Ma éppen mivel van tele a tököd?

Nemcsak a trollokra értettem.

Az inteligensnek tartott staritys tagokkal akik nem ismernek fel egy trollt és becumizzák a hülyeségét. Inkább vicces ha átgondolom hogy magukat intelligensnek tartó nagyszájú tagok osztják az észt azoknak akikről messziről ordít hogy csak át akar ejteni mindenkit. A legjobb hogy ebben a topikban is, isten tudja hány komment érkezett arról hogy valaki retardáltan veszekszik...hát ha valaki tényleg annyira intelligensnek hiszi magát hogy naponta tucatszor jelent piti dolgokat a moderátorok topikjába akkor annyi esze is lehetne hogy észrevegye hogy átesett a ló túloldalára.

Anyával. Tényleg nem gyakran mondok ilyet, főleg, mivel a saját anyámról van szó, de most, ebben a percben telt be a az a bizonyos pohár. Végképp. Sokszor veszek össze vele hülyeségek miatt (szinte minden nap) de most már...
Kettőkor hazaértem a suliból, és direkt mondtam neki, hogy visszamegyek a suliba focizni, mert ma kivételesen elmaradt a matek felvételi előkészítőm, és jelentkeztem mikulás kupára a lánycsapatba, de "papíron" ez csak úgy megoldható, hogy eljárok az edzésekre, amire nekem természetesen nincs lehetőségem, mert hétfőtől csütörtökig valami szakkörön ülök negyed ötig, ezért a tesitanár megengedte, hogy kimenőt kapjak a tömegsport alól, de ma kivételesen elmentem, hogy legalább egyszer legyek jelen, ha már csapatkapitány vagyok.
Anya délután ment dolgozni, és amikor ötkor hazaestem, a húgom szinte szívrohamot kapott, mert nem tudta, hogy merre jártam egész idáig, mert elmondása szerint, "anyának egy szót sem szóltam, arról, hogy merre tervezek menni", és az összes ismerősömet felhívták, hátha valaki tudja, hogy merre mehettem. Nem, a helyzet a következő: Anya a gép előtt ült (most mit mondjak.. megint) és amíg hozzá beszéltem, minden bizonnyal megint a k*rva fészbúkkal volt elfoglalva, és egy rohadt percre nem tudott rám figyelni, ezért aztán nem hallotta, hogy mit mondtam, és én lettem a hülye, idióta, feleltőlten kamasz, aki úgy dönt, hogy világgá megy.
Eddig mindent, de tényleg mindent szó nélkül lenyeltem, de most már elegem van. Kezdjük ott, hogy soha nem csavarogni járok, ha egy kicsit is foglalkozna velem, akkor tudná, hogy hol vagyok, ami mellesleg, mindig az iskola, de reggel mindig szólok, ha délután megyek "valamerre". Kettő, előre szóltam, hogy focizni megyek, ami kábé 20 méterre van a sulitól, és még mindig az iskola területe. Három, pedig, ha már én vagyok a csapatkapitány, akkor úgy gondolom, hogy nem bűn, ha egyszer, egyetlenegyszer elmegyek egy rohadt edzésre, de szóljon bárki, ha tévedek. Nem azt mondom, mert biztos aggódott, de az Istenért.. olyan nehéz elszakadni két percre a rohadt nettől, és figyelni arra, amit a másik mond? Csak 120 másodperc, vagy annyi sem. De biztos megint én vagyok a hülye, hogy ezt nem értem meg.

Azzal ami épp megy a Májlis cikk alatt. A hányinger kapott el az ilyen "kulturált" megnyilvánulásoktól.

Azzal, hogy ma is ötkor értem haza, és k*rva sok dolgom van, és megint b*aszott korán felkeltem, és most bezzeg el tudnék aludni, de mire majd végre ágyba kerülnék, és olvasni tudnám végre a könyvemet, és aludnék, megint pörögni fog az agyam 1000-rel, hogy holnap mivel fognak csesztetni, és hajnalok hajnalán majd végre álomba sírom magam. Már most kikészít a gondolat...

