Ma éppen mivel van tele a tököd?

Olvasgattam kicsit a topikot, amennyire a gépem engedte (megint vírusos, van egy olyan érzésem, de már megszoktam, hogy havonta megy teljesen tönkre), és láttam felvételis témát is. Nos, igen, emiatt panaszkodok most én is egy kicsit. Eleve úgy kezdődött, hogy nekem van 88 írásbeli pontom és 50 vitt, ez 138, és a tagozatra, ahova menni szeretnék (reál), 135-től hívnak be szóbelizni. Gondoltam mázlis vagyok, hogy pont behívtak, de azóta csak azt hallgattam anyától, hogy valószínűbb, hogy csak a humánra kerülök be (bleh). Szóval eleve görcsöltem a szóbeli miatt, mert ha ezt elcs*szem, akkor a következő négy évemet is cs*szhetem, mert ennek az iskolának ez az egyetlen tagozata az, ahová járni szeretnék, a humántól és a természettudományostól két hét után a falnak rohannék azt hiszem, más gimikben meg még soha nem is jártam. Szóval ja, a maximumot kellett volna teljesítenem. Erre mi történt ma szóbelin? Csak nem összeroppantam és elkezdtem sírni? Áá, én? Dehogy! Nem is tudom, mi az isten történt velem, egyszer csak nem tudtam megszólalni, és akármennyire próbáltam visszatartani, kicsordultak a könnyeim, és talán gyorsan túl is tehettem volna magam rajta, de mit csinált a "vizsgabizottság"? Elkezdte a nő, hogy "Ugyan már, most miért sírsz? Pedig nagyon jól csináltad eddig! Ahogy látom a képen amit hoztál, mosolygós vagy pedig! Izgultál? Ne izgulj! Ez csak egy feladat!", satöbbi, és persze ettől mégjobban rákezdtem, ott adták nekem a zsepiket, és mondták, hogy beszéljünk inkább másról. Megjegyezték, hogy a bemutatkozásom és egyéb dolgok (itt minden bizonnyal a sírásra gondoltak) alapján "romantikus" lelkű vagyok. Romantikus a francokat, inkább egy szerencsétlen adag sz*r aki éppen most cs*szte el a következő 4 évét. Remek. Ha esetleg felvesznek, az bizonyára azért lesz, mert megsajnáltak. Jaj istenem, miért vagyok én ilyen kib*szott szerencsétlen?

Tegnap voltam felvételizni az egyik középsuliba magyarból.Kezdve azzal,hogy a felvételiztető tanár bunkó volt és lecs*szett azért,mert mit képzelek magamról,hogy merek kézfogást invitálni,pont a képző,jel,rag tételt húztam ki,amivel még nem is lenne különösebb baj.És itt kezdődik a problematika;olyan ragokat kellett volna felfedeznem abban a rühes tételben,amit még az ismerősöm 10.-11.-es tankönyvében sem láttam.
Emellett néhány osztálytársamból is piszkosul elegem van.Eddig próbáltam magamnak bebizonyítani,miszerint nem utálom egyik drága osztálytársnőmet,de annyira irritál,hogy ha valaki valamit rosszul csinál,Ő rögtön elkezd "hülyep*csásan" nyeríteni.A másik osztálytársam humora meg egyszerűen szánalmas.Úgy próbál meg "nagyobbnak" tűnni,hogy a poénjaival a másikat a porig alázza.Egyik nap is "csöcsöket" rajzolt a táblára szegény Andrisnak,kizárólag a "menőnek" titulált lóf*szjóskák szórakoztatása végett,mivel nem is kell magyaráznom,hogy a nagymenők között ott ül a nyerítőske és egyébként is,mindegyik nyerít mindenen.

Ráadásul fogalmam sincs miért,de ma már vagy hatodszorra rángatózik a szememben,vagy a szemgolyóm mögött(?) egy ideg.Igaz,kb. két perc alatt elmúlik,de nagyon idegesítő.Remélem nem komoly,csak pihentetnem kell egy kicsit.
Hah,micsoda problémák.

