Magyar helyesírás - A leggyakoribb téveszmék

A beküldött cikkekből, na meg a fórumtémákból levont eddigi tapasztalatok alapján néhány javaslat a helyesírásunk javítására.

I. Toldalékok kapcsolása

1. Eléggé elterjedt tévhit, hogy „az idegen nevekhez kötőjellel kell kapcsolni a toldalékokat”. Ezt felejtsétek el, baromság. Nem az a lényeg, hogy idegen név, hanem a végződésének a kiejtése. Az alábbi két esetben igaz ez:

1. Ha az idegen szó vagy név néma betűre végződik: Mariah-val (mert nem *[mariahhal], hanem [mörájával]), Ashley Tisdale-lel (mert nem *[tisdaléval], hanem [tiszdéjllel]) stb.

2. Ha az idegen szó utolsó magánhangzóját írásban kettőshangzó jelöli: Miley-nak (mert nem *[milejnak], hanem [májlinak]), Carey-t (mert nem *[karejt], hanem [kerit]) stb.

II. Az -i és az -es/-os/-ös melléknévképző

Itt szintén gondok vannak. Szabály a következő (szintén nagyon egyszerű): a kéttagú tulajdonnevekből képzett melléknevek esetén a név mindkét tagja nagy kezdőbetűs marad, és az -i/-es/-os/-ös képzőt kötőjellel kapcsoljuk: Petőfi Sándor-i, Los Angeles-i, New York-i; miley-s, de: Miley Cyrus-os.

III. Vesszők

Minden vonatkozó névmás elé vesszőt kell tenni, és a kötőszók elé is, ha tagmondatokat kapcsolnak össze (szintén tévhit, hogy „az és elé nem kell vessző”; valóban, ha csak egy felsorolás utolsó tagját kapcsolja).

Ezek a vonatkozó névmások: ahol, aki, amely, ami, amíg, amikor stb.; kötőszók: és, hogy, mert, mint stb.

FIGYELEM: a mint elé csak összehasonlító szerkezetben kell vesszőt tenni; nem kell elé vesszőt tenni, ha jelentése '-ként', illetve a több mint, kevesebb mint azaz 'megközelítőleg' jelentésű kifejezésekben.

– Három több, mint kettő. Kettő kevesebb, mint három.
– DE: Több mint 10 ember volt jelen. Kevesebb mint 50-en jöttek el. X.Y. mint listavezető.

IV. Szavak

– videoklip (nem *videóklipp, sem *videóklip)
– klip, klipet, klippel (nem *klipp, *klippet, *klip-el)
– autogram (nem *autógramm, sem *autogramm)
– egyelőre (nem *egyenlőre, hacsak nem arról van szó, hogy egyenlő szeletekre vágod a tortát)
– utána (nem *utánna)
– muszáj, vajon, hajó (nem *muszály, *valyon, *halyó)

Egyelőre ennyi, ha még eszembe jut valami, folytatom.

Nagyon köszi a topikot! Igazán ráfér az oldalra és az emberekre!
Az én cikkeimben sok hiba szokott lenni?

Hmm nem rossz...lehet, hogy majd egyszer jól jön nyelvtan órára is Majd bemagolom

És még sorolhatnád az ilyeneket is, mint az ahhoz két bd "h"-val, a -tól,-tőlben mindig hosszú a magánhangzó! A legkiborítóbb mikor a ragot külön írják a szótól A rosz helyett rossz, higye helyet higgye. Stb. stb. és ezek a hibák általában azoktól származnak akik nagyon nagyot akarnak mondani!!! De azok nem olvassák ezt a topikot akiknek szükségük lenne rá!!!

