Ma éppen mivel van tele a tököd?

A sok fanatikus rajongóból nem kicsit elegem van. Ma betalált egy Cyrus rajongó üzenetben, hogy nem volt túl kedves amit imádottjáról írtam a turnés cikk alatt, és mit képzelek magamról. Amire tök normális hangnemben válaszoltam, erre Ő lecseszett, hogy ne használjak az irányába ilyen heves hangnemet. Igazából ez inkább szórakoztatott, mert ismét megbizonyosodhattam arról, hogy mennyi buta ember rohangál a mai világban.

Na, de hogy valami tényleges dologról is írjak, ez a folyamatos időjárás-változás kikészít. Egyik pillanatban hétágra süt a nap, a másikban szakad az eső. Alapból fejfájós típus vagyok, de ilyenkor még inkább szétakar robbanni a fejem, és van, hogy a fájdalomcsillapító sem akarja elmulasztani. Imádom...

abból h hnap suli ( szünetet méééég!!!
na meg hnap angol doga és utál az angol tanár -.- (a múltkor dogám "véletlen" 10 ponttal számolta el) és azt akarja mondani h hát tleg véletlen volt, na persze... lehet nem matek tanár, de aki ilyen sötét ne tanítson.

Dettó.

Holnap suli.

Nem értem miért jó anyámnak az, hogy minden nyaralásunk alkalmával engem b*sztat, hogy menjünk ide, menjünk oda; csináljuk ezt, csináljuk azt. Értem én, hogy egy wellness hotelben vagyunk, ahol az emberek többsége általában a medencéknél van, de miért nem érti meg, hogy én nem akarok lemenni, nem akarok fürödni. Világ életemben olyan voltam - és valószínűleg olyan is leszek - , hogy nem szeretek sok ember között lenni, kissé antiszociális vagyok, szívesebben ülök a szobában, minthogy lemenjek - mint ahogy most is. Nem tudok és nem is akarok ez ellen tenni. Mióta itt vagyunk mást se hallok, minthogy menjünk le fürödni/pezsgő fürdőzni/úszni. Hiába mondom, hogy nem akarok erőszakosan egyre jobban mondják, hogy menjek le velük. Az előbb már fürdőruhában voltam és indultam le, de aztán úgy döntöttem mégse. Nem szeretem a bikinim, nem szeretek abban lenni, nem szeretem, ha mások néznek és ő ezt tudja, mégse érti meg... Komolyan már sírtam is, erre azt mondja akkor maradjak fenn és feküdjek a szobában, pont úgy mint otthon, de legközelebb nem megyünk sehova, merthogy én minden nyaralásunknál hisztizek. Eddig 3 olyan nyaralásunk volt, ami tényleg nyaralásnak volt minősíthető. 2 éve Keszthelyen voltunk, ott az volt a bajom, hogy menstruáltam és iszonyatos görcseim voltak, ott valóban hisztiztem, mert szerintem a legtöbb lány/nő tudja, hogy olyankor az ember inkább csak ülne vagy feküdne otthon és bámulná a tévét, olvasna, vagy bármi mást csinálna, de a lényeg az otthonon van. Tavaly Egerbe mentünk, ott első este volt hatalmas honvágyam, Ausztria mellett élünk és Eger elég messze volt, 6 óra autóút. De aztán minden oké volt, elmentünk nevezetességeket nézni és utolsó nap haza se akartam menni. Most itt vagyunk Zalakaroson egy tök jó szállodában, de nekem semmi kedvem sincs ahhoz, hogy lemenjek úszkálni, mert olyan jó ott lent. Aha, persze. Azt mikor érti meg már valaki, hogy NEM akarok lemenni, nem azért, mert valami bajom van, vagy komplexusaim lennének -mert nincsenek- , hanem azért, mert nekem már az is nyaralás, hogy eljöttünk otthonról?! Tudom, hogy nem a legjobb dolog ez, de én akkor is szívesebben vagyok a szállodai szobámban, a kanapén fekve CSI: NY - t nézve, mint lent a wellness részlegen egy medencében, esetleg pezsgőfürdőben anyámmal meg a barátjával. Ez van. Ilyen vagyok, anyu igazán megérthetné ezt...

álmos vagyok és elkezdődött a suli

Na MOST komolyan sajnálom magam. Ha nem érdekel, ne olvasd, de ezt most le kell írnom.

