miregondoltokmost?

Én is ezeket találtam meg a manikűrös topik a harmadik ami még meg maradt.

ahj, pedig a két ruhás volt a kedvencem. ezt most miért kellett?

Én sem értem hogy miért kellett letörölni én személy szerint nagyon szerettem

az a fura, hogy ezt a hármat hagyták meg. pedig szerintem a ruhás, a hordanád meg a cipős volt a három legfelkapottabb...

Szerintem is, nekem a ruhás volt a kedvencem. Nem tudom miért törölték le őket. Pedig tényleg elég felkapottak voltak.

A topikokat én sem találom. Lehet a moderátorok véletlen törölték... (vagy lepontozták a képeiket [értsétek a viccet, nem volt komoly] {Csak mielőtt le lennék szólva }

Néhány felhasználónak:
Kedves okoskák! Kérdezem én, megesett már veletek, hogy volt egy olyan kijelentésetek, olyan poénotok, amit a többiek nem értékeltek, és emiatt cikiztek benneteket? Volt már olyan, hogy 4-5 fő, kis csoportban nektek estek, és minden szavatokba belekötöttek? Nem?
Akkor kicsit gondolkozzanak már el azok a felhasználók, hogy mit művelnek, akik azt kritizálják és azon röhögnek, hogy másnak mi a humorküszöbe, vagy éppen mint tart felháborítónak a ami világban. Esküszöm, én érzem már magamat rosszul, amikor látom, hogy már másodjára több ember is kis híján nekiesik valakinek, mert éppen van egy kijelentése, ami neki nem tetszik. Basszus, legyen inkább valakinek a 69 a humoros, minthogy belökjön valami szadista, rasszizmussal vagy terrorizmussal szóló poént, és a legkisebb gondotok az legyen, hogy valaki 16 éves, nemi életet élő embert kiborítónak tart.
Azért komolyan, a való életben nektek hogy esne, ha többen közröhejt csinálnának belőletek? Lehet, hogy a két delikvens fiatal még, lehet, hogy éretlen, de tényleg, legyen ez a két legnagyobb problémájuk.
Egyszerűen úgy érzem, ezt muszáj most leírnom, mert már mint említettem, én érzem magam rosszul, amíg a ti "hozzászólásaitokat" olvasgatom. Velem bántak már így, ettől kisebb dolgok miatt is, tudjátok ti ez milyen érzés? Amikor kiközösítenek, többen röhögnek rajtad? Látom, valahogy nem jön át. Az is elképzelhető, hogy a két illetőt nem hatja meg és annyira nem érdekli őket, engem viszont rohadtul bosszant, hogy a sok okos, aki kiselőadást tart másnak a megfelelő poénforrásról, meg a nemi élet megkezdéséről, bele se gondol, hogy ez kezdi megütni az internetes zaklatás küszöbét. A másik, hogy nagyjából még jobban leírják magukat ezzel, mint a másik két kijelentéssel.

Ezt pedig soha nem tudtam tűrni. A kiközösítést, a közröhejjé tevést, az idióta csordaszellemet.
Még mindig embertársak vagytok, akármennyire is az interneten, tisztelettel lehet bánni egymással.
Befejeztem az erkölcsi szónoklatot, talán több értelme volt ennek, mint a sok észosztásnak meg kifigurázásnak, ami az elmúlt időben ment (tisztelet a kivételnek, és az itt lévő rendes, normális felhasználóknak, akik nem szálltak bele a "buliba").