Ugyanaz a problémánk.Miért jó,ha 11 évesen jársz valakivel?Komolyan úgy csinálják,mint a nagyok.Ölelkeznek,csókolóznak.
Anya azt mondta,hogy gimiig megtiltja,hogy bárkivel is járjak.Jól is teszi.Na,nem mintha nem tetszene valaki...De még korai lenne...Az még rendben,hogy valakinek tetszik a másik,de járni mért kell vele???

Imádom hogy nincs víz Kecskeméten..komolyan..

A környező településeken se volt a főcső robbanása miatt. Helvécia, Kadafalva, Méntelek, Katonatelep, Ballószög stb. Engem a vízhiány különösebben nem érdekelt, de az már igen, hogy amikor nagy nehezen lett, akkor barna volt és büdös

Most jutottam el arra a pontra, hogy utálok otthon lenni. Se otthon nem jó, sem az iskolában. Inkább várok a későbbi buszra csakhogy ne kelljen otthon több időt töltenem. Kezd az agyamra menni az egyik testvérem. Elmúlt már rég 20 éves, de úgy viselkedik, mint egy kisgyerek. Akármit csinálhat, el van neki nézve. Munkanélküli, egésznap otthon ül és semmit sem csinál. Arra még csak nem is vetekszik, hogy munka után nézzen, minek is ha itt vannak a szüleink? Nem lenne baj azzal, hogy nincs munkája, mert megértem hogy nehéz most munkát találni, de ő magasról lesz.rja az egészet (már elnézést). Ne adj isten beteg vagyok, szünetünk van vagy hamarabb érek haza az iskolából és nincs összetakarítva, én vagyok lehordva, hogy semmit sem csinálok, miközben ő egésznap a fb előtt ül. Még ő akarja nekem az észt osztani... Nem fényezésből, de nem hiszem, hogy a szüleimnek okuk lenne rám panaszkodni, mert a szobámban rohadok egésznap és ha kérik segítek, de még így is én vagyok a lusta dög, aki nem csinál semmit. De az nem baj, hogy a drága testvérem barátnőzik, vagy a számítógép előtt posvad... A szüleimnek is ha szeretnék valamit mondani nem figyelnek rám. Legalább háromszor kell elismételnem mire felfigyelnek, majd kapok egy egyetértő bólintást, vagy egy szavas választ esetleg egy leszidást, mert megzavartam őket a TV nézésben. És még miért vagyok a szobámban egésznap és nem kommunikálok velük... Remélem fölvesznek majd a fősulira és kiszakadok ebből a környezetből.
Rinya vége, köszönöm a figyelmet!

Esküszöm, az elmúlt pár év nem volt olyan szörnyű, mint ez az utolsó. Szeptember óta nem is tudom, hogy hány óra gyakszit nyomtunk már le, ami mellé pluszban elvárják, hogy heti egyszer üljél az iskolában tök feleslegesen tíz órát, amibe olyan baromságok vannak, mint pölö az osztályfőnöki óra. Miért? Lassan fél éve ígérgeti, hogy végre elkezdünk ismételni a vizsgára, de még mindig semmi. Persze, hogy már mindenkinek a f*sza kivan azzal, hogy az a bizonyos napunk a nagy büdös semmiről szól, és a nap feléről haza mennek. Most meg kitalálták, hogy utazzunk el Mucsaröcsögére valami lóf*sz tanfolyamra a hét közepén. Persze, mert majd beutazok a városba, azért, hogy másfél-két órát buszozzak egy olyan tanfolyamért amire személy szerint nem is jelentkeztem?! És, akkor kijelenti, hogy kötelező menni? Mi az, hogy kötelező, emberek? Lassan huszonnégy leszek, hadd döntsem már el, hogy min akarok részt venni és min nem. Ráadásul márc. 15-re vasárnap beosztott gyakszira, ami azt jelenti, hogy én hajnalban felkelek, bemegyek, lehúzok egy tizenkét órás műszakot, ha sz*pok, akkor csak a nyolc órási vonattal tudok haza jönni, ja, de menjek be másnap reggel iskolába, mert az olyan kibeb*szottul fontos! És, akkor azt se tudja megmondani, hogy meddig fog tartani. Pluszban, ha ez a gyakszi nap kimarad, akkor egy olyan hétvégémen fogják ledolgoztatni, amikor be se kellene mennem! Én elhiszem, hogy egyesek sz*rnak magasról a gyakszira, de nekünk végre nagy nehezen elkezdték a felkészítést, amire megjegyzem szeptember óta vártunk és akkor találja ki ezt? Menjen aki akar! Inkább lehúzok egy tizenkét órás műszakot, mert annak legalább van értelme. Pluszban nem kívánok Magyarországon maradni, előreláthatólag 2-3 év múlva szedjük a sátorfánkat és eltakarodunk ebből az országból. Csak ezt az egy szakmát akarom végre, semmi mást, és akkor beszervez mindenféle kérdezés nélkül ilyen f*szságokat. 22-24 évesek vagyunk, és úgy adja elő b*szdmeg, mintha egy ötödik osztályos kirándulás lenne. Én elhiszem, hogy az ofő is nyalif-falizik pár osztálytársammal, de nekem ne szervezzenek keresztbe mindenféle sz*rral, csakhogy kevesebbet kelljen dolgozniuk. Menjen el akkor a Teszkóba árut pakolni, de ne az én renomémat b*sszák már el!

