Starity

James Hetfield

James Hetfield James Hetfield nemzetisége 1755. 232rajongó 20vélemény
  • Értékelés
  • tehetség: 100%
  • stílus: 100%
  • szimpátia: 100%
  • Születési név
  • James Alan Hetfield
  • Becenév
  • Het, Jaymz, Papa Het, Mighty Het
  • Születési idő
  • 1963. augusztus 03.
  • Születési hely
  • Los Angeles, California, USA
  • Foglalkozás
  • énekes, gitáros
  • Családi állapot
  • nős, 3 gyermek
  • Partner
  • Francesca Hetfield
  • Magasság
  • 185 cm
  • Eredeti hajszín
  • szõkésbarna
  • Szemszín
  • kék
  • Csillagjegy
  • Oroszlán
  • Linkek
  • Facebook-oldal
  • Starity RSS-csatorna
  • Kapcsolódó sztárok
  • Kirk Hammett Lars Ulrich Robert Trujillo

James Hetfield életrajza

Cynthia, operett énekesnő és Virgil Hetfield, kamionsofőr fiaként, 1963. augusztus 3-án Los Angelesben látta meg a napvilágot; a család angol, ír, skót és német felmenőkkel rendelkezik. A családja keresztény szellemû légköre meghatározó volt a fiatal Hetfield életében, sok Metallica dalszöveg számára nyújtva témát. Kilenc évesen kezdett zongorázni, még azelõtt, hogy megörökölte volna David bátyja dobfelszerelését, hogy végül a gitárnál kössön ki, még kisiskolás fejjel.

Korai évek:

Zenei pálya futásának elsõ bandája, az Obsession nevû formáció volt. A Veloz fivérek (basszusz, dob), Jim Arnold (gitár), és jómaga alkotta formáció sok idõt töltött Velozék garázsában, Ron McGovney és Dave Marrs társaságában zenélgetve. Késõbb McGovney, Marrs és Hetfield oldalára állt, amikor a Veloz fivérek féle felállás bevégeztetett.

Miután elköltöztek a kaliforniai Brea-ba, a Brea Olinda Gimnáziumba került, ahol megismerte Jim Mulligan dobost. Az ebédidõben gyakoroltak, míg végül kiszúrtak egy fickót, Hugh Tannert, aki egy 'V' szárnyú gitárt cipelt magával nap nap után. Megszületett a Phantom Lord, amiben Hugh gitározott, Mulligan nyomta a dobrészt, James pedig énekelt és gitározott. A csapat elfogyasztott néhány basszusgitárost az érettségiig, amikor James visszaköltözött Downey-ba.

Miután visszatért, beköltöztek abba a házba, amit Ron McGovney szülei béreltek, s amit pusztulásra ítéltek, vasúti bõvítésekre hivatkozva. Tökéletes helyszín volt ez a két fickó számára, hogy kitombolják magukat, és közben zenéljenek. Ezután nem sokára a Phantom Lord feloszlott.

Létrejött a a Leather Charm. A Phantom Lord-hoz képest csak annyiban volt más, hogy itt James csak énekelt, és Ron nyomta basszus gitár részeket. Hugh Tanner és Jim Mulligan, pedig változatlanul megmaradtak az eredeti helyükön. Zenéjükben a kemény rockot ötvözték néhány saját, és többek között Iron Maiden számokkal. A csapat fellépett néhány bulin és felvett egy demót is, de aztán lassan oszlásnak indult.
Elõször Tanner hagyta ott a bandát, Troy James vette át a helyét, aztán Mulligan is lelépett egy sokkal feltörekvõbb csapathoz. Így aztán dobos nélkül, végül feloszlott a banda.

METALLICA:

1981-ben egy újsághirdetés miatt találkozott egymással, Lars Ulrich és a James Hetfield. Az elején rögzített „Hit the Lights”-on Lloyd Grant volt a gitáros. Mivel szükség volt egy állandó gitárosra, újsághirdetést adtak fel, amire Dave Mustaine, a Panic zenekar gitárosa jelentkezett. Néhány hónappal késõbb kiadtak egy teljes értékû demót, No Life Til Leather címmel, amire felfigyelt a szakma. Ekkor csatlakozott hozzájuk a basszusgitáros Cliff Burton, aki nem akart Los Angeles-be költözni, így a banda áttette székhelyét San Franciscóba.
1983-ban New York-ba utaztak, ahol a Megaforce-szal lemezszerzõdést írtak alá. Pár héttel érkezésük után kirúgták a bandából Mustaine-t alkoholizmusa és problematikus magatartása miatt és Kirk Hammett, az Exodus gitárosa lépett a helyére.
1983 végén jelent meg elsõ albumuk, a Kill 'Em All, amely mintául szolgált késõbbi lemezeikhez is, építve Hetfield erõteljes énekére és Hammett dallamos gitárszólóira. Az albumot amerikai és európai koncertkörút követte. Egy évvel késõbb már Flemming Rassmussen producerrel közös munkájuk gyümölcse volt a Ride the lightning, ami bebizonyította, hogy a Metallica nem csak egynyári zenekar. Ezen az albumon hosszabb számok kaptak helyet, sokkal kifinomultabb volt zeneileg. A lassú, befelé forduló dalok különböztették meg a Metallica-t a többi thrash metal zenekartól.
Miután 1984-ben leszerzõdtek az Elektra Records-szal, elkezdték következõ albumukat felvenni. A Master Of Puppets 1986-ban jelent meg, a Billboard listáján a 29. helyet érte el. Sok rajongójuk szerint ez a legjobb munkájuk, és néhány kritikus szerint ez „minden idõk legnagyobb thrash metal albuma”.
1986. szeptember 27: fekete betûkkel íródott be az együttes krónikájába: Svédországban, Ljungby tartományban a csapat busza megcsúszott, felborult és Cliff Burton életét vesztette. Az õ befolyása meghatározó volt a csapat zenei fejlõdésében, lehetetlen volt elképzelni a Metallica-t nélküle. A többiek végül Burton emlékére nem adták fel és 40 jelentkezõ közül Jason Newstedet választották új basszusgitárosá.
Rövidesen turnéra indultak, majd kiadtak egy EP-t Garage Days Re-Revisited címmel, ami nagyrészt Ulrich garázsában készült. 1988-ban felvették az ... And Justice For All-t, az együttes egyik legösszetettebb szerkezetû lemezét. Az albumról több olyan dal is akadt, amit nem játszottak koncerteken bonyolultságuk miatt. Az amerikai listákon 6. lett az album és egy Grammy jelölést is kaptak a legjobb Metal/Hard rock kategóriában. Ekkor készítették elsõ videoklipjüket „One” címû számukhoz. Kritikusok szerint az …And Justice for All mérföldkõ a metal történetében.
1991-ben a Metallica címû lemezük (közismertebb nevén a „Fekete Album”) tovább bõvítette zenei horizontjukat. Az új producer, Bob Rock hatására a dalok rövidebbek lettek, így eladhatóbbakká váltak, hiszen a rádiók is szívesebben játszanak rövidebb számokat. Megjelenése után hetekig vezette a világ zenei listáit, 15 millió példányt adtak el belõle. Elnyerték érte a Grammy és az MTV/American Music Awards díjakat. Ekkor kezdték a régi, magukat becsapottnak érzõ rajongók megvádolni õket azzal, hogy eladták magukat. Közel három évig turnéztak az „Egy este a Metallica”-val címû koncertsorozattal, azután a Guns N' Roses-zal közösen. 1992-ben a Metallica részt vett a Freddie Mercury emlékkoncerten, és James Hetfield még el is játszhatott egy számot a Queen-nel , a Stone Cold Crazy-t. Majd 1993 õszén úgy döntöttek, hogy egy idõre visszavonulnak pihenni, mielõtt nekikezdenének egy új albumnak.
1995-ben tértek vissza a zenéléshez. A 1996-os Load szakítást jelentett a Fekete albummal, tömör hangzású, erõteljes. 14 szám kapott rajta helyet, így ez a leghosszabb albumuk. A 1997-es Reloadon a nyaktörõ metal futamokat blues-os hangvétel váltotta. Hetfield hangjának minden eddiginél nagyobb szerep jutott, és több dal mutatja a csapat vágyát a stílusváltásra. A Metallica kritikus és intelligens dalszövegei nem tûntek el, csak egy teljesen új és változatosabb stílusú csomagolást kaptak.
A Load és a Reload fordulópont volt a zenekar megjelenésében is. Levágatták a hajukat, az albumok borítóira Anton Corbijn készített vitatott fényképeket: megbotránkoztató ruhákat viseltek, dohányoztak, konyakoztak, néha erõteljesen kisminkelve. Ezzel is próbálták a régi rajongókat visszacsábítani.