Csatlakozom akkor, én is szeretném az előbbivel kapcsolatban leírni a tapasztalataim. Valakinek tetszeni fog, valakinek nem, igazából nem is érdekel, mert ez is csak egy vélemény a sok közül, és ha nem értetek egyet, félre lehet rakni, hogy egyes kapcsolatok hibáitól eltekintsünk.
Ugye tavaly volt az a rengeteg veszekedés. Eléggé főkolomposnak érzem magam bennük. Akkoriban Beylával csináltuk ugyan ezt.
Olyan undorító dolgokat vágtam a fejéhez, és olyan hányás dolgokat mondtunk egymásnak, hogy nagyon rosszul érzem magam miatta. Aztán ugye jött habibi, és úgymond beszólt nekem. Kibszott rosszul esett, mert tudtam a lelkem mélyén, hogy talán igaza van. Utáltam magam, az egom lépcsőfokokat mászott lentebb. Mindkettejük felé kezdtem azután nyitni és két nagyon értékes emberre leltem. Beylát hasonlóan megviselte. Mindkettőnk személyisége elkezdett változni. Hatalmas dicsőségnek tudhatom be, hogy pár szelíd szóval elértem azt, hogy az előbb említett személy transzneműeket szidó múltja eltűnt, amit egy nekem szánt kisregényes levele bizonyít. Sokszor elolvastam, a könnyem is kicsordult rajta. Érdekes, hogy ilyen szépet még én sem igazán tudtam volna írni, aki maga is "b uzi".
Mint az itt lévő társaság nagy része. Sokan queerek vagyunk itt, bizonyára velem az élen. A bántást, megvetést, diszkriminációt szinte napi szinten kapjuk, hacsak el nem rejtőzünk.
Amikor közös birkacsordaként megvetettük B.-t és most ahogy ti megvetitek ezt az időnként idetévedő pár fiatalt, konkrétan ugyan az, mint amit velünk tesznek. Senkinek sem ártanak, mégis odamentek jópáran leb*szni őket. Tudjátok, "élni, és élni hagyni". Ha ő nem bánt téged, vagy olyanokat, akik magukért képtelenek kiállni, nektek sincs jogotok őket. Hol itt a hitelesség? Nem rég jöttem rá, de az elfogadást nem csak abban a témában kell terjesztenünk, amiben jómagunk is benne vagyunk, ellenben sosem lesz hiteles a mondanivalónk.
Ez mind, amit szerettem volna leírni. Ettől függetlenül ugyan úgy kedvellek titeket, mert egyes ilyen dolgok felett bőven el lehet tekinteni. Lehet azt mondani, hogy jöttem s*gget nyalni, de teszek rá. Ez az internet, nem a valóság, csak betűk és kódok. Innentől tényleg magasról ejtek rá. Béke van!

Mióta hanyatlásnak indult a sorozat, egy részt se láttam a Vámpírnaplókból (az ötödik évaddal még kínlódtam egy darabig, de Damon halálánál végleg feladtam), most viszont láttam, hogy a Coolon megy, és elcsábultam.. és áá, egy részem, amelyikről azt hittem, már rég elhalt (= az elvetemült Damon-Elena fanatikus énem) valahonnan mélyről előtört, és most kicsit megint 12 évesnek érzem magam

Túléltem a rokkfesztivált. 3 nap, ezalatt 4 koncertet adtunk, ebből mind a négyen énekeltem, sz#rrácsíptek a szúnyogok (hálisten arra is allergiás vagyok, mermérisneb#sszamegtényleg) és a vicces az, hogy csak az utolsó nap rúgtam be, egy csak lányokból álló zenekarral. Fogadtak velem, hogy úgy sem iszom őket, az asztal alá, én pedig... Én meg belementem. Nos, el is vesztettem, amikor elővettek egy Unicum színű, Hubertus ízű és Hubi szagú pálinkát... Emellett egy kedves zenekar felhívott a színpadra énekelni, és annyira feltöltődtem energiával, hogy most éjt nappallá téve nyomom a Tacskóban az ipart. Ahol meg kiderült, hogy a fél teszkó ismeri anyumat, és most már engem is. (Ő azóta átment egy másik teszkóba dolgozni.)

Úristen, ezek a dolgok szerintem csak engem érdekelnek. :'D

Én először 2010-ben regisztráltam, de 3 éve töröltem azt a regisztrációmat, nem hiába, hiszen amikor rátaláltam az oldalra voltam kemény 12 éves, mondanom sem kell, én is flúdoltam meg írtam nagy hülyeségeket. Ezért nem is a legjobb ötlet fiatalon használni az internetet, mert annak nyoma van. Meg az az észrevételem, ha egy ember elkezdi a másikat oltani, akár itt, akár máshol a neten, a többi megy utána, mint a birka, hogy ne lógjanak ki a sorból véletlenül se...

Átwitchereztem a fél napot, és ha valahol elakadok, inkább megkérdezem öcsémet, minthogy szenvedjek, mert úgy ismeri a játékot, mintha benne élne.
ő: *a szoba másik felében van, esélye sincs látni a gépet, de fejből tudja az összes ház összes szobájának sarkát, hogy mi hol van*
én: na menjünk abba kibszott várba. úúú ott egy kecske *odafut* úúú itt több kecske is van *-* ja izé menjünk a dolgunkra

Jó, de azért az Assassin's Creednél anno én segítettem neki, szóval azért annyira nem vagyok elveszve, csak a kecskék cukik.

És az osztályunk csoportbeszélgetésébe olyan képeket raktak ki a táborról, hogy emiatt elgondolkoztam, hogy a szülinapomkor majd remélem nem lesz tele a falam olyan képekkel, ami még a nemlétező hírnevem is lerontja.xd

Néha kenura kajakra megkérdőjelezem a normalitásom...

