Te szeretsz iskolába járni ?

Igen, de csak a barátaim miatt.

utálok iskolába járni, finoman fogalmazva

Nem, dehogy szeretek

Igen. A tanárok kedvesek és viccesek. Az osztályom légköre jó, befogadó, és barátságos. A barátaim miatt különösen szeretek bejárni. Illetve a tanulás miatt is, és az érdekes és izgalmas laboros órák miatt. Itt áll vagy bukik hogy az lehetek-e ami lenni akarok, és in general is bővítem a tudásomat. Mivel utálok nem tudni valamit, így minden óra áldás. A büfében finom az étel és nagy a választék. Csak pár rohadék van aki megbámul vagy megszól a külsőm miatt, de többségében az egész iskola elfogadó ráadásul nem vagyok egyedül alternatív. A tanárok sem szólnak meg, általában tetszik nekik ahogy kinézek/csak viccelődnek vele/keresztül néznek rajta. Van egy király szekrényem is ami igazi életmentő a rengeteg cuccom miatt.
Pár apró tényezőn kívül a nagy többséggel ellenben és nagyon szeretek iskolába járni.

'Annyira imádok iskolába járni hogy azt el sem tudom mondani'...remélem érződik az irónia..

Mikor hogy alapon működik nálam a dolog a legtöbb tanárt bírom, viszont akadnak olyanok is, akiket ki nem állhatok (pl.ofőm), és hát miattuk nincs túl sok kedvem bemenni. De azért ha meglátom az osztálytársaimat, rögtön kicsit jobb kedvem lesz, és hát valahogy mindig sikerül túlélnem a napokat ^^

egy ideje nem halálvággyal megyek be, szóval talán, szebb napokon. tény, sok a felesleges tantárgy, sokkal személyre szabottabbnak kellene lennie az órarendeknek, kiiktatni pl a tesit, életvitelt, hittant, etikát meg minden hasonló baromságot. nekem minden nap nulladikom van és 8-9-10 órám, így lehet, hogy nem tudok 100%-ot nyújtani. ami őszintén nem is célom, mert nem vagyok egy maximalista de na...xd sokáig gyűlöltem egyébként, de inkább a mentális gondjaim miatt, amik egy ideje hál istennek megszűntek és remélem sosem térnek vissza. ha valaki nem szeret suliba járni mondjuk egész sok oka lehet. a legtöbb tanár nekem semleges, de akad, akit bírok is. a tantermünk a harmadikon van, ami szintén csodálatos, mert a speciális előadók meg mind a földszinten, vagy ne adj isten a másik épületben, a koliban xd. illetve boldogabban kelnék, ha nem lennének emberek a suliban xd bár nem panaszkodhatok, a haladó német kéttanos csoportomban mindössze 11-en vagyunk, senkit sem löktem még ki az ablakon és fordítva sem történt meg, szóval jól állunk

Hát, hogy is mondjam.. Az osztályomban hol jó a légkör hol nem.. A tanárokból is vannak borzalmasak, illetve egy pár jó. A barátaim ( az az egy-kettő) miatt lesz egy kissé elviselhetőbb a suli. Egyébként meg, lehet, hogy ki se bírnám #-# Amikor hiányzott a barátnőm a suliból.Minden fenekestül felfordult.Eléggé unatkoztam, hiába volt ott más, vele nem lehetett megvitatni a nagy "Codys ügyeket", se semmimást.. Nem tudtam vele kifecsegni az új cikkek tartalmait, és nem tudtam a vidisekről,a sztárokról se dumálni. Meg úgy minden másról sem.

Mindig is utáltam. Legfőképpen tanulás miatt, de attól még mindig is jó tanuló voltam. Néhány tanár szörnyű, irritáló vagy csak egyszerűen olyan unalmasak az órái, hogy legszívesebben átaludnám az egészet. A legtöbbje azt hiszi, hogy nekünk diákoknak csak az ő tantárgya létezik, nem a legjobb megoldás két TZ-t és pár "hirtelen halált" (töri tanárom fogalmazta így a hirtelen felelést xD .>.<) egy napra tenni. Egyeztetni kéne az ilyeneket vagy nem tudom. Xd Az osztállyal jól kijövök szerencsére,barátaim is vannak. Csak azért járok iskolába, hogy ne hiányozzak sokat ezáltal pedig a jegyeim is jobbak legyenek persze.xd Bár így is rengeteget hiányoztam akkora iskolaundorom van. Én szerencsétlen biosz tagozatra adtam be jelentkezésem még anno, mára ezt a tantárgyat utálom a legjobban, ez is oka lehet, hogy utálok bejárni. Most már nincs mit tenni, pár hónap és hála a jó égnek búcsút intek az egész kócerájtól xd

Nem lenne semmi bajom az iskolába járással, ha a tanárok normálisak lennének, és az osztálytársaim se lennének k*csögök. Csak a barátaim teszik elviselhetőbbé a napjaimat

Ez egy elég bonyolult kérdés számomra. Szeretek is meg nem is. Általános iskolában nagyon nem szerettem, borzalmas volt az osztályközösség, nagyon erős klikkesedések voltak, akik úgymond "ellenségnek" is számítottak. Rendszeres volt abban az osztályban a folyamatos terrorizálás, a jópofizás, egymás kibeszélése a hátuk mögött, nem voltak igaz barátságok, a becsületes embereket kinevették - persze volt néhány kivétel, ezek a jellemzők leginkább a lányokra voltak igazak, a fiúk sokkal rendesebbek voltak, jól el lehetett velük hülyülni, jó humorérzékük volt, kivétel nélkül. A tanárokat viszont már sokkal jobban szerettem - szerintem soha az életben nem fogok olyan remek pedagógusokkal találkozni, mint amilyenek ők voltak. Mindamellett, hogy a tanáraim fantasztikusan tanítottak, volt és szántak is időt a diákokra, rendszeresen beszélgettünk, egy csomó érdekes témát kiveséztünk, odafigyeltek az érzelmeinkre, engedékenyek voltak, mégis remekül tudtak figyelmezni (vagy fenntartani az érdeklődést). Csomójuknak nagyon jó humorérzéke is volt, amit azért rendszeresen prezentáltak is. Nagyon hiányoznak, legszívesebben visszamennék hozzájuk, minden velük eltöltött perc igazi kincs volt számomra.

