miregondoltokmost?

Miért vagyok ennyire kib#szott félénk. Mi a f#szért nem merek lépni, és mi a p#csáért állok, és nézem, hogy valaki elviszi azt, aki tetszik - az orrom előtt. - Ha valaki tudna egy kib#szott gyógyírt erre, esküszöm, beülnék egy ilyen tanfolyamra. Soha nem éreztem magam még ennyire sz#rnak, és nem tudom mióta akarok megfelelni ennyire egy lánynak, és miért szeretném, hogy máshogy tekintsem rám. Tudom, hogy ki váltott ki belőlem utoljára ilyen hatást és kib#szottul nem jó ez, de mégis annyira akarom, hogy végre észrevegyen és értékeljen Ő, mint soha, senki mást ezen a világon. A f#szomat bele, hogy ekkora nyomorult vagyok.

A vicc az, hogy nem k#rtam be, pedig ma találkoztam vele és nagyon be akartam b#szni, de nem sikerült. Fortuna egy k#rva, és utál engem.

Mivel a sz*rsung galakszi trend plusz fónomon nem működik a Pokémon GO, és amúgy sincs kedvem elüttetni magam az autókkal, úgy döntöttem, keresek más játékot. Így bukkantam egy baromi jó farm szimulátoros játékra, ami még az én telefonomon is elmegy Órákig el lehet vele lenni (nem, nem lettem kocka), nem rossz, ha unatkozom, és amúgy baromi élethű. Kinek kell Pokémon GO, ha lehet egy tucatnyi földem és jobbnál jobb traktoraim?

Tegnap Békéscsabán a Csaba Centerben voltam,és mit látok az egyik ruhabolt kirakatában?!Nem,nem.Most kivételesen nem Violettát,hanem a Soy Luna-t!!!Igen azt.Pontosan azt.
Itt van egy póló szerűség.De most mondjátok meg.Mi az a fej???
Még annál is rosszabb,mint amilyen egy-néhány Vilus ruha.
Na meg még ez is totál borzasztó.Itt is,mi már az a fej,amit vág??!!
Na hát egy az már biztos.Nekem nem kell ilyen póló vagy micsoda. Igazából még el se kezdték annyira Magyarországon sugározni,de már itt az előzetes amint láthatjuk.
Amúgy meg ez egy nagy copy.Bár sokan állítják,hogy "Á ez nem is az,csak mivel a Disney Channel adja,ezért olyan,mint a Violetta. Az én megállapításom szerint a Soy Luna az egy óriási COPY.Tehát de ennyit erről.

Mostanában annyi Breaking Badet nézek, hogy kezdek egyre sűrűbben metamfetaminnal, pénzzel, meg periódusos rendszerrel álmodni

3 napja hallgatom ,hogy esik a kib*szott eső ès fúj a szèl. Ès èn itt rohadok a házban ès nem tudok semmit csinálni ,de a legrosszabb ,hogy nem láthatom azt a fiút aki tetszik

Amióta leszokom a cigiről -mostmár 24 becses napja nem gyújtottam rá-, az alkoholfogyasztásom is nullára redukáltam; sajnos ha többet ittam a kelleténél, mindig rá akartam -és rá is gyújtottam. Ezért megelőzésképpen inkább a sörözéseket is kioffoltam. Egészen tegnapig. Annyira elszoktam az italtól, hogy 3 sörtől is becsiccsentettem, és még most is érzem a hatását, pedig aludtam eleget, ettem is, ittam is sok sok vizet és gyömbért. Most jutottam el arra a pontra, hogy már az ivászatot is tök feleslegesnek tartom, pont úgy, mint a dohányzást. Nem mondom, hogy nem fogok meginni egy-két sört (dohányozni nem akarok, van éppen elég rizikófaktor az életemben -a la család- a szív és érrendszeri betegségekre), de úgy érzem, hogy kinőttem én már a nagy berúgásokból és bulikákból.

barátom nem igazán használja a facebookját, de ma megnéztem a képeit és van egy közös képe a volt barátnőjével, amin a csajnak puszit ad az arcára. és lehet túlreagálom, de nekem picit szarul esik, na mindegy.
és nemtudom mit nézzek a Barbie – A hercegnő és a koldust vagy a Keresztapa 2-t? azért erős a kontraszt.

Észleltem ennek a fórumtémának a létezését, gondoltam leírom ide világfájdalmamat, ha már úgysincs más lehetőségem.
Tegnap fogtuk magunkat az egész famíliával, és leléptünk Dunaújvárosba, hogy láthassuk egy zenekar koncertjét. Pár órát ácsorogtunk a porban, majd a szakadó esőben, aztán a szélben, mígnem végre 23:30-at mutatott az óra, ami egyet jelentett a koncert kezdetével. Felslattyogott a színpadra Mr Ájempörfikt Mindent Megtehetek Mustárfolt Dávid, hogy közölje a több, mint tízezres tömeggel a hírt, miszerint a basszeros megsérült (aki állítólag ennek ellenére is vállalta volna a fellépést), koncert nem lesz, bocs mindenkinek, 'hold your tickets'. És ennyi.
Kicsit bosszant ugyan, hogy a zenészek felmenőinek dicsérésétől ment el a hangom, nem pedig a Peace Sells-től, de igazán csak az szomorít el, hogy a vörös hajú pöcsmócsing, úgyamúgy a frontember egyperces bocsiezvan beszédére vártam 6 órát. Ha ez előre látható lett volna, akkor végignézem az Amon Amarth-ot és az Airbourne-t, és nem várok remegve 'végre láthatom a régi kedvenceimet' gondolatokkal egy párperces pofamutogatásra. (so sad)

