Pécs lesz Európa Kulturális Fővárosa

Az előzetes híreknek és a zsűri állásfoglalásának megfelelően Pécs lesz 2010-ben Európa kulturális fővárosa.

Pécs lesz Magyarország európai kulturális fővárosa 2010-ben, döntött a kormány a döntést előkészítő zsűri állásfoglaslásával egybehangzóan. A pécsi pályázat készítői nem tartanak attól, hogy a győzelmet a város MSZP-s kapcsolataival magyaráznák, ugyanis a kormány a bírálóbizottság konszenzusos javaslatát erősítette meg.
Indoklás

A tizennégy tagú zsűri a második helyen Miskolcot, a harmadik helyen Debrecent javasolta, a budapesti pályázat nem került be az első háromba.

Az indoklás szerint a pécsi pályamunka veszi legkomolyabban a kulturális alapú városfejlesztés kritériumát. A "Balkán kapuja"-koncepció jelentőségét aligha lehet túlbecsülni: korrekt módon ismeri fel és használja ki a Magyarország geopolitikai helyzetéből adódó lehetőségeket, ebből fakadóan az európai kontextus továbbra is ebben a pályázatban a legerősebb és a legérzékenyebben kimunkált, áll az indoklásban.

A pályázat nemcsak tudomásul veszi, de használja is a város meglévő multikulturalitását, amelynek megjelenítése a pályázatban nem formális, hanem az elgondolások alapjává válva meghatározza a munkát.

A döntéshozók szerint kiemelkedő, ahogy a város lakosságát bevonták a munkába. Bevonták nemcsak a polgárok és a helyi társadalmi szervezetek, de az egyetem, a regionális vezetők, az üzleti szféra, az egyház vezetői és külföldi, korábban a címet már viselő városok szakértői is. Igen erős a regionalizmus szerepe a pályázatban, a regionális tét ebben a munkában a leginkább kifejtett.

Gazdasági értelemben – egyes városfejlesztési elképzelések áthelyezése vagy átütemezése esetén – Pécs pályázata tekinthető a legkiforrottabbnak. Jól tervezett és hosszú távú hatásokkal is számol a pályázat, olvasható az indoklásban.
Pécsi tervek

A pécsiek egyetlen beruházást terveznek a belvárosban. A Káptalan utca meghosszabításaként 3,5 milliárd forintos költséggel felújítják és kiegészítik a régi városházát, melyben 1500 négyzetméteres kiállítótér jön létre.

A 35 milliárdos összköltségvetésű pályázatából 24 milliárdot három olyan beruházás tesz ki, mellyel kiterjeszthetnék belvárosukat.

A Zsolnay gyár műemléképületeit 11 milliárd forintért felújítják. Itt lesz a Zsolnay Kulturális Negyed. A közeli Balokány ligetben Zenei és Konferenciaközpont épül 8 milliárdért, 5 milliárdért pedig Regionális Könyvtár és Információsközpont.

A Zsolnay Örökség Kezelő Kht. az elmúlt években a gyárban már felújított két kisebb épületet. Az építésztileg értéktelen hozzátoldásokat lebontják. A megmaradó épületek rekonstrukciója évekre megrendelést biztosíthat a gyárnak.

Ide költözik majd az egyetem szobrász-, restaurátor, keramikus- és textiltervezőképzése. Helyet kap egy Zsolnay-múzeum, dizájnközpont, inkubátorház, Kortárs Művészeti Központ. Ipartörténeti témaparkot rendeznek be a volt laboratóriumban.

A győztes megvalósíthatja a pályázatban foglalt városfejlesztési és kulturális programjait. A projektek finanszírozására és az infrastruktúra javítására állami és önkormányzati forrásokat használhat, valamint az EU strukturális alapjától igényelhet pénzt. Ez nagyjából egyharmad, egyharmad, egyharmad arányban oszlik meg.
Négyen már tavasszal kiestek

Európa kulturális fővárosa címet 2010-ben a magyar város mellett Németországból Görlitz vagy Essen viselheti. Egyre valószínűbbnek látszik, hogy Isztambul is viselheti a címet. Az első kulturális főváros Athén volt 1985-ben, és többnyire az Európai Unióhoz, illetve az Európai Gazdasági Közösséghez tartozó várost díjaztak.

A magyar kormány felhívására tizenegy város jelentkezett tavaly a kulturális fővárosi címre. Az első forduló után Kaposvár, Kecskemét, Székesfehérvár és Veszprém esett ki. A továbbjutók közül Eger, Miskolc és Pécs pályázata nyerte el leginkább a zsűri tetszését, de Budapestet, Debrecent, Győrt és Sopront is továbbjuttatták.

