Ma éppen mivel van tele a tököd?

Kezdem kicsit marhára unni, hogy a gyógyúszás után még jobban fáj a gerincem, mint előtte. Én becsületesen megcsinálok minden gyakorlatot, de mint halottnak a csók. Tudom, hogy nem kéne hinnem az orvosoknak, de én naiv azért reménykedtem benne, hogy az ember 17 évesen csak felgyógyul egy (nem annyira komoly) gerinctörésből...
Az infótanárnő pedig továbbra is nagyon "jófej". Még ki sem kaptuk az előző dolgozatokat, de megint írtunk az Excelből, és adott rá kemény 30 percet. Mostanában az a mániája, hogy nem magyarázza el a függvényeket, mert feltételezi, hogy "vagyunk olyan intelligensek, hogy megkeressük a súgóban". Miafrancvan??? Tulajdonképpen minek is járunk be órára? És akkor még belerak ilyen finomságokat, hogy egyéni számformátum, ami a világért sem akar egyszerre működni az ezres tagolással, és ez máris egy csomó mínuszpont...
Viszont a kedvencem még csak most jön! Utolsó órán tudtuk meg, hogy holnap (vagyis ma ) fogászat lesz első órában, de nem ám gyülekező a suliban, á dehogy. 7.50-re nekünk oda kell mennünk a magánrendelőhöz. Igen, nyilvánvalóan odatalálok magamtól gyalog egy olyan helyre, ahol 2 év alatt összesen négyszer jártam. Alap dolog... Meg a 10 kilós (nem túlzok) táskát is olyan jól esik cipelni, hiszen nincs is fontosabb a reggeli erősítésnél. Jippí.

Fáj a fogam, de annyira hogy szerintem ki is lyukadt. Nem is idegesítene, de úgy vigyázok rájuk, hogy az hihetetlen. Tehát azzal, hogy okosabbak ezek a baktériumok mint én.

Az osztálytársaimmal, legalábbis az őrjöngő felével. Nem képesek befogni a szájukat órán, és ha rájuk szól a tanár még ők vannak felháborodva. Tegnap se történt ez másképp, és a fizika tanár annyira bepöccent, hogy azt mondta mindenki vegyen elő egy lapot, mert dolgozatot írunk. Tök jó, hogy nem csak fogalmakat kérdezett, ha nem számolásokat is, amit előző órán vettünk és az osztály nagy részének nem is ment/megy. És persze, hogy akik miatt szívtunk, azok teljen fel voltak háborodva..

Nálunk is ez megy.Még az osztályfőnükünk se tud rendet tartani az osztályban.Nálunk irodalomból volt ugyanez,hogy a tanár hirtelen dűböl dogát íratott és persze több,mint a fele osztálynak 1-es lett.Mondjuk nem is csodálkoztam rajta,mert az osztályunk egyáltalán nem a tanulásról híres.

Megint kettes lett a matekom, ráadásul a témazáróm. Nem tudok jobbat kihozni magamból, ennyi van bennem matematika terén, még akkor is, ha belegebedek.. 20 pontom lett a 35-ből, és az még mindig kettes... Nagyon szigorú volt a pontozás. 13-an vagyunk a csoporban, három hármas, egy egyes lett, a többi mind kettes. Két feladatot nem tudtam, párban pedig apró hibákat vétettem, és így is brutális lett. Csak azt nem értem, hogy rákoncentrálok, még elmegyek szakkörre meg külön korrepetálásra is, csak hogy szerezzek egy rohadt négyest, egész nap gyakorlok rá, és még így sem tudok hármasnál jobbat írni... Holnap megint egy rakat dolgozatot írunk, szerintem felcsapok remetének.

Tesi órán fociztunk az osztállyal persze. Én voltam a kapus,el akartam rúgni a labdát a kapu elől.Az egyik osztálytársam odaszaladt hogy elvegye a labdát,de véletlen beletaláltam a lábába(teljes erőből rúgtam).De nem direkt volt,szándékosan senkit nem bántanék. De olyan szinten hogy összeesett,kivérzett és feldagadt a lába.Nagyon sajnáltam őt,legalább 100-szor bocsánatot kértem tőle. Nem tesizhet most. Aztán piszkáltak itt hogy most miért rúgtam bele a lábába,hogy hülye vagyok,stb,stb.
Ráadásul pont az az osztálytársam aki állandóan szétrúgja mások lábát. ezért totál elkezdtem ordibálni velük,de most is tiszta ideg vagyok...

Az infótanárom újabban azért pikkel rám, mert ráköszöntem reggel lyukasórában. Hát, az én k***a anyámat akkor.