Ma írtunk matekból, és holnap szintén fogunk. Szerdától pedig elkezdődik a témazárók írása, és a legjobban a történelemtől meg a fizikától tartok, hiszen szeretnék jó jegyet, de nem lesz elég időm tanulni a nyelvek és a magyar tételeim mellett. Plusz bevállaltam, hogy segítek az Utazás és Turizmusosoknak, mert kevés az ember, így az évben heti két alkalommal 5-ig kell bent maradnom, a másik három alkalommal pedig edzésem van, este hétig. Nincs semmire időm, a jegyeim pedig nem valami fényesek. És még csak a második év...

Ma reggel szépen ültem a buszon, hátul meg ült pár személy. Elkezdtek hangosan mulatós zenét hallgatni, röhögni, és hiába hallgattam zenét, mindent hallottam, pedig elég messze ültem tőlük. Ráadásul ez reggel volt, mikor még mindenki szeretne kicsit 'lazulni' munka/iskola előtt, de persze, hogy nem voltak tekintettel másokra. Mikor rájuk szólt egy bácsi, durván visszaszóltak neki és elkezdtek pofákat vágni. Fel se kéne az ilyeneket engedni a buszra.
Ma volt osztályfényképezés, ami valami szörnyű volt. 1. Reggel mindenki megázott vagy/és elfújt a szél. Szóval szépen néztünk ki. 2. 10 percet kellett várnunk a fotósra, aki alig 3 képet csinált rólunk. Addig egyensúlyoztam magassarkúba (az nem ázik be) a szék tetején. Kényelmes volt. 3. Egy normális fotónk nem lett, mert hiába szóltunk, hogy 'várjon egy kicsit legyenszíves', nem, neki sietnie kellett.
Holnap asszem megyek kórházba, mert péntek óta nem múlik el a kézfájásom. Nem tudok írni, mert 2 perc után elkezdek lassabban írni, aztán jön a 'fáradás', ami után képtelen vagyok normál ütembe írni. Levágom, mert már nagyon idegesít. Apa meg lecseszte anyát, hogy ma miért nem tudott elvinni, mikor anya szabadnapos volt. Anya már bevásárolt Mikulásra. Sőt, még a karácsonyfadíszeket is megvette. Amiket nem tudom hova fogunk felakasztani, mert tavaly is majdnem felborult a fánk, a sok dísztől. Veszünk akkor 2 fát. Az egyiket anyáék szobájába.

Holnap 0. órával!

Tiszta Hulla vagyok -.-
És a felkeléssel Úgyis fölkelek már kb 1000 elmondják kelj már fől -.-

Pár osztálytársammal.
Összesen hatan vagyunk gyakorlaton, ebből három olyan lusta és béna, hogy az már fáj. Most éppen az a bajuk, hogy mi csináljuk azt, amit kell, és még jó is. Nem is az a baj, ha valaki nem olyan ügyes, de legalább akarná csinálni, de ezekről lerí, hogy sz*rnak az egészre, és csak melegedni járnak be. Telefonoznak, fészbukkoznak megállás nélkül, nem csinálják amit kell, ha meg az oktatónk szólni mer, még nekik áll följebb. Ráadásul le is vannak maradva, mi már holnap kezdünk porcelánra festeni, ők meg most tartanak a vízfestés felénél. De olyan ronda munkákat csinálnak, hogy egyszerűen belefájdul a szemem, hármasnál jobb jegyet nem is kaptak. Tudom, nem szép dolog a káröröm, de már kíváncsi vagyok a képükre, mikor megtudják, hogy az egészet kezdhetik előröl, mert a tanár nem engedi tovább a porcelánhoz azokat, akiknek 1-es meg 2-es munkáik vannak... Persze, mert ők összecsapják, hogy legyenek meg minél hamarabb.
A másik pedig, hogy a három grácia közül az egyik lány, két héten keresztül nem jött be, be se volt képes telefonálni, hogy hol van (nem mintha érdekelt volna minket, vagy a tanárt, de a ugye ezt neki fel kell jegyeznie), se igazolás, se táppénzes papír, se semmi. Aztán mintha mi sem történt volna, egyik nap belibeg. És ezért már simán kirúghatták volna, de voltak olyan kedvesek, és megengedték neki, hogy szombatonként ledolgozza ezeket a napokat. Aztán még ő volt fölháborodva, hogy őt meg se kérdezték, hogy ráér-e szombaton, és milyen dolog, hogy neki a hétvégéjéből vesznek el időt... Meg olyan stílusban beszél az oktatónkkal, hogy én a helyébe már lekevertem volna neki egy pofont.
Meg folyton azzal jönnek, hogy a tanár azért ad nekik 1-es, 2-eseket, mert pikkel rájuk, mi pedig puncsolunk neki, és ezért lesz a mi munkánk 4-es, 5-ös. Hát már nem azért, de egy olyan embernek, aki több mint húsz éve van a szakmában, szerintem ne kérdőjelezzék meg a döntéseit. Egyszerűen bénák, a rajzaik ocsmányak, csak ezt nem képesek észrevenni, plusz a tetejében még sz*rnak az egészre, és csodálkoznak, hogy ilyen jegyeket kapnak?
Remélem, hogy minél hamarabb eltűnnek innen, mert már nagyon idegesítőek, és rohadtul elegünk van belőlük, még a tanárnak is.

