miregondoltokmost?

Előbb vagy utóbb jobb lesz. Bár nekem nincs tapasztalatom párkapcsolati ügyekben, viszont már tört össze a szívem. Mélabús voltam sokáig, aztán idővel észrevettem ,hogy már sokkal élettel telibb vagyok és már nem üt szíven úgy, mint anno.
Ha eltereled a figyelmed, lefoglalod magadat, akkor egy idő után jobb lesz. Csak idők kérdése. A lényeg, hogy maradj erős.

remegek az idegtől, még a képernyőmet is összetörtem erre konkrétan az összes baratnom leszar engem, elegem van már nagyon.

Miért hagytam abba a Skins nézését? Teljesen jó sorozat, nem is értem, hogy lehettem ekkora hülye.

Nem is értem, hogy Németországban miért kell még mindig bejárnunk a suliba, mikor az ég világon semmit sem csinálunk, csak nézünk magunk elé vagy filmet nézünk. Ma is rövidített óráink voltak, és szerintem teljesen felesleges volt fél hatkor felkelnem...

Ma végre erőt vettem magamon, és rendet raktam a szobámban lévő dohányzóasztalban, ami azért volt nagyon érdekes elfoglaltság, mert még kb 10 évvel ezelőtt kezdtek benne gyűlni a kacatok, és most, ahogy szelektáltam a cuccokat, olyan kincsekre akadtam, mint a 9 évesen összeállított Anakin Skywalker képeskönyvem, benne Anakin egész életútjával, illusztráltan (a 9 éves énem megfogalmazásában..). Igazi kincs. Csak azt sajnálom, hogy a Titanic - mappám elkallódott, az volt még hasonló értékű drágaság

Ma éjszaka aludtam körülbelül 3 órát, azt is 3 részletben. Hajnali 3-kor keltem, hogy beérjek 4 órára a munkába. Ott vagyok, hulla fáradtan de lelkesen, csinálom a dolgom, erre 4 és fél óra után benyögik, hogy mivel túl sok a diák, ezért a hajnali 4-es csapat hazamehet (kb. 10 fő). Egyszerre anyáztam, morogtam, dühöngtem magamban. Alapból nem vagyok egy spontán ember, nagyon rosszul viselem, hogyha az eltervezett dolgaimba valaki belekontárkodik. Az, hogy hajnali 4-re mentem dolgozni, alapjáraton szétkúrta a napom, mert zombiként sok mindenre nem vagyok képes... Ha ezt tudom, ezért az 5 óra munkáért fel nem keltem volna. Annyi pénzt nem fizetett, hogy megérje.

De legalább ma voltam a családdal a strandon, ami jól esett nagyon. Igaz, hogy én vagyok az az ember, akit ki sem lehet szedni a vízből addig, amíg uszonyai nem nőnek, de ma tök keveset voltam bent a vízben: annyira kimerült voltam, hogy egyfolytában fáztam és a medence szélének támaszkodva majd' elaludtam. Aztán az egy dolog, hogy a parton aludtam vagy 2 órát (Borzasztóan jól esett).

És még egy dolog: van a volt sulimban egy csoport, nagyon szerettem, én is tagja voltam. Ennek a csoportnak van két vezető tanára, akikről az egyik diák feltöltött egy übercuki egymás vállán alvós képet. Tudjátok, ez a tipikus mindenki tudja, hogy együtt vannak, csak senki nem beszél róla -nyílt titok Ez a kép vigyorgásra késztetett, amúgy is bírom a tökéletlen párosokat

Amíg kórházban voltam elkezdtem elölről darálni a CSI:NY-ot, és rádöbbentem, hogy egy csomó részre nem is emlékszem, így azt nézem. Valahogy a gyilkossági nyomozások (na vajon ki a tettes?) valamelyest képesek elterelni a figyelmemet. Általában az írás a gyógyír minden bánatomra, próbálkoztam is vele, de ez még túl friss... végül is épphogy huszonnégy órája történt még csak. Hullámzó a kedélyem. Néha úgy érzem, hogy beledöglök a fájdalomba és rosszul döntöttem, de akkor eszembe jut, hogy miért is emellett tettem le a voksomat, és rádöbbenek, hogy így kellett történnie. Tudom, szánalmas, hogy itt nyavalygok, de igazándiból nincs aki meghallgasson. Inkább ide írom nektek, mert a legtöbb ismerősöm sűrűn csak azért kérdezgeti, hogy jól vagyok e, mi történt, hogy alapanyagot kapjon egy szaftos pletykához. Tudjátok, a legtöbb ember inkább mások magánéletével foglalkozik a sajátja helyett. Nincs kedvem ahhoz, hogy a fél város rólunk pletykáljon. Ez is olyan undorító.

Nagyon nem érdemelték meg. Ronaldo meg egy hisztis primadonna, szánalmas, amit művel. Lehet jó focista, és tisztelem azt, hogy mennyit adakozik és segít az embereken, de akkora arca van és annyira öntelt és önimádó, hogy az valami gyomorforgató. Egy kevésbé nagy arcú Ronaldot sokkal több ember kedvelne.

