Ma éppen mivel van tele a tököd?

Elvileg jövőhét szerdán délután lett volna zongoravizsgám, amivel nagyjából megbékéltem. Erre ma teljesen megkavarták és korábbra tették, amitől bepánikoltam, és eléggé frusztrál, hogy már csak kevés idő van gyakorolni. És érzem, hogy az egyik darabot teljesen el fogom rontani, és akkor megint hónapokig hallgathatom a szüleimtől, hogy mennyire csalódottak, hogy lusta vagyok meg hogy tőlem nem lehet elvárni semmit... el lehet, de akkor ne frusztráljanak, mert akkor biztos, hogy elrontom. A tavalyi vizsgán is ez volt. Amikor csak a tanár (vagy ő sem) volt jelen, már csukott szemmel eljátszottam a darabot, de amikor egy egész terem tele volt a vizsgán emberrel, a háromnegyedénél leblokkoltam és képtelen voltam folytatni. Szörnyű volt.
Pedig már kezdtem azt hinni, hogy ebben a tanévben már nincs miért aggódnom.

A topik rendszeres olvasói bizonyosan tudják, hogy csak nagyon ritkán teszem be ide a lábam. Valamikor ősszel meséltem Nektek a Disney itthoni helyzetéről. Nos, ami ma történt, arra nincsenek szavak.

Tudniillik van a testvéremmel közösen egy rajongói oldalunk a G-Portálon, jó néhány éve pedig létrehoztunk egy oldalt a Facebookon is. Sosem állítottuk róla, hogy hivatalos oldal, közösségként volt létrehozva és mindenhol feltüntettük, hogy a rajongókat szeretnénk összegyűjteni. Nos, ma szerettem volna megosztani egy képet, de mikor rámentem az "általad kezelt oldal" fülre megosztásnál, nem találtam ott. Eltűnt. Hirtelen nem tudtam mire vélni, de éreztem, hogy ebből nem sülhet ki jó. Felementem hát gyorsan a Facebookomhoz tartozó e-mailre, s pánikolva bontottam fel a "Facebook Warning" nevű levelet. Egyszerűen tudtam, mi lesz benne.

Tudom, hogy ez sokaknak talán nem jelent semmit, de a hirtelen csalódottságtól vezérelve elsírtam magam. Az ok elég összetett. Először is, ez az oldal megvolt már pár éve, így valamilyen szinten ragaszkodtam hozzá, megszoktam a létezését. Nos, utálom, ha valamit, ami az "enyém", elvesznek tőlem, legyen az akár tárgy vagy egy internetes közeg. Aztán ott van a tény, hogy alig volt rajta 398 kedvelés (ezt a számot még jó sokáig emlékezetben fogom tartani, ugyanis a gyorsírótár miatt még kiírja az oldalt, csak rákattintva nem jelenik meg a keresésénél). Mégis kinek fájt a létezése? Ki volt annyira gerinctelen, hogy jelentette? És miért? A hivatalos oldalaknak itthon a "Magyarország" szót biggyesztik a végére, a Hungary pedig talán tényleg nem a legjobb választás volt, de át akartuk nevezni az oldalt, csak bizonyos lájkszám után nem engedte. Különben is, 3-4 évvel ezelőtt ki gondolt rá, hogy egyszer ez majd gondot jelenthet? Ráadásul nagyon sok ember csak Facebookon követte az oldalunkat.

A dolog pikantériája, hogy van egy elég erős gyanúm, hogy melyik alattomos oldal adminisztrátorai jelentették a mi oldalunkat. Egy olyan 90%-ban vagyok benne biztos, mert mindig megosztottuk a képüket. Nem fogom kiírni ide, nem kell nekik az ingyen reklám, de remélem, hogy az életben még visszakapják valakitől ugyanezt.

És ebben az a rossz, hogy csak hozzádobott még egy pontot a miért utálom az emberiséget listámhoz. Rendkívüli módon csalódtam, hihetetlen, mennyire rosszindulatúak az emberek. Erre már nincsenek szavak.

