Starity

Andy Biersack: „Természetes, ha néha félsz az ismeretlentől!”

2014. július 26. 16:04   |   Szerző: LexiCobain

Figylem! Ez a cikk több mint öt éve íródott, a benne szereplő információk a publikálás időpontjában pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Andy Biersack hétfő este vette át zenekara, a Black Veil Brides nevében a legelkötelezettebb rajongókért járó díjat az Alternative Press Music Awardson, mely eseménnyel kapcsolatos érzéseiről egy hosszú, személyes levélben tudósított.

hirdetés
Andy Biersack: „Természetes, ha néha félsz az ismeretlentől!”
Fotó: Alternative Press

A július 21-én megrendezésre került Alternative Press Music Awards keretein belül a Black Veil Bridesnak ítélte a közönség a legelkötelezettebb rajongóknak járó díjat, melyet Andy Biersack frontember boldogan vett át, ám nem sokkal később mindenki legnagyobb meglepetésére önként mondott le arról egy rajongója javára.

„ [...] Ez egy rajongótábornak járó díj, ezért úgy érzem, nem tarthatom meg. Szóval szeretném odaadni valakinek közületek, aki rajong a Black Veil Bridesért” – mondta Andy, majd a színpadról lesétálva átnyújtotta a díjat egy kordonnál álló lánynak.

A Black Veil Brides mindig is híres volt arról, hogy milyen közel áll a rajongókhoz, ám Andy legutóbbi lépése azóta is szóval tartja a sajtót, így az énekes nemrégiben egy hosszú, személyes levélben mondott köszönetet és indokolta döntését saját blogján keresztül.

hirdetés

„Erről még sosem ejtettem szót nyilvánosan, de amikor nagyon kicsi gyerek voltam megszállott kényszerbetegséggel küzdöttem, mely a halál, a sötétség és a kísérteties dolgok hármasának félelméből táplálkozott. Azt racionalizáltam magamban, hogy ha képes vagyok elég alkalommal megmosni a kezem, gyorsabban elfutni az előszobáig vagy elég gyorsan számolni, akkor az valahogy (ne kérdezd, hogyan) megállítja ezeket a gonosztevő szörnyetegeket, hogy elkapjanak engem és biztonságban leszek. Ez a valami egy állandósult és fárasztó alku volt önmagammal, melynek teljesítésével visszavonultam a szocializációtól, a többi gyerektől és a szobámban maradtam... rajzolni, énekelni, alkotni.

Furcsa dolgok ezek annak ellenére, hogy a sötétségtől való félelmem volt az egyetlen dolog, amit le akartam rajzolni denevérekkel, vámpírokkal, szellemekkel illusztrálva, stb. És mivel a KISS zenekarhoz fűződő mély szeretetem is részben a Gene Simmons által ábrázolt démon karakterhez fűzödik, így a rockzenét mindig az ijesztő ábrázolásmódhoz asszociáltam, és néhányuk nagyon megfogott.

11 éves voltam, amikor rátaláltam a Misfitsre és megváltozott az életem. Itt voltak ezek a talpig fekete kosztümös, ijesztő sminket viselő vámpírok, akik vidáman énekeltek doo wop stílusú melódiákat... A dolgok ezen együttes kombinációja elég mély volt ahhoz, hogy megváltoztassák az egész pszichémet. Mókássá vált a sötétség. Valami olyasmivé tették a korábbi félelmeimet, melyről én magam is velük akartam énekelni. A Misfits megváltoztatta az életemet.

Néhány nappal ezelőtt lehetőségem nyílt Jerry, Dez és Eric társaságában színpadra állni és azt kell mondanom, hogy ez volt életem legjobb pillanata, annyira, hogy azt a szavak nem tudják kifejezni. Az egész mindenséget jelentette számomra. Még mindig az a srác vagyok, aki nem tudja pontosan, hogy hova tartozik, és ez mindig nyilvánvaló számomra, még akkor is, amikor a populáris emberek (ellentétben a középiskolásokkal) viccet csinálnak belőlem vagy a Black Veil Bridesból... a tény az, hogy mindezt egy olyan zenekar énekeseként írom, aki rengeteg követővel van körülvéve, akiket nem ismerek személyesen, bár a zsarnoki bántalmazás folytatódni látszik a szociális média ”jóvoltából„, de az olyan zenekarok, mint a Misfits megtanították, hogy teljesen természetes, ha nem értenek meg és ha más vagy. Teljesen rendben van, hogy nem szerethet mindenki egyformán és természetes, ha néha félsz az ismeretlentől... gyakran közülünk a legnagyobbak sem találják önmagukat a sötétségben és ez az, ahol képesek megalkotni a saját művészetük legjavát. Köszönettel tartozom Jerrynek, az Alternative Pressnek és mindenkinek, aki e sorokat olvassa.

Mindenkinek, aki szeret vagy utál engem, vagy a két érzés között érez irántam, nagyon boldog életet kívánok, és tudom, hogy megtaláltam a saját utamat, amely elvezetett ahhoz a pontig, ahol a hőseimmel állhattam egy színpadon és hiszek abban, hogy ti is megtaláljátok a nektek legmegfelelőbb utat.

Egy ördögi klub vagyunk!

Andy”

Csekkoljátok Andy és a Misfits közös, Alternativ Press Music Awards-beli fellépését, mely a fenti levél megírására késztette az énekest!

Oszd meg a cikket ismerőseiddel!

hirdetés


Ajánlott cikkek

Szólj hozzá!

Hozzászóláshoz be kell jelentkezned!
Belépek vagy Regisztrálok

Kommentek