Ma éppen mivel van tele a tököd?

Most olvastam a kommentek között, hogy a srác tizenkilenc volt, s szívrohamot kapott. Nem vagyok rosszmájú és senkinek sem tudom kívánni a halálát, de miért pont egy gyerek hal meg ennyire hirtelen, egy olyan, aki előtt még ott állt az egész élet? A kardiológián dobáltuk ki az őrzőből a 80-90 éves néniket meg bácsikat haza, mert túléltek egy infarktust vagy egy embóliát, azok meg most otthon kötögetnek, vagy fekszenek a családra ráutalva. Borzasztó. Mondjuk nem voltam a csoport tagja (régebben Merengős voltam, csak már nincs időm arra sem), így nem ismertem sem a srácot, sem a munkásságát, ám már abba is belegondolni kegyetlen, hogy valaki ilyen fiatalon kapjon szívrohamot. Hallottam már hasonló esetet, de talán ez viszi a pálmát. Túl fiatal volt még ehhez egyszerűen.

Ami egésznap zavart engem, hogy Budapesten megint tele volt szórva az ég chemtrail-lal. Nincs kedvem elmagyarázni mi ez:( lehet többen is hallotattok már erről, nem tudom. De engem nagyon aggaszt, hogy ezzel befolyásolják az időjárást és az egészségünkre is hatással van ez az egész. Amikor mentem az utcán többen is figyelték ezt és olyan rossz, hogy látjuk és nem tehetünk ellene semmit.

A tegnap említett hiperaktív szerencsétlen osztálytársam, ma ismét felvitte a vérnyomásomat 200-ra. Még mindig nem tudom mért kell egy 17 éves sráccnak mindig a középpontba lennie, és játszani a fejét. Az oké hogy a tanárt próbálja idegelni, de azt nem fogja fel hogy minket zavar, és saját magával is kib*sz.. Amikor már nem bírtam, leoltottam hogy vegyen kicsit visszább, de úgy látszik akinek a szülei abban az iskolában tanítanak ahova a gyerek jár, mindent szabad. Egyáltalán nem zavarna ha nem élne ezzel vissza, és nem kéne folyton visszafogni magam hogy " ha még egyszer előjön egy történettel,aminek semmi köze nincs az anyaghoz, és ordít órán, a székkel fogom megvakarni a belső szerveit". A másik pedig a sok nyavajgó emberrel, akik nem képesek felfogni hogy ŐSZ VAN. Ősszel nincs 30 fok, nem lehet rövidnadrágban és bikiniben rohangálni. Attól hogy nyavajognak még nem lesz jobb. Számomra az egyik legszebb évszak az Ősz, és mivel a nyarat el se tudom viselni, ezért evidens hogy a két kedvenc évszakom az Ősz és a Tél.

A barátnőmmel Írja Facebookon a Házit és alig birom olvasni -.-

Írom neki , hogy Pill azt közbe ö meg ír -.-

alig birom elolvasni!-.-

Holnap 9 órám lesz és abból 3 tesi Te jó ég, hogy lehet kibírni 3 tesit egymás után, úgy hogy olyan tanárjaink vannak, ha megmersz állni még plusz feladatokat kell csinálni nekik? És természetesen pont lekésem a buszt, így 2 órát várhatok ebben a halálos hideg időben... Hazaérek valamikor este, és utána legyen időm és kedvem tanulni és leckét írni??? Hát ezek után örülök ha élni fogok...