Sajnálom, ha valaki halálra unta magát, mire végigolvasta, de azért köszönöm, hogy kiírhattam magamból!
És ha úgy érzitek, hogy van olyan ismerősötök, akit érint, mert veszélyben lehet az oldala emiatt, akkor kérlek szóljatok neki!

Egyébként nem adjuk fel, készítettünk egy másikat, csak azért is el fogom érni, hogy a magyar rajongók ne három hónappal később tudjanak meg minden információt. Ja, arról már nem is beszélve, hogy mi soha nem tettünk közzé illegális letöltéseket meg online filmnézést, hogy ezzel gyűjtsünk látogatókat, de hát gondolom a jöbőben érdemes lenne átgondolni. Amilyen az adjonisten, olyan a fogadjisten...

sok hülye rib*cól..el sem hiszem mennyi létezik.. hihetetlen...:ccc

Ez volt az utolsó olyan nap, amit még úgy töltöttünk, ahogy még sok ideig szeretném hogy töltsük... de már nem lehet. Vége van.

Pacsi. Van egy lány, aki annyira játssza a fejét, hogy az már hihetetlen. Perpillanat nekem is ez a bajom.

Egy szúnyog csípessel, vagy egy pattanással. A szemem alá nőtt, és nem múlik. Plusz a szemem is be van dagadva tőle.

Egy lánnyal, de nagyon. 5-ös dolgozatot írtam magyarból, nagyon könnyű volt, szövegértés. Ő 2-st kapott, és elkezdett hőbörögni, hogy ha tudta volna, hogy ez a dolgozat, akkor ő is megtudta volna írni 5-re. A tanár direkt kihangsúlyozta, hogy erre jegyet fogunk kapni, szóval úgy csináljuk meg. De a csaj egész órán facebookozik, nem is figyel oda, és csodálkozik azon, hogy bukásra áll.
Plusz utálom a lábaimat. Meg a csípőmet. Meg a hasamat. Szóval úgy mindent. Amíg sportoltam és táncoltam, addig sem voltam modellalkatú, de azért tartottam a súlyom. De így, hogy 4 után érek haza, így semmi erőm nincs, csak eszek, és kész. Nyáron viszont elterveztem, hogy egy 5 kilót szeretnék leadni. 2 kábé lement már rólam, de még ötöt minimum szeretnék. Már én nem érzem jól magam a bőrőmbe. A lábammal meg nincs akkora baj, csak rohadt csúnya vádlim van. Mint egy férfinak. Azt hittem kicsit átformálódik, miután abbahagytam az aktív sportolást, de ugyanolyan maradt. Meg összevissza van csipkedve, elvágva, karmolászva így rövid nadrágot se hordhatok, mert nagyon csúnya. :/