Elegem van. Elegem van abból, hogy olyan srác után fussak, aki még csak észre sem akar venni. Elegem van abból, hogy én ostoba mindig csak reménykedjek, és ne lássam a madzag végét. Elegem van abból, hogy mindig csak nézem, de hozzászólni vagy odalépni esetleg mellé, rettegek. Elegem van abból, hogy Őt annyi sok jó csaj veszi körül, és ha kicsit odatenné magát, akármelyiket megszerezhetné. ELegem van abból, hogy az olyan kis k*rvák, mint azok a lányok, egész nap vele lehetnek, én pedig reménykedhetek abban, hogy szünetben lejön focizni. Elegem van abból, hogy annyira játssza az érthetetlent, hogy hihetetlen. Elegem van abból, hogy nem képes fölfogni a dolgokat. Elegem van abból, hogy egy ilyen gyerekes srácba szerettem bele, elegem van abból, hogy MINDIG, de MINDIG én szenvedek. Mert nem csak Ő miatta vannak gondjaim. Elegem van az anyámból, aki az "ígéreteit" sem képes megtartani. Elegem van a húgomból, aki mindig az enyémet akarja, akivel többet van törődve mint velem, aki mindig mindent megkap. Már a hangja erős lüktetést kezd a fejemben. Elegem van az iskolából. DE NAGYON.!!! Hogy várhatják el, hogy ennyi mindenből tökéletesen teljesítsek?! Most majd kedden írjak fullos föci TZ-ét, holnap nyelvtant és lehet matek dogát? Hogyan várhatják el, hogy hétfőn és szerdán folyamatosan feleljek bioszból? Emberek, egy diűk nem tud ennyi mindent egyszerre teljesíteni.! Szabad időm se marad, és van olyan, mikor szimplán a sok információ miatt fájni kezd a fejem. Mostanság sokkal hisztisebb, fáradékonyabb, rosszabb vagyok. Nem hozom a formám, és mindenki kérdezgeti: 'Mi a baj?' Hát bakker, mi lenne a baj?!! Nem vagyok én ám olyan jó agyú, mint azt akárki gondolná..én azért a kémia ötösért több órát ültem a könyvbek fölött!! Aztán meg: van ez a hülye tánc. Olyan nehéz, hohy hihetetlen. Sok időt töltök gyakorlással, de mindegyiknek az a vége, hogy belerúgok a falba, és megpróbálok nem ordítani az idegességtől. És akkor képzeljétek el, ez még csak EGY ténclépés. Egyetlen egy. És akkor mindenkinek megy már, csak nekem nem, és annyit keménykednek vele, még a legjobb barátnőm is nagyon megbántott. Értem, ők jobbak táncban mint én, de ezt miért kell az orrom alá dörgölni újra és újra? :'( Ő legalább megérthette volna, hogy nagyon nagy büszkeségem van, meg amit már csinált, az fájt.
Hiába próbálkozom...Hiába próbálkozom akármivel...Semmi sem úgy sikerül, ahogy szeretném..Sőt, nekem soha semmi sem sikerül. Mindig elrontok valamit, legyen akármiről vagy akárkiről szó. Én soha..én soha nem tudom jól csinálni...De miért?! Mi a baj velem? Ohh Istenem, mondd már meg: mit tettem, hogy ennyire vasbottal versz? :'( És még a felvételi is hátravan...Ott milyen fájdalmakat fogsz adni?! Nem fognak fölvenni sehova, igaz? Esetleg egy hátrányos iskolába, jól mondom? Hát persze, hogy jól mondom. Te szerencséseket és veszteseket teremteszs. És én a második csoportba tartozom.

Az MJ emlékkoncert altt lévő kommentekkel... Selena jobb mint Jacko?

A drága, édes, cuncimókus gasztronómia tanárom 3 oldalnyi anyagot diktált, pedig én tényleg nagyon apró betűkkel írok. Ráadásul ínhüvelygyulladásom lett miatta. Kábé a fél osztálynak már volt ínhüvelygyulladása a gasztronómia óra miatt, pedig alig 2 hónapja tanít nálunk. Ráadásul állandóan a hülye közmunkával bsztatnak, aminek kvára nem látom értelmét, mert például a tűzoltóságnál autót mosatnak a diákokkal meg takaríttatnak. Nagy értelme van. Nem elég, hogy nagyon sok tanulnivalónk van, még délutánonként járjak is el oda, és érjek haza mindennap fél 5-re. Nem tudom mit várnak már tőlünk, lassan belegebedek a tanulásba, nyűgös, hisztis és kialvatlan vagyok. Már élni is alig van kedvem, nagyon sok minden van a fejembe, amik nem hagynak nyugodni. És már kezdek megőrülni, azt hiszem...

a magyartanárommal, és a beképzelt osztálytársaimmal...

Az ilyen leányzók és fiúcskák az elvakult rajongók. A vicc az egészben, hogy azt hiszik igazuk van, nyugi majd pár év múlva visszaemlékeznek ezekre az éveikre, és úgy fogják szégyellni magukat.

Lámpalázzal. Ma két powerpoint előadást is kellett tartani, töriből és irodalomból, de már egy hete teljesen rástresszeltem, hogy akkor nekem most ki kell állnom, és beszélnem mindenki előtt. Tudom, hogy ez csak egy egyszerű feladat, és bárki megcsinálja, valamint nem kéne félnem, hiszen ezek csak az osztálytársaim, de valahogy akkor is frusztrál, hogy minden tekintet rám irányul, és aggódom, hogy elrontok valamit/hülyeséget beszélek. Na, ez végül is bekövetkezett, irodalomból még jó voltam, de töriből sajnos nem tudtam annyit készülni, úgyhogy "öööztem" egy csomót, ami amúgy nem szokásom, dadogtam, elrontottam az évszámokat, és belekavarodtam a mondandómba. Szóval ez az élmény megkoronázta a napomat.