+1 és úccse fogják újratartani kb soha, két éve is ez volt, mondjuk akkor legalább nem a koncert napján mondták le. egy vicc ez az egész, én felröhögtem a beszéde közepén

amúgy meg az eső monnnyon le

Ezek után vajon hányan mennének el? Legalábbis én, ha esetleg elszánnám magam, biztosan csak a hajigálás kedvéért tenném. (De kár erre a célra pazarolni a paradicsomot, beelégszem egy marok kisebb kaviccsal, amik idegesítően csípő érzést keltenek, mikor a bőrnek csapódnak.)

Akárhányszor felnézek egy közösségi oldalra, akkor biztos, hogy az ismerőseim nyaralós képeit fogom látni. Nekem meg krvára szrul esik, hogy az én szüleim még a fürdőre se képesek kivinni, pedig megtehetnénk, csak természetesen jobb időben. Nem akarok követelőzőnek tűnni, de eddigi életem során mindössze kétszer vittek el nyaralni. Amióta apukámnak műtétje volt, azóta ő nem akar strandra menni, mondván, hogy őt ne nézze senki. Jó, megértem, de rengeteg ember mászkál vágással a strandokon, őket se bámulja meg a kutya se. Nem ő csinálta magának, hanem beteg volt, ebben nincs semmi. Lassan a sírás kerülget, amikor mesélik nekem a családi nyaralásukat és elmondják, hogy milyen jól érezték magukat. Tavaly az unokatesóm tartott nekem és a mamámnak beszámolót, én meg kimentem a szobából, mielőtt elsírom magam, de hallottam, amint a mamám mondja, hogy inkább ne beszéljen róla, mert nekem az szörnyen esik. Csak remélni tudom, hogy hétfőn és kedden jó idő lesz, mert az unokahúgom volt olyan rendes, hogy elhívjon magukhoz medencézni. Legalább ennyi "nyaralós élményem" lesz.

Arra hogy enni kéne már valamit xxdd

Hmm... Ismerős érzés. Amikor elkezdődik a suli mindenki, mindenféle nyaralási örömhírrel jön, hogy ő aztán a nyáron Romániában volt nyaralni, meg repülőgéppel utazott ide-oda. Én meg csak annyit mondok: "Jó neked!" Mindig mondom a szüleimnek, hogy menjünk külföldre. Elérkezik a nyár. Hová megyünk? Hát nem sok helyre az egyszer biztos. Esetleg a Balatonra szoktunk menni, de az is nagynehezen jön össze, hiszen az ország egyik feléből a másikba kell utaznom mire odaérek. Annyira szeretnék világot látni... De nem lehet.

Ha már a nyaralásról van szó, nekem is eszembe jutott pár gondolat ezzel kapcsolatban. Van egy általános iskolai volt osztálytársam, aki apja által örökölt több száz milliót. Azóta semmi mást nem látni fészbukkon csak azt, hogy a legaktuálisabb barátnőjével a világ mely tengerpartján sütkérezik. Ha pedig nem külföldön van, akkor Budapest egyik hat csillagos szállodájában tengeti mindennapjait. Kib*szott irritáló tud lenni, főleg, hogy meg sem dolgozott a pénzéért. Amit ő egy pár napos mallorcai nyaralása alatt elver, én azért három kemény hónapot melózok. Szeretem amikor valaki azt a pénzt szórja, amiért oly keményen megdolgozott. Az meg egyenesen röhejes, amikor az ismerőseid többsége egész évben nyavalyog, hogy nincs pénze, nem tudja fizetni a hiteleket, nem tudja fizetni a számlákat, most meg fészbukkon csak azt látni, hogy ki, melyik ország mely tengerpartján hogyan pózol. Olyan gusztustalan egy szokás ez. Volt, hogy én is voltam nyaralni külföldön, de, hogy az első momentum az legyen, hogy fel kelljen rakni, meg ki kelljen írni, hogy hova megy... Mintha meg sem történne az ominózus nyaralás, ha valaki nem írja ki. Hetek óta fészbukkra se nézek fel, mert ha nem a tömeges levelekre kell válaszolnom, amelyek által magánéletemben óhajtanak egyesek turkálnak, akkor azt kell néznem, hogy ki hogyan licitálja felül a másikat egy-egy nyaralás alkalmával. És a poén az, hogy felnőtt emberek ebből versenyt csinálnak. Egy gazdag ismerősünk olyan négy éve azért orrolt meg ránk, mert Jordániában voltunk nyaralni és, hogy ő is oda akarta elvinni a családját. Igazából a mai napig sem értem, hogy mi akadályozta meg őt. Ja, és ez a kép jutott először eszembe.