Reggel már az Isten is eldöntötte, hogy eszméletlen sz#r napom lesz. Öcsémmel elindultunk suliba, nálam volt az esernyő,nála pedig az esőkabát. Szakadt az eső, alig tudtam úgy lépkedni, hogy ne ázzon be a cipőm, de mindhiába. Az út felénél hirtelen elszakad öcsém táskája, gyorsan loholunk haza amikor az én esernyőm szakadt el. Hm, remek. 7:50-re értünk haza, anya gyorsan átpakolt, én pedig kerestem volna esernyőt, ha lett volna, de hát persze, hogy nem volt. Kapucnit felvettem, ami persze semmit nem használt, miért is használt volna.. Pont csengetésre értünk be, tesóm gyorsan szaladt fel az osztályába de nekem még át is kellett mennem a másik épületbe, a forfába. Szerencsére még nem volt ott a tanár, szóval gyorsan ledobtam a cuccomat és leültem kint a padra. Angol után jött a tesi. Na gyerekek, soha nem gondoltam volna, hogy még ennél is jobban utálni fogom azt a tantárgyat. Bemelegítés után (amikor már mindenki a belét köpködte, enyhén szólva) közli a tanár, hogy akkor most 6 perces futás. Anyád. 10 és felet futottam, de a végére már félig hulla voltam. Éppen beszélek Cintivel, amikor közli, hogy van 12 perces futás is. Szerintem.. hát esküszöm, fogalmam sincs, mit mondjak. Ráadásul holnap sima tesi és nívó tesi, ahol a tanárok egyszerűen képtelenek eldönteni, hogy mindenkinek vagy csak az ügyeseknek kellene járnia. Hát, remélem, hogy az utóbbit választják. Aztán, 4. órán, infón, közli a tanár, hogy írunk. Többen jelentették, hogy nem is írtunk vázlatot meg semmi, erre meg nem mondott semmit. Kíváncsi vagyok a végeredményre, csak remélni tudom, hogy össze tudtam hozni egy hármast. Aztán. Tanulószoba. Nem akartam semmilyen külön elfoglaltságot vállalni, mert pénzes, anyát meg nem akartam terhelni, épp elég neki az, hogy egyedül nevel minket. Így tehát bent kell maradnom tanulószobán. Kínszenvedés ott poshadni 4-ig. Megcsinálom az írásbeliket, aztán a többi percben meg az osztálytársammal, Norbival beszélek vagy telefonozok - még a szerencse az, hogy van wifi. Mondjuk, ma pont lemerültem, de mindegy.. Öcsémért 45-kor mertem, hazamentünk, ettünk, aztán jöttünk unokatesómékhoz tanulni, mert amikor anya dolgozik, akkor mindig itt tanulunk. Öcsémmel épp összevesztem, mert nem fogadott szót, ellentmondott nekem, aztán végre sikerült elindulnunk. Igen ám, de amikor odaértem, felocsúdtam, hogy "a k#rva életbe, otthon hagytam a cuccaimat". Komolyan, annyira elegem volt már akkor, pedig a java még csak ezután jött. Gyorsan megkértem Adriánt, hogy adja oda a biciklit, ő addig menjen fel. Útközben rázott a hideg, folyt a taknyom, szóval mondhatom, remek állapotban voltam. Hazamentem, gyorsan letettem a biciklit, megkerestem azt a füzetet, amibe írtam az órarendet, de persze nem találtam. Akkor csak annyit tudtam, hogy holnap kémia, ezért csak azt a füzetet vittem. Visszaúton majhogynem beleestem egy tócsába, de végül odaértem, és ez a lényeg. Ja, igen. Mikor mentem az úton, összetalálkoztam osztálytársammal, Vikivel, mondta, hogy hazamegy, és leírja Facebook-on, hogy milyen órák lesznek. Na, remek. Mire felértem, már el is küldte, szóval örök hála neki, komolyan. Semmi erőm nincsen a kémiához, se semmihez, pedig holnap kémiából és irodalomból is írok, de nem érdekel, majd este átnézem. Most meg szerintem lázas vagyok, de anya csak fél tizenegykor ér haza, akkor meg már alszok.. Vagy nem, szerintem ma megvárom. Jaa, és azt elfelejtettem írni, hogy reggel, mikor suliba mentünk (mielőtt visszafordultunk volna) akkor öcsém szólt, hogy ki van cipzározva a táskám. Az angol füzetemnek annyi. A matek füzet alja is vizes lett, de a többinek szerencsére nem lett baja. A tornazsákom meg nem szétszakadt?
Az egyszer biztos, hogy ezt a napot soha többé nem akarom újraélni, borzalmas volt, és már alig várom, hogy lezuhanyozhassak a meleg vízben aztán befeküdhessek a meleg ágyikómba. Kicsit hosszú lett, de ez most jólesett.