Az iskolámmal, de azzal nagyon.
Csütörtökön terepgyakorlatra mentünk, mert ez része a belügyi szakmának, és ha ezt valaki nem csinálja meg 4 tantárgyból bukik (szakmaiakból). Szóval rá voltunk kényszerítve, így vagy úgy. Viszont senki sem mondta, hogy ezen ki fognak minket nyírni lelkileg és fizikailag is. Ha eddig azt hitte valaki, hogy durva a tesije, akkor menjen el egy olyanra amit mi csináltunk csütörtökön.
2 óra fele indultunk a sulitól, busszal kivittek minket az ácsi erdőbe, ahol a buszt utoljára láttuk. Nem elég az, hogy majdnem megsültünk, mert a napon voltunk, de még fizikailag is leépítettek minket. Egy rendőrrel voltunk, akivel befutottunk az erdőbe és gyakoroltuk a hátra át (meg ezeknek a változatait) és az a vicc, hogy mindenki azt hinné, hogy ment elsőre - de nem. Akárhányszor elrontottunk, beszéltünk, nevettünk, nem csináltuk a feladatot, feltartott kézzel kellett 1 millió guggolást csinálnunk (!). Ha ez még nem elég, elkezdtünk kocogni, és amikor azt mondta, hogy csüccs, le kellett guggolni, utána meg újra futni és ezt így a végtelenségig. Ha ez még nem elég térdig érő fűben kellett kúsznunk és ilyen tövisek, szúró ágak, csalánba fetrengtünk. Ha valaki elrontotta természetesen megint egy olyan guggolás sorozat várt ránk.
Miután azt hittük, hogy haza fele a busz fog vinni nagyot estünk. 6 km-ert futottunk az erdőben, zuhogó esőben. Ezek után pedig jó gyors sétában (még mindig esőben) mentünk a földes, sáros, bokros, legutolsó ácsi faluk mögött. A cipőnk beázott, a lábaink tele voltak/vannak szúnyog és csalán csípésekkel, meg karcolásokkal. Nekem a bal lábamon annyi szúnyog csípés van, hogy a két kezemen se tudnám megszámolni. A bal kezem tele van vágás nyomokkal amit a kúszás közben szereztem és ami a legrosszabb: az izomláz. Már vagy két napja úgy mozgok, mint egy reumás öreg nénike. Leülni már nő 10 percbe kerül, és sehogy sem jó. A leguggolásról meg ne is beszéljünk, mert az egy évembe is kerül.
És a vicc, hogy kettőkor indultunk és HÉT ÓRÁRA ÉRTEM HAZA. R*hadt ÖT ÓRÁIG kint voltunk az erdőben és az életünkért küzdöttünk. És ezekkel a fent említett gondjaimmal meg dolgokkal nem vicceltem. Úgy érzem magamat mint akit megvertek.

A régi legjobb barátnőmmel már csak felszínesen van kapcsolatunk. Együtt járunk suliba, egymás mellet ülünk, együtt vagyunk (többnyire) szünetekben, de már nem akar velem beszélgetni. Már tök nem jó vele lenni, csak jövőre elmegy, és igazán kibírok vele még 4 napot...

A műrockerekkel, pózerekkel, szvegekkel, meg ilyesmikkel.
Egyik barátnőmmel bementünk a városba, találkozott valami osztálytársával, beszélgettek pár szót, a csajszi pedig Guns N' Roses-os pólóban volt, ebből azt hittem, biztos szereti, ha már olyan póló van rajta, én pedig tiszta naivan rákérdeztem, hogy ő is szereti-e a Guns-t. Szóval megkérdeztem, erre lövése nem volt, mi az, egy számukat nem ismeri... Aztán amikor megkérdeztem, hogy akkor minek hord Gunsos pólót, teljesen természetesen odavágta, hogy "mert ez menő". Legszívesebben lepofoztam volna ott nyilvánosan, és itt elsősorban nem azért, mert nem ismeri, hisz mindenkinek joga van olyan zenét hallgatni, amilyet akar -bár én az olyan zenéket, amiket ő hallgat, zenének sem nevezném, de mindegy, ez az én véleményem-, de akkor legalább ne hordjon már olyan pólókat basszus. Ennyi erővel én holnaptól vándís, meg bíberes pólókban fogok járkálni...

Hosszú hétvégén is tanulhatok, elvégre a tanáraim még az utolsó napon, vagyis a ballagás előtti napon is dolgozatot szeretnének velünk íratni.

anyámból... elkezdte hogy én tökreteszem a hajam, elvitte a hajvasalóm, és meg akarja szabni hogy mikor moshatom meg.. szerintem ezt eléggé benézte..

