Fall Out Boy

Jó rég nem jártam már erre, látom, azóta lettünk néhányan.    Fú, nem is tudom, hol kezdjem...
Idióta kamaszként éjjel-nappal a neten lógok (lőjetek le érte) és természetes, hogy járom a hülye internetes oldalakat, amik a kedvenceimmel foglalkoznak. Legtöbb időt talán a Tumblr-rel töltöm el, és ahogy észrevettem az utóbbi néhány hónapban, mindenhol rendesen "megszaporodtak" (már ha fejezhetem így ki magam) a Fall Out Boy rajongók. Azt hiszem, nyáron indult el ez a jókora lavina, amikor már 100%-osan berobbantak a zeneiparba, pontosabban visszatértek. Biztos egyedül vagyok ezzel (értsd a szarkasztikát) de gyanítom, hogy a "hú de nagy fanok" közel fele divatfan. Olvasgatom mindenhol a kommenteket, a "kívülről tudom az összes dalt oda-vissza", az "annyira imádom őket, hogy..." és "a legjobb zenekar forever" és hasonló hozzászólásoknál pedig nagyokat mosolygok.   Nem azt mondom, biztos van nagyon sok igazi rajongójuk, de nem furcsa, hogy csak azután lettek ennyire népszerűek, hogy megváltoztak? Hogy Patrick lefogyott, hogy Pete megvált az emo imidzsétől, hogy Andy levágatta a haját, félretette a szemüveget, és több tetkót varratott magára, Joe pedig megnövesztette a haját? Biztos én vagyok csak ilyen, de nekem ne mondja senki, hogy a sok 12 éves lányka imádatában nem játszik közre, hogy "mennyire nagyon cukik".    
A visszatérésük óta rengeteget változtak, és egyre csak törnek fel a csúcsra, ebből következik, hogy egyre menőbbek leszek, és bizony egyre nagyobb divat lesz fanná válni.   Igazából én soha nem értettem ehhez, de gondoltam leírom, ha már itt vagyok, mert többek között náluk is jellemző ez. Nem értem, hogy minek nevezik magukat bizonyos illetők rajongóknak, amikor a The Phoenix-et, az Alone Together-t, a Thnks Fr Th Mmmrs-t, és talán az I Don't Care-t ismerik, mert oké, én is így kezdtem, de attól, hogy a legismertebb számok közül el tudok ötöt sorolni, az szerintem nem az jelenti, hogy életem értelmei, de biztos ezt is én látom rosszul.  
A másik, amin rettentően sikerült felhúznom magam... "xy a kedvencem.". Rendben, szeretik őket, de az én idióta filozófiám az, hogy ha Fall Out Boy rajongó vagy, akkor nem teszel különbséget négyük közül, mert ha egy zenekarban játszanak, akkor elvileg egyenrangúak.   Nem tudom hova tenni, a "Pete-et szeretem a legjobban" dolgokat, mert kissé furcsa, hogy ő a legnépszerűbb a zenekarban (mert az), és neki van a legtöbb úgynevezett rajongója, amikor elvileg a bandában mindenki ugyanannyit ér.   Bár azt is meg kell jegyeznem, hogy furcsa, hogy mióta Patrick lefogyott, különös módon neki is jóval több "fanja" akad. Biztos véletlen. Nem tudom, igazából nem értem, hogy miért olyan jó ez bárkinek, miért okoz örömöt azért "szeretni" valakit, mert a többség is ezt teszi, azt leszámítva, hogy a nyáj nagy része így is gondolja/érzi.  
Az egyetlen, ami talán vigasztal az egészben, hogy rövid időn belül ezek a "rajongók" majd kipotyognak, mert mindig jön majd egy új, aki kedvelése sokkal menőbb és divatosabb lesz, ezért a végére majd csak az igaziak maradnak.  
Elnézést kérek a kisregényért, de úgy éreztem, hogy ez nagyon is de tartozik. Az előbb leírtakért felelősséget nem vállalok. Sorry.  

