Továbbtanulás

Rohamosan közeledik az érettségi, de még mindig nem tudom, hogy milyen irányban tanuljak tovább. Egyes szakokra azt mondják, hogy büfészak, mások meg nem érdekelnek.
Arra lennék kíváncsi, hogy ki milyen szakirányt tud javasolni, ami jelen pillanatban nem tekinthető büfészaknak, így érdemes azon gondolkodni.
Köszönöm előre is a válaszolóknak!

Reál vagy humán beállítottságú vagy inkább? Eddig min gondolkodtál, mi érdekelne?
Egyébként, ha nagyon szeretnél valamit, ne foglalkozz vele h mások mit gondolnak róla Engem annak idején kinevettek és le akartak beszélni a választott szakról, a tanároktól kezdve az ismerősökig mindenki - kivéve a szüleimet. Azóta eltelt 1,5 év, és nagyon úgy néz ki, hogy helyesen döntöttem...

Nem merem kijelenteni konkrétan, hogy bármelyik csoporthoz is tartoznék. Tény, hogy könnyebb megtanulni az anyagot, mint gondolkozni, de szerintem egyaránt megy mindkettő.
Nagyon sok mindenen gondolkodtam már, építészmérnöktől kezdve a földtudományiig, de igazán nem tudok dönteni.
Legjobban egyébként a földtudományi érdekelne, de nem tudom, hogy ott mik a kilátásaim. Lesz-e munka ha elvégzem az egyetemet, avagy sem.

Előre úgy sem fogod tudni, hogy diploma után mi lesz az a szakma amivel el tudsz helyezkedni. Jelenleg a mérnökinformatikának jósolnak nagy jövőt, de 2-3 év múlva már nem kellenek úgysem. Azt válaszd ami érdekel, én elkövettem azt a hibát, hogy orvosira mentem csak mert jól tanultam és ezt várták el tőlem. Szerencsére volt bátorságom otthagyni és média és kommunikációra mentem. Mindenki le akart beszélni, mondván a média telített és sehova nem kellek, nem vagyok elég rámenős, stb. Másfél éve járok oda, 1 éve már dolgozom is egy helyi tv-nél mint hírszerkesztő és 1 megyei lapba van havi rovatom. A szakma tényleg telített, de én nem csak ültem és vártam, hanem cselekedtem és aktívan meló után néztem.
Csak azt tudom mondani kövesd az álmaidat és ha még érdekelne karriertanács írj rám nyugodtan

Engem is a kommunikáció és média érdekel, illetve a marketing. Ugyan még van két évem eldönteni, hogy hova menjek, de mostanában elég sokszor böngészem a továbbtanulással kapcsolatos dolgokat.
Egyébként nekem sokan, például a szüleim is azt mondják, hogy ne menjek médiára, mert rengetegen jelentkeznek és így is sok munkanélküli van, aki ezt végezte el és már nem talál vele munkát, de nem tudhatjuk, hogy mi lesz majd akkor, amikor én is elvégzem a fősulit, szóval én - egyelőre - úgy gondolom, hogy ezzel most nem nagyon törődöm, és leginkább azokat a szakokat nézem, amik tényleg érdekelnek.
Persze, ki tudja, mi lesz akkor, amikor véglegesen el kell döntenem, hova menjek...

nekm is vn még pár évem eldönteni de azért én is gondolkoztam már mert azért kéne mégis valami nem?egy ideig pontosabban kb 4 évig állatorvos szerettem voln lenni de aztán rájöttem h az annyira nem nagy befektetés mert nem és tudok olyan ismerősről aki annak tanult és enm jött neki ugy össze ahogy gondolta és most treljesen mással foglalkozik.Mostanában kérdezgtem a szüleim meg a családom h szerintük mi lenne nekem való mert pl olyan érdekles lenne amihez kell kerativitás esetle mondjuk rajztudás ilyesmi mert abban jó vagyok de nem nagyon gondolom h anynira van ilyen szakma amit érdemes tanulni mert meglhet élni a dolog és azért az fonto..nektek estleg van ötletetek/tippetek?