Akarod mondani higgye

jaja, akarom mondani

Jöhet még az ahhoz, ehhez és nem ahoz, ehez.
Ezt, azt és nem eszt, aszt
légy szíves és nem légyszíves
stb. stb.

mongyuk --> mondjuk
oszt --> aztán, és (hacsak nem a kártyát osztja)
lécci, légyszi --> légyszí', légy szíves

/több most nem jut az eszembe.../

Én szoktam néha az "oszt" formát használni, de csak a vicc kedvéért meg szerintem mindenki azért, hát ennyire buták nem lehetnek

Hát most te is írtál egy-két borzalmat: "mutassa be" az felszólító mód, helyesen "mutatja be"; "többen állítsák" szintén, helyesen "többen állítják". Elhiszem, hogy a tájszólásodban így van, de ilyet nem írunk le.

haggyá = hagyjál
teccik = tetszik
menyi = mennyi
most csak ennyi jutott eszembe.

VIGYÁZZ!

hagy, hagyja, hagyja! hadd = hagyd (< *hagyjd)
DE: hidd, higgye, higgyétek (nem *higyje, higyjétek).

Hát az meg másik, amikor az ige számban és személyben nem stimmel össze az alannyal és hasonlók... meg amikor emberekről lévén szó beírja, hogy "ami"...

Sajnos nagyon sokan úgy írnak, ahogy beszélnek. Van aki úgy ír, ahogy épp egy adott helyen beszélnek. Mármint tájszólással.
Például én meg tudok őrülni, ha valaki föl, oszt és ha hasonló finomságokat írja le, de ha beszédben is nagyon irritál.

El Mexicano! Nekem általánosban a magyartanárjaim előszerettel beszélték 'makóiasan' vagyis az e helyett ö szinte mindenhová. Valahogy én úgy érzem, hogy egy magyartanár beszéljen irodalmi magyart - ha ilyen létezik - és ne tájszólással! Vagy csak bennem van a hiba?

Én még a dátumokat is leírnám. Mert sokszor ez is rosszul van írva.

Itt a pont a lényeg:
2010. 08. 21.
2010. augusztus 21.

Itt pedig a rag:
1-jén
2-án
3-án
4-én
stb.

Olyan nincs, hogy 1-én, 2.-án, 3.-án, 4.-én.

Más a kiejtés és az írás. Beszélni mindenki úgy beszél, ahogy a szüleitől hallotta, vagy amilyen közegben felnőtt, nincs semmi baj és elítélnivaló abban, ha valaki tájszólásban beszél. Viszont írásban a sztenderd nyelvet kellene használni. Nekem is tájszólásban beszélt a magyartanárnőm, és mégis egy művelt nő volt, sőt, több finnugor nyelven is tudott. Szóval ha valaki úgy beszél, hogy "vót", attól még azt úgy kellene leírni, hogy "volt". A műveletlenség ott kezdődik, amikor leírni sem tudja.

Tájszólások egyébként is minden nyelvben vannak, ha pl. a spanyolt úgy írnák le, ahogy Andalúziában vagy "Puelto Hikó"-ban beszélik (direkt írtam úgy), akkor egy szót sem lehetne megérteni belőle.

Érdekesek én nem nagyon szoktam ilyen hibákat véteni

Az egy dolog, de sajnos sokan azt hiszik, az menő, ha úgy írunk, ahogy beszélünk. No meg az új szavak kreálása. Kazinczy Ferenc csak úgy foroghat a sírjában..

S ha már itt tartunk, megkérek mindenkit, hogy NE MÁSOLJON híreket máshonnan. Fogalmazza át a saját szavaival, nem elég a bevezetőben megcserélni két szót és a többit meg úgy hagyni, ahogy volt. Minden szöveget ellenőrzünk a keresővel, és ha megtaláljuk ugyanazt egy másik oldalon, automatikusan megy a kukába a hír. Nem érdekel, ki írta, milyen régi tag, miről szól, mennyire érdekes. Ha lopott, akkor törölve lesz.

Sajnos én olyan helyzetben vagyok, hogy iskolában négy nyelvet tanulunk, és majd kicsit később fel kell vennünk egy ötödiket is (ami vélhetőleg vagy francia, orosz, vagy pedig spanyol lesz), úgyhogy az ilyen alapvető magyar helyesírás néha eléggé betesz...