Amit most fogok írni az nálam nem számít gondnak , max egy kis irritáló "dolognak". Előre leszögezem , hogy tisztában vagyok azzal , hogy mindenki ahhoz szól hozzá amihez akar ,de.. A tinisztárok (nem sorolom őket fel , úgyis tudja mindenki hogy kikre gondolok) utálótáboráról lesz szó. Én úgy látom , hogy ha ezen a fórumon megjelenik róluk egy cikk , akkor az figyelhető meg , hogy a rajongók jönnek , elmondják , hogy mennyire jó lett amit csináltak stb , az utálók meg kioktatják őket , hogy az ellenkezője igaz annak amit a fanok gondolnak , sokszor lesz ezekből a vitákból "veszekedés". Igazából ezzel nincs is gond , csak éppen szerintem ez az egész "harc a rajongók és az antik között" felesleges és dögunalmas. Miért ? Mert ha a rajongókat a 200. cikknél nem sikerült "meggyőzni" akkor a 201.-nél se fog sikerülni , ergo időpazarlás. Őszintén szólva én is írtam már negatív véleményt , de nem ezekről a "sztárokról" akikre most gondolok , hanem egy másik kategóriáról (ezekkel nem egyeztethető össze). A médiának pontosan az a célja , hogy mindenki róluk beszéljen , nem számít , hogy az illető éppen rajongó vagy utáló-e. Ezeket a "hírességeket" ugyanúgy divat utálni mint ahogy szeretni , és ahogy már mondtam az utálás és a rajongás egyre megy: híresebbé teszi az adott előadót/együttest. Aki hozzászól a róluk íródott cikkekhez vagy éppen ő ír cikket róluk , megnéz tőlük egy-egy számot a youtubeon , az már hozzá is járult ehhez. Én nem szapulom ezeket azért , mert divat utálni őket , én inkább el se olvasom a cikkeket róluk ,nem nézek tőlük meg semmilyen videót ergo lesajnálom őket. Zenecsatornákkal meg nem foglalkozok szóval ott nem is "találkozhatok" velük. Vajon miért van még mindig a "köztudatban" X meg Y ( a betűk helyére nyilván a legfelkapottabb sztárok neveit kell gondolni)? Mert a rajongók és utálók együtt "tartják életben" őket. A médiának vannak még manipuláló eszközei , ilyenek például a műbotrányok amiket a média egyébként tudatosan is "kreál" , sokan nem bírják ki ezeket hozzászólás nélkül. "A botrány növeli a nézettséget". Előbb utóbb mindegyik elfog tűnni a köztudatból , de az hogy ez mikor fog bekövetkezni az azon múlik , hogy mikor fogy el az irántuk való érdeklődés. Lehetne még erről írni rengeteget , de a lényeget leírtam.

Az osztálytársaimmal. Az egyik konkrétan leüvöltötte a fejem, amiért nem tudok kosarazni (sajnálom, de nincs sok labdaérzékem). Már nem azért, de nem lehet mindenki jó a labdasportokban. Aztán van három srác, akik úgy gondolják, ők a nagy ászok, holott olyan messze vannak a jó kinézettől, hogy azt elmondani nem lehet. Mindenkivel bunkók, utálatosak, mert náluk jobb az osztályban nem lehet. Tönkreteszik a napomat.

