Csortos Gyula

1883. március 3-án született Csortos Gyula Munkácson. Édesapja id. Csortos Gyula katonatiszt, továbbszolgáló őrmester,majd a pesti kishivatalnok. Édesanyja Misitz Etelka.  A családfő szerette volna, ha fiai följebb kerülnek a társadalmi ranglétrán, s mérnöki pályára szánta őket. Szigorú fegyelemben nevelte fiait . A családfő legfőbb nevelési eszköze az éheztetés mellett a bikacsök volt. Ezzel verte végig fiát a lakáson, ha a fia nem úgy tanult, viselkedett, ahogy az a katonatiszt apának tetszett.
Amikor Csortos beiratkozott a színiakadémiára, apja kitiltotta házából. 1898-ban 15 éves korában ott hagyta a családi házat. Előbb jegyzőgyakornoknak állt, majd a Színiakadémiára jelentkezett. Az Országos Színművészeti Főiskolán tanult, diplomájának megszerzése után, 1904-ben egy vándortársulathoz szegődött, tehetsége révén hamar főszerepeket kapott. Sikerei dacára magányos maradt, társai gőgösnek tartották, és nem is alaptalanul.
1904-1905-ben Debrecenben, 1905-1907 között Szegeden kezdte pályáját. Akkori élettársa is szakmabeli,Mészáros Giza színésznő volt.
1907-ben a Népszínház-Vígoperához szerződött, majd pár hónap múlva Beöthy László Magyar Színházában szerepelt. Sikerei miatt magasabb gázsit követelt ,de nem kapott. Egy előadás után a feldühödött Csortos szerződésszegéssel elhagyta a Magyar Színházat és a Vígszínházhoz szerződött.
1910-1912 között a Vígszínházban, majd 1914-ig ismét a Magyar Színházban játszott.
1914. július 1-jén Budapesten feleségül vette az  alig 15 éves Bamberger Friderikát egy pesti műkereskedő lányát. Velencében voltak nászúton Olaszországban. A fiatal házaspár egy hatszobás, Mérleg utcai lakásba költözött. A házasság válással ért véget, akárcsak Csortos második házassága, Vígh Manci szubrettel.
Első házasságából született lánya(1915) Csortos Mária Éva 28 éves korában tüdőgyulladásban hunyt el 1943-ban.

1914-től 1922-ig a Vígszínházhoz szerződött. 1919-ben felújították Molnár Liliom című színművét, s a címszerepet Csortos kapta, háromszáznál többször játszotta el. 1922-1923-ban a Renaissance, 1924-1927 között a Magyar Színház tagja volt.1923-ban a Belvárosi Színházban is fellépett.1927-ben. A Nemzeti Színház 1933-1935-ig szerződtette ,majd 1937-ben lett a Nemzeti Színház örökös tagja.
Számos filmben szerepelt, Székely István 1931-ben rá osztotta a címszerepet a magyar filmtörténet egyik legsikeresebb vígjátékában, a Hyppolit, a lakájban.
Csortos cukorbetegsége a 30-as évek elején jelentkezett, ehhez szívritmus zavar társult, emellett  nem vigyázott magára, többször szorult szanatóriumi kezelésre.

Csortos Gyula nem volt társas lény, kollégáiból ellenszenvet váltott ki különcsége, állandó sértődöttsége, nyugtalansága, tekintélyundora.Mindig a New York Kávéházban vacsorázott, kifogástalanul öltözködött és fiákeren járt mindenhová. Szerett élni. Imádta a nőket, de nem becsülte, csak használta őket, igaz ajándékokat adott nekik szolgálataikért. Barátkozni is csak mértéktartóan volt képes.Magyarország egyik vezető színművészének házvezetőnője, inasa volt, jövedelme jelentős részét öltözködésre, taxira, drága vacsorákra költötte. Sztár-allűrjei közé tartozott, hogy a legrövidebb távolságra is autóval utazott, mindenhová magával vitte kutyáit, fejedelmi borravalókat adott.

Budapest ostromát ismerősei pincéjében vészelte át. A háború vége felé már súlyos betegen,legyengülve vállalta el utolsó főszerepét a Nemzetiben . Csehov Medve című egyfelvonásos drámájában búcsúzott a közönségétől.
1945 júliusában ismét kórházba került, mert lábsebe nem akart begyógyulni. " Csortost azonnal orvosi kezelés alá vették, mert az ostrom alatt idegileg is leromlott, és régi cukorbaja is kiújult. Az elmúlt hét hétfőjén Csortos abbahagyta a fellépéseit, olyan magas láz tört ki rajta. Azonnal kezelésbe vették, de állapota napról- napra súlyosbodott. Kiújult egy kis seb a lábán, amellyel annakidején behozták a szanatóriumba. A sebből eredő komplikáció miatt mér hétfőn is konzíliumot tartott Ádám professzor és Nádor Henrik tanársegéd. Véglegesen dönteni az operativ beavatkozás szüksége mellett kedden délben fognak." (a szanatórium orvosa)
A Ráday Imre által külföldről kért penicillininjekció későn érkezett, pár nappal később 1945. augusztus 1-jén a Fasor-szanatórium betegágyán halt meg.

Nyugodjon békében!