Igen, a máv imádjuk, vagyis biztos van olyan aki imádja...
Barátnőmnek 2 szerencsétlensége is volt: az osztálykiránduláson a fagyálló kiszivárgott a csőből és valami "noname" faluban kellett megállniuk, húztak is a miskolci kórházba... A fagyálló belélegzése halálos is lehet állítólag.
Táborból hazafele meg 200 percet késett a vonatuk..
This is the way we love MÁV

Fáj a fülem, a torkom, a fejem, az orrom is, mivel egész nap fújtam, és már alig élek, mert még fáradt is vagyok. De holnap muszáj suliba mennem, mert matekból írunk, és ezt kivételesen értem és tudom. Szóval ha meghalok, akkor is megírom azt a rohadt dolgozatot.
Ma mondtam a hátam mögött ülőknek, hogy legyenek kicsit halkabbak, mert örülök, hogy élek. Hát persze, hogy nem hallgattak el, sőt még jobban nyávogtak...-.- Egyik csaj annyira irritáló, hogy némelyik elmeháborodott pillanatomban megtépném, de aztán türtőztetem magam, elég volt már a balhékból, általánosba volt elég. Szóval a csaj nyávog, visítozik és olyan hangja van, mint egy kiherélt macskának. Most bemesélte magának, hogy ő elkapta tőlem ezt a vírust, és hogy holnap kiíratja magát...persze kiabálni volt ereje. Annyira szánalmasan viselkedik, és nem veszi észre magát, hogy mindenki kibeszéli a háta mögött, még azok is, akik állítólag a 'nagy barátai'. De nem én fogok koppanni, hanem ő. De ő nagyon.

Beteg voltam. Az osztályomnak van egy facebook csoportja. Elkértem a mai anyagot és a leckét. A 31 főből rajtam kívül látta húsz ember. Nem írta le senki. Ilyen téren bazira szeretem őket.

Úgy ma mindennel, hogy őszinte legyek. A tököm kivan ezzel a f*s idővel, hogy még eldönteni sem tudom, hogy hogyan öltözködjek. Tegnap jól felöltöztem és ömlött rólam az izzadság, olyan meleg volt. Ma kissé lazábbra vettem a dolgot, erre hazafele olyan hideg volt, hogy a valaguszom befagyott. Mindezek ellenére kivan a hózsákom a MÁV-al is, bár én nem a váci vonalról járok, de így is vannak gyönyörű késések Budapestre befelé menet (reggel csak cirka negyed órát késett a nagy semmi miatt) és hazafelé is. Este hétkor volt szintén egy jó kis negyedórás késés, de a b*zik persze a zónázót időben eltudták indítani. A személy vonatot miért nem?! Nincs ötven fokos meleg, nincsen mínusz húsz fok, csak egy kicsit fúj a szél és már nincs vonat. Istenhez imádkozom, hogy ebbe a szörnyű időben ne legyen megfázásom, mert nagyon nincs kedvem itthon maradni és kimaradni egyaránt a suliból és gyakorlatról. Gyerekek közelébe meg fix, hogy nem mehetek, hogyha esetlegesen taknyom-nyálam egybefolyik. Elegem van a f*stalicska órarendből - nincs egy kis szabadidőm sem, amit a párommal tudnék tölteni, vagy csak szimplán pihenni egy kicsit, mert az egész úgy hat, mintha estis lennék, holott nappali tagozatra járok. Éjszakánként alig alszom megint csak és jövő héten dolgozat dömping lesz, ami mondjuk várható volt, pláne gyerekgyógyászatból, hisz az anyag, amit eddig leadtak... iszonyatos mennyiség. Hogy én azt hogyan fogom megtanulni az egy gúd kveszcsön. Az vigasztal, hogy holnap aludhatok kilencig, mert az biztos, hogy annál előbb nem fogok felkelni.

