ifj. Vidnyánszky Attila

1993-ban született, Beregszászon (Kárpátalja). Kettős állampolgár, emiatt már többször érkezett behívója az ukrán hadseregbe. Öt testvére van, egy édesbátyja, Zoltán, aki elméleti matematikus, és négy féltestvére (Ádám, Mátyás, Éva Klára és Anna), akiknek az édesanyja Csolti Klára jelmeztervező, és Debrecenben éltek. Édesapja, Vidnyánszky Attila, rendező, aki jelenleg a Nemzeti Színház igazgatója, édesanyja, Jekatyerina Alikin, színésznő, az ő révén orosz származású. Mivel Moszkvában él, ritkán találkoznak.

Azt mondja, édesapja híres nevét viselni egyszerre áldás és átok, de már nem bánja (bár volt, hogy rosszul jött ki belőle). Apja előre figyelmeztette rá, sokan pedig azt tanácsolták, hogy változtasson nevet (felvette volna az édesanyja családjának nevét, de ezt ő nem sokáig fontolgatta). Egyetemista volt, mikor nagy viták voltak a Nemzeti Színház igazgatósága körül, ami az egész színészvilágot megbolygatta, és természetesen sokan őt is megtalálták, de tanárai és társai segítségével ki tudott maradni a dologból.

Kárpátalján nőtt fel, 11 éves volt, mikor édesapja Debrecenbe szerződött, ő pedig a nagymamájánál maradt. Tulajdonképpen ő nevelte páyára Attilát, aki kamaszkorában a helyi színházban világított, kellékezett, néha kisebb szerepeket is kapott.  Mikor eldőlt, hogy Budapesten akar egyetemre járni, a felkészülésben is nagymamája segített, és elmondása szerint mai napig ő a legőszintébb kritikusa. Őt, Vidnyánszky Évát egyébként 2018. nyarán a XXX. Kisvárdai Színházi Fesztiválon Életmű-díjjal tüntették ki, mint nyugalmazott középiskolai tanárt, a beregszászi színház Ficseri Gyermekstúdiójának alapítóját, egykori vezetőjét, a magyar színjátszás fáradhatatlan népszerűsítőjét Kárpátalján.

Attilát nagyon érdekelte a film világa is, de gyerekkorában nem volt mozi sem Beregszászon. A színházi világban sem az előadás érdekelte elsősorban, hanem a próbák, a kulissza mögötti titkok. Ez izgatta a filmekben is, ugyanis, míg a színházat kiválóan megismerte, egy film munkálatairól mit sem tudott. Kamaszként vacillált, hogy milyen irányba folytassa, de végül a színpad győzött.

EGYETEM

2010-ben felvételizett a Színház- és Filmművészeti Egyetemre, ahol a harmadrostán találkozott Vecsei H. Miklóssal, akivel később közeli barátok és partnerek lettek a művészetben. Mindkettőjüket felvették színész szakra, Marton László, Hegedűs D. Géza és Forgács Péter osztályába. Gyakorlatát a Nemzeti Színházban és a Vígszínházban töltötte. Egyetemi évei alatt színpadra állította társaival a Karnyónét, és Hegedűs D. Gézával az Athéni Timónt, ami vegyes kritikákat kapott ugyan, de nagy jövőt jósolttak Attilának: 2015-ben, az egyetem elvégzése után a kritikusok a legígéretesebb pályakezdőnek választották.

SZTALKER CSOPORT ÉS NEMZETI

Később pár hallgatótársával, és az adott színház színészeivel kooperálva tovább dolgozott: a Budaörsi Latinovits Színházban a Liliomfit, Gyulán a III. Richárdot (ez később a Nemzeti repertoárjába került), Kaposváron a Rómeó és Júliát, a Radnóti Színházban az Iván, a rettenet-et mutatták be. Ez a csapat lett a Sztalker Csoport (Tarkovkij Sztalkerje után), aminek alapkövei Attila (rendező), Vecsei H. Miklós (szerző-dramaturg) és Kovács Adrián (zeneszerző). Bár közülük többen is leszerződtek már színházakhoz, próbálják összetartani a társulatot, 2018-ban előbb a Woyzecket állították színpadra a Nemzetiben, majd a Míg fekszem kiterítve című regényt adaptálják a FRISS keretei közt.

Emelett több darabban is színészkedett a Nemzeti Színházban, például főszerepet kapott a Körhintában, édesapja rendezése alatt, de játszott a Galilei életében, a Részegekben és a Szarvassá változott fiiú-ban is. 2016-ban ő és Vecsei H. Miklós Junior Prima díjas lett.