Amúgy az meg egy vicc, hogy csoportharmadikként, egy valódi győztes meccsel (11-es gólokat nem számítva) jutottak be a döntőbe, sőt, megnyerték. Azt meg ne is említsük meg, hogyha Elek kapufája bemegy, akkor a Portugálok is mehettek volna haza sírva. Remélem a VB-selejtezőn a magyar csapat kip.csázza őket, megérdemelnének egy igazi pofára esést.

Nagyapám nagy vígan meséli nekem, hogyan szoktak drogot csempészni a Szigetre.
Félek rákérdezni, honnan tud ő ilyeneket.

Igazán törvénybe lehetne már foglalni hol van a szánalom határa...

A második résszel teljesen egyetértek és a négy perc hosszabításban pedig összeesküvés elméletet szerveztünk anyummal hogy még simán hozzájuk vághattunk volna 1-2 gólt és akkor a nagy hazaszerető Cristiano takarodhat vissza focizni a Reálba Spanyolországba...Csak hisztizzen 1.) jót röhögünk rajta 2.) a maradék rajongói előtt is szépen leírja magát..Cöröhét fanok jöhettek oltani

Te jó ég, amikor elolvastam a hozzászólásodat erőteljesen felbődült belőlem a nevetés. Ne haragudj, csak írtad, hogy milyen a nagypapád és elképzeltem ezt a szitut, amikor éppen ezt a közérdekű információt lazán közli hangosan.

Rájöttem, hogy halálosan szerelmes vagyok a Leto testvérpárba. Oké, ott van Tomo is harmadiknak, de Jared hangja, meg a zenéjük meg Shannon ütemei... Tisztára úgy érzem magam - és úgy is csinálok - mint a leányzók koncerten, denszelek a szobám közepén 30STM koncertfelvételt hallgatva és visítozva énekelek, miközben apámnak kéne vinnem kaját. szerintem el fogok késni, és meg fog ölni.

b#sszameg, nem szabad reggeles műszakot bevállalnom, mert hülyébb leszek amúgy, mint eddig voltam.

szerkesztettem amit nagy Echelonságomban kihagytam itten.

Az volt a vicces, hogy közben a barátnőmmel beszéltünk Skype-on, pont ő dobta fel a fesztivál-témát, mire a papám, aki az egész beszélgetést hallotta, elkezdte regélni a cuki Szigetes sztorikat. :"D Én a szememmel próbáltam neki üzenni, hogy 'shut the f♥ck up', a barátnőm a monitor másik felén meg már igen közel volt ahhoz, hogy leforduljon az ágyáról a röhögéstől.
De legalább ma is tanultam valami újat.

gondolataim, miközben végiggörgetek instagramon:
"ezt meg minek?"
"pitsha"
"úristen Beatriz Mariano akarok lenni" (de komolyan imádom azt a csajt)
"miért fotóz mindenki jobban nálam? "
"oké téged lájkollak"
"napiRicardoAmorim by Mariangela" (a kb 3 magyar Moonspell rajongó aki internetet is látott előnyben)
"hát te is szánalmas vagy öregem"
"lol "

én is elvagyok. amúgy írni ültem le de sebaj

Valahogy vissza kell szoktatnom magam az éjszakai alvásra. Szerintem senkinek sem tesz jót, hogy egész éjjel teszek-veszek, gépezek meg olvasok, a nappalokat meg átalszom.

Hogy én hogy érezhetem magam ilyen zsúfoltnak és aggodónak(?) Máma megbeszéljük fiúmmal,h hogyan lesz a csütörtöki napja,holnap meg összepakolok,megfürdők,és most jön amire kicsit-nagyon aggodóm,és hát nem is tudom rá a kifejezést ilyenkor mit érzek..Csütörtökön korán reggel felkelek,apám megmondja,h jó-e a kocsi,mert ha bicoval megyünk akkor szerintem hőgutát kapok..Amire aggodóm picit azaz,h a vonat 11:58 indul és ha én picit előbb odaérek akkor megkell keresnem,h hol van ő..és az is pár percbe kerül azt ha lekésem lesz nekem hjaj ne..

myworldproblem

Holnap tábor, amit a hátam közepére se kívánok, mivel lassan már 3 hete nem voltam itthon, most van ez az egy napom, amikor kicsit kifújhatom magam..remélem azért majd reggel feltudok kelni, és nem kések el.

Én komolyan kezdek már belefáradni abba, hogy egy csomószor el kell ismételnem a nevemet, mire megértik. Az egy dolog, hogy Szerbiában betűzni szoktam sokszor, de Magyarországon is állandóan visszakérdeznek. Pedig egy egyszerű magyar melléknévről van szó, beszédben is szokták néha használni, csak vezetéknévként ritka Egy rakás keveredés volt már az ékezetes, meg a dupla betűk miatt is. Olyan fárasztó így papírügyeket rendezni