Nyelvek, nyelvcsaládok - Kérdések és válaszok

A jó öreg rómaiak a hódításaik során sok helyre eljutottak, és hosszú ideig maradtak, valamennyire keveredtek is a helyiekkel, valószínû, hogy hatottak egymásra - tehát ezeknek a nyelveknek az alapjai, ezek a változatok már a birodalom fennállása alatt kifejlõdtek. Amolyan helyi nyelvjárásként?

Megpróbáltam lefordítani a mondatot, érdekes: A gazdád lánya minden éjjel megpróbál készíteni egy könyvet teli tíz fejû szobrokkal. (hö? most én vagyok hülye? )
Közben megtaláltam portugálul is. A filha de teu dono tenta cada noite fazer um livro pleno de estátuas com dez cabeças. - Attól tartok, a cabeza karakterét nem fogja elviselni a fórum.
Érdekes ez az átmenet, a domini tui-ból de tu dueno lett (képzeld ide a ny-t), persze a tuyo még használatos, és az illa névelõ milyen hamar kialakult a népi latinyban.

Errõl a Nebrija-féle nyelvtanról (mellesleg kissé arabos a neve) hallottam már. Kíváncsi vagyok, hogy az összefoglalás mennyire járult hozzá ahhoz, hogy a következõ évszázadokban fellendült az irodalom és a nyelvészet.

Brrrr, a Méjico engem nagyon irritált, amikor tanultam róla, éljen México.

Nahát, nahát, a hasta arab eredetû? Szépen meghonosodott. És elég sok al-lal kezdõd szó van, nézegetem a szótárban, nem egynek olyan a jelentése, amirõl el is tudom képzelni, hogy az arabok hozták be.

Köszönöm a részletes választ. Uccsó kérdés (egyelõre): spanyol szakot végeztél?

Nem, nem vagyok bölcsész, kizárólag hobbiból csinálom. Szívesen lettem volna az, de sajnos történelembõl és irodalomból tök hülye voltam mindig, így esélyem nem lett volna a bölcsészkaron. Maradtam a mûszakiaknál, de kikapcsolódásként sokat olvasok és foglalkozom nyelvekkel.

Pontosan... gondolj bele, hogy a spanyolok-olaszok-portugálok írásban még ma is jól megértik egymást (ezek a területek alkották a római birodalom magját), akkor 1500 évvel ezelõtt olyan mértékû különbségek lehettek csak, mint most két távolabbi magyar tájszólás között.

Néhány érdekesség...

1. Tudtátok-e, hogy az albán nyelv régebbi, mint a görög, és az indoeurópai alapnyelv egyenes ági leszármazottja?

Aki hallott már albánt, úgy hat, mintha mindenbõl lenne benne egy kicsi: angolból, olaszból, latinból, görögbõl, szlávból... nem véletlen, mivel a nyelv - köztes alapnyelv és közelebbi rokonok nélkül - az indoeurópai alapnyelv egyenes leszármazottja.

2. Számok feltételezett alakjai 1-tõl 10-ig az indoeurópai alapnyelven (zárójelben a nemzetközi átírás változatai):

oinosz (oinos), duwo, trejesz (treyes), kwetworesz (kwetwores/quetuores), penkwe (penque), szweksz (sweks/suex), septm, okto, newn (neun), dekm.

Nagyon jó kis beszélgetés alakult ki.
A latinból eredeztetett példamondat pedig fenomenális.
Most akkor latinul tanuljak és tudni foguk a többi nyelven is vagy elég a spanyol és tudok majd latinul?
Azért kérdezem, mert a latin tetszik, de nyelvtanáraim a spanyolt javasolták következõnek( német és angol után).

Most akkor melyiket tanuljam?