Könyvek róla:

1972  - Galsai Pongrác - Csortos Gyula

Főbb szerepei színházban:

A színész (Molnár Ferenc: A testőr)
Liliom (Molnár Ferenc)
Göndör Sándor (Tóth Ede: A falu rossza)
Rudi (Szép Ernő: Vőlegény)
I. Pál cár (Neumann: Oroszország)
Yank (O`Neill: A szőrös majom)
Hjalmar (Ibsen: A vadkacsa)
Vackor (Shakespeare: Szentivánéji álom)
Falstaff (Shakespeare: A windsori víg nők)
Volpone (Jonson)
Clausen (Hauptmann: Naplemente előtt)
Lucifer (Madách Imre: Az ember tragédiája)
Ezra Mannon (O’Neill: Amerikai Elektra)

Némafilmek:

1912  - Egy csók története
1916 - A szerencse fia - Szentjóbi Kormos Antal
1916 - Soha, többé, mindörökké
1916 - A hadtest parancsnok
1916 - A dolovai nábob leánya
1917 - A vörös Sámson - Sámson, Woronzow fia
1917 - A senki fia
1917 - A kuruzsló - Tordai Dezsõ medikus
1919 - Liliom - Liliom
1920 - Vörösbegy - Vörösbegy
1920 - Júdás fiai
1925 - Rongyosok - Vili, vándorkomédiás

Filmek:

1931 - Hyppolit, a lakáj - Hyppolit
1935 - Az új földesúr  - Garamvölgyi Ádám
1934 - Egy éj Velencében - James Harriman,milliomos
1933 - Rákóczi induló - Gróf Jób Ferenc
1933 - Ítél a Balaton - Kovács
1936 - Dunaparti randevú  - Tamássy Sándor,gyáros,Erzsi apja
1936 - Az aranyember - Brazovich Athanáz
1936 - Én voltam - Elmeszakértõ
1936 - Sárga csikó - Bakaj András,módos gazda
1936 - Ember a híd alatt - Soltész professzor
1936 - Légy jó mindhalálig - Pósalaky úr
1936 - Café Moszkva - Szuharov tábornok
1936 - Tomi, a megfagyott gyermek - Gáldy Benedek
1937 - Egy lány elindul  - Lomb, földbirtokos
1937 - Szerelemből nősültem - Lili apja
1937 - Viki - Hadházy Máté
1937 - Méltóságos kisasszony - Monori Horváth Zoltán , textilgyáros
1938 - A leányvári boszorkány  - Nemes Mélius Mátyás,zálogháztulajdonos
1938 - Szívet szívért 
1938 - Fekete gyémántok - Sondersheim herceg
1938 - A 111-es - Sam Arnett
1938 - Maga lesz a férjem - Szilveszter,Dobokay inasa
1938 - Az ember néha téved - Pap István,ügyvéd
1938 - Két fogoly - Amády
1939 - Két lány az utcán  - Filc bácsi
1939 - Áll a bál - Tassy herceg
1939 - Magyar Feltámadás
1939  - János vitéz - Burkus király
1939 - Pusztai királykisasszony - Gábor Balajthay
1940  - Hétszilvafa - id. Bereczky Tamás
1940 - Hazajáró lélek - Mulatótulajdonos
1940 - Hazafelé - Lõrinc, Lidi apja
1940 - Mária két éjszakája - Kritikus
1940 - Pénz beszél - Dárday Ottó
1940 - Párbaj semmiért - Török Kálmán
1940 - Az utolsó Vereczkey - Ferenc
1940 - Bercsenyi huszárok - Bagodi Gábor
1940 - Sok hűhó Emmiért
1941 - A régi nyár
1941 - Vissza az úton - Kovács Péter
1941 - A kegyelmes úr rokona - Rafael
1941 - András - Korompay elnök úr
1941 - Havasi napsütés - A vezérigazgató
1941 - Csákó és kalap - Udvardy Tamás
1941 - Az ördög nem alszik - Gróf Boroghy Gedeon
1941 - Szeressük egymást - Szi­tár Kálmán gyár­tulaj­donos
1941 - A beszélő köntös - Budai pasa
1941 - A szűz és a gödölye - Huber Sándor, kereskedõ
1941 - Egy tál lencse - Kupits méltóságos úr
1942 - Egy asszony visszanéz - Gereben Géza
1942 - Izpitanie - Lekaryat 
1942 - Alkalom - Gábor - István barátja
1942 - Gentryfészek - Joachim, a lakáj
1942 - Őrségváltás - Kály Zsiga
1942 - Éjfélre kiderül - Elnök úr
1942 - Bűnös vagyok!  - Szõke úr
1942 - A tökéletes család - Nyulassy János gróf
1943 - Zenélő malom Rétfalvy
1943 - Rákóczi nótája - Fat French Ambassador
1943 - Álomkeringő - Bruckner
1943 - Szerelmi láz - Szendrey Péter, Éva apja
1943 - Egy szoknya, egy nadrág - Kálmán, szinházi rendezõ
1943 - Orient Expressz - Török Samu
1943 - Külvárosi őrszoba - Frici,bûvész
1943 - Kerek Ferkó - Kerekházy Ferdinánd
1944 - Egy pofon, egy csók  - Hubert Antal
1944 - Muki - Hársy Tamás
1944 - Futótűz - Színiigazgató
1944 - A régi nyár - Ibanez Trafina, spanyol festõ