Idézet (Grace Benning @ 2011.05.06. 10:54)
Tudom, hogy ez az élet velejárója, csak én egész kamasz koromtól kezdve egy földre tévedt istenségnek gondoltam Seant, aki legfőképpen nem öregszik. Aztán ahogy én is öregszem, észreveszem rajta is a változásokat. Főleg az utóbbi 3 évben. Előtte szinte kortalan volt, szöszkén, felhőtlenül vigyorgott a kamerába és volt Odysseus, meg egyéb vonzó tényezők. Most már kevésbé istenszerű, egyre inkább emberi, esendő és bizony ő felette is eltelik az idő. Valami hasonló érzés ez, mint amikor észrevettem a nagypapámon, hogy már nem az a magas, fekete hajú, erős dalia, aki mindig a karján cipelt, hanem bizony megmákosodott a haja, meghajlott a háta, korántsem olyan erős és a legkevésbé sem dalia. Ilyenkor az embernek összeszorul kicsit a szíve, mert észrevenni valakin, akit szeretsz, az öregség első jeleit elég megindító dolog...
Tudom szivem, tudom