Bármelyik újlatin nyelvet ha megtanulod, alapszinten mindegyiket meg lehet érteni egy kis nyelvérzékkel. Egyedül a románt és a franciát nehezebb, mivel a szókincsben és hangtanban jobban eltávolodtak, de még felismerhetõ. Én csak spanyolul tanultam aktívan, a többi nyelvnél csak a különbségeket jegyeztem meg, "rámragadt" és egész jól elkommunikálok az olaszokkal, portugálokkal, sõt, portugáloknak általában spanyolul írok, õk meg portugálul válaszolnak, de 90%-ban megértjük egymást. Az olaszok is megértik a spanyolt. Szóval én egyetértek a nyelvtanárod javaslatával, mert egyrészt a spanyol eléggé hasonlít a latinhoz és ezt olyanok állítják, akik mindkettõt tanulták, másrészt meg így sok mindent meg fogsz érteni a többi latin nyelvbõl.

Magát a latint viszont már nem annyira, mivel amit tanítanak, az a klasszikus latin, amit a római költõk használnak, és nem a beszélt latin, amire az újlatin nyelvek épülnek (már a római korban nem értette meg a latinul beszélõ nép a költõket)...

Spanyolul tanulj, mert az élõ nyelv. Egyetértek Zolival, én is tanultam spanyolul (hogy mennyire tudok, azt inkább fedje jótékony homály), és az olasz és portugál szövegekbõl is megértek sok mindent.
A latint inkább hobbiként válaszd (úgy még élvezetes is), mert azzal nem sokat tudsz kezdeni. Az egyetem elsõ évében kötelezõ volt a latin, de csak a jogi szaknyelvet - elég pocsék egy nyelvet a nulláról kezdeni úgy, hogy csak a szaknyelvre koncentrálnak. Viszont akkortájt kezdtem a spanyolt, és jó volt felfedezni, miképp fedi egymást a kettõ.

Másrészt, az angol után a második világnyelv... vagy angolul, vagy spanyolul szinte a világon mindenki tud, és már az angol anyanyelvû amerikaiak is azt tanulják második nyelvként.

Köszönöm a tanácsokat.
Akkor a spanyol lesz a nyerõ.
Már csak az a kérdés maradt hogyan kezdjek bele.
A német és angol gyerekkorom óta ivodik belém változó intenzitással, de ez megfoghatatlannak tünik kezdéskor.

Ha már tanultál indoeurópai nyelvet, az angol és a német is az, akkor annyira nehéz nem lesz, de a spanyol azért más, mivel ott keményen ragozni kell (fõleg az igéket), plusz szabad a szórend, és - szerintem - nem könnyû megtanulni, viszont ha egyszer megérted a lényegét, a továbbiakban könnyû lesz átlátni. Az a jó a spanyolban, hogy logikus és követhetõ, szóval ha valamihez hasonlítani kell, akkor inkább a mi felfogásunkhoz áll sokkal közelebb, mintsem a germán nyelvek szerkezetéhez...

Erre egy nagyon egyszerû példa a "Neked mondom." mondat:

angol: I say it to you.
spanyol: Te digo.

A kezdõ lépésekben én tudok segíteni... személyes névmások és esetei, létigék ragozása, igeidõk, stb.

Számomra a nyelvtanulás kezdeti idõszaka szokott a leggyömülcsözõbb lenni, olyankor mint a szivacs, úgy fogadja be az agyam az infókat. Minden egyes lépés hatalmasnak tûnik. Késúbb jön csak el a probléma, amikor már a finomságokat kell tanulni, mert a legtöbb nyelvtankönyvbbõl hiányoznak azok a dolgok, amiket a nyelvszakokon megtanítanak, a miért-ek, és társai. Ilyenkor történik meg az, hogy nem foglalkozom egy évig a nyelvvel, és lenullázódik. Legalábbis úgy tûnik, aztán késõbb kiderül, hogy sok dolog megragadt.
Bár a németbõl csak a szovjet megszállási övezetekre emlékszem, öt éve érettségiztem belõle, azóta elõ sem vettem.

Köszönettel fogadok minden segítséget, hogy temérdek szabad idõmet értelmesen eltölthessem.
Könyvek, hanganyagok, szótárak és a többi kellék mind szükséges.
Na de melyik?
Kérlek adjatok tanácsot.

Sajnos igazán jó spanyol nyelvkönyv, ami magyar kiadás, nincs. De ha rám hallgatsz, a "Király Rudolf - Tanuljunk könnyen, gyorsan spanyolul" c. könyvet tudom neked ajánlani, igaz, hogy már elég régi kiadás, de õ nagyon jókat ír.

