Idézet (Beyla @ 2013.05.28. 00:00)
Hát akkor még nem voltál igazán kétségbeesve és nem küzdöttél igazán nagy problémákkal. Nem vagyok rá büszke, de nekem volt egy jó pár sötét hónapom, amikor minden reggel úgy keltem fel, hogy sz*r minden, nem kellek senkinek sem, a családomban problémák voltak, költözések, a srác, aki nagyon tetszett csak szórakozott velem, a barátaim nem törődtek velem, és tudod ilyenkor eszébe jut az embernek, hogy tényleg ennyire nem kellek senkinek sem? Hiányoznék valakinek, ha meghalnék? Hónapokon keresztül minden nap úgy keltem fel, hogy nem bírom tovább, megteszem és nem érdekel. Önmagamat is bántottam nagyon sokáig, sőt párom elől dugdostam, amikor ismerkedtünk, hogy meg ne lássa a nyomokat. Kijöttem a dologból egyedül, de őszintén bevallom a szuicid hajlam még a mai napig megvan bennem. Van, aki könnyebben fel tudja dolgozni a kudarcokat és van, aki kevésbé, emiatt menekülnek sokan az öngyilkosságba. Örülj annak, hogy még soha nem nyomta a válladat akkora probléma, hogy inkább a másik kiutat válaszd. Én egyszer ezen végig mentem és nem kívánom senkinek sem. Ne ítéld el az ilyeneket, mert nem tudhatod, hogy ő hogyan érzi magát és milyen problémái vannak. Az ilyen esetek, mint amit írtál általában figyelem felhívások, egy segélykiáltás, hogy törődjenek az illetővel. Én is majdnem tettem meg ehhez hasonlót, hogy felhívjam a világ figyelmét arra, hogy nem egy áttetsző üvegdarab vagyok, hanem egy létező emberi lény, aki törődésre és szeretetre vágyik. Egyébként, ha eltiltanának a páromtól, hát nem elképzelhetetlen, hogy nem e tenném meg én is, csak, mert ugye az egész diskurálás egy ilyen szituációból indult ki. Nekem speciel a párom a lelkem, a szeretőm, a legjobb barátom, a mindenem és az életem. Ha ő nem lenne nekem, akkor az életem értelmetlenné válna, hisz látjátok a mai társadalmat, hogy kikkel és mikkel vagyunk körülvéve. Sosem tudnék alkoholista, drogos diszkós r*banccá válni, akinek egy este minimum tíz numerája van átlagosan. Szóval ez azért átgondolandó, hogy vajon tényleg ennyire szereti e a párját a csaj, hogy ha nem lehet vele, akkor inkább a halál. Én is ezt tenném, ha megtudnám, hogy a szerelmemmel soha többet sem találkozhatok a közel jövőben.
Nem arról van szó, mert annyi problémám van jelenleg is, hogy az hihetetlen..Családi gondok, pasi ügy, tanulmányi dolgok, "barátok"-nak nevezett emberek és hadd ne soroljam. De nem is úgy értettem, csak magamat ismerve tudom, hogy
én soha nem lennék képes öngyilkosságra.
Csak tudod az a baj, hogy osztálytársam hiába jár ezzel a sráccal, mégis mindig egy másik srácról áradozik...Akkor ez hogy van?