Pénteken,pont 13-án megyünk az osztállyal kirándulni.Még nem tudjuk,hogy csütörtökön az egész óránk meg lesz tartva,de elég sz*r lesz,hogy 17:30-kor fogok hazaérni és másnap a 5:50-es busszal kell bemennem,mert 7-kor indulnunk kell.2 napig leszünk,de vasárnap kezdődik a nyári gyakorlat.Szombat késő este érünk haza és vasárnap mennyünk be 9 vagy 10 órakor Pestre a Városkapuba,de az a baj,hogy akkor nincs busz Bezzeg Fóton annyi busz van,de ahol én élek ami "város"... Aztán 16-ától nyári gyakorlat,2 napig rajz lesz,a többi napon pedig a gyakorlati tanárral leszünk 20.-áig.Csak az a baj,hogy állítólag akkor lesz a bizonyítvány osztás,de az egyik tanár nem tudja.Szuper!

A mai tinik nagy részének a zenei ízlésével Hatalmas respect a kivételeknek...

A fiúkkal és minden Directionerből plusz Wayerből..

Nem tudom miért mondjátok ezt ennyire, aki szimplán szereti őket, nem baj, ők is mondhatnák ezt rátok. Már csak akkor van a baj, ha annyira mániákusan szeretik őket, hogy az orrunk alá dörgölik és éjjel-nappal okoskodnak róla.

Engem olyanok vesznek körbe... Akiknek minden mondtatába benne a van a nevük és twitteren meg facebookon zaklatják őket.. -.-"

Nekem az unokatesóm ilyen az 1D-vel, ezért írtam...

Fúú, hogy én az ilyeneket hogy gyűlölöm... Tegnap láttam a Háendemmben egy rakás kisr*bancot (a Dzsásztinbíbörös Ájfóntokját mutogatta valamelyik), akik Nirvánás melltartókat nézegettek nagy bőszen. Oké, igazából pólók voltak, de nem takarnak többet egy melltartónál. Arról már ne is beszéljünk, hogy kortársaim többsége milyen szintem mutogatja magát. Főleg a neten. És igen, a r*bancokból még mindig elegem van.

Az osztályom egy részéből... najó tudom hogy ez a történet nem lesz valami 'húúú de bunkóság', de akkor is.

Nemrég voltunk egy kétnapos kiránduláson, az erdőben (ott aludtunk egy házban) ÉS NEM, NEM ERDEI SULI. Naszóval csak az osztályom meg 1 tanár maradt ott, a személyzet meg mindenki más elment. Én az első nap, a kajám 2/3-át megettem, hiszem másnap csak fél napot leszünk ott, és vittem egy nagy csomag pogácsát (kb. 80 db), gondoltam az elég lesz a 2. napra. Ki kellet tenni a konyhába minden száraz kaját, hogy a hagyák ne menjenek a táskánkra (mondjuk nem mindenki tette ki). Kiraktam ugye a nagy zacskónyi pogácsát (megbontva, 1 darabot ettem belőle, de úgy raktam oda, hogy ne látszódjon hogy meg van bontva). Este, az erkélyen ülünk a bártnőmmel, és kijön az egyik ellenszenves osztálytársam, elkezdünk beszélgetni. A beszélgetés közepén megemlíti hogy kié volt lent a zsacskóban a pogácsa, mert 1 darabot vett belőle. Azt gondoltam nembaj, attól még hogy bunkó, mert csak úgy simán kivesz más kajájából, -úgy hogy azt se tudja kié-, még 1 darabba nem halok bele. Reggel megnéztem, és mind a 80 eltűnt. Csak a zacskó maradt üresen. Megnéztem mindent de sehol sem volt. Ennyi, egész másnap, amíg haza nem értünk (Kb. 2 órakor értünk haza) csak a barátaimtól elcsórt kekszeket ettem (nekik se volt sok kajájuk, így nem tudtak sokat adni).
Szerintem azért nagyon bunkóság, hogy valaki(k) egy egész este alatt megették valamelyik osztálytársuk 80 db pogácsáját... Azért elég sok volt, gondolhatják hogy nem azért vittem hogy elosztogassam. A másik hogy volt még mellette egy csomó kaja, süti, sós ételek, szintén megbontva, de azokba persze senki nem evett/nem ette meg az egészet.

Bocsi hogy hosszú volt, de eddig úgy gondoltam hogy a miénk egy jó osztályközösség :(