A probléma az, hogy a RAE (Spanyol Királyi Nyelvi Akadémia) folyamatosan ápolja a nyelvet és újítja a szabályokat, ezt viszont a magyar nyelvkönyvek nem követték, ezért tele vannak hülyeségekkel. A két "kedvencem" már az elején jelentkezik: az ábécében "ku"-nak írják át a q betû nevét, amikor soha az életben nem írták a spanyolok k-val, mindig is cu volt (mivel a k-t csak néhány idegen szóban használják), nem tudom, hogy honnan a fenébõl vették ezt a magyar nyelvkönyvírók. A másik ilyen "kedvenc", amikor a dupla rr-et külön beleteszik az ábécébe betûként, amikor az nem külön betû... igaz, hogy az egyetlen hosszú mássalhangzó, ami gyakrabban elõfordul, de attól még nem külön betû az ábécében.

Ezen kívül érdemes megrendelned a RAE — Diccionario de la Lengua Española (Spanyol Értelmezõ Szótár) kiadványt, a Speedup Kft. 14.000 Ft-ért behozza (mert sajnos nálunk nem kapható), igaz, a neten is fent van, de gondolom kényelmesebb a polcról levenni, mert a neten a keresési felülete az valami borzadály, ráadásul valamikor be sem jön az oldal. Ha érdekel, megadom a részleteket.

Néhány hasznos link:

http://www.mdcthalia.com/?action=category&...ory=014&lang=hu
(Ez egy kis spanyol nyelvlecke, az ábécétõl az alapszintû társalgásig, +nyelvtan és igeragozás, az oldalunkról)

http://buscon.rae.es/draeI
(Ez a RAE online spanyol értelmezõ szótár, amirõl beszéltem)

Köszi a sok infot, még feldolgozás alatt van.
Az elsõnek említett könyv Király Rudolftól kezdésnek remélem jó lesz.
Késõbb érdemes elgondolkodni a RAE könyv megvételén. Elég drága egyenlõre egy bizonytalan kezdethez, de a részletek érdekelnek. Mit tartalmaz a könyv?
Netet nem használok otthon, csak munkahelyen vagyok ilyen szerencsétlen helyzetben, hogy kell.

A Spanyol Akadémia által kiadott hivatalos értelmezõ szótár 2 kötetben, gyakorlatilag mindennek az alapja. Ha valami abban benne van, akkor az létezõ szó. Ezen kívül a 2. kötet végén benne van az összes igetípus ragozási modellje. A szócikkek még etimológiát és nyelvtani utalásokat is tartalmaznak.

Bõvebb információt itt találsz, a hivatalos kiadó oldalán.

Néhány szép spanyol mondat, hogy kedvet kapj a kezdéshez:

El castellano es una lengua hermosa, sólo las primeras clases son difíciles.
(A spanyol egy szép nyelv, csak az elsõ órák nehezek.)

Si hubieses estudiado suficiente, no habrías recibido mala nota.
(Ha tanultál volna eleget, nem kaptál volna rossz jegyet.)

Quienquiera que sea, se arrepentirá.
(Akárki is legyen az, meg fogja bánni.)

Köszi a linket, de a számokon és pár magyar szavon kivül (ha, se) semmit nem értettem.
Akkor ez most spanyolul magyaráz végig?

Lehet megveszem magamnak karácsonyra.
Na de hogyan? z említett Kft oldalán nem találtam, az online shop nevû német oldal pedig nem szállíthatónak írja.

Igen, ez spanyolul magyarázza a szavakat. Írj az info@speedup.hu címre, add meg nekik az általam leírt linket, hogy ezt a kiadványt szeretnéd és beszerzik. Mindent beszereznek, akárhonnan, ha van ISBN száma. (Én is tõlük rendeltem.)

Egy kis segítség:
2 volúmenes = 2 kötet
artículos = szócikkek száma
acepciones = jelentések száma
remisiones = utalások száma

Gondolkodóba estem és elvonultam hétvégére.
Mindenkinek jó hétvégét.
A spanyol mondatokat pedig megtanulom

Neked is jó hétvégét! (Spanyolul: A ti también buen fin de semana!)