Bezártam az Evanescence - weboldalamat. Egyszerűen feleslegesn dolgoztam vele, senkit sem érdekelt, és van egy másik (Evanescence) oldal a neten, ami fényévekkel lekörözi az enyémet. A dalszöveges - fordítós oldalt még meghagytam, mert a fordítást nem hagyom abba, de gondolom, itt sem lesz más a helyzet.
De a fenébe is, megszakad érte a szívem! Utálom, hogy soha, semmivel sem megyek semmire, még akkor sem, ha teljes lelkesedéssel csinálom. Akkor is ez volt, amikor az írásaimat tettem közzé a neten. Rengeteget írtam akkoriban, és ("szakember", vagy valami olyasmi szerint) egész jól. De mivel nem sablonos fanfiction vagy mi volt egyik sem, és nem az akkoriban olyan népszerű vámpírok álltak a középpontban, alig tévedt a blogra egy - két ember, azokat sem érdekelte. És ez csak egy eset a sokból.
Egyszerűen csak bánt, hogy olyan lúzer vagyok. Úgy érzem, hogy teljesen jelentéktelen vagyok mindenkinek, kivéve persze a családomat meg a barátaimat. És nem tudok ezen változtatni, mert olyan rohadt zárkózott vagyok (hogy miért, az egy hosszú és személyes történet), hogy képtelen vagyok nyitott lenni az emberek felé, nem tudok új barátokat és ismerősöket szerezni, az embereket pedig nem érdeklem. Mindig van egy (vagy több) ember, aki jobb fej és/vagy szebb és/vagy nyomulósabb. Az ilyen emberek kerülnek a középpontba, könnyen barátkoznak meg minden, én pedig mindig a háttérben maradok. Vagyis, pontosabb, ha azt mondom, hogy azok után, amiken keresztül mentem (mint már írtam, hosszú és személyes történet), egyszerűen ott ragadtam a háttérben, ahol senki sem vesz észre, és nem is tudok előjönni. És ha akarnék, akkor mindig jön valami olyasmi, mint a mostani eset (a weboldal - zárás), és eszembe juttatja, hogy hol van a helyem a világban.

Na jó, visszaolvasva rohadtul szánalmasnak tűnök, és gondolom most eléggé ellenszenves lettem pár embernek, amiért egy nyilvános oldalon írok a problémáimról, de ez most kellett.

mellém ültették az osztály legjobb beszélőkével rendelkező tanulóját...ha nem figyelek rá akkor is mondja a magáét
a többiek persze egy "Szeggény Réka!" kommentárral körítve röhögnek a grimaszokon amiket vágok..

a suliból kinem álhatom undok a matektanár

Osztályfönököm (matek tanár) mindig csak matekról tud beszélni, semmi másról, még most se tudjunk hogy hova megyünk osztálykirándulni. Az ilyen ne legyen már osztályfönök

ma a magyar tanár azért adott 1est a TZ-mre mert le kellett a Harry Potter köteteinek a címét, és a Harry Potteren kívül mindent kicsivel írtam... és másnak csak átjavította nekem meg 1es... hát kösz. de amúgy is le fogjuk váltatni mert az egész osztály ki van tőle. -.- utálom...

Azzal, hogy tegnap átültettek egy idióta mellé, aki folyton piszkál, és elveszi a cuccaimat. Ráadásul mindennapos tesim van, és egész évben hat órám.

így, már korán reggel, a nap "sztárjával".
meg a hangyákkal. tegnapelőtt szétcsipkedték a lábamat és a derekamat. én meg kiskorom óta nem bírom a csípéseket, ezért csúnyán elvakartam párat. meg is lett a böjtje: nem volt túl kellemes meleg vízben fürödni.

Ne is tudjátok meg...

Az okmányirodával.

Ez nem olyan nagy probléma, de igencsak ideges lettem amiatt, hogy a Hallhatatlan szeretőket csak budapesti mozikba játszák, bezzeg "vidéken" nem bírják játszani Pedig ezt még meg is néztem volna
Ja meg hát ez még nem történt meg, de én elég nagy lehetőséget látok arra hogy megtörténik: arra leszek kíváncsi hogy vajon mennyit fog késni szombaton a vonatom én abban reménykedem hogy kora reggel(aka fél hétkor) nem fog csak maximum negyed órát késni, de lehet túl naiv vagyok

Mióta hazaértem csak ülök, és nézek ki a fejemből. Semmihez nincs kedvem, nem is tanultam semmit. Az egyik osztálytársam akármelyik pillanatban lebénulhat, és én ezt csak most tudtam meg. Állandóan a sírás kerülget. Néha nem értem az életet..nagyon nem.

A nap sztárja.: Lörincz Alexandra

Dettó

Már kb.két napja és nyolc éve ugyanazzal:Az emberek mindig a más dolgával törődnek és kicsit sem hajlandóak tükörbe nézni.Nem elég,hogy az én dolgaimon csámcsognak még világgá is kiabálják olyan személyeknek,akikre VÉGKÉPP nem tartozik.Természetesen a drágalátos fiúknál megint előjött"a lányok cigiznek story"és ezt perze örömmel vágták az oszi pofájába(aki ráadásul nő és cigizik ),aki meg elkezdett papolni,hogy "ezt tesség abbahagyni még nem hivatom be szülőket".Hát lestem,mint borjú az új kapura,hogy kb.két perce még jópofizik velünk,azután meg rendesen leoszt,ráadásul olyan dologban ami nem rá tartozik és nyilván eszem ágában sincs a suli közelébe menni a cigivel.(amit gondolom,hogy ő nagyon benézett és azt hiszi,hogy a suliban is szivjuk és hát csalódást kell okoznom neki,mert ez egyáltalán NEM igy van).És ez már nem az eső eset,hogy a gráciák,olyan dolgokba ütik bele a dolgukat,amihez semmi közük,de ez is csak azért van mert féltékenyek és mert mi lányok nem vagyunk egy beirásnyira a megrovótol.