Jézusom, megláttam ezt a hozzászólást...

...és random felvisítottam: GCI NEKEM VAN EGY DOBOZ CIGIM... lepattantam a székről, és valahogyan úgy érkeztem a szőnyegre, hogy az kicsúszott alólam...
...és pofáraestem...
...és bebasztam a könyököm a parkettába...

Anya még harmincas kora körül is eljárogatott bebszni a barátnőivel, csak azóta olyan szinten szétszakadt a család, mindenki máshol él, hogy ezt már nem teheti meg. Pedig én is mennék vele, közben már lassan negyven lesz.
És akkor más téma; éppen tegnap hisztiztem egy sort nénémnek, hogy krvaszr, mert a jövőm abszolút nincs megalapozva. Le is bszott, mondván, hogy még csak 18 vagyok, hova tervezgetem még a jövőm. Ami végül is részben igaz. Jelenleg az a legnagyobb bánatom, hogy nincs egy rohadt darab lelki társam sem. Különösen ebben a kis fos városban. Külföldi videókban azt látom, hogy az igazi, tradicionális gothok eljárogatnak temészetet járni és bebszni. Egymás között mindig otthon érzik magukat, nincs megvetés se semmi. Bárcsak lenne nekem is egy ilyen kis szétkúrthajú bandám.
Szóval a lényeg, hogy itt már azon gondolkozom, hogyan fogok megélni a jövőben, közben a gyerekkorom pedig évről-évre szépen elszáll.

Huh, hát nekem még senki nem volt ilyen fontos, soha nem nyíltam meg senkinek annyira, mint neki, sosem szerettem senkit annyira, mint őt, nem ragaszkodtam senkihez annyira, mint hozzá és senkivel nem voltam még ilyen őszinte. Asszem nagyon szerelmes vagyok és ez rohadtul nem olyan, mint az eddigiek. Eddig, ha valaki csak úgy lelépett vagy éppen a szemembe mondta, hogy idegesítem és nem akar többet beszélni velem, le se szartam. Ellentétben vele, mert vele "összekapunk" azon, hogy iPhone vagy Samsung, aztán nem ír vissza 20 percig és tiszta idegbeteg vagyok, aki jéghideg, izzadt kezekkel ül az ágyán és lesegeti a telefont, hogy válaszolt-e már.
És az a durva, hogy nemcsak ő fontos nekem, hanem én is neki. Fennmaradt két éjszakán keresztül, hogy arra keljek, hogy ő törődik velem és mosolyt akar csalni az arcomra. Ez pedig olyan k.baszott jól esik. Persze makacs mind a kettőnk és hiába mondom neki, hogy aludjon, nem akar és aahw. Illetve még azt is mondta, hogy velem tök hamar el tudna aludni, de ne csodálkozzak, ha elolvadna.
Ő nem az a nyálas fajta, ami mocskosul bejön, nem a "szeretlek" megy a nap 24 órájában és összesen kaptam tőle két szívecskét. Magas, aranyos, nagyon cuki keze van, nagyjából ugyanazokat hallgatja, mint én, szereti a macskákat, van is neki egy, kocka, de attól könnyen eltekintek és három napja folyamatosan beszélünk.
Hát én nem is lehetnék boldogabb.

Tök jó, hogy így látod, jó olvasni! Én ugyan most vagyok 18, tehát most már vehetnék piát meg cigit legálisan, (na nem mintha nem lehetne hozzájutni jóval előbb) de nem érdekel egyik sem. Egy korty alkoholt nem iszom, és a cigit sem próbáltam soha, nem is akarom. A barátomnak is megmondtam annó, mielőtt összejöttünk, hogy vagy leszokik mindkettőről (mert ő is keményen tolta), vagy pedig elfelejthet. Nos, az első lett Azóta ő sem iszik egyáltalán. Számomra így sokkal megbízhatóbb, nem beszélve arról, hogy az egészségének sem mindegy.

Nem tudom, hogy lehetek akkora szerencsecsomag, hogy fekvés közben meghúzom a lábamat.
Mindenesetre most meg sem merem mozdítani, mert egy mamutot megszülni is kevesebb fájdalmat okozna. De itt van a laptopom, egy karnyújtásnyira a könyvem és egy üveg víz, szóval egy ideig még el tudok így éldegélni.

Az egy dolog, hogy nem csípem, ha egy általam közkedvelt, rengeteget olvasott témáról jön valaki az észt osztani, de azt még jobban utálom, amikor leírja flegmán p*raszt stílusban, hogy hülye vagy, mert nem értünk egyet. Információk és ész érvek persze sehol sem, ami gáz, mert szeretem tudni, hogy miért vagyok éppen hülye abban a témában amiben eléggé jártasnak gondolom magamat. Rejtély nekem, komolyan. A mai fiatalok nem tanulnak vitázni (nem veszekedni!)? Hol marad a retorika kérem szépen? Nem vagyok matuzsálemi, de nekem kilencedikben még kötelező tananyag volt nyelvtan órán.