VÍGSZÍNHÁZ

Bár amolyan vándorszínésznek, szabadúszónak tartotta magát mindig is, 2017-ben leszerződött a Vígszínház társulatához, Vecsei H. Miklóssal együtt. Ebben közrejátszott a "szabadúszás" fáradtsága, de az is, hogy Eszenyi Enikő mellett volt osztályfőnökei, Marton László és Hegedűs D. Géza is hívták, valamint színészi és rendezői beosztást is ajánlottak neki.

Folyamatos kérdés számára, hogy döntsön a kettő között. Édesapja eredetileg a színészetet ajánlotta neki, hogy rendezés előtt megismerje a színpadi világot. Egyetemen megtanulhatta, és alkalma is volt kamatoztatni rendezői tehetségét, de elsősorban mégis színésznek érzi magát, és a színpadon magabiztos. Szeret rendezni is, de abban, úgy érzi, nem elég profi. Összeszokott, általa ismert csapattal szívesen dolgozik, de nem tud akárhol, akármikor, akárkiket rendezni. Sokkal több felkészülés, kompromisszum és türelem kell hozzá számára, sokat szorong, mikor rendez. Ugyanakkor, válaszolva a kérdésre, hogy miért rendezett a kezdetektől olyan sokat, azt felelte, hogy kihagyhatatlan lehetőségeket nem akart elúszni hagyni.

Mint amilyen ez a Vígszínházi ajánlat is volt. Úgy érezte, hogy egyébként is ideje lenne megállapodnia. Az egyetem utáni három évet egyfajta gyakorlásként fogja fel, sőt, mikor friss végzősként távozott az egyetemről, kifejezetten az volt az elképzelése, hogy még nem akar bemászni az állandó színház mókuskerekébe, inkább gyakorol egy kicsit, mert az akár heti több előadás még megterhelő lenne. Most már nem bánja, hogy nem kell minden darabot a nulláról kezdeni (bár az is izgalmas), hiszen egy állandó társulatban már megszokták egymást.

Első szerepe a Vígben rögtön egy főszerep volt, és nem is akármilyen: Shakespeare Hamletjét alakítja, többek között egykori tanára és mentora, Hegedűs D. Géza (Claudius) oldalán. Ezt a szerepet már egyszer megformálta az egyetemen, Zsótér Sándor kezei alatt, de egy nagy színházban és egy másik rendezővel (Eszenyi Enikő) újra kellett gondolnia a karakterét, de még a beszédét is. Állítása szerint gyakorlatilag meg sem tudott szólalni a Vígszínház nagytermében, és rengeteget kellett gyakorolnia ahhoz, hogy megfelelő hangerővel és artikulációval beszéljen. Ez nagyszerűen sikerült, még ezév decemberétől újabb szerepet kapott: Napóleon Bonaparte-t formálja meg a Háború és békében. E két alakításáért a Vígszínház társulata neki ítélte a Ruttkai Éva emlékgyűrűt, elismerésük jegyéül.

2018-ban mutatták be rendezésében a Félkegyelműt. Októbertől Chaplin A diktátor-jában játszik majd főszerepet, amit, Magyarországon elsőként, Eszenyi Enikő rendez. Ezenkívül újra műsorra tűzték a repertoárban 110 éve szereplő Molnár Ferenc Liliom című darabját (december), ezúttal Attila rendezésével. Ebben az évben megkapta az Ajtay Andor díjat, amit a Vígszínház két (egy nő és egy férfi) legjobban teljesítő színésze kaphat meg.

FILMEK

2011-ben az Égi madárban játszott. 2014-ben kapta meg első igazi filmszerepét a Szarvassá változott fiúban. Az édesapja által rendezett darabban már játszott, így az azon nyugvó filmben is szerepet kapott. Alakításáért Gundel művészeti díjat ítéltek neki. 2015-ben főszereplőt alakított a Veszettekben. Az alapvető különbséget a színpad és a film között úgy határozta meg, hogy a forgatások alatt sokkal kevesebb személyes szabadságot érzett - ennek ellenére nagyon érdekes és jó tapasztalat volt, bár a Veszettek nem lett sikeres. Alakításáért a Magyar Filmakadémia neki adta a Magyar Filmdíjat, mint a legjobb férfi főszereplőnek.

Egy évvel később sorozatszerepet kapott: igaz, hogy csak alkalmit. Az Aranyélet nevű, Csehországban és Lengyelországban is népszerű magyar sorozatban alakítja Thuróczy Szabolcs fiatal karakterét. 2017-ben szerepelt volna A Viszkis-ben, de a jeleneteit végül kivágták, mert túl hosszú lett a film. A következő évben azonban újra lehetősége nyílt a vásznon: a Vándorszínészekben kapott szerepet.