Megjelent Fejős Éva új regénye - interjú

Fejős Éva hazánk egyik legnépszerűbb írónője, méltán, hiszen napjainkig 15 nagy sikerű regényt tudhat magáénak. Legújabb irománya, a Száz éjjel vártam áprilisban látott napvilágot és már előkészületben van nyári regénye is, a Mert nekünk szeretnünk kell egymást.

hirdetés

Fejős Éva regényei méltán örvendenek hatalmas népszerűségnek hazánkban, hiszen történetei útján nem csak életre szóló kalandokat tapasztalhatunk meg, hanem vadregényes tájakat is bebarangolhatunk. Éva legújabb regénye, a Száz éjjel vártam áprilisban jelent meg az írónő saját könyvkiadójának, az Erawannak a gondozásában és hamarosan nyomtatásba kerül a Mert nekünk szeretnünk kell egymást című könyv is. A két új regény kapcsán beszélgettünk az írónővel.

- Nemrég jelent meg a Száz éjjel vártam című regényed, emellett pedig már előkészületben van a Mert nekünk szeretnünk kell egymást is. Mesélnél picit róluk? Ezúttal hová kalauzolsz el minket, olvasókat?

- Egyelőre csak a Száz éjjel vártam jelent meg, a Mert nekünk szeretnünk kell egymást még a szerkesztőmnél van, július elején kerül a boltokba. A Száz éjjel vártamot már régen, a 2000-es évek elején írtam, de akkoriban is az volt a legfontosabb számomra, hogy írjak, akkor éreztem igazán elememben magam, ha egy új történet született meg bennem, és nem igazán foglalkoztatott, hogy megjelenjenek a regényeim. Tavaly anyu találta meg a könyv kéziratát a számítógépén (az én régi gépemen), és szólt, hogy nézzem meg, mi az. Beleolvastam, és nagyon jókat kuncogtam rajta. Már el is feledkeztem róla... Mivel úgy tudtam olvasni a történetet, mint egy számomra ismeretlen regényt, és annyira jól szórakoztam rajta, eldöntöttem, hogy megjelentetem. Úgy látom, az olvasóim is nagyon szeretik Andi, a különleges képességekkel rendelkező lány történetét, aki, ha ideges, rövidzárlatot okoz a lakásban, és akinek a szeme előtt életre kelnek a fényképek. Andi, a tanárnő a történet elején szakít a barátjával, és semmi mást nem akar, mint egy nyarat a gumimatracán lebegve tölteni a Délegyházi-tavon. Délegyházán él, gyerekkori nyaraim helyszínén. Persze nem úgy sikerülnek a dolgok, mint ahogyan eltervezte, úgyhogy elég komoly veszélybe kerül...

- És mit tudhatunk a még előkészületben lévő Mert nekünk szeretnünk kell egymástról?

- Az idén nyáron megjelenő regényemet több mint egy évig írtam, különleges történet számomra, és remélem, hogy az olvasóim számára is az lesz. Egy tizenhat éves mangarajongó lány (aki tehát imádja a japán képregényeket, különösen egy bizonyos képregényt – aminek a történetét szintén én írtam) az őt körülvevő sötét titkok elől „átlendül” a fantázia világába. Közben nagyon is itt marad a valós világban, de akaratlanul is befolyásolja a körülötte élő felnőttek életét. A regény másik hőse a szintén tizenhat éves Dani, a hősnő jó barátja, illetve a harmincas Anna, aki egy könyvkiadóban dolgozik, és egy fájdalmas elválást szeretne feldolgozni magában, illetve Ádám, az optikus, aki a futással szeretne kiszakadni a mindennapi monotóniából. Azonban mindannyiuk élete egy csapásra megváltozik... Napjainkban játszódik a történet, Budapesten, illetve a Balatonon.

- Egyik legnépszerűbb könyved, a Bangkok, tranzit a fordításnak és az elektronikus megjelenésnek köszönhetően nemzetközileg is nagy népszerűségnek örvend. Milyen érzés ez számodra? Gondoltál erre a lehetőségre a megírásakor?

- Még nem tartok a nemzetközi sikereknél. Egyelőre csak a Bangkok, tranzit jelent meg angolul, így még várok a nemzetközi áttörésre, viszont hiszek benne, régóta álmodom róla, és már megtanultam, hogy megéri türelmesnek lenni.

- Szereplőid közül néhányan több művedben is visszaköszönnek, ebből adódóan feltételezhető, hogy nem csak az olvasók szívéhez nőttek hozzá a karakterek, hanem a Tiédhez is. Kikkel „találkozhatunk” még a lapokon a közeljövőben? Neked mely szereplők a kedvenceid?

- A Mert nekünk szeretnünk kell egymástban felbukkan – természetesen – a Hotel Baliból megismert Endrődi doktor, aki immár állandó epizódszereplője a regényeimnek, de még tartogatok egy igazi, nagy szerepet is számára. A Nápolyi vakáció hősnője, Niki is megjelenik a nyári regényemben, igaz, csak egy villanás erejéig. Nem szoktam előre megtervezni, kit hozok majd vissza – Endrődin kívül, mert az olvasóim őt már hiányolnák, ha kimaradna valamelyikből... De előre sosem tudom, ki, melyik régebbi hősöm fog felbukkanni (ha felbukkan) abban a regényben, amit éppen írok.

- Saját weboldaladon többek között kezdő íróknak adsz némi útmutatót a regényíráshoz, és mint tudjuk, már gyerekkorodban is szerettél – és tudtál – írni. Mikor és hogyan figyeltél fel erre az adottságodra?