Elnézést kérek a kifakadásomért és a kicsillagozott csúnya szavakért, de még szerintem ez sem adja át teljesen, hogy jelen pillanatban mit is érzek.

Ja,megint én vagyok itt,viszont most nem a felvételi miatt fortyogok...
Annyira tele van tököm egyes környékbeli romaegyedekkel,hogy nem igaz.Egy,a Péróban lakó kis romaporonty állandóan b*szogatja a húgomat.Szegény,ma is szomorúan és tök' letörten jött haza a suliból,mert az a kis takony a Facebook-ra felrakott valami ocsmány üzenetet,amint rendkívül intelligensen taglalja,hogy Ő mekkora egy r*banc... Nem tudom ki hogy van vele,de nekem a kisebbség olyan szinten b*ssza a csőrömet,lesz*rom,hogy rasszizmus-e vagy nem.
A másik...
Persze a vezetőség mi mást is csinált volna,francia példára ideb*szta a nyakunkba a menekülteket.Az még csak egy dolog,hogy dolgozni nem akarnak(tiszt.kiv.),csoportosan járnak a helyi Tecsóba,hozzáteszem,rendszerint lopni,DE ezek azok az afrikai népcsoportok,melyek környékünkbeli férfiképviselői minden további nélkül szólítgatják le a nőket az utcán,a húgomkorabeli kislányokat is.Kifejezetten féltem tőlük.
Az már egy teljesen másik dolog,miszerint dolgozni nem mennek el,adót nem fizetnek,viszont csodálkozunk tágranyílt szemekkel,hogy már letérdelt az egészségügy is és államcsődközeli állapotban van az ország,ecetere,ecetere...
Nem kell megijedni,nem fogok az oldalon politizálni a takony kis fejemmel,de annyira szívás ami ebben az országban történik.Egy rendkívül bölcs kárbejelentő szavaival élve;Mindig az ártatlanok szívják meg,mindig.Mások hülyeségeit meg főleg.
Jut eszembe,miért nem áldott meg Isten olyan szupererővel,ami jelezze,hogy mikor kell befognom a pofámat?

A suli miatt, azon belül a sok töritanulnivaló idegesít!