A szakmai értékelés alapján a második fordulóba azok az újító jellegű tervek kerülhettek, amelyek európai mérce szerint is kiemelkedő színvonalú programsorozatot ígértek, és az utóhasznosítás kérdését is szem előtt tartják.
Előbb október 23-án akarták

Az eredményhirdetés időpontja meglepő, mert előbb október 23-án akarták megnevezni a győztest, majd november elejére tolódott az időpont. Miután a nemzetközi zsűri két héttel ezelőtt felállította az erősorrendet, a Miniszterelnöki Hivatal újabb szakértőket kért fel a legjobb pályázatok értékelésére.

Nagyon meg tudom érteni a döntést, bár tudom, hogy nem csak erről szól a dolgo, de nekem nagyon bejön a város (bár a távfűtéssel vanna k gondok ). Sajnos nem sokat voltam még (idén 1 betervezett villányi bortúra is elmaradt ), de szerintem az egyik legszebb magyar város.
Gratula!

Rá is férne a városra egy kis fejlődés, mert jelenleg igencsak bukórepülésben halad.

Az ismert nevezetességei is kezdenek lepukkanni, de ha nem maguktól mennek tönkre hát besegítenek.

ez a közvetlen közelemben van:

A híres Zsolnay-emlékmű:

Zseniális! Erre most mit mondjak. Ezért (is) tartunk ott, ahol.

egy riport a palákról

http://www.freespace.hu/chp/vic/pecs/fal.mp3

Nem tartozik ugyan szorosan ide, de csak ideírom.
Csodálkoznak, hogy Bécs meg Prága miért vonzóbb turisztikai célpont Budapestnél. Még ha az itt láthatóhoz hasonló megoldások nem is mindennaposak nálunk, de a mentalitásra jellemző, meg lehet, hogy azzal a pár tonna kutyasz*rral is kezdeni kellene valamit, ami a pesti utcákat beteríti. Szóval pl. ilyenekért.

Azért nem a kutyagumi ami elrettenti a túristát Budapestről (vagy akármely magyar városból) ezzel nem azt mondom, hogy jó az így, de kicsit furcsának tartom hogy sok médiában egyedül ez a gond.

A lehúzós éttermek a tájékoztatás teljes hiánya (utcanevek nyílvános várostérképek...) kosz szemét mindenütt, kaotikus (tömeg)közlekedés nehéz és drága parkolás.......

A kutyagumira inkább csak a mentalitás illusztrálása miatt utaltam, ami már viszont már hozza magával azokat a gondokat, amiket írtál.
A médiában meg gondolom azért ez szerepel legtöbbet, mert az arctalan tömeget a legkönyebb b*sztatni, azért senki nem szól.
A kaotikus tömegközlekedés sok más nyugati nagyvárosban is gázos, bár tényleg nem ennyire. Közlekedésben szerintem London lenne a követendő példa minden fővárosnak, de lehet tévedek. Az autós közlekedést meg a parkolást tényleg hagyjuk, egy vicc az egész, főleg az utóbbi. Ami a lehúzós éttermeket illeti, ha a százezres számlákra gondolsz, hát arra én se tudok mit mondani, ha csak úgy alapból az árakra, hát az a legtöbb nyugati túristának bőven belefér még...
Bocs, kicsit eltértem a témától.

a kis moszkva

Ezt időnként felhozzák, hol tréfásnak hol sértőnek szánják, de egyik sem állja meg a helyét. Se negatív se pozitív közös nem sok van a két városban. (pedig lenne egy rakás pozitívum amit átvehetnénk)

Sosem fogom megérteni miért tojunk a saját lábtörlőnkre. Ha már eldőlt valami akkor nem segíteni kellene, hogy tényleg a pozitív hírekről legyen ismert Hazánk?
Nem "hőn szeretett" vezetőinken múlik az ország híre, hiszen a túrista nem velük fog találkozni, hanem az átlagemberrel. Marhára mindegy, hogy az épp hatalomrakerült párt narancs vagy vörös vagy kék színű, azt jobb ha tudomásulvesszük, hogy tőlük sok jót úgysem várhatunk. Magyunknak kell tennünk a dolgokért.

Ha csak az árát fizettetik meg vele akkor az oké, de ülj be egy taxiba és angolul kérd meg vigyen a szomszédos utcába. Tuti megkerüli a fél várost. De az étteremben is vastagabban húz a ceruza.

Nem mondom a google is megküzdött mire talált egy képet városom egy nevezetességéről:

Hát Pécsett sajna még nem jártam... ezután majd lesz ürügy.

/off
Izé... a fenti képről jut eszembe, akitől eddig kérdeztem nem tudta megmondani, úgyhogy ciki-nemciki most megkérdem: Szóval, pontosan mire jó ez a zöld cucc a szobrokon?

???
a réz-oxidra gondolsz?