EZ nagyon igaz!
Abszolút egyetértek a "Nem attól lesz valaki igazi rajongó, hogy ott volt a kezdetektől, hanem hogy a végéig kitart." elvvel, de nekem ne mondja senki, hogy a "Szerelmes vagyok Patrick-be."-féle mondatok nem szabadna, hogy idegesítsenek, olyan emberek szájából, akiknek a banda eddig jóformán Pete-ből állt.  Ha pedig valaki rögtön azzal jön, hogy "Ez a banda milyen gyökér volt régen, de bezzeg most...!" akkor az egyenesen fel tudnám képelni .Persze ennek az ellentétét sem hallom szívesen: "Jaj, ez a banda úgy megváltozott, régen sokkal jobbak voltak.." Könyörgöm eltelt több, mint 10 év!!! Senkitől nem lehet elvárni, hogy 30 évesen ugyanúgy gondolkozzon, mint gimis korában.

Basszus, nincs két éve, hogy szeretem őket, én is így álltam hozzá az elején, bár mára már mélységesen szégyellem, hogy anno Pete volt a kedvencem (vajon miért..) de kis idő után végre benőtt a fejem lágya, és többet eszembe sem jutott azt mondani, hogy xy-t jobban szeretem, mint a másik hármat, mert ahogy Pete is mondta, nincs "én" a zenekarban.
De egyszerűen bosszant, hogy azok a kis tizenegy-két évesek, akiknek alapjáratban fingjuk nincs semmiről rohadt nagy rajongónak titulálják magukat, annak ellenére, hogy mindössze azokat a dalokat ismerik, amiknek van videoklipje, mert azért komolyan megnézném, hogy melyikük hallott, a Goldenről () a 27-ről, a  Hum Hallelujah-ról, vagy a Don't You Know Who I Think I Am?-ről.  
A mennyit változtak dolgon meg inkább nem is cseszem fel az agyam. Basszus.. négy évig eltűntek a nyilvánosság elől. Mind a négyen már a harmincas körbe tartoznak, Pete már lassan a 35-öt közelíti (nem mintha látszana rajta). Felnőttek. Nehéz elviselni, de már nem az a négy idióta hülye gyerek, akik akkor 2001-ben ugráltak a színpadon. FELNŐTT EMBEREK. Pete gyereket nevel, Patrick tervei közt is ott van a babavállalás, és mind a négyüknek megvan  saját életük. Andy kivételével mindenki megnősült (Wentz úr már el is vált) és ezzel, a felnőtté válással jár, hogy igenis megváltoztak. Már nem csinálnak annyi hülyeséget (vagy mégis..) és igenis belül sem ugyanazok már. Nem értem, hogy ezzel mi a baj.. azért tartottak szünetet, mert az eddig  képviselt stílusukban kiégtek (úgyszintén Pete mondta). Nem hiszem, hogy ugyanazzal a hangzással és stílussal újra befutottak volna, ezért ezen is változtatniuk kellet. Ha engem kérdeztek ebben is maximálisan odatették magukat, teljesen új stílust teremtettek, de aki rég óta figyeli őket, észreveszi, hogy azért néhány hagyományos Fall Out Boy "motívum" megmaradt. Ezért aztán nem is tudom érteni egyesek "felháborodását".

A komoly témát félretéve: itt vannak a példaképeim, mind felnőtt, érett gondolkodású emberek:

Le sem tagadhatnánk őket. :')  

Nem mintha nagyon próbálkoznánk...   

Én letagadom őket.  
Mint akinek epilepsziás rohama van...

Petenél meg asszem lefagyott a rendszer 

Olyan, mint a Windows.  

Jelentem, itt beállt a kék halál   

Joe-ban ezt szeretem. Füstöl.  

Szó szerint Ha jól emlékszem egy régi interjúban elmesélte, hogy kigyulladt a haja egy koncert közben 

Aha, egy karácsonyi koncerten történt 2007 körül, hogy a Jingle Bells közben valami gond volt egy tűzijátékkal, ami aztán a hajában landolt, és felgyújtotta. Egyetlen szó nélkül tűrte, és végigheadbangelte a számot.. csak leégett a feje.