Igazán briliáns, amikor a családban te vagy az egyetlen, akinek egészségügyi végzettsége van és legalább egy keveset ért a mindenféle bajokhoz. Apu beállít éjszaka fél háromkor a szobámba (zenét hallgatva Trónok harcát olvastam még akkortájt), hogy neki becsípődött az ideg az oldalában, csináljak vele valamit. Adtam neki két Cataflamot meg az utolsó ampulla Algopyrinemet (még jóhogy nem vettem be), kíváncsi vagyok, hogy használ e neki. Szegény nem igazán tud mozogni, úgyhogy mindent a közelébe raktam, hogy maximum csak a WC-re kelljen csak kimennie. Kihúztam a kukát az utcára egy szál bugyiban és pólóban (a szomszéd pont akkor indult dolgozni, hülyének is nézett), elmosogattam a tegnapi kajás, zsíros edényeket, mert zokogtam volna ha még jobban beleszárad a kaja maradék. Ma időpontom lenne az OTP-hez, de lesz*rom, nem érdekel, hisz még egy percet sem aludtam. Egy kib*szott nyilatkozat aláírása valami tök értelmetlen dologról, ráér holnapig. Viszont szerintem be kell másznom a városközponti patikába apunak fájdalomcsillapítóért, de először szerintem alszok egyet. Szóval reggel negyed hét elmúltával kívánok mindenkinek jó éjszakát!

Csak egy keveset idézek tőled, és a válaszom nem is konkrétan neked szól, hanem úgy általánosságban. Szerintem a legfőbb probléma az, hogy ti itt mindannyian túl sok személyes információt osztotok meg magatokról, nyilvánosan. Ugyanúgy, ahogy a "Mivel van ma tele a tököd?" topikban. Olyan dolgokat tudhat bárki rólatok, amit talán nem kellene így kiteregetni. És ezt most nem azért mondom, hogy bárkit is megsértsek, nekem tulajdonképpen mindegy, ki mennyire tárulkozik ki. Régebben nekem sem volt ezzel problémám, osztottam én is mindent agyba-főbe, itt is, meg fészbúkon is. Aztán összesodort az élet egy pszichopatával, és a netes kitárulkozásomnak köszönhetően nyitott könyv voltam előtte. Ebből a hibából én rengeteget tanultam. Azóta sem itt, sem másutt nem osztok meg magamról személyes információkat. Néha pár kép, hiszen fotózom, de az, hogy kivel mikor mit csinálok, van-e párom és a többi: tabu. A lelki folyamataim, érzéseim, problémáim meg pláne. Ami privát, azt privátban osztom meg azzal, akivel meg akarom osztani és nem mindenkivel. Ha úgy vesszük, ez a két kislány, akiket letámadtatok, még úgymond "okosabb" is, hiszen csak két vicces beszólásuk volt, illetve próbáltak valahogy beszállni ők is a társalgásba, de túlzottan nem tárulkoztak ki.
Ismétlem, méghozzá nyomatékosan, ezzel a hozzászólásommal senkit nem kívántam megsérteni, csak elmondtam, amit gondolok. Az ilyen duma topikokban általában egy idő után mindig elszabadult a pokol, pontosan ezért. Egyelőre ez egész rendezett, ezért is van még nyitva. Csak gondoljátok meg kétszer, mielőtt bármit is leírtok. Nem kell feleslegesen támadási felületet nyitni másoknak magatok felé.

Én már a sminkeset sem látom
Maradt a tetoválás (ami kb a legkevésbé népszerű volt) a frizura, meg a műköröm, ha minden igaz. But why??

Szépen megfogalmaztad, tetszik, amit írtál
Igazából igazság is van benne sok. Valahogy olvastam a soraidat, egyre jobban bevillant, hogy ez az internet, és mai világban óvatosnak kell lennünk, ha "biztonságot" akarunk.
Ha nem sikerül, a tanulópénzt bizony meg kell fizetni, de miközben olvastam a véleményedet, kicsit én is rájöttem, hogy kellene lennie egy határnak. Még ha nem is nekem szólt, vagy csak érintett vagyok benne, én mostantól erre tutira jobban oda fogok figyelni. Én a részemről köszönöm, rádöbbentett dolgokra

Ma én is Phaedrával álmodtam. Felmászott a padlásra valami könyvekért, véletlenül bezárta magát és én meg kétségbeesetten próbáltam kiszabadítani azzal, hogy egy seprűnyéllel betöröm a padlás ajtaját.

Egyébként nagyon szenvedek most amiatt, hogy anya a tudtomon kívül beíratott egy szerb nyelvi táborba, ami ráadásul Szerbia másik felében van és már most nincs kedvem ott lenni. Nagyjából csak fél nyári szünetemet fogja elvenni (a másik felét le kell majd dolgoznom), oké.

Állhatok neki, hogy kimagozzak 4 kg meggyet, bármilyen eszköz nélkül. Ráadásul, még a víz is elment, tehát holnap lila kézzel fogok járkálni. Éljen!

fáj a torkom, úgyhogy eszem egy kis jégkrémet