A változásokkal a Load és a ReLoad több rádiós slágert tartalmazott, és ezzel a csapat thrash metal rajongótáborát ezzel sikerült végképp elriasztani. A Metallica szerintük már nem metalt játszott és eladták magukat. A régi rajongók helyébe újak léptek, egyesek szerint a Load a legjobb albumuk.
1998-ban kiadták a új albumukat Garage Inc. címmel, ami egy két 2 CD-s feldolgozáslemez. Többek között a Mercyful Fate-tõl, vagy a Queen-tõl játszanak számokat. A második lemezen a teljes Garage Days Re-Revisited rajta van, ami ekkor már ritka, csak gyûjtõknél megtalálható lemez volt, és több B-oldalas dal, egészen 1984-tõl kezdve.
1999. április 21-22-én vették fel a San Francisco-i szimfonikusokkal közös 2 éjszakás elõadásukat a Berkley Színházban Michael Kamen karmester közremûködésével.
2000-ben mutatták be a Mission Impossible 2 címû filmet, amihez a csapat írt egy betétdalt, az I Disappear-t. A számhoz videoklip is társult, ami a Metallica történetében a legdrágább költségvetésû videoklip volt. Még be se fejezték a dalt, amikor annak egy demóváltozata elkezdett terjedni a Napster fájlcserélõ hálózaton. Késõbb felfedezték, hogy az összes addig kiadott számukat le lehet tölteni, ezért pert indítottak a Napster ellen, hogy tiltsa ki a hálózatából azt a 300 ezer felhasználót, akik Metallica dalokat cserélgettek egymás között. Végül 2001-ben peren kívüli egyezséget kötöttek és kitiltották a felhasználókat, akik ellen, mint magánszemélyek ellen nem lépett fel az együttes.
2001-ben kilépett a bandából Jason Newsted, ekkor kezdtek pletykák terjengeni a csapat feloszlásáról. Nem kezdtek el új basszusgitárost keresni, hanem Bob Rock-ot kérték fel a kisegítésre, aki elvállalta a feladatot. Ez az idõszak az egyik legkritikusabb periódus az együttes történetében. Júliusban Hetfield rehabilitációs kezeléseken vett részt „alkohol és más függõségek” miatt. Ulrich és Hammett ekkor komolyan elgondolkoztak a befejezésrõl. Végül Hetfield visszatért és elkezdték felvenni a St.Angert. 2003 júniusában végül kiadták nyolcadik lemezüket. Az album a slágerlisták elsõ helyén mutatkozott be, de mégis az együttes egyik legagresszívabb lemezének tartják. Az elõzõektõl eltérõen nem volt tökéletesre csiszolva, nyers hangzásúra maradt. Sokan kritizálták ezért és az érzelmileg túlfeszített dalokért, továbbá a gitárszólók hiányáért. Ennek ellenére a lemez Grammy-díjat kapott.
2003 elején új taggal bõvültek, Robert Trujillo lett a basszusgitáros, aki korábban a Suicidal Tendencies-ben és Ozzy Osbourne együttesében játszott. 2003-2004 során két hosszú koncertkörutat tartottak: Summer Sanitarium Tour 2003 és Madly in Anger with the World. Az utóbbi, a Godsmack-kel közös, egy évig tartó koncertsorozat szinte minden állomását rögzítették és a livemetallica.com-on árusítják.
2006. február 16-án, 15 éves partnerség után Bob Rock bejelentette, hogy nem vesz részt a következõ stúdióalbum felvételében. 1991 óta õ volt az összes Metallica album producere. Az új albumon már Rick Rubin dolgozik, aki már több neves heavy metal együttes, mint például a Slayer, System of a Down, Slipknot és Rage Against the Machine producere is volt.
2006 nyarán a Master of Puppets album 20 éves évfordulója alkalmából a nyári Escape from the Studio turnén lejátszották a teljes albumot. A turné után a csapat ismét stúdióba vonult, hogy a 2007 elejére datált új albumuk munkálatait folytassák.
2008 szeptember 12: jelent meg a Metallica kilencedik studióalbuma, a Death Magnetic, amely a megjelenést követõen az Egyesült Államokban, Kanadában és több mint 20 másik országban az eladási lista elsõ helyére került.

Érdekeségek:

- A felesége argentínából származik, és õ volt a Metallica öltöztetõje

- 1997. augusztus 17-én vezette oltár elé Francescát

- 3 közös gyermekük van:
Cali Tee Hetfield (1998. június 13)
Castor Virgil Hetfield (2000. május 18)
Marcella Francesca Hetfield (2002. január 17)

- Szabadidejében szeret: vadászik, snowboradozik, vízisíel, vagy jetskizik

- Gyűjti a régi gitárokat, fõleg '63-ból valóakat

2008: Death Magnetic
2004: Some Kind of Monster (EP)
2003: St. Anger
1999: S&M (San Francisco Symphonic Orchestra & Metallica)
1998: Garage Inc.
1997: ReLoad
1996: Load
1993: Live Shit: Binge & Purge
1991: Metallica
1988: …And Justice for All
1987: Garage Days Re-Revisited (EP)
1986: Master of Puppets
1984: Ride the Lightning
1983: Kill 'Em All

Utolsó frissítés: 2018.08.25. 16:04 Alessia. által


Oszd meg!   iwiw  facebook  twitter  myspace