A fantasztikus időjárással. Remélem érezhető az irónia. Reggel 6 óra körül arra keltem, hogy az ablakom döngeti a szél. Mondom nagyon klassz. Megpróbáltam visszaaludni nagyjából sikerült is,de ez kb. 20 percet jelent. A szokásos reggeli teendők után, felöltöztem jó melegen - téli kabát, csizma, sapka, sál és kesztyű. Ahogy azt kell, ilyen időben. 30 körül elindultam a buszra, max 5 perc mire kiérek, de azalatt az idő alatt is bőrig áztam. Az esernyőt nem tudtam felhúzni, mert abban a percben szét szabta volna ez az erős szél, a kapucnit meg levitte a fejemről. A sapkámat erősen tartva siettem a buszmegállóba, ahol megint 20 percet kellett várnom a buszra, holott elvileg 38-kor ott kéne lennie. De a drága sofőr mindig később indul el, nem törődve azokkal, akik majd megfagynak a buszra várva.

Matekkal Baromi nehéz a 10.es anyag

A tanulnivalóimból barikádot lehetne építeni...

Magammal és a bénaságommal, de nagyon. Fogalmam nincs hogyan, de belekaptam a fogínyembe a körmömmel. A poén az, hogy 2 helyen is, egy körömmel! Nagyon fáj, alig tudok tőle beszélni, szinte érzem, hogy dagad és még vérzik is! Nagyon remélem, hogy holnapra nem fogok úgy kinézni, mint aki kapott egy jobb egyenest a szájára, mert akkor tuti, hogy nem megyek iskolába.

a szobatársaimmal, hogy amikor látják rajtam, hogy rossz kedvem van, akkor sem képesek békén hagyni, vagy nyugalmat adni, csak kérdezgetnek és felidegesítenek az értetlenkedéseikkel

Nem írnék le mindent egyesével, csak annyit, hogy a napom eddigi részével...

A hülye szomszédommal. Nemrég kaptam egy kiscicát, ő meg azt akarja, hogy távolítsam el, merthogy ő állítólag nem tud aludni a macskanyávogástól. De tudom, hogy hazudik, mert a cica velem alszik, az ágyam előtt, a papucsomban, és nagyon rossz alvó vagyok, úgyhogy tudnék róla, ha éjjel nyávogna. 2 körül ki szokott menni az alomhoz, aztán visszabújik a papucsomba és 7 körül kezd el mocorogni, egész éjjel egy hangja nincs.
Én meg akkor kérjem meg, hogy távolítsa el a hülye gyerekét, aki Nicki Minajt üvöltet maxon egész délután (és ezt többen is hallják, szóval nem én haluzom, mint ő a macskanyávogást)?

Csupán annyival, hogy ma gumi labdával arcon rúgtak, teljes erőből. Szépen a képembe landolt a labda, a második órában. Tudni illik nagyon csíp a gumi labda (magamon is tapasztaltam). Ha ez még nem lenne elég pont a jobb felemet találta el, és a jobb fülemre amúgy is nagyon rosszul hallok, így egy darabig arra TELJESEN nem hallottam. És a fiú (mert fiú volt) még bocsánatot sem kért. Azt hittem, hogy az aszfaltba nyomom szerencsétlen fejét. Nagyjából a 6. óráig égette az arcomat, a hideg borogatás sem segített rajta. Elhihetitek, hogy nem volt valami kellemes érzés, és ezért is utálom a focit. Miután meghaltam a pálya közepén, és kicsit sikerült életet vernem magamba, még kettő lépést sem tettem, de sípcsonton rúgtak. Hát én nem tudom, hogy azon az órán mi volt az emberekkel, de nagyon utáltak. Már nem is tudtam, hogy az arcom, vagy a lábam fáj. És ez csak a második óra volt, ezen kívül még hat órát (mert logikusan 8 órám volt) végig kellett seggelnem. Csak egy kicsit lilult ám be a lábam. Én megértem, vannak véletlenek, hogy valakit arcon rúgunk, de könyörgöm, egy bocsánatot ki lehetne már nyögni olyankor vagy valami. Nem csak állni, mint egy h*lye és nézni ahogyan helyben meghal az így is életkedvtelen lány. Bevallom rosszul esett, fájt, ideges voltam, dühös és akkor azok a gondolatok futottak végig az agyamon, hogy én most kinyitom a szememet, és meg fojtom. Még mindig piros egy kicsit, és látszódik valamilyen folt, szóval úgy fogok holnap suliba menni, mint akit megvertek.

Meg vagyok fázva. Amúgy is utálok hapcizni, most folyton ez megy.