- Nem tartottam adottságnak, hanem olyan tevékenységnek, ami örömöt adott. Idővel már nem tudtam élni nélküle. A legjobb érzés, amikor megszületik bennem egy történet, és én is csak akkor tudom meg, hogyan alakul, amikor írom... Sosem dolgozom ki előre, hogy milyen legyen a regény íve, mi történjen a hőseimmel – rájuk bízom magam, hagyom, hogy vezessenek. Én csak a kísérőjüknek szegődöm, és élvezettel figyelem, ahogy a laptopom monitorján kibontakozik a történetük.

- Ebből adódóan mit gondolsz, mi teszi írásaidat olyan népszerűvé? Írás közben kik és hogyan inspirálnak Téged?

- Nem nekem kell megmondanom, de ha mégis kell válaszolnom, akkor szerintem az, hogy az olvasóim érzik azt az örömöt és izgalmat a regényeim olvasása közben, amit én írás közben érzek.
Engem minden helyzet, utazás, és persze minden könyv inspirál, amit elolvasok. Akkor is, ha nem tetszik, és persze akkor is, ha tetszik. Most még könnyebb a helyzetem: tavaly létrehoztam a saját könyvkiadómat, az Erawant, és most az a főállásom a regényírás mellett, hogy könyveket választok ki (angol nyelvű kéziratok alapján), amiket aztán megjelentetek a kiadóm Fejős Éva könyvtára-sorozatában. Ezeket a regényeket imádtam, megérintettek, fontosak számomra olvasóként és regényíróként is, ezért is hozom el őket magyarul a hazai olvasóknak.

Minden találkozásom inspirál, de leginkább a saját fantáziámra hagyatkozom, a megélt élményeim csak beszivárognak a regényeimbe, azonban sosem ezekre alapozom a történeteket, amiket írok. Sokkal nagyobb szabadságot ad, ha a fantáziámra bízom magam regényírás közben.

- Több évig dolgoztál a Nők Lapjának, és az olvasók több magazin hasábjain is viszontláthattak Téged az évek során. Mennyiben más számodra az újságírás a regényíráshoz képest?

- Én a Nők Lapja előtt évekig szabadúszó újságíró voltam, most szüneteltetem az újságírást, nem nagyon lenne rá időm, és kedvem is most csak a saját magazinom létrehozásához van. Ez egy online magazin lesz, igazi fejős évás magazin, ami hamarosan már olvasható lesz – illetve a Test & Lélek magazinban van egy saját rovatom, ahol rám bízzák, hogy miről írok, és mivel szeretem ezt a fajta szabadságot, élvezem, hogy írhatom ezt a rovatot.

A regényírás a fantázia világáról szól, az újságírás inkább a földön tartott, most viszont a könyvkiadás tart a földön. Ettől függetlenül már alig várom, hogy „beélesítsük” a magazinomat, ehhez nagy kedvet érzek.

- Íróként feltételezhetően Te is szívesen ragadsz könyvet szabadidődben. Milyen típusú könyveket részesítesz előnyben olvasáskor? Vannak kedvenc műveid?

- Elsősorban regényeket olvasok, most a kedvenc szerzőm Lian Dolan, akitől hamarosan meg is jelentetek egy szuper regényt, a Szerelmem, Williamet, egy kedves, humoros, nagyon nőies, nagyon mai regényt, amiből az is kiderül, hogy Shakespeare ma, négyszázötven évvel a születése után is érdekes és szexi.

Egyébként a férfi szerzők humoros regényeit is nagyon szeretem, például Mike Greenberg könyveit (őt én „hoztam el” Magyarországra), valamint nemrég felfedeztem egy kiváló tollú amerikai szerzőt, Matthew Normant, akinek végigkuncogtam a regényét, ami rólunk, nőkről, férfiakról, családról, házasságról szól és mindenről, ami fontos. Végigizgultam egy éjszakát, hogy megkapom-e a regénye, a Házas-társas magyar nyelvű kiadói jogát – és megkaptam! Úgyhogy hamarosan olvashatják a hazai olvasók is ezt sziporkázóan szellemes, időnként mégis torokszorító történetet.

Mindent elolvasok, még sportolókról szóló életrajzi könyveket is, de elsősorban a regények tudnak elvarázsolni – főleg a jó regények.

- Frissen megjelent regényed népszerűsítési kampányához hozzátartozik az is, hogy felkerekedsz és országszerte író-olvasótalálkozók keretein belül megismerkedsz az olvasóiddal és az ő tapasztalataikkal, véleményeikkel. Mit jelent ez számodra? Mikor és hol találkozhatnak legközelebb Veled az érdeklődők?

- Mindig szívesen találkozom az olvasókkal, úgy látom, szeretik, ha elmesélem, hogyan születik egy-egy regényem, szeretik, ha megosztok velük néhány „kulisszatitkot”. És persze bátorítom az olvasóimat – a regényeimben és a személyes találkozókon is -, méghozzá arra, hogy soha ne adjuk fel az igazi, nagy álmainkat. Én mindig arról álmodtam, hogy regényíró leszek. Nem mondom, hogy ki volt kövezve az utam, de nem bánom, mert magát az „utat” is élveztem, és végül megvalósult az álmom.

Helyszínek, időpontok:

Május 23. – 16 óra: Pécs, Tesco Áruház, könyvrészleg
Május 24. – 15 óra: Szeged, Tesco Áruház, könyvrészleg
Május 31. – 15 óra: Győr, Tesco Áruház, könyvrészleg

hirdetés