Furán hangozhat,de kb.minden nap szétunom a fejem,mert nem mehetek suliba,a másodfokon megégett bal lábammal.Persze kész a kompressziós zokni,de viszket.Állandóan,és ez k.. idegesítő.

Jujj az tényleg rosz lehet.
Azt akartam írni azzal hogy beteg vagyok és nem mehetek suliba ezért unatkozok és hiányoznak a barátaim. De végülis vannak akiknek nagyobb baja van úgyhogy semmi.

Az iskolával. A mai nap még nem is lett volna rossz, de talán a 3. óra utáni szünetben elszúrták a drága iskolatársaim. Idén vagyok 9.-es, tehát most kezdtem el az iskolát, néhány emberkével jóban is lettem, köztük egy fiúval is. Nos, Andi, az egyik D-s évfolyamtársam, akivel még egy szót sem váltottam odajött hozzám a folyosón és elkezd vigyorogva meg "jófejesen" kérdezgetni, hogy mi a nevem, melyik osztályba járok. Jó, normális vagyok, rákérdezek én is ezekre. Már épp elköszönt volna, mikor kérdeztem, hogy miért kérdezi. Hát azért, mert láttak Mátéval(a jófej gyerek), és hogy együtt vagyunk-e. Mondtam neki, hogy nem, csak a haverom. Gyerekek, még egy hónapja sem járok az iskolába, pontosabban még csak szeptember 18-a van, de már pletykatéma vagyok.. ismét. El sem tudom képzelni - és nem is akarom -, hogy ha így folytatódik, akkor év végén már miket fognak rólam terjeszteni.

Mindennel. Az egész élettel. Hogy nekem minden jóból ki kell maradnom ilyen-olyan dolgok miatt a végén pedig én égek és én szívok.

A sulival. Tudom, hogy arra való, hogy tanuljunk, de ez már túlzás. Még csak harmadik hét van, és máris annyi a házi, hogy hazaérek ötre és egy csepp szabadidőm sincs. Ma mondjuk hamarabb tudtam eljönni a suliból, de annyira nem fog az agyam(lefáradtam a duplaórákon), hogy inkább itt csücsülök a gép előtt. Miért kell minden dogát egy napra sűríteni? Ilyenkor mindig ez a kép jut eszembe. Hogy én mit fogok holnap csinálni...?!

A drága sulim ma is leoffolt

1. Ma felkeltem és előre lezajlott a mai sulis nap. 7 óra szenvedés + délután szokásos hazaérkezés. Na de ez ma másképp alakult. 2. órától, tehát 9 órától lettek volna megtartva az óráim. A 3. órám alapból lyukas lett volna, mivel a tanár múlthéten szólt, hogy nem lesz a héten, mert Lengyelországban lesz. Ofőm 2. óra előtt előre szólt, hogy késik vagy be se ér órára, mert annyi dolga akadt, illetve egy pályázatra készülnek a kolléganőjével, akivel lett volna órám egyébként. Szóval az óra kicsengetésekor kiderült, hogy a 2. óra lyukasnak számitott mert nem jött be. A 3. óra úgyszintén mint az előtt irtam. Utána 4.-ben lett volna a másik tanárommal, aki ugyan úgy részt vett a közös munkálatokban, igy ő is elmondta, vagy késik vagy nem jön. Az utóbbi lett. Szóval már 3 lyukas óránál tartottunk.. Utána ofőmmel lett volna 2 gazdasági órám, egy termelés és marketing órám a másik munkálkodó tanárral. Mind elmaradt, mert az 5. órára bejött és hazaküldött, mivel komplikációk léptek fel. Látszott is rajta, már majdnem könnyezett. Sajnáltam, mert nagyon rendes ofőnk van. Vele nagyon jól jártunk. Szóval a mai napon nem sok tanitási órám volt, és kicsit mérgelődtünk, mert hát nem tudtuk, hogy a mai nap ilyen hasznavehetetlen lesz. Végülis megesik az ilyen, de mégis bosszantó tud lenni, hogy "hiába" mentem be mára. Tavaly is akadtak ilyen napok, legfőképpen év végén mikor már a nagyobbak vizsga időszakban voltak, és csak mi maradtunk a rendezvényekre, igy a suli közelébe se voltunk másfél hónapig. Ez öröm hirként is megállja a helyét, mert nem kellett fél 3-ig bent csücsülni, illetve sok anyagot és számolást venni.