Hát én pont ma voltam egy pályaválasztási tanácsadós hölgynél, és meg kell mondjam elég érdekes volt. De én is csak azt tudom tanácsolni, mint a többiek, hogy menj olyan szakra, ahová szeretnél menni, ami tetszik. Én mentőtiszti karra szeretnék jelentkezni a Semmelweis Egyetemre, de évek óta mindenkitől, értsd tényleg mindenkitől azt hallgatom, hogy csak oda ne, csak egészségügyet ne, mert mocskos, undorító és nem fizetik meg. Csak tudjátok ez az egyik része a dolognak, ott van az, amikor az ember életet ment. Milyen csodálatos érzés lehet? És őszintén? A szüleim is rájöttek, hogy hiába is beszélnek a fejemnek, nem érdekel. Ezt akarom és kész. Édesanyám ma is hangot adott az adott szak nem tetszéséről, de ez van. Inkább elfogadta a dolgot, még, ha nem is tetszik neki. Miért? Mert ez az én életem. Persze a csajszi is mondta, hogyha vész esetén, nem vesznek fel, akkor nézegessek olyan OKJ-s szakképzést, amely nyomán tudok szerezni még pár plusz pontot. Hogy mivel foglalkozz? Nem tudom eldönteni. Én abszolút örülnék egy sorstársnak a Semmelweis Egyetemen mentőtiszti karon.XD Úgyhogy én szívem szerint csak rábeszélnélek erre.XD De kérdés, mi érdekel jobban? Biológia vagy a töri? Esetleg jó vagy földrajzból? Én azt mondom, hogy ilyenkor ne csak azt nézzük, hogy mennyit tudsz keresni jelenleg ezzel a melóval! Mi van, ha mire lediplomázol, addigra pont a nem fizetett szakok lesznek megfizetve? Én konkrétan ebben reménykedem, mert az egészségügyben állítólag nincs jövő, hát nem tudom. Retardált és idióta kretének mindig lesznek, akik részegen vezetnek és kell őket kiszedni egy összetört autóból. Szóval szerintem ez egy elég összetett dolog. Azt tudom ajánlani, hogy keress fel egy pályaválasztási tanácsadót, ő talán tud segíteni abban, hogy mégis mi az, amihez érzéked van, kedveled is a dolgot, de nem keresnél kritikán aluli összeget havonta. Hát én is elbuktam a dolgot, mert egy mentőtiszt havonta 150 000 Ft-ot keres és abból még le kell vonni az adókat, amiket az állam nyel el. De ki tudja, mi van, ha ebben lesz a jövő tíz év múlva?

Jelenleg én az új pontszámítási rendszeren buktam ki, még hozzá nagyon. Azon meg egyenesen kiakadtam, hogy 9000 Ft-ot kell fizetnem azért, hogy megjelölhessek három szakot egy egyetemen belül. Néztem, mint Rozi a moziban, hogy WTF?! Bizony, 9000 Ft-ot kell fizetnem csak azért, hogy jelentkezhessek, és még mellékeltek egy csekket is a tovább tanulásos könyben. Én speckó ettől hidaltam, hogy őszinte legyek. Szegény állambácsi, nem tud már mit fizetőssé tenni, komolyan! P*fám leszakadt, amikor ezt megtudtam! Én is reménykedek abban, hogy felvesznek, csak mivel Budapest közelében lakok, így a Semmelweis Egyetem lenne célszerű, csak oda 340 felett vannak a pontok, míg a Debreceni Egyetemen 280-tól nappalin, ahová tutira felvennének. Nem panaszkodok, lesz min idegeskedni az elkövetkezendő tanév felében is. Bár csaj azzal nyugtatom magamat, hogyha nem sikerül, elmegyek egy OKJ-s szakképzésre, azzal kapok jutalék pontokat és utána újra nekifutok, hátha sikerülni fog. Annyira el akartam kerülni ezt az egész procedúrát, de manapság mit érek az érettségimmel? Mehetek Tescoba árufeltöltőnek vagy irodaház takarítónőnek. Mindenki azt mondja, hogy a mentőtiszt milyen szutykos munkát végez, nem fizetik meg és az emberek nem mennek oda, mégis olyan marha magas a ponthatár a SE-n, hogy az is lehet, be sem fogok kerülni. Debrecen közelében lenne jó lakni, de hát 200 km, plusz a szállás és a kaja? Annyira nem akaródzom elmenni innen, főleg, hogy a családom és a párom is itt van! Úgyhogy ez egyelőre a jövő zenéje.