Most, középiskolába pedig mondhatni teljesen megfordult a dolog - ugyan az osztályközösség átlagban mérve egész jó befogadóképességgel rendelkezik, mindenkit szívesen látnak, kedvesek, őszintén érdeklődnek a másik iránt (vagy csak jól tudnak színészkedni ), azért azt nem tagadom, hogy van egy-két olyan osztálytársam, akit minden egyes nap lapáttal vernék fejbe. A fiúk többsége fogalmam sincs, hogy olykor mit képzel magáról - olyan mániákusan igyekeznek nagymenők és lazák lenni, hogy teljesen feladják az önbecsülésüket, megalázzák egymást és a tanárokat... számomra akkora nonszensz ez az egész, mindenesetre nagyon remélem, hogy elégedettek magukkal és, hogy éjszakánként az ágyban arra gondolnak, hogy "ma is egy lépéssel közelebb kerültem a társadalom elismeréséhez", miközben visszaszólnak a legkedvesebb tanároknak és nem hajlandók szót fogadni. A lányok teljesen mások, ők igazán éretten (vagyis érettebben) viselkednek mind a mostani fiú mind a régi lány osztálytársaimnál. Valahogy képes vagyok feléjük nyitni, ha úgy adódik, bátrabb vagyok a társaságukban, nem érzem azt, hogy félnem kellene attól, hogy esetleg valamit elrontok, félremondok. És ez egy felemelő érzés egy olyan korábbi osztályhoz képest, mint ami nekem volt egy évvel ezelőtt. A tanárokkal viszont nagyon kétesen állok - van, akit kedvelek, de sajnos a többségük egyáltalán nem szimpatikus számomra. Nem tetszenek a tanítási módszereik, a személyiségük számomra taszító, három olyan tanárom van jelenleg, akiket eddig igazán meg tudtam kedvelni. Mindezek mellett pedig kiemelném, hogy közgázos vagyok, ami számomra egyenlő a lassú és fájdalmas halállal. Minden, de tényleg minden jobban érdekel ennél a szakmánál. Bár azért képes vagyok meglátni a szakmai tárgyakban azokat, amikre tényleg igazán szükség lesz az életben (adózás, gép- és levélírás, bankolás, önéletrajz és motivációs levél megírása, számlák kifizetése, stb.) és egy átlagos gimiben ilyenekről nem nagyon hallani, mégsem voltam képes az elmúlt hónapokban egy cseppnyi érdeklődést sem kicsikarni magamból a tárgy iránt.

Dehogy szeretek

természetesen imádnám az iskolát.. De csak akkor lenne jó járni, ha nem kéne tanulni, és nem lennének egyes tanárok se.
A barátaim akiket ott ismertem meg, pótolhatatlanok Nélkülük kín, szenvedés lenne. Így elég elviselhető, de azért nincs kedvemre.

Dehogy

szavakkal ki nem tudom fejezni, hogy mennyire nem

nagyon utálok, mindig gyomorgörcsöm van tőle.

nekem nincs bajom az iskolával, elvagyok én ott, max ha nagyon unom magam alszom vagy hazamegyek. xd osztálytársaimat 2 hetente látom, néha még ez is sok belőlük, de alapjáraton senkivel sincs nagyobb problémám.
egyébként még mindig jobban szeretek iskolába járni, mint dolgozni.

Igaz, már egyszer megválaszoltam, de no prob.xd
Nézhet bárki hülyének, de én szeretek iskolába járni. Nálunk is akadnak érdekes fazonú tanárok, nálunk is van egy nap 2-3 TZ meg dolgozat, esetleg felelés, nálunk is komolyan veszik azt, amit tanítanak, nálunk se mindig felhőtlen az osztályon belüli kapcsolat..de attól szeretek bejárni. A tanulással sincs különösebb bajom, a tanárok meg ha kézen állok se fognak megváltozni, ahogyan a tanmenet se, szóval feleslegesnek tartom, hogy passzív-agresszív hozzáállást mutassak bárkinek is. A barátnőimmel jól elvagyunk a szünetekben, órán meg jegyzetelünk és kész. Meg nem tudom, nekem a 7-8 óra sokszor meg se kottyan, lehet tényleg nincs rendben velem valami. Persze, nekem is vannak -ritkán- olyan napjaim hogy: "na most vigyen valaki haza", de olyankor mindig motivál a tudat, hogy tanulás nélkül nehezen lesz belőlem az, ami szeretnék lenni, és mivel auditív típus vagyok, a magántanulósdi nálam kilőve.xd
Szóval nekem semmi bajom sincs a sulival, szeretek bejárni, mert addig is csinálok valamit, nem csak tétlenkedek és unatkozok.xd

Ó hát honne! Ott van a Gömöri Orsi a barátnőm mert megcsalja a Papp Szebit velem!

Utálok iskolába járni.