2. A sulis táskám cipzárja elb*szódott egy ideje. Gondolom amiatt, mert néha dugig tömtem a táskám. Szóval ezt is rendbe kellene hozni, mert nem jó szinte nyitott táskával a buszokat és a sulit járni. Még összehúzni összetudom, de az állapota csak rosszabbodik.

Valami eszméletlenül hideg van. Napközben a suliban,meg utána még egész tűrhető volt,a bőrdzsekimben egyáltalán nem is fáztam,de bent a házban szerintem hűvösebb van,mint kinn. Van vagy 19 C°,most már begyújtottunk,de csak a konyhába,így oda,az étkezőbe és a nappaliba jut a melegből,de az én szobámba-ami egyébként is északi fal,és hiába van szigetelve,még így is hidegebb van itt,minta a ház többi részében-semmi.Most is betakarózva ülök itt.Hát igen ősz,szeretünk.Tavalyi ősz eleje sokkal enyhébb volt,akkor simán ujjatlant is felvehettem,most meg...

Ma épp azzal , hogy Jött a barátnőd és elmondta hogy Kötelezö járnom meg még sok mindenkinek Gyógytesi és hát ha megyek gyógytesire akkor már 4 nulladikom lesz 1 nap. Ezek megörültek no meg alá is íratták azt a lapot , hogy Most megy a gyerek gyógytesire vagy nem és anyukám nemet mondott akkor úgy No meg hát a tesitanár is egy b*nk* A barátnőmnek a tesvérének van egy barátja aki asztmás és azt ís futatta a taná úr! Pedig az Anyukája is Írt mentés.

És rohadtul Utálom a tesi tanárúnkat is nem mondta meg a időt a futás után azt lehet beírta az 1 vagy a nem tudja szöveget.

Őszintén? Az egész mai napommal. De az egészben annyi volt jó, hogy végre megkaptam a tankönyveim csekkét így jövőhétre már (talán!) lesznek könyveim is ami haladás. Amúgy a második legnagyobb problémám, hogy megfagyok. Itthon pulcsiban szorongok és ma reggel is amikor mentem a halál sétámra majdnem befagyott a popsim a hidegtől. És mi fogad a teremben? Hát, hogy tárva nyitva vannak az ablakok. Azt hittem, hogy agybajt kapok. De a legnagyobb bajom a mai tesivel volt. Akkora szivatást tett a tanárnőnk az osztály fele, hogy öröm volt nézni -bár én nem voltam benne- ahogyan a többiek szenvednek. 10, 30 és 50 gugolást kellett csinálni rajtam és három ember kívül mindenkinek a 29 főből, mert sokáig öltöztek. De utána fekvőtámaszokat, a bordásfalon kapaszkodva lábemeléseket és minden olyat kellett csinálni amit el tudtok képzelni kínzás képen. Holnapra lábra se tudok állni annyira fáj, minden egyes porcikám. És akkor még nem is említettem, hogy holnap egymás után NÉGY tesink lesz. Bele fogok pusztulni már most látom és azon reménykedek, hogy ne a kaccra mennyünk 12 percet futni, mert akkor fejbe lövöm magamat. Lehet, hogy rossz döntés volt a belügyi osztályt választani, de már késő.