Én a pontszámításnál annál vagyok kiakadva, hogy a diszgráfiások, diszkalkuliások, diszlexiások 40 pontot keresnek azzal, hogy van ez az úgynevezett 'betegségük', miközben lehet, hogy csak kitűnő színészek és persze, hogy az ilyen szegény kis ártatlan beteg gyermekeket hamarabb felveszik majd, mint azokat akik vért izzadnak azért, hogy felvegyék.
Jelenleg a földtudományi, földrajzi kar érdekel, kezdetben a földtudományi vonzott, de ma böngészgettem a felvi.hu-n és felfedeztem, hogy mi mindent lehetne kezdeni egy földrajz szakkal, ugyanis az tökéletesen leírja, hogy akár elhelyezkedhetek geoinformatikusként, ami pedig szerintem a jövő egyik keresett munkája. Sőt lehetőségem nyílna egyetemi tanszéken dolgozni, ami mindig is nagy álmom volt. A célom a Debreceni Egyetem és szerencsére itt még a ponthatárok sem olyan magasak, legalábbis ezen a szakon nem.
Amin elképedtem, hogy olyan ponthatárok vannak az utóbbi időkben, hogy még a kitűnő tanulóknak is csak úgy van esélyük bejutni egy egyetemre, hogyha minimum rendelkeznek egy emelt szintű érettségivel és nyelvvizsgával. Annak idején (3 éve) bátyám úgy jutott be a Deb. Egy. villamosmérnöki karára (ahol szintén nem alacsonyak a ponthatárok), hogy sem emelt szintűje, sem nyelvvizsgája és semmiféle pluszpontja nem volt. Most komolyan hogy lehet így megmaradni már itt?
Egyébként nekem is a szüleim a legnagyobb ellenzőim, mindenáron jogi karra akarnak küldeni, miközben az az egyik legjobban telített...
Köszönöm mindenki segítségét!

[quote=Holly Keller,2012.01.09. 20:34~2754627]Én mentőtiszti karra szeretnék jelentkezni[/b] a Semmelweis Egyetemre, de évek óta mindenkitől, értsd tényleg mindenkitől azt hallgatom, hogy [b]csak oda ne, csak egészségügyet ne, mert mocskos, undorító és nem fizetik meg.

enegm le is fejeznének ha egészségügybe szeretnék menni mert mindkét szülőm ott dolgozott vagyis anyukám még mindig apukám meg már enm de ő is nagyon sokáig és folyton mondták h oda ne mert tényleg szart e ér már bocsi a kifejezésért de tényleg enm fizetik meg.Ők is azért mentek oda mert h jaj de jó életeket menteni de aztán reájöttek h az egy dolog h a tudat h megmentesz élteket de megsegítesz az embereken de abból h másnak jó neked nem lesz az mert nem fizetik eléggé.Szóval én megértem a szüleid meg mindenki mért monta h oda ne.

Utánanéztem kicsit a földtudományinak - ha tényleg érdekel, szerintem érdemes belevágnod:
- jó, hogy több, esetenként egymástól igen eltérő szakirány közül lehet választani : az első év után az alapozó tárgyak elvégzésével kapsz egy reális képet arról, hogy mihez is van igazán érzéked, mi érdekel a legjobban, így úgymond nyertél 1 év gondolkodási időt
- nem kizárólag kutató-, terep-, laboratóriumi vagy asztali munkát végzel - a változatosságot szeretjük
- olyan általános, örök érvényű tudományról van szó, amire mindig szükség van/lesz ( a jövőben valószínűleg nagyobb is, mint ma...)
- a nagy tudású szakembereket megbecsüli a társadalom, vagyis ha jól tanulsz, nem lesz gond az elhelyezkedéssel
- mint szinte minden esetben, itt is hangsúlyozom az idegennyelv tanulását - dolgozhatsz külföldön is, ha azt szeretnéd... erről jut eszembe egy ismerősöm esete: ő vulkanológus képzettséget szerzett (külföldön is tanult), később fizikát tanított itthon, most ismét külföldön dolgozik, immár a valódi szakmájában
- "legrosszabb" esetben "benntartanak" a tanszéken - de legalább lesz biztos munkád (bár nem tudom, mennyire érdekel a tanítás)
- az a legfontosabb, hogy szeresd, amit tanulsz - ez a szak pedig az olvasottak alapján szerethetőnek tűnik



Szerk: elküldés helyett szépen itt hagytam az előnézetet (így jár, aki fórumozás közben filmet néz ), látom, h időközben már írtál, de sebaj, elküldöm ezt így ^^"

Jogi karra soha (az egész családom ott végzett, rokonaim odajárnak), ismétlem, soha! Kivéve, ha valaki nagyon elhivatott...de am csak magolás és idegbaj az egész :S
A pontszámítást ne firtassuk...a pluszpontokról inkább nem mondok véleményt :S Nekem egy emelt érettségivel és egy felsőfokúval lett meg a 80, míg másoknak...mindegy, tényleg befejezem.
Viszont az átlagos ponthatárok egyáltalán nem teljesíthetetlenek. Lehet, h elsőre ijesztőnek tűnnek, de érettségi után belátjátok, h teljesen fölösleges volt emiatt idegeskedni
A felvi.hu-val óvatosan - én annak idején teljesen függő lettem