Hogy a mi családunkban már nem lehet semmit sem kérni anélkül, hogy viszonozd majd később. Megkértem a bátyámat, hogy vigye majd le helyettem a kutyákat, mivel én holnap versenyre megyek, utána pedig mekibe, erre már mosolyog, olyan fajta mosollyal, amivel tudom, hogy már mire gondol. Aztán ezt mondom anyunak, aki még nyomatékosan hangosan mondja, hogy én köszönöm, és biztos majd később viszonozni fogom... Csak egyszer egy évben van olyan, mikor neki kell levinni, de azt örökre fel fogja használni, alapból utálom, ha más viszi helyettem Őket...

Ismerős helyzet a földrajzzal kapcsolatban...A tanár olyan szinten nem bír hogy van olyan kedves és ki is mutatja. Leülök becsületesen megtanulom az anyagot még a szüleimet is üldözöm -ennél az egy tantárgynál- hogy kérdezzék ki mert nekem jó jegy kell. Erre megírjuk a dolgozatot, 3-as. Kössz, imádom amikor olyanokért von le pontot hogy esetleg az éghajlat választó hegység definíciójánál nem abban a sorrendben diktálta le ahogyan én leírtam, pedig értelmes volt csak a szavak sorrendje nem volt megfelelő. Vagy amikor egyik betűket elnézi -nem fényezem magam de szépen írok- és ezért is levon pontot. Vagy amikor csináltunk Londonról plakátot és előadtuk -amiben igen is sokat csináltam >_<- megkérdezi hogy én csináltam - e egyáltalán valamit? O.O Mivan? Ennyire nem kéne kimutatnia hogy unszimpatikus vagyok számára. A dolgozatokra visszatérve érdekes hogy mindig ponthatáron van a dogám... Az a legjobb hogy amikor mentünk a folyosón és barátnőm mondott egy olyat amin csodálkoztam és azt mondtam "Baszki." erre nem ott van a föci tanár és egy hegyi beszédet intéz hozzám? De. Amúgy az ofő sem jobb. Másnak -rokonának - keresgélte a pontokat hogy hátha elszámolta és mégiscsak 5-ös, nekem egyből bevágta a 3-ast pedig ponthatáros volt. Tuti hogy rikácsolni fog hogy miért nem vittem igazolást, mert igen vagyok olyan zseni hogy elfelejtettem. A töri tanár is elmehet a tudjukhova. Íratott 4 dolgozatot amiből egyet adott ki, mert a másik hármat állítása szerint elhagyta. Köszönöm , nekünk mondják hogy tiszteljük a tanátokat és ők nem tisztelnek meg minket azzal -főleg aki órákat görnyed 80 évszám fölött - ne hagyja el és esetleg vegye a fáradságot hogy kijavítsa? De a tanár még humorosan fogta fel a dolgot.

ismételten azokkal, akik engem hívogatnak. komolyan, miért mindig engem kell megtalálni? ismeretlen számról hívnak, felveszem a telefont, valami... érdekes hangú valaki leáll hallózni, és kérdezi ki vagyok. mondom pfff, te ki vagy? ez a párbeszéd zajlott egy darabig, kiderült, hogy ő állítólag valami Marika néni - ehhez képest tök olyan volt a hangja, mint az egyik lépcsőházban lakó f*szfejnek, aki évekig zaklatott -, én ki vagyok. mondom rohadtul semmi köze nincsen hozzá, biztos hogy nem engem keres, mert egyetlen "Marika nénit" sem ismerek. erre eléggé érdekes stílusban leáll b*szogatni, hogy akkor én minek veszem fel a telefont, illetve miért nem rakom le - mert ugye persze ha megszakítom a hívást, nem kezd el újra hívogatni, mikor egésznap próbálkozott - a végén meg egy ilyen "na cső"-vel rámnyomja, mintha még neki lenne oka kiakadni.
most komolyan, ha egy ismeretlen számról hívnak, honnan a halálból kellene tudnom, hogy az ki, és nem felvenni mert biztosan valami szerencsétlen, illemet nem ismerő gyökér az?

Az,hogy a héten szusszanáshoz sem jutottam... Egész délelőtt tanulás és folyamatos készülés a vizsgákra!Este 7-re hazaérek...házimunka A barátom arra sem méltóztatik,hogy megkérdezze"Szivem,kell valamit segíteni?"NEM Majd ő csak feljön hozzám és nagyjából itt él és majd én mindent megoldok!

Tegnap kaptunk oltást, fogalmam sincs miért, gimiben?! O.o
Na ige, és most alig tudom mozgatni a kezem, ezért most otthon ülök. Meg rosszul is vagyok. Legalább lemaradok a föciről.

A rajztanárral...intőt akart adni mert MOSOLYOGTAM !! ááááá nem túl normális...más meg üvölthet is..