tudom, már elmúlt, vége a szépnek,
Szépen, lassan eltűnnek a képek,
Sebeim maradnak, nyitva a világnak,
Példát mutatva, gátat szabva a hibáknak.

Az ég felé nézek, kérdem, mit tegyek?
Valóság vagy álom ez, de fel nem ébredek.
Örökké valóságnak tűnik minden pillanat,
Mikor kósza emlékeim közt hallom mézédes hangodat.

Nem kértem életet, nem kértem bánatot, sem szenvedést,
De kaptam eleget, hidd el, mellé félelmet meg rettegést.
Most itt állok, a szellő fúj fülembe síró dallamot,
A könnyek porba hullnak, én meg magányosan ballagok.

Ami a legjobban fáj, azt sohasem érted. Csak állsz, tehetetlenül a romok fölött, ami megmaradt az álmokból, és nem érted. Nem érted, miért fáj ennyire. Most szakadj meg szív, mosd el véreddel a fájdalmat! Igen, hisz itt már csak a vér, és a könnyek segíthetnek..! És amikor végre megfordulsz, hogy elfelejtsd a törmeléket és a rengeteg port, valami mindig visszahúz. Mintha éreznéd, miközben összeomlasz, hogy ezen a halott helyen még itt a béke, még itt rejtezik, csak meg kell találni, fel kell kutatni...! Reménykedve állnál neki, hogy összeszedd magad, hogy megtaláld az igazit... az egyetlen igazi lelki megnyugvást, ami vigaszt ad. Aztán megtalálod az összetört álmaid alatt a kettérepedt boldogságod eltört. Benned is eltört vele valami. És akkor sírni kezdesz. Nem érted, miért hull a könnyed, nem érted, miért...

"A szerelem olyan akár a szél: nem láthatod, de érzed."
"A Walk to Remember" c. filmből van.

Lány: - Mit csinálsz?
Fiú: - Játszom.
Lány: - Mivel játszol?
Fiú: - A szíveddel.

"Abban a hétfői mosolyban benne volt egy keddi levél,egy szerdai csók,egy csütörtöki "rólad álmodom",egy pénteki vágyakozás - és egy soha napi beteljesülés."
"Édes, nincs semmi baj, nem törted össze a szívem... azzal a pár szóval csupán az életemet romboltad szét..."


"Azt mondtad,sosem akarsz engem szomorúnak látni... ez azt jelenti,hogy mindig becsuktad a szemed,akárhányszor sírtam?"

"Reggel a hideg,párás ködben álltam egy kopasz fa alatt, és merengtem a csendben... Gondolataim együtt gomolyogtak leheletemmel,könnyeim összefolytak néhány magányos esőcseppel... Annyira vágytam ott utánad... Úgy éreztem, megöl ez a mérhetetlen bánat... Sose gondoltam, hogy ez ennyire fájhat."

- Örülök,hogy te mindig ilyen vidám vagy.
- Így látod?
- Így.
- És azt szereted,ha ilyen vagyok?
- Azt.
- Akkor örülök,hogy nem ismersz teljesen...


"Nem tehetek róla,sose ment a színlelés,adom magam mindig,ez olyan,mint a szívverés..."


"Szép nem vagyok,de kedves tudok lenni,remélem,e képről nem fogsz feledni! Ránézel a képre,s én visszanézek rád,szeretnék emlék maradni egy életen át...

[bocsi hogy ilyen depisek,de ilyen a hangulatom]

Lányból vagyok, így hajlamos vagyok eltúlozni dolgokat, vagy éppen alábecsülni őket. Szinte mindent túlreagálok, a bolhából is elefántot csinálok.. hisztizek a semmiért, álomvilágban élek. De amikor azt mondom: szeretlek, az sosem hazugság.

Csak az tud élni, ki mindig nevet,
Kiből kicsordul minden szeretet.
Kinek lelke élettől vidám,
Ki himnuszt zeng az ég hajnalán.
Ki minden könnyből virágot szakaszt,
Minden sziklából szivárványt fakaszt.
Az élet útján győztesen robog,
Csak az tud élni, KI MINDIG MOSOLYOG!