Az én drága matektanárommal. Írtam egy hármas tézét a téli szünet után, órákig könyörögtem, hadd javíthassak. Amikor végre belement, diadalittasan leléptem a másik tanáromhoz, hogy akkor magyarázza már el az anyagot (nálunk szinte mindenki rossz matekból, mivel a tanár lesz*rja, hogy értjük-e, amit mond, olyan stílusban adja elő a dolgokat, hogy már az elején elvesztjük a fonalat). Összehoztam egy 4/5-öt (azt a fél pontot a világért sem adta volna meg), majdnem kiugrottam a bőrömből örömömben, erre egy hónap múlva közli, hogy nem találja a dogámat, hozzam neki vissza. Még ő akad ki, amikor mondom, hogy már rég beadtam. Aznap délután otthon kerestem a szekrényemben, de nem találtam meg, ahogy a tanár sem. Másnap kijelentette, ha nem lesz meg, marad a hármas. K*rva jó csak abban reménykedem, hogy megtalálja, vagy így is engedi a 4/5-öt... (viszont az is érdekes, hogy engem szívből gyűlöl, és huszonkét feladatlap közül pont az enyémet hagyja el...) Ráadásul olyan szinten kivételez az egyik lánnyal, hogy az már valami szánalmas. Mindig ötöst ír, holott egyáltalán nem egy agytröszt, sőt, múltkor hat (!!) pontot számolt neki "félre" a kedves tanárnő. Nem tartom valószínűnek, hogy egy számológépet használó, harminc éve tanító egyén ennyire elontsa az összesítést. De az összes tanár ezt csinálja. Mi megrohadhatunk, de ez a lány tíz dicséretet vitt haza félévkor... mivel régóta ismerik a szüleit az iskolában, mindenki a lábai előtt hever. Nem azzal van bajom, ha szeretik, csak ne kivételeznének vele ennyire. Kémiából csak neki lett ötös a dolgozata, mert a tanárnő egyedül mellette állt meg összefoglaláskor, hogy segítsen. Sőt, azt is mondta neki, hogy "mindenkinek rossz lett a megoldása. Senki sem érti. Te sem? Szóval, az úgy van..." persze mindezt jó halkan, én is csak azért hallottam, mert mögötte ülök...

Látom sokan vannak korombeli, középsuliba felvételiző embrekék. Na akkor beállok a sorba.
Na az van, hogy viszonylag rohadtjó központit írtam. Aznap, mikor a pontok kiderültek, elmeséltem barátnőmnek hogy 80 feletti lett a központim, hurrá. Beláttamozta, nem írt vissza. Két óra múlva látom hogy megknt fent van. Kérdezem tőle, hogy most direkt nem írt vissza, vagy baja van velem vagy mi. Hát ja. Baja volt. Mert neki meg kevés pontja lett és letörtem a lelkesedését. Hátnapasztmek, én kérek bocsánatot, hogy büszke vagyok a nyolcvanakárhány pontomra.
Aztán megbeszéltük, nem volt utána semmi baj. Az ideiglenes listáig.
Mert most az történt, hogy nyolcadik vagyok azon a listán, amire leginkább fel akartam kerülni. Ugyanennek a barátnőmnek elmeséltem, és kb ugyanez történt. Azzal a kivétellel, hogy most akkor teremtett le, hogy ő most pont leszarja az ideiglenes listát, mert ő úgyis csak a hatvanadik rajta. Ez így oké lett volna. Csakhogy hozzátette a következőt: "de te ezt úgyse tudnád megérteni, mert neked jó lett minden" BOCSMÁ! Azért tanultam mind magyarból, mind matekból egy éven át (nem számítva a nyarat), hogy ne égjek be a központin. Ő meg bejárt matekra meg magyarra a utolsó félévben, elhülyéskedte az órákat, és csodálkozik, hogy nem jól sikerült. Csak az a baj, hogy mindig én vagyok a hibás, akkor is ha nem. És erről az emberről mondtam azt, hogy a legjobb barátom.

Ez a lány nem a barátod, főleg nem a legjobb. Aki nem tud veled örülni, hanem csak magával foglalkozni, az nem barát, ennyi. Bocs, hogy beleszóltam, de mikor középsuliba kerültem, megismertem egy hasonló lányt, akire azt hittem, hogy a barátom. Kb. fél év kellett, mire rájöttem, hogy hagyom a p*csába, nekem nincs szükségem ilyen emberre, találjon mást, akit kihasználhat. Azóta nagy ívben kerülöm az ilyen embereket.