Jövőre én is a kommédiások népes táborát erősítem majd (ez lesz a második szakom). Viszont én mindenképp tervezek mellé egy magán médiaiskolát - sportújságíró szeretnék lenni, szóval más választásom nem nagyon van...:S Az egyetemet tényleg csak azért vállaltam be, hogy 1. legyen rendes diplomám (ami senkit sem érdekel majd xD) 2. ha már úgyis ott vagyok, miért ne? 3. ha foglalkozni szeretnék valamivel, tanuljak is róla rendesen. Bár ahogy nézem, te főiskolát említesz, ott valamivel jobb a helyzet gyakorlati téren Annyiban jó az én helyzetem talán, hogy nálunk nem gyártják úgymond futószalagon a kommunikáció szakosokat, 30 ember a max létszám a felvételinél... Majd beszámolok a tapasztalatokról

Barátnőm oda járt, most csinálja a mesterképzést. Ő nagyon elismert, nagyon okos, tehetséges, de pont ezért nem szívlelik sokan és próbálnak neki alátenni, sőt, próbáltak. Egy évet vesztett is az államvizsgával, mert megbuktatták, csak azért, mert nem kedvelték (tán szakmai féltékenység?). A mestert utálja, pedig csak fél éve jár, azt mondja, lehetetlenek a követelmények, pedig ha valaki, akkor ő tényleg ért hozzá. El akar menni külföldre és mivel nem sok esélye van itthon elhelyezkedni, ott is akar inkább maradni. Itthon maximum az egyetemen maradhatna, nevetséges fizetésért, ráadásul az egyetemekről is sorra rúgják ki az embereket. Úgyhogy ezzel a szakkal leginkább külföldön lehet mit kezdeni, vagy itthon, de jó kevés pénzért és vért izzadva.

Párom is anno dolgozott tévénél, de nem jelentett semmit, meg havonta írogat ő is egy lapba pár ezer forintért. Ez persze jó, hogy van, meg minden, de csak akkor "nyugodj meg", ha rendes, fix helyed lesz és már megvan a végzettséged. Én ismerek olyat, akinek diplomája sincs, de a helyi tévénél dolgozik, ki tudja, még meddig... Ráadásul csak pár órás munkáról van szó.

A földtudományról már írtam, amit írtam. Amúgy RENGETEG reál tárgy van benne. Olyan ismerősöm is akadt, aki azért hagyta ott, mert képtelen volt ennyi matekot, kémiát, fizikát tanulni.

Ez nem titok...aki ezt akarja, annak vállalnia kell. Minden szaknak van "sötét oldala", valaminek több, valaminek kevesebb.

A földtudományiról csak azt írtam le, amit olvastam ill az olvasottak alapján eszembe jutott. Az én érdeklődési területem egészen más, más karon tanulok, így egyszerű, tudatlan kívülállóként mondtam el a véleményemet... Sajnálom a barátnődet, remélem, sikerül rendes munkát találnia, akár külföldön, akár itthon.

Persze.
A barátnőmnek megvan a magához való esze. Nemzetközileg is ismerik a nevét, nem semmi a csaj. Biztos vagyok benne, hogy sikerülni fog számára az érvényesülés, és szinte abban is, hogy nem itthon... Majd arra leszek kíváncsi, hogy amikor már tényleg nagyon ismert és elismert lesz külföldön, akkor majd itthon nagyon fogják verni a mellüket bizonyos emberkék (akik most aláteszegetnek), hogy ők bizony ismerik, meg tanították, meg izé, meg bigyó... Xánalom.

Szerintem ez neked kell eldöntened..olyan szakmát vállasz ami téged is érdekel,ami nem untat,amit képes vagy egész életedben csinálni..csak ez járjon a fejedben mikor eldöntöd

Jövő héten véglegesítenek a tv-nél, szerencsém van mert a suli mellett így is tudok dolgozni napi 8 órát. Szóval mondhatjuk, hogy de...nekem fix helyem van már.Bár a mai világba szerintem ilyet senki nem mondhat, de több lábon kell állni. Amúgy az, hogy pár ezer forintért írogatok az igaz, de nem a pénzért csinálom, hanem mert élvezem és, hogy tapasztalatot szerezzek, mert abban igazad van, hogy a végzettség nem számít annyira mint inkább a tapasztalat. Imádom ezt csinálni.

Sok sikert neked.