"A legtartósabb anyag, a vörösréz és ón keverékéből álló bronz. Hosszú időn át, kalapált rézlemezekből domborították és forrasztották a nagyobb fémszobrokat. Ma a bronzöntés viaszvesztéses eljárással, gyakrabban a homokformába öntéssel történik. A
bronzszobor belül üres, idővel zöld rézoxid patinát kap."

Hát igen, mindig tanul újat az ember.

Émmeg aszittem hogy valamivel le vannak öntve...

muhaha
Zsolnay meg a réz-oxid
A Zsolnay legismertebb terméke az eozin. Ami egy kékes(zöldes) fémszerű bevonat.

Na egy kis tananyag:

Zsolnay Porcelángyár

Zsolnay Vilmos festőművésznek készült, de végül átvette fivére pécsi kerámiaüzemét, majd apja Fő téri üzletét, amelyet rövidesen többemeletes áruházzá fejlesztett.
A családi manufaktúrát 1868-ban jegyeztette be a cégbíróságon: "Első Pécsi Czement Chamotte és Tűzbiztos Agyagáruk Gyára" néven. A terrakották és a használati cikkek mellett leginkább dísztárgyak készítését ambicionálta. Geológiai, kerámia-technológiai ismereteket szerzett, új alapanyagok, mázféleségek után kutatott.

1874-ben a gyár vezetésébe maga mellé vette fiát, Miklóst, míg a művészi munkában két lánya segítette. Teréz a magyaros népi hagyományokat elevenítette fel, míg Júlia a keleti kultúrák díszítő motívumait alkalmazta. Munkássága ekkor már nemzetközileg is elismert volt, pedig a legnagyobb találmányok még hátra voltak. Legjelentősebbek a porcelánfajansz és az épületek díszítésére alkalmazott színes fagyálló csempe, a "pyrogránit". A Zsolnay kerámiák száz év múltán is eleven színekben pompáznak legszebb épületeinken: a Parlamenten, a Mátyás templomon, a Nagyvásárcsarnokon, az Iparművészeti Múzeumon.

A gyár legnagyobb üzleti sikerét és Zsolnay világhírét mégis a fémes fényű máztechnika, az "eozin" teremtette meg. (A XVI. századi itáliai mester színjátszó kerámiamáza előállításának titkát Wartha Vince vegyészprofesszor fejtette meg, és Zsolnay alkalmazta először, 1893-ban.) Az első rubin színben pompázó edényről Wartha és Zsolnay eozinnak nevezte el a mázat, mert fénye a hajnal pírjára emlékeztetett. Az 1896-os Millenniumi Kiállításon az új fémes fényű lila, zöld, kék eozin dísztárgyak elsöprő sikert arattak, s Zsolnaynak már versenytársa sem akadt, mivel ezt a technikát a világon sehol nem tudták alkalmazni. 1900-ban új korszak köszöntött be új stílussal, a szecesszió, amelyet a gyárban Rippl-Rónai József munkássága határozott meg. A század egyik legnagyobb iparosa váratlanul elhunyt 1900-ban. Halála után fia, Miklós, majd 1918-tól unokái vezették a gyárat. A két világháború közötti években Zsolnay két lánya remekműveket tervezett.

Az 1948-ban államosított üzemből Pécsi Porcelángyár lett. Ettől kezdve főként porcelánszigetelő anyagokat gyártottak, s csak az ötvenes évektől készítettek újból dísztárgyakat. A hatvanas évek végén a Finomkerámiai Művek egyik egységeként tartották számon.

Az 1991-ben rt-vé alakult cég részvényeinek közel hat százaléka önkormányzati kézbe jutott, míg a többi állami tulajdonban maradt. A helyzet csak 1995-ben változott, akkor 23,4 százalékot magánszemélyek, 20-at a dolgozók vettek meg, ám a többségi csomag, 51 százalék az államnál maradt, a Magyar Fejlesztési és Befektetési Bank kezelésében. Ez utóbbinak, illetve két leányvállalatának a részesedése - többszöri tőkeemelés után - 1998-ra 90 százalék fölé emelkedett, majd 1999-ben három részre darabolták a céget: létrejött a Zsolnay Porcelángyár Rt., a Zsolnay Manufaktúra Rt. és a Zsolnay Örökség Kht.




Zsolnay Vilmos kezdetben a gyárat szakmai igazgatóra bízta, majd egyre inkább örömét lelte a vállalkozásban, s maga próbálkozott új kísérleti anyagokkal.
Folyamatosan kísérleteztek, s kísérleteik eredményeiként alakult ki a Zsolnay-porcelán (porcelán fajansz), az eozin máz, illetve a pirogránit, melyekkel hamarosan az ország első művészi kerámiát gyártó üzemévé vált.

Egy kis Pécs:

http://hu.wikipedia.org/wiki/P%C3%A9cs

nyihaha
ezek szerint a világ összes szobrát és templomkupoláját kerozinnal vonták be