Az egész sulival.A tanár leszid meg beír,ha beszélgetsz órán.Arra viszont nem gondol,hogy nem,nem tudtunk beszélgetni szünetben.15-20 perces szüneteink vannak,ami arra elég,hogy elmenj WC-re,kipakolj,mond valamit a barátaidnak és becsengetnek.Jó,van egy 30 perces szünetünk,de abban megyünk kajálni.Főleg,hogy a tanároknak a heppje,hogy ilyenkor 5 perccel tovább tartják az órát.Amikor leérünk 5 méteres sor fogad minket,főleg,ha a nagyok is megelőznek,eleve elmegy a szünetből tíz perc,kajával tíz és így már megint ott vagy,mint a 15 perces szünetben...

Nem, semmi és köszönöm. Azóta próbálom kerülni igazából.

Semmivel Ez a topic csak fiúké!(hopsz ,most akkor nem kéne ide írnom.Na mindegy .)

Hát ez rossz

Lehet már írtam, de ha igen ha nem: Van egy ismerősöm, aki tipikusan kivagyokmivagyok ember mert állítólag kő gazdag (az ő állítása szerint), december eleje óta tartozik 4000 ft összeggel. Finoman utaltam már rá korábban, hogy jó lenne ha visszaadnám mert mégis csak albérletben lakom ami havi 40ezer mínusz no nem baj mindenféle kifogásokkal jött meg majdholnap majd holnap. Na ez addig fajult, hogy írtam neki szerdán most már tényleg adja vissza, bérletet kell vennem: miért szóltam ilyen későn ő a héten nem ér rá max vasárnap" Mond mit kedves barátom?! December és március között szerintem lett volna ideje. Na de nekem haza kellett jönnöm ugyanis a bérletemet szombatra nem tudtam megvenni mondtam neki, hogy egyeztessen vasárnapra lakótársammal neki adja oda. Nem kereste, ráírtam tegnap: "majd holnap". Ma már rákérdeztem, hogy esetleg feljelentést ne tegyek-e, hogy legyen róla fizikálisan is valami emlékeztetője, szerelmes levél rendőrségtől vagy vmi, ahhoz képest, hogy most is a gép előtt tesped még nem válaszolt. A legbosszantóbb az, hogy mindenki azt mondja nyugodjak meg mert nem tudok vele mit csinálni. Ez így működik? Ne vegyek a hónapban bérletet mert nem tudok vele mit csinálni?!

Most nagyon kivagyok. És bizonytalan a jövőmben. Eszméletlenül. Az a nyugalom és biztonság ami bennem volt eddig, egy pillanat alatt eltűnt...8.-os vagyok, tehát továbbtanulás előtt állok. Meg is jelöltem 2 iskolát, amibe nagyon szeretnék menni ott 2 szakot is. Tavaly még én úgy voltam vele, hogy megyek a Katedrába, ezt az iskolát full nekem találták ki. Úgy indultam neki a tanévnek, hogy én a Katedrába megyek. Mikor nyílt napon voltam, akkor fura volt, feszélyezve éreztem magam és barátságtalan volt mindenki szinte. Az óra amit megnéztem olyan volt, hogy a tanár kb levegőnek nézett engem, mintha nem is nyílt nap lenne. A folyosók sötétek és zordak. Az igazgatóhelyettes amint meghallotta, hogy nem tudok nyelvet, fel vagyok mentve matekból, SNI-s vagyok (sajátos nevelési igényű) és magántanuló is kb kiakadt. Ennek ellenére azért mindenhol úgy hirdetik magukat, hogy gyerekbarát iskola, foglalkoznak a diákjaikkal. Aha biztos, csak be nem kerül oda kb senki.
Most kerülnek ki ugye az ideiglenes rangsorok mindenhol. Kikerült ott is. Általános gimi tagozaton, nem kerültem be a rangsorba, 26 ember volt rajta. Nem értettem, anyám felhívta a sulit, hogy mi van, azt mondták aki nem érte el az általuk felállított szintet az fel se kerül a listára Már ez ledöbbentett, mert 4-es tanuló vagyok, abszolút megütöm a rohadt szintjüket. Erre később visszahívták anyámat és kiderült, hogy abszolút nem számoltak nekem semmilyen pontot se, mert nincs bent az SNI-s papírom. Bammeg. És akkor az úgy működik, hogy beadta egy gyerek a jelentkezését és ez nekik semmis? Nem felhívni az általános iskolát, vagy a szülőt, vagy tudom is én?! Felháborít, mert így akarnak megszabadulni az általuk problémásnak látott gyerekektől, szimpla papír alapján Amúgy sem vagyok köteles a papíromat átadni nekik, rajta van a hivatalos iraton, nem kéne több.
Annyira szerencsésnek érzem magam, hogy közbe találtam egy szakközepet aminek imádtam a nyílt napját és amikor írtam a felvételit ott is mindenki kedves volt, imádom a szakokat amiket megjelöltem (persze leginkább azt amit elsőnek jelöltem meg, de a másodikat se bánnám), magát az épületet is imádom, szinte mindenki szimpatikus és eddig ott nem volt semmilyen fennakadás, pedig ott is kellett dolgokat intézni. Szinte biztos vagyok benne, hogy bekerülök, de eddig nyugodt voltam és most elveszett minden nyugalmam. Holnap rakják ki a listájukat és addig idegroncs leszek...Ezen múlik, hogy jövőre járok-e egyáltalán bárhova is Tudom, túldramatizálhatom, csak most annyira fáj minden és olyan bizonytalan az egész Holnap...gyere már

Hihetetlen,egyszerűen hihetetlen,hogy a fészkes búbánatba történhet meg az,hogy az osztálytársam egyik nap még tizedik az álomsulija ideiglenes listáján,másnap meg már kilencvenedik.
Apám is eléggé megkergült mostanában.Tegnap közöltem vele,felvettek az "álomiskolámba",és Ő erre mit reagál?Aha,nagyon jó,hogy bekerültél a "listádból" 2 egyháziba,de bekerülhettél volna a harmadikba is...
Látom,előjött ez a "legjobb baris" téma,szóval most egy kicsit én is kiöntöm a szívemet...
Nem éppen a "bff"-emről van szó,sokkal inkább egy (Isten bocsássa meg bunkóságomat) vérszívó kis piócáról,akinek nemcsak hogy beteges birtoklási-mániája van,de megkockáztatom,hogy nem is normális.
Megismerkedésünk már eleve úgy történt,hogy az osztálytársának azt a parancsot adta ki:-Vedd rá,hogy eljöjjön.
Már ez is furcsa volt nekem,de akkor még nem is sejtettem,hogy szilveszterkor olyan kérdésekkel fog bombázni,mint például:Hol voltál?Mikor értél haza?Miért nem csörgettél meg?Kivel voltál ott,ahol?...és mostanság is hasonló kérdésekkel kerget ki a világból,mikor elutasítom a közös kutyasétáltatásokat megspékelve azzal,hogy ha 10 percen belül nem válaszolok Neki akkor két variáció lehetséges.(a)a húgomat kezdi el b*szogatni,hogy miért nem írok vissza.(b )a húgomat kezdi el b*szogatni,hogy csináljanak közös programot.Megjegyzés:a "kiscsaj" a felvételire és a szóbelikre való készülést nem fogadja el indoknak.
Az már másik része a történetnek,hogy jó pár emberrel összeugrasztott az osztályában,akikkel jó kapcsolatat ápoltam.Sőt odáig is el akart menni a "kiscsaj",hogy azokkal az osztálytársaimmal ugrasszon össze,akiket nem bír...Ebben persze szerencsésnek mondhatom magam,mert Katalin nevezetű barátnőm lazán elküldte a halál f*szára.
Ami meg a legjobban felbosszantott Vele kapcsolatban az a Valentin-nap volt.Már eleve felforrt az agyvizem ettől a párbeszédtől:-Átjössz Valentin-napot tartani?
-Nem.
-Átjössz antivalentin-napot tartani?
-Nem.
-Átjössz csak úgy?
-Nem.
De akkor kapott el igazán a pulykaméreg,amikor a húgom hazajött Tőle szinte már-már sírva,ugyanis szegény megsajnálta ezt az ökröt és átment hozzá.Azontúl,hogy szerencsétlent WC-re sem engedte el a tévé elől a "kiscsaj" még az a flúgos apja is elkezdett Vele ordítani,amikor elkérte a Wifi-kódot.-Nem internetezni jöttél ide,megértetted?!
Anyu szerint azért ilyen a leány,mert annyira sz*r élete van,hogy próbál mindenbe kapaszkodni,amibe lehet,csakhogy ne kelljen otthon lennie vagy csak tényleg mérhetetlenül idióta.Én nem tudom melyik verzió az igaz,esetleg mindkettő,csak egy a lényeg,hagyjon már békén minket!!Ha annyira nagyon rossz élete van valami miatt,kérjen segítséget,szívesen segítek Neki,de addig nem leszek sem a második anyja,sem a testvére,sem a játékszere,ameddig ilyen játékot űz.Nem,belefáradtam!Annyi hülyével hozott már össze a sors és még annyival is fog életem során,miért pazaroljam pont Rá az időmet?Teljesen kikészít idegileg,viszont végleges nemet nem merek mondani Neki.Talán ezért is pécézett ki magának,mondván végre egy hülye,egy töketlen balf*sz,aki minden hülyeségemet önként és dalolva elviseli.Ja,és nem is említettem,hogy új heppje mostanában az,hogy folyton-folyvást a tesómat majmolja minden téren. Kérdem én,mi lenne,ha volna egy fiútestvérem,megerőszakolná álmában?
Egyszer,s mindenkorra véget kell vetnem ennek a "barátságnak"!

Nekem lassan végem, amennyit tanulok mostanában. Igen, a 11. a legnehezebb, ahogyan sokan hangoztatják. viszont hangsúlyozom ,hogy nem valami elit suliba járok, sőt anno megkérdőjelezték ,hogy miért pont ebbe a suliba akarok, ahol a tanítás nem színvonalas(na, járjanak az én helyembe és akkor rájönnek, hogy nagy hülyeséget mondanak ezzel kapcsolatban). Szóval nem is nehezébe, erre fel múlt hét szerdától agyon tanultam magamat. Mivel azóta folyamatosan írom a dogákat. Szerdán ráadásul fölöslegesen tanultam művészetit, 3 (!) órán keresztül, mivel nem kellet megírni. Aztán péntekre tanuljak törit is, hisz témazáró és forrás elemzés. Aztán még mondjak fel 5 verset (egyenként, amikor akarom) lehetőleg áprilisig, ami elég siralmasan megy, mert őszintén? Miután leamortizálódtam a többi tantárgy tanulásából, kinek van kedve verset is tanulni.
Ez a hetem nagyjából abból állt, hogy felkeltem. miután kész lettem a reggeli rutinnal elő kaptam a füzetemet és tanultam is, hogy biztosra menjek az aznapi dolgozattal kapcsolatban. Megyek suliba, megírom őket. haza jövök és ledőlök egy kicsit, mert általában oly annyira fáradt leszek a napi 7 óráktól ,hogy lefekszek 3 és 4 óra között. Mikor felkelek azonnali tanulás a következő dolgozat(ok)ra és mire befejezem( ezen a héten és csütörtökön 3 óra hosszát tanultam szinte mindennap) konkrétan este van így max megnézem anyummal a Barátok Köztöt és utána nem sokkal fekszem is le. És így megy el felettem el a nap ,hogy konkrétan egyfolytában tanulok. Ráadásul kitaláltam ,hogy angolt szeretném megérteni (egykor értetem, de aztán buta fejemmel elhanyagoltam, mivel sokáig egy átolvasás is elég volt, hogy megtanuljam), szóval tanárnő ad feladat lapokat, szóval azokat is ki kell töltögetnem. Aztán kitaláltam, hogy az informatikai elmélet dogám jegye nem tetszik ezért felelek belőle. Minek vállalom túl magamat, ha nekem ez is sok? Tudom, hogy érettséginél se lesz könnyebb, de konkrétan levegő vételt sem lehet venni mostanában. Elhanyagoltam az olvasást, írást mivel ilyenekre éjjel koncentráció hiányában hol lenne kedvem? El sem tudom képzelni ,hogy mi lett volna, ha gimnáziumba jelentkezek, mert nekem még ez a középsulis tanulás is sok.